Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

Tájékoztató a kormányprogram kidolgozásáról Uj lakások Záhonyban » m Illést tartott a Minisztertanács XLIV. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 28., péntek A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tá­jékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a gazdasági-társadal­mi stabilizációs munka programot és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a gazdasági verseny élénkítése, a piac szerepének kiterjesztése érdekében, az adóreform bevezetésével összefüggésben határozatot hozott az ár­rendszer, valamint az ármechanizmus 1988. évi to­vábbfejlesztéséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. Ja­vasolta az Elnöki Tanácsnak az atomenergiáról szóló jogszabályok korszerűsítését. A kormányülést követő szó- * vivői tájékoztatóján Bányász Rezső mindenekelőtt a most véglegesített stabilizációs munkaprogramról szólt. — A Minisztertanács 1990 végéig szóló munkaprogram­ja — amihez a képviselők­nek bemutatják még az ipari és a mezőigazdasági tárca ágazati végrehajtási prog­ramját, valamint az Orszá­gos Tervhivatal tájékoztató­ját is — alapjában az 1985- ben elfogadott kormányprog­ramból és a VII. ötéves terv általános célkitűzéseiből in­dul ki. Népgazdaságunk fej­lődését hosszabb ideje hal­mozódó feszültségek és el­lentmondások kísérik. A tel­jesítmények és a jövedelmek közötti összhang megbom­lott, a fogyasztás meghalad­ta a termelést, s emiatt a belföldi pénzügyi egyensúly megingott. A termelés kor­szerűtlen szerkezete növelte elmaradásunkat a fejlett or­szágoktól. Gazdasági teljesít­ményünk a világpiacon foko­zatosan leértékelődött, ex- portkészségüink csökkent. — A kormány munka- programja azt célozza, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lefékezze, majd megállítsa. A gazdaság stabilitása csakis következetes, kitartó munká­val és áldozatvállalásokkal érhető el. A munkaprogram célul tűzi ki: az adósságállo­Ingatlankezelfik Nyíregyházái és Eperjesen Testvérvállalati kapcsolatok Második éve fejleszti és erősíti baráti kapcsolatait a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat, vala­mint a testvérváros, a szlo­vákiai Eperjes hasonló fel­adatokat ellátó vállalata. Rendszeresen kicserélik is­mereteiket és tapasztalatai­kat a két vállalat szakembe­rei a lakások karbantartása és korszerűsítése terén. Ha­sonlóan gyümölcsözik együtt­működésük a számítástech­nika kihasználására a hőter­melésben és a liftkezelésben, az automatizált rendszerek bevezetésénél, a könyvelés­nél, az anyagi technikai ellá­tásban, a szociális program megvalósításában. Ez utóbbi Nyíregyházán lényegesen ki­dolgozottabb, mint Eperjesen, ezért is élénk a testvérvál­lalat szakembereinek érdek­lődése. Az idén augusztus végéig csereüdülés keretében, heti turnusokban az eperjesi vál­lalat húsz dolgozója üdül Nyíregyházán, míg a nyírsé­gi családok Eperjesen vendé­geskedtek. Jó az együttmű­ködés az ifjúsági szervezetek között is: a közelmúltban Nyíregyházán közös sport- és honvédelmi napokat szervez­tek. mány növekedésének mér­séklését, majd megállítását, az ország fizetőképességének megőrzését, az államháztar­tás egyensúlyának megterem­tését; a szerkezetváltás révén a vállalatok, intézmények teljesítményének növelését, az innováció, az exportképesség meggyorsítását; az irányítás korszerűsítését, az érdekeltsé­gi és piaci mechanizmusok széles körű kibontakoztatását, amelynek csak része az adó- és az árreform; a társadal­mi, szociális feszültségek csökkentését. Ezek a törek­vések majd az éves tervek­ben fogalmazódnak meg. A gazdaság stabilizálása mai megítélés szerint előrelátha­tólag több mint három évet ■vesz igénybe. A tervezet a sajtó, útján nyilvánosságot kap majd, s így mód lesz alapos megis­merésére. Egyfajta tömeges vitát jelenthet, hogy az em­berek a szerkesztőségerene? küldött levelekben, vagy közvetlenül a kormányszer­vekhez intézett észrevételek­ben, illetve a választók kép­viselőjükhöz fordulva nyilvá­nítanak véleményt. Az erdőgazdálkodással kap­csolatos, most módosított ren­delet három kérdéskörrel fog­lalkozik — mondotta a szó­vivő. — Mindenekelőtt ki­mondja, hogy az erdők álla­mi és szövetkezeti tulajdoná­nak továbbra is elsőbbsége van, tehát az ilyen erdőte­rületek továbbra sem adha­tók magánszemélyek birtoká­ba. Üj szabály viszont, hogy