Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 4. A hét végén tartották a III. megyei dolgozó fiatalok kem­pingtalálkozóját. A Tiszateleken megrendezett találkozó a jelek szerint egyre népszerűbb a fiatalok körében. A há­rom napig tartó rendezvény hangulatos környezetben, szí­nes programmal szórakoztatta a résztvevőket, (jávor) A hűvösebbre fordult idő lélegzetvételnyi szünethez juttatta az üdítőitalok, vala­mint a sör gyártóit, forgal- mozóit. Az előző hetek 36 fo­kos melegében rengeteg üdítő fogyott, a termelőüzemek csak nehezen bírták az üte­met. A Nyírkémia Vállalat ti­zenkét féle üdítőt szállít Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú-Bi- hiar megyébe. A csúcsidőszak­ban a szokásos mennyiség háromszorosára volt szükség minden üdítőitalból. A vál­lalat nyíregyházi üzemében kettő, a nyírbátoriban pedig három műszakiban dolgoztak. Egyliteres üdítőkből 25 ezer, a kisüvegesből 15 ezer, a fél­literes pezsdítőből pedig 20 ezer üveggel szállítottak na­ponta. A Kisvárdai Szeszipa­ri Vállalat demecseri üzeme három műszia/kiban termelt, naponta 250—300 ezer pa­lackot gyártottak. Ebben a hónapban elérik az ötmilliót. A raktárak jószerével üre­sek, s az igényeket is csak nehezen tudták kielégíteni. Literes üdítőt is forgalmaz­tak, társvállalatoktól vettek át, kiderült, ebből az ország más területén is kevés van. A Borsodi Sörgyár nyíregy­házi kirendeltségéről az el­múlt héten 237 hektoliter hordós, és 816 ezer üveges sört szólítottak ki az üzle­tekbe. Nyíregyházát és von­záskörzetét 43 ezer darab kis­üveges és 38 ezer darab egy­literes üdítővel látták el. Rak­táron minimális készlet ta­lálható, s a hét elején már megkezdték a felkészülést az augusztus 20-i várható újabb csúcsra. A Borsodi Sörgyár kisvárdai kirendeltségénél két műszakban dolgoztak, de az igényeknek körülbelül 70 százalékát tudták kielégíteni. A Gyöngy üdítőcsaládot, a Pepsi-Colát és a sört első­sorban az üdülőterületekre, és a városokba szállították. így a Tisza-partot Tivadartól Zá­honyig, illetve Dombrádig, valamint Vásárosnaményt és Kisvárdát látták el hűsítő italokkal. Niapontá 75—80 ezer üveges sört, s kétszáz hektoliter hordós sört szállí­tottak. A Gyöngy üdítőkből eddig 9300, Pepsi-Colából pe­dig 6500 hektoliter került a fogyasztókhoz. Gondot jelent a szállítás­nál, hogy az üzletekből lá- dástól adják ki a sört és a kólát. Ezek nem kerülnek vissza időben, így a göngyö­leghiány gátolja a szállítást is. Másik problémát a táro­lás jelenti. A kisvárdai válla­lat 360 egységet szolgál ki, de ezek közül mindössze 15 he­lyen tudnak megfelelő táro­lási lehetőséget biztosítani. A mostani hűvösebb időjárás lehetővé teszi, hogy a sör- és kólagyártó-palackozó üzemek rendezzék soraikat, és felkészüljenek az újabb ro­hamra, hiszen a nyár még nem ér,t véget, s a meteorológia újra forró napokat jósol. (k. s.) Rongálás munkaidőben Nagy gond ez, hiszen az utóbbi években jelentős erő­feszítéssel igyekszik gondoz­ni, ápolni tereinket a közte­rület-fenntartó vállalat. Jog­gal várja el, hogy olyan ese­tekben, mikor elkerülhetetlen a parkok, virágágyások meg- Ibolygatása, az építők je­lentsék be a munkálatokat. Elfelejtik.. Erről rendszerint el szok­tak feledkezni, bár köteles­ségük lenne. így történt az első fél évben is, imikor ke­vés híján 7 ezer négyzetmé­teren 'túrták fel rendben tar­tott parkjainkat különböző okok miatt. A vállalat és a városi ta­nács szakemberei havonta két alkalommal járják végig a várost, s vizsgálják § zöld­felületek állapotát. Januártól június végéig 63 helyen ta­pasztaltak rongálást. Van, ahol csak néhány négyzetmé­ter károsodott, de találtak olyan területet is, ahol pos­tai kábelfektetés miatt több mint ezer négyzetméteren pusztult el a növényzet. Kidobott milliók Mindennapos eset, hogy letört ágak, kitaposott virá­gok jelzik a felelőtlen rongálok útját a parkokban. Az így okozott kár mégis jelentéktelen ahhoz képest, amit a kü­lönböző építkezések, kábel- és csőfektetések miatt szenved­nek el Nyíregyháza köztéri kertjei. Tavaly csaknem 13 ezer négyzetméter parkfelületet tettek így tönkre a megye- székhelyen. Ki hozza rendbe? Sajnos a kivitelezők nem­csak a munkálatok bejelen­téséről, hanem az okozott kár megtérítéséről sem szok­tak gondoskodni. Pedig akár maguk is rendbehozhatják a sérült parkrészeket, illetve megrendelhetik a munkát a közterület-fenntartó vállalat­tól. Arra már volt példa, hogy kábelfektetés után betemet­ték az árkokat, viszont a füvesítést, virágosítást elmu­lasztották. A helyreállítás költséges feladat. Egy négy­zetméter terület rendbeho­zása 120—250 forintba kerül attól függően, hogy milyen növényzetet kell újratelepíte­ni. Éves szinten nem egészen 17 millió forint jut Nyíregy­házán a zöldövezetek fenn­tartására. Az idei aszályos nyár eleve pluszkiadásokkal járt. Több száz ezer forintos veszteséget okozott, hogy a nagy hőség miatt helyenként Új szolgáltatás Tiborszálláson Gondozás, meghatározott időre Tiborszálláson az idős ko­rúak szociális otthonában csönd, nyugalom van. Az öreg tölgyek rezzenéstelen le­velei csak fokozzák az ide té­vedt idegenben ezt az érzést. Fehér Antallal, az otthon vezetőjével arról beszélget­tünk, hogy a szociális ottho­noktól való idegenkedés már a múlté, sőt az igények az utóbbi időben megnőttek és sokrétűek lettek. Ezekkel a változásokkal a megyei intéz­ményhálózat igyekszik is lé­pést tartani. Kísérletképpen július else­jétől új szolgáltatást vezet­tünk be, ez pedig a meghatá­rozott időre szóló gondozás. Vaqnak olyan események — utazás, nyaralás, építkezés stb. —, amikor a család igen lelkiismeretes gondoskodása mellett sem könnyű az idős ember gondozása. Ügy gon­doljuk, ez a lehetőség a csa­ládoknak és természetesen a mozgásképes öregeknek is se­gítséget jelent. A tárgyalóteremből Ittasan motoroztak Gyermekek csereüdülése Hétfőn 150 magyar és 150 szovjet úttörő találkozott a záhonyi határállomáson — egymás hazájába utaztak cse­reüdülésre. A határ menti kapcsolatot a szakszervezet ápolja, szervezi. A magyar gyerekek a „Tüsza” nemzet­közi úttörőtáborban pihen- itvek, a szovjet vendégek pe­titig a kisvárdai úttör őtáfoor- tban, iflléfoe a FEFAG sóstói (üdülődében töltik a vakáció (Egy mésTiét. A pénzbüntetésnél is hatáso­sabb büntetés ittas járművezetés esetén a közúti járművezetéstől való eltiltás. Az alábbi bűncselek­ményeknél is szemmel követhe­tő, hogy az alkoholos befolyá­soltság mértékével hogyan nő arányosan a közúti járművezetés­től való eltiltás mértéke. A sógora segédmotor-kerékpár­jával közlekedett az elmúlt év november 3-án Újfehértó belte­rületén Filep Mihály 31 éves he­lyi lakos. A rendőr járőr igazolta­tás közben megérezte rajta az it­tasságot, ezért megszondáztatta Sejtése beigazolódott, ugyanis a véralkohol-vizsgálat Filep Mi- hálynál közepes fokú alkoholos befolyásoltságot mutatott ki. A bíróság ittas járművezetés vétsé­ge miatt 8500 forintos pénzbünte­tésre ítélte és 1 év 6 hónapra eltiltotta a közúti járművezetés­től. Ez év március 29-én, a délelőt­ti órákban fogyasztott Kálmán János 22 éves nyíregyházi la­kos alkoholt, majd nekiállt, hogy megjavítja egyik ismerőse kismo­torját. A munka befejeztével próbaútra ment vele, s eközben elütött egy gyalogost, aki szeren­csére könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Kálmán Já­nos a cselekmény elkövetésének időpontjában enyhén ittas álla­potban volt, és nem rendelkezett vezetői engedéllyel sem. öt a bí­róság 6000 forint pénzbüntetésre ítélte és 1 év^e tiltotta el a jár­művezetéstől. Szintén vezetői engedély nél­kül, ittasan motorozott április 4- én Lovas János, 24 éves kótaji lakos. A rendőrök Nagyhalász belterületén állították meg a se­gédmotorral közlekedő fiatalem­bert, akiről kiderült, hogy sú­lyos fokú alkoholos befolyásolt­ság alatt ült a járműre. Ez Lo­vas Jánosnak 6300 forintjába ke­rült, valamint 2 évig nem ülhet közúti járműre. Mindhárom ítélet jogerős. (m. f.) — Hogyan lehet az otthon lakója valaki? — Egy egyszerű kérelem­mel kell hozzánk fordulni, melyben a felvételt kérik. Persze vannak feltételek is, a legfontosabb, hogy a bácsi vagy a néni mozgásképes kell legyen, ne szenvedjen semmi­lyen fertőző betegségben és egy héttől maximum harminc napig tartó időre költözhet be a gondozást igénylő. A kér­vényt írhatja az érdekelt sze­mély, de beleegyezésével a hozzátartozó is. — Mit kap az „ügyfél”? — Mindenképpen szállást napi háromszori étkezést, életkorához és egészségi álla­potához igazodó gondozást, ápolást, orvosi ellátást, gyógy­szeres kezelést. Természete­sen rendelkezésre áll az ott­honban található rádió, tele­vízió és az intézmény által előfizetett valamennyi sajtó­termék. S ezért napi 130 fo­rintot kell fizetni, egy összeg­ben, a beköltözéskor. A jelenlegi elképzelések szerint 10—15 személy gondo­zását vállalják, egész évben folyamatosan, s az elhelye­zést 4—5 ágyas szobákban tudják megoldani. De vannak egyéb szolgáltatásaik is. A férfiaknak heti kétszeri bo- rotválást biztosítanak. Gon­doltak arra is, hogy a gondo­zottak értéktárgyaikkal, ta­karékkönyvvel érkeznek, ha a beköltözéskor ezeket átad­ják, az otthonban töltött idő alatt megőrzik. Aki esetleg közben megbetegszik, a befi­zetett összeget részére rész­arányosán visszafizetik, ha az intézményt kórházi ápo­lás, vagy állandó lakhelyre költözés miatt elhagyja. Fehér Antal nem említette a környezettanulmányt, nem emlegetett különböző admi­nisztrációs eljárásokat. Nem feledkezett el róla, csak egy­szerűen ebben az esetben — szinte hihetetlen — ilyen nincs. (zsoldos) kipusztult a növényzet,, rá­adásul éjszakai műszakban kell megoldani a locsolást. Saját zsebből, a másoik által okozott károk helyreállításá­ra 620 ezer forintot költött az első fél évben a közterület- fenntartó vállalat. Sajót zsebből Ez a kiadás nagy teher: ennyivei kevesebb jut az idén a parkok szépítésére. Ez megengedhetetlen, hiszen e nélkül is alaposan meg kell gondolni minden fillér he­lyét. A riasztó helyzet sürgős megoldást követel. Egy olyan nagyvárosban, mint Nyíregy­háza — ahol ezrével fordul­nak meg az idegenek — itart- hatatlan, hogy a felelőtlen rongálások miatt feltúrt par­kok, szétdúlt virágágyások csúfítsák a közterületeket. (házi) Kinek a kára? A z, hogy egy megyei öntözési bemuta­tón, az aszály kel­lős közepén mindössze há­rom termelőszövetkezet képviseltette magát, már önmagában is szegénysé­gi bizonyítvány. Hogy mö­götte érdektelenség la­pul-e? Feltehetően, bár ha mellé teszem azt az eszmefuttatást, amit egy szövetkezeti vezetőtől hal­lottam, már nem vagyok benne olyan bizonyos. A szöveg így hangzott: Ha öntözünk, az pénz­be kerül. Gépbérlet, víz­díj, munkadíj. Ha minden jól megy, lesz belőle kö­zepes termés, amit be kell takarítani. Ez is pénz. Az­tán jön a tárolás, szárítás, s ki tudja még, milyen költség. A végén, ha min­den összejön, minimális nyereséggel, bár inkább nulla szaldóval jövünk ki a buliból. És ha nem ön­tözünk? Akkor kapjuk a biztosítást az aszályká­rért, s ezért semmit nem kell tenni, csak szánta­ni ... A gondolatmenet eny­hén szólva erkölcstelen. Egy szűk, igen szűk cso­portérdekből indul ki, bár én azt is vitatnám, hogy ez a csoport érdekének megfelel-e. Az állam zse­béből kihúzni a pénzt, amiért jószerével semmit nem tettek, s helyébe sem­mit nem adni: bűn. Két­ségtelen: egyszerűbb, se gondolkodni, se dolgozni nem kell érte. Talán oko­sabb lenne a biztosítást szigorítani. Ahol mód van az öntözésre, s nem te­szik, ott legyen a kár és a kockázat a gazdaságé. (bürget) Itt a száraz, hol a száraz? „Boszorkány“ a kirándulóknak Itt a nyaralási, üdülési, ki­rándulási szezon. Az élelmi­szerboltokban sokan keresik a szárazárukat, mert azt vin­nének útravalóul, ám csak ritkán kapható. A jelenlegi helyzetről és a kilátásokról érdeklődtünk az Alföld Élel­miszer és Vegyiáru Kereske­delmi Vállalat nyíregyházi raktárházában. — Téliszalámiból, csemege­szalámiból és gyulai kolbász­ból bármikor igen nagy mennyiségűt el tudnánk adni — hallottuk Kapros Ist­ván raktárház-igazgatótól. — Csakhogy a gyulai húskombi­náttól, valamint a szegedi szalámigyártól igen korláto­zott mennyiségű szárazárut kapunk. Köztudott: ha e cik­kek exportlehetőségei kedve­zően alakulnak, akkor keve­sebb jut a belföldi igények kielégítésére. A „Füszért” nagyobb meny- nyiséget iftkább a félszáraz termékekből — mint például a gyulai húskombinát által előállított zöldborsós kolbász­ból, farmer-, paraszt-, puszta­kolbászból, a makói csípős­ből, illetve a csabai húskom­binátban gyártott csabai csí­pős kolbászból — kap. A bu­dapesti szalámigyárból Buda­pest kolbász, továbbá Boszor­kány kolbász érkezik. — A gyártók az imént em­lített árukból májusban és jú­niusban annyit szállítottak, hogy értékesítési gondjaink voltak — folytatja Kapros István. Júliustól a boltok ismét egyre több félszáraz árut ren­delték, ami talán az élénk turizmussal is összefüggésben van. — Az érkezéstől számítva mind a száraz, mind a fél­száraz termékeket huszon­négy órán belül kiszállítjuk az üzletekbe — említi Kap­ros István. — Júniusban és júliusban összesen 90 mázsa száraz és 140 mázsa félszáraz árut értékesítettünk. (csgy) Háromszor többet ittunk Ríhan sírért, kóláért o VlZ NÉLKÜL A TÜR- BUKÖGÁT Nyár elején fel­húzták a zsili­pet a Túr Szat- márcseke és Ti- szakóród közöt­ti zsilipjén. A műtárgyak ja­vítása miatt víz nélkül maradt a kedvelt ki­rándulóhely. (ésik) O

Next

/
Thumbnails
Contents