Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-28 / 202. szám
Tájékoztató a kormányprogram kidolgozásáról Uj lakások Záhonyban » m Illést tartott a Minisztertanács XLIV. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 28., péntek A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a gazdasági-társadalmi stabilizációs munka programot és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a gazdasági verseny élénkítése, a piac szerepének kiterjesztése érdekében, az adóreform bevezetésével összefüggésben határozatot hozott az árrendszer, valamint az ármechanizmus 1988. évi továbbfejlesztéséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. Javasolta az Elnöki Tanácsnak az atomenergiáról szóló jogszabályok korszerűsítését. A kormányülést követő szó- * vivői tájékoztatóján Bányász Rezső mindenekelőtt a most véglegesített stabilizációs munkaprogramról szólt. — A Minisztertanács 1990 végéig szóló munkaprogramja — amihez a képviselőknek bemutatják még az ipari és a mezőigazdasági tárca ágazati végrehajtási programját, valamint az Országos Tervhivatal tájékoztatóját is — alapjában az 1985- ben elfogadott kormányprogramból és a VII. ötéves terv általános célkitűzéseiből indul ki. Népgazdaságunk fejlődését hosszabb ideje halmozódó feszültségek és ellentmondások kísérik. A teljesítmények és a jövedelmek közötti összhang megbomlott, a fogyasztás meghaladta a termelést, s emiatt a belföldi pénzügyi egyensúly megingott. A termelés korszerűtlen szerkezete növelte elmaradásunkat a fejlett országoktól. Gazdasági teljesítményünk a világpiacon fokozatosan leértékelődött, ex- portkészségüink csökkent. — A kormány munka- programja azt célozza, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lefékezze, majd megállítsa. A gazdaság stabilitása csakis következetes, kitartó munkával és áldozatvállalásokkal érhető el. A munkaprogram célul tűzi ki: az adósságálloIngatlankezelfik Nyíregyházái és Eperjesen Testvérvállalati kapcsolatok Második éve fejleszti és erősíti baráti kapcsolatait a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat, valamint a testvérváros, a szlovákiai Eperjes hasonló feladatokat ellátó vállalata. Rendszeresen kicserélik ismereteiket és tapasztalataikat a két vállalat szakemberei a lakások karbantartása és korszerűsítése terén. Hasonlóan gyümölcsözik együttműködésük a számítástechnika kihasználására a hőtermelésben és a liftkezelésben, az automatizált rendszerek bevezetésénél, a könyvelésnél, az anyagi technikai ellátásban, a szociális program megvalósításában. Ez utóbbi Nyíregyházán lényegesen kidolgozottabb, mint Eperjesen, ezért is élénk a testvérvállalat szakembereinek érdeklődése. Az idén augusztus végéig csereüdülés keretében, heti turnusokban az eperjesi vállalat húsz dolgozója üdül Nyíregyházán, míg a nyírségi családok Eperjesen vendégeskedtek. Jó az együttműködés az ifjúsági szervezetek között is: a közelmúltban Nyíregyházán közös sport- és honvédelmi napokat szerveztek. mány növekedésének mérséklését, majd megállítását, az ország fizetőképességének megőrzését, az államháztartás egyensúlyának megteremtését; a szerkezetváltás révén a vállalatok, intézmények teljesítményének növelését, az innováció, az exportképesség meggyorsítását; az irányítás korszerűsítését, az érdekeltségi és piaci mechanizmusok széles körű kibontakoztatását, amelynek csak része az adó- és az árreform; a társadalmi, szociális feszültségek csökkentését. Ezek a törekvések majd az éves tervekben fogalmazódnak meg. A gazdaság stabilizálása mai megítélés szerint előreláthatólag több mint három évet ■vesz igénybe. A tervezet a sajtó, útján nyilvánosságot kap majd, s így mód lesz alapos megismerésére. Egyfajta tömeges vitát jelenthet, hogy az emberek a szerkesztőségerene? küldött levelekben, vagy közvetlenül a kormányszervekhez intézett észrevételekben, illetve a választók képviselőjükhöz fordulva nyilvánítanak véleményt. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, most módosított rendelet három kérdéskörrel foglalkozik — mondotta a szóvivő. — Mindenekelőtt kimondja, hogy az erdők állami és szövetkezeti tulajdonának továbbra is elsőbbsége van, tehát az ilyen erdőterületek továbbra sem adhatók magánszemélyek birtokába. Üj szabály viszont, hogy állampolgárok is haszonbérbe vehetnek olyan erdőket, amelyek gyorsan fejlődő és energiatermelésre alkalmas fafajtákból állnak, és nagyüzemi művelésre alkalmatlanok. A rendelet az erdészeti igazgatás egyszerűsítését célozza továbbá, növelve az érintett vállalatok, erdőfelügyeletek önállóságát. „Nem tudunk azonosulni a csökkentéssel Napirenden az alma ára lldódi Lászlónak, az Álmaegyesulós elnökének nyilatkozata Pontos számot még mindig nem tudunk az alma idei felvásárlási áráról, de azt igen, .hogy a jonatán kilónkénti ára a múlt évihez képest 50 fillérrel csökken. Ezzel kapcsolatban máris több elkeseredett termelő kereste meg szerkesztőségünket. Ezért is kértük meg Iklódi László vajai tsz-elnököt, az almaegyesülés elnökét: mondja el ezzel kapcsolatos észrevételeit. — Nem tartom sem jónak, sem szerencsésnek, hogy a magyar almának most csökken a felvásárlási ára, amikor az almatermő felület szinte változatlan. Ebből eredően a ráfordításokat a múlt évi felületre költöttük, emelkedő élő- és holtmunka- és anyagköltségérték mellett. A termőfelületen kevesebb alma kötődött meg. Ebből a kevesebből is az átlagosnál nagyobb volt a hullás, mely a termelőtől független körülmények következménye. Ebből következik, hogy a kevesebb mennyiség egységnyi ráfordítása a korábbi időszakhoz képest jóval magasabb. Minden — a termelés során felhasznált költségtényező (anyag, energia, élő és holt munka) drágult. Ezért sem érthető, hogy most csökken az alma ára 50 fillérrel kilogrammonként. — Meg kell mondjuk azt is, hagy az alma ára egy évtizede — talán már több is — alig változott, a ráfordítási költségek pedig többszörösére emelkedtek. Ez kedvezőtlen hatással van az ágazat jövedelmezőségére, emiatt többen újból fel akarnak hagyni az alma termesztésével. Milyen helyzetet teremthet ez? — Semmiképp sem sugall reményeket a hosszabb távú gazdálkodásra, cselekvésre. Az elmúlt évek keserűségét még el sem felejtettük, bár a termőültetvények selejtezése mérséklődött, csökkentek RÁCSLÁDÁK SORAKOZNAK a MEZŐGÉP Vállalat fehérgyarmati párának udvarán. Az NSZK megrendelésére ezer darabot gyártanak az európai szabvány szerint. A megrendelő számítógépvezérelt magas raktárban alkatrész tárolására rendelte a rácsládákat. (Elek Emil felvétele) a fakihúzások a nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt. 1986 után formálódtak a gondolatok az új és a piac által is keresett fajták telepítésének irányába, melyhez