állampolgárok is haszonbér­be vehetnek olyan erdőket, amelyek gyorsan fejlődő és energiatermelésre alkalmas fafajtákból állnak, és nagy­üzemi művelésre alkalmatla­nok. A rendelet az erdészeti igazgatás egyszerűsítését cé­lozza továbbá, növelve az érintett vállalatok, erdőfel­ügyeletek önállóságát. „Nem tudunk azonosulni a csökkentéssel Napirenden az alma ára lldódi Lászlónak, az Álmaegyesulós elnökének nyilatkozata Pontos számot még mindig nem tudunk az alma idei felvásárlási áráról, de azt igen, .hogy a jonatán kilónkénti ára a múlt évihez képest 50 fillérrel csök­ken. Ezzel kapcsolatban máris több elkeseredett ter­melő kereste meg szerkesztőségünket. Ezért is kértük meg Iklódi László vajai tsz-elnököt, az almaegyesülés elnökét: mondja el ezzel kapcsolatos észrevételeit. — Nem tartom sem jónak, sem szerencsésnek, hogy a magyar almának most csök­ken a felvásárlási ára, ami­kor az almatermő felület szinte változatlan. Ebből ere­dően a ráfordításokat a múlt évi felületre költöttük, emel­kedő élő- és holtmunka- és anyagköltségérték mellett. A termőfelületen kevesebb al­ma kötődött meg. Ebből a kevesebből is az átlagosnál nagyobb volt a hullás, mely a termelőtől független kö­rülmények következménye. Ebből következik, hogy a kevesebb mennyiség egység­nyi ráfordítása a korábbi idő­szakhoz képest jóval maga­sabb. Minden — a termelés során felhasznált költségté­nyező (anyag, energia, élő és holt munka) drágult. Ezért sem érthető, hogy most csök­ken az alma ára 50 fillérrel kilogrammonként. — Meg kell mondjuk azt is, hagy az alma ára egy év­tizede — talán már több is — alig változott, a ráfordí­tási költségek pedig többszö­rösére emelkedtek. Ez ked­vezőtlen hatással van az ágazat jövedelmezőségére, emiatt többen újból fel akar­nak hagyni az alma termesz­tésével. Milyen helyzetet te­remthet ez? — Semmiképp sem sugall reményeket a hosszabb távú gazdálkodásra, cselekvésre. Az elmúlt évek keserűségét még el sem felejtettük, bár a termőültetvények selejtezé­se mérséklődött, csökkentek RÁCSLÁDÁK SORAKOZNAK a MEZŐGÉP Vállalat fehérgyarmati párának udvarán. Az NSZK megrendelésére ezer darabot gyártanak az európai szabvány szerint. A megrendelő számítógépvezérelt magas raktárban alkatrész tárolá­sára rendelte a rácsládákat. (Elek Emil felvétele) a fakihúzások a nagyüzemek­ben és kisgazdaságokban egy­aránt. 1986 után formálódtak a gondolatok az új és a pi­ac által is keresett fajták te­lepítésének irányába, mely­hez a MÉM támogatása is párosul, amit köszönettel nyugtázunk. Magyarorszá­gon az alma termelésének hagyományai vannak a nagy- és a kisüzemekben egyaránt. Sok ország örülne, ha ren­delkezne ezekkel a természe­ti adottságokkal, a sok hoz­záértő kézzel, szellemi tőké­vel és birtokában lenne an­nak az eszközrendszernek, termelési tapasztalatnak, mellyel a magyar almater­melők rendelkeznek. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy sok mindenben nem va­gyunk tökéletesek. Ezzel azt is mondom, hogy sok a javí­tanivaló munkánkban és azt is, hogy a jobbításhoz kö­vetkezetes elhatározások, to­vábbi áldozatvállalások szük­ségesek anyagiakban, szelle­miekben, forgalmazásban egyaránt. Az utóbbiakban a legdöntőbb szerep a termelő­ké kell, hogy legyen a jö­vőben is, de az anyagi javak befektetése nélkül ez nem valósítható meg. Ezért is fájó az alma árá­nak csökkentése, főleg olyan termőtájon, ahol ez nem ki­egészítő tevékenység, hanem a megélhetés legfontosabb alapja. Sok szabolcs-szaitmári ter­melőt — legyen az nagyüzem ■vagy kisgazdaság — gondol­kodásra késztet az árcsökke­nés. Félő, hogy megismétlő­dik és beláthatatlan követ­kezményekhez vezethet a ter­mő ültetvények kipusztítása. Azt ma ugyanis már minden­ki tudja, hogy veszteséges termelő ágazatot nem tarthat fenn. — Mit tehet, egyáltalán te- het-e valamit a helyzet ja­vításáért az almaegyesülés? — Az alig két hónapja megalakult almaegyesülés­nek egyenesen árt az alma­ár csökkenése. Ennek a fia­tal szervezetnek — melynek célja átfogni a termelés, a feldolgozás és értékesítés szféráját — ta jövőjét kérdő­jelezi meg. Ebből követke­zik, hogy az almaegyesülés tudomásul veszi — nincs más választása — az almaár csök­kenését. de vele azonosulni nem tud. (k) Cj, a SZÁÉV kivitelezésében épülő lakásokat adnak át ezekben a napokban Záhony­ban. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents