Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-28 / 202. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 28. Az évadnyitóra készülve ezekben a napokban megélénkül a forgalom a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Lenin téri szervező- irodájában. A közönséggel itt találkozó színházi dolgozók azt tapasztalják, hogy jelentősen érezteti hatását az előző sikeres színházi évad, egyes előadásokra már a múlt szezonban többen akartaik bejutni, mint amennyi bérlet volt, és ez az érdeklődés tovább növekedett mind az egyéni bérletesek, mind a nagyobb tételben vásárló üzemi közönségszervezők körében. Kedves figyelmesség a közönséggel szemben, hogy a bérletet meghirdető kiadványon bemutatják azt az oklevelet, amelyet a májusi országos színházi találkozón „Az évad társulatáénak, azaz a nyíregyházi színháznak odaítéltek. Nem csupán a „nézőcsalogatás” ennek a célja, hanem annak nyilvánosságra hozatala, hogy a társulat ezt a megtisztelő címet mércének és olyan nívónak tekinti, amelyhez szeretnének alkalmazkodni az ezután következő időszakban is. Ennek szellemében alakul a színház műsorpolitikája. Közeledve az évadnyitáshoz, sokan érdeklődnek: mit fognak játszani? Remélhetőleg örömet szereznek a közönségnek azzal, hogy több darabot átvisznek az új szezonra. Mit sem veszített népszerűségéből a bemutató óta a Pinokkió — ezt gyerekeknek ajánlják. Műsoron maA nyíregyházi Váci Mihály mü- velődési ház programjából: Befejezéséhez közeledik a nyolcadik országos népművészeti kiállítás a művelődési ház termeiben. Több mint háromezer pályamunkát minősített a zsűri az ország különféle tájegységeiről, és ezek közül választották ki azt a két és fél ezer tárgyat, ami kiállításra került. Július közepétől több ezer látogató kereste fel már eddig is a bemutatót, és a korábbi évek tapasztalatai alapján sokan a szabadságukból visszatérve augusztus végi programnak tartogatják a családi sétát a vitrinek között. Ezúttal is gazdag a textil- és a faanyag, szép kovácsoltvas kollekciókat láthatunk, feltűnőek a nagyméretű szőtt takarók, sok az apró csecsebecse, mézeskalács, ló- szőrékszer, hímes tojás, ló- mány, gyermekjáték. A népművészeti kiállítás augusztus 31-én zárul. Rajztanárok tátlata Nyolc műterem termését, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszéke oktatóinak alkotásait mutatja be az a kollektív kiállítás, amelyet a főiskola kerengő- j'ében rendeznek. A. Székhelyi Edit, Balogh Géza, Bényi Árpád, Berecz András, Horváth János, Nagy Lajos, Tóth József, Valkovits Zoltán képei az alkotó rajztanárok törekvéseinek széles skáláját, sokszínűségét igyekszik bemutatni a halkszavú fegyelmezett festőiségtől a formák burjánzó tombolásáig. A tárlatot — amely szeptember 30-ig tekinthető meg — szeptember 1-jén, 11,30-kor Székely Gábor főigazgatóhelyettes nyitja meg. Képünkön: Nagy Lajos: Niké rad a Kisvárdai Várszínházban nyáron bemutatott történelmi játék az ifjú Rákócziról, valamint a zenés vígjátékok kedvelőinek a nagysikerű Irma, te édes. Tizenhárom darabot hirdet a színház a plakátokon, természetesen ennél kevesebb lesz a bemutatók száma. A Rákóczi mellett klasszikus magyar mű A peleskei nótárius Gaál Józseftől és Molnár Ferenc: Józsi című könnyed bohózata. Történelmi témát dolgoz fel Krlezsa: Galíciája. Korosztiljov: Pirosmani című költői játéka a grúzok Csontváryjának láto- másos művészetét eleveníti fel. Két Shakespeare-klasz- sziikus szerepel a tervekben: A makrancos hölgy, illetve A windsori víg nők. „Háziszerző” lett Eisemann Mihály, a Bástyasétány és a Fekete Péter után az Egy csók és más semmi következik. Stilizált, modern hangvételű mű Genet: Erkélye. Győrffy Miklós: Sarló és kalapács című drámája a mai 30—40 évesekről szól. A stúdiószínház műsortervében három mű szerepel. A Móricz Zsigmond Színházban az önálló társulat 1987—88-as hetedik évadja augusztus 31-én kezdődik. Á helyőrségi klub rendezvényei Szeptemberben kezdő és középhaladó német, aerobic fogyókúrás torna nőknek, kötőtanfolyam, gyermekeknek zongoraoktatás, számítógépes tanfolyam és balett, a fiataloknak dzsesszbalett (re- vűtánc) tanfolyam indul a hélyőrségi klubban. Állandó program szombaton este a zenés táncest, vasárnap az ifjúsági disooest, hétfőn a mozielőadás, illetve hétfőn és pénteken a játékest. Ugyancsak rendszeres szolgáltatásuk pénteken az orvosi tanácsadás 17-től 18 óráig, minden szerdán 17-től 19 óráig a jogsegélyszolgálat, a kertbarátklub minden második pénteken, a gyermekklub havonta egy vasárnap, a barlangászkor csütörtökön tartja összejövete • lét a helyőrségi klubban. Törékeny nő keresett .meg a minap a szerkesztőségben. Nem akart semmi különöset, csak benézett a szerkesztőségbe, hogy megtudakolja, hol lakik Sebestyén Sándor szobrászművész és Ursula Hőing grafikusművész, akiknek aprócska ajándékot hozott Beregszászról, Horváth Anitától, a Kárpátalján élő kiváló magyar szobrászművésztől. S amíg megkíséreltük megszerezni a két itthoni művész címét, néhány dolgot megtudtunk Kádas Katalinról, a vendégről, aki a harmadik hetet tölti már megyénkben, Gulácson, a rokonoknál. Egyik jelentős önálló amatőr- tárlatának katalógusát is megkaptuk tőle, kedves sorokkal, melyből szinte egész eddigi munkássága kiolvasható. „Képeit nagyfokú érzelmi gazdagság jellemzi — írja róla a már említett Horváth Anna a katalógus bevezetőjében, majd így folytatja: „Világlátása optimista, világnézetének egyik fő vonása a hűség. Hűség a felnevelő tájhoz, az emberekhez, az elődökhöz.” Nézegetjük a müvek jegyzékét, s megtaláljuk Kodályt, Madá- chot, Petőfit, Krúdyt éppúgy, mint városa szülöttét, Nagy József vöröskatonát, S. K. tanárnőt, a beregszászi ősz legszebb képeit, impresszióit. Kádas Katalin a hatvanas évek derekától kezdve rendszeresen részt vesz a kerületi és területi kiállításon a Szovjetunió Kár- pátontúli területén, Beregszászon, Ungváron és másutt. 1979- ben Ortutay Zsuzsa keramikussal együtt kamarakiállításon adott számot új képeiről. 1980- ban a Kárpáti Igaz Szó ungvári klubhelyiségében volt önálló bemutatkozása. 1981-ben Prófusz Marianna szőttesei, Ortutay Zsuzsa kerámiái és Kádas Katalin képei gazdagították közös kiállításon a beregszászi kulturális rendezvények számát. 1982-ben a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett köztársasági kiállításon a „Gondolatok a kenyérről” című képeivel szerepelt. Kádas Katalin nem főhivatású képzőművész, egészségügyi dolgozó, és munkája mellett fest, rajzol, kiállításokat rendez, tárlatvezetésben vesz részt, tagja a képzőművészeti stúdiónak, illusztrációival gyakran találkoznak a Kárpátalja magyar lakói, olvasói a Kárpáti Igaz Szó és a Vörös Zászló hasábjain, s a lap köré tömörülő magyar nyelvű József Attila Irodalmi Stúdiónak -is lelkes tagja. Képünkön: Kádas Katalin: Barátnőm, Finta Éva költőnő (olaj, 1985) Javult a kistelepülések ellátása Bátrabb árurendelést A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban országszerte megvizsgálták, hogyan alakult az utóbbi időben a kistelepülések ellátása, vannak-c már eredményei annak a rekonstrukciós programnak, amely 1984-ben kezdődött, s a kereskedelmi hálózat fejlesztését, valamint az áruellátás javítását tűzte ki céljául. A felügyelőségek 14 megye — köztük Szabolcs-Szatmár — 161 vállalatánál, 552 szövetkezeténél, 26 magánkiskereskedőnél, összesen 595 üzletben, és 66 vállalati, illetve szövetkezeti központban vizsgálták meg: milyen az áruellátás, milyenek a boltok kapcsolatai a szállítókkal, s kellően érvényesül-e a fogyasztók érdekvédelme. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az áruellátás színvonala javult a kistelepülések üzleteiben. Az alapvető élelmiszerek és a napi szükségleteket kielégítő iparcikkek mennyisége megfelelő. Az üzletekbe 10—12 naponta szállítanak a nagykereskedelmi vállalatok, illetve a gyártók, ám — állapítja meg a jelentés — egy-két járat kimaradása hosszan tartó ellátási gondokat, fennakadásokat okoz. Jónak ítélték az ellenőrök a tej és tejtermékek választékát, a boltok hűtőkapacitásának javítása ugyanis lehetővé tette korábban nem forgalmazott termékek értékesítését is. A tejipar naponta szállít tejet a kistelepülések boltjaiba, tejtermékeket pedig hetente két alkalommal. Bővült a sütőipari termékek választéka: a kisebb boltokban is két-három féle kenyér és péksütemény kapható. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy noha a tejipari és sütőipari termékek választéka nagyobb, a szállító vállalatok gyakran nem tudják boltnyitásra odaszállítani az árut. A tőkehúsok és húskészítmények kínálata az egyes településeken nagy eltéréseket mutat. Baranya, Vas és Zala megyében például előre csomagolt tőkehús szállításával javította az ellátást a húsipar, másutt ez még nem megoldott. Húskészítményekből általában négyötféle jellemzi a kisboltok Olvasónk írja: Nem tudtak róla Kissé megkésve hívták fel a figyelmet lapjuk augusztus 12-i számában egy írásra, amely a kállósemjéni füveskerti tó jövőjével foglalkozik. Azzal a ténnyel, hogy az Elekterfém szövetkezetnek szüksége van egy szennyvízelvezető rendszerre, és ezt a volt vályogvetőgödör felhasználásával kívánja megoldani, nem nagyon tudunk vitatkozni. Egyrészt azért, mert nyilván így kívánja az ott dolgozók érdeke, hiszen olcsóbb, mint az állandó bírság, ami végső soron az ő zsebüket is érintheti, másrészt azért, mert időben meg sem kérdezték, hogy jó tesz-e ez így. Azért volt a helyszíni szemle alkalmával a nagy érdektelenség, mert az ittenieket nem értesítették ilyenről. A kutaknak a vize — pár száz méterre a tótól — ma még iható, de mi lesz holnap? A szűrőberendezés kiszűri-e teljes biztonsággal a ciántartalmú anyagokat, amik a galvanizálás során keletkeznek? Az illetékes szervek áldásukat adták a tervekre, de vajon arról volt-e tudomásuk, hogy nemcsak környezetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni, hanem egy igen alapvető egészségügyi szempontot is. Ez csak egy tény a vitára és indulatokra okot adó gondok közül. Szalai István Kálllósemjén, Füveskert u. 2. választékát, a nagyobb üzletekben, ABC-kben viszont 20—25 féle készítmény is kapható. A kisüzletek szűkebb választéka többnyire abból adódik, hogy az üzletvezetők a már évek óta megszokott termékeket kérik, és nem kezdeményezik új készítmények bevezetését. Egyre több boltban tapasz talható a kistelepüléseker hogy az élelmiszerek mellet különféle, korábban nen forgalmazott iparcikkeket például papírt és írószert üveg- és porcelánárut, zseb kendőt, törülközőt árusíta nak. Bár ez kedvező fogad tatásra talált a helyi lakos ság körében, gondot okoz hogy a PIÉRT és az Amfór; nem elég ütemesen szállít így az üzletek nem biztosít hatják a folyamatos kínála tot termékeikből. Ki játszik táncot? Vasárnap Szabolcs- Volán gála a szabadtérin Üjr.a itthoni közönség előtt, a nyíregyházi szabadtéri színpadon mutatja be augusztus 30-án este (ha esne az eső, hétfőn) közel kétórás műsorát a KSZDSZ Szabolcs Volán Táncegyüttes. Az est programjának nagy részét a tánckar adja, de fellép az utánpótlást jelentő Napraforgó gyermekcsoport és az ifjúsági tánccsoport is. Az „öregek”, a rendszeresen már nem táncolok is színpadra kerülnek, hogy újra idézzék táncos voltukat, s tudásukat tovább örökítsék az ifjabb nemzedéknek. Megyénkén kívül más tájak, más vidékek táncai is szerepelnek a műsorban — hollókői, kerezsi, hortobágyi táncokkal találkozik az érdeklődő közönség. A bemutatót erdélyi népdalok színesítik, szomszédaink tánckultúráját pedig a Huculka képviseli, melyet az ismert ukrán koreográfus, Mihail Szuszlikov tanított be. mányaink ápolói, tánckultúránk követei lesznek ha zánkban, s határainkon tű is. Daróczl Mari: A Tanácsköztársaság téri próbateremben gyakran csendül fel az ének: Kör, kör, ki játszik? A kicsik gyakorolják a mozgásos játékokat, öröm, szórakozás, játék számukra a népi tánc elemeivel való ismerkedés. Mozgáskultúrájuk, erőnlétük fejlődik, egyben hasznos, értelmes elfoglaltságot is jelenít számukra a tánc. A sok hazai és külföldi sikert megért táncegyüttes október 1-jétől tanfolyamot indít. A nagycsoportos óvodásoktól a nyolcadikosokig várják az érdeklődő, táncos kedvű gyerekeket és a néptáncot szerető 14 éven felüli fiatalokat, akik népi hagyóRossz vicc E z a szép, sárga tízforintos két napig a nyíregyházi belváros sétálóutcájának látványossága volt. Bizonyára egy tréfás kedvű ifjú ragasztotta fel eltá- volíthatatlanul a betonra, s valamelyik pádon ülve jókat derült a pénzért lehajtó, hoppon maradt járókelőkön. Mi mégsem tartjuk mókásnak a dolgot, mert ebből az látszik, hogy már a pénzünket sem tudjuk eléggé megbecsülni. A magyar állami fizetőeszköz azért ennél a bánásmódnál kicsit többet érdemel. A mai ínséges, nehéz időkben az ilyen játék több, mint éretlen vicc. (tmi) A tárgyalóteremből A bosszú 18 ezer forintjába került Szabó Bertalan nyírbogáti Iákosnak, hogy ARO-teher- autójával egy négytagú család életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki. Az elmúlt év nyarán történt, hogy Sz. I.-né egy Skodával Nyírbátor belterületén szállította a családját. Hátul ült a két gyerek, a jobb első ülésen pedig a férj. A Bajcsy-Zsilinszky úton jött velük szemben Szabó Bertalan az ARO-val. Amikor egészen iközel kerültek egymáshoz, Szabó hirtelen — mindek ok nélkül, szándékosan — áttért az úttest menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávjába. S. I.-né, hogy a frontális ütközést elkerülje, jobbra rántotta a kormányt. Hallatlan szerencsével sikerült kikerülnie az úttest szélén lévő villanyoszlopokat és akácfákat, így az ijedtségen kívül komolyabb bajuk nem történt. Szabó Bertalant a nyíregyházi városi bíróságon közúti veszélyeztetés bűntette miatt vonták felelősségre. Mint a tárgyaláson kiderült, Szabó S. I.-re haragudott, mert a férfi időnként meglátogatott egy hölgyet, akinek Szabó udvarolt. Jó alkalom lett volna a bosszúra, hogy közúti balesetet okoz — csak éppen három vétlen személyen is csattant volna az ostor! Szabó Bertalant a pénz- büntetésen kívül 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélték, hogy egyszer és mindenkorra elvegyék a kedvét az ilyen „bosszúállásoktól”. A vádlott a megyei bírósághoz fellebbezést nyújtott be, de a másodfok az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. B. A. 'KTUITt'RAMS [kTÖTrIkIÉIF Kádas Katalin képeiről Évadnyitó előtt: Bérletezés a színházban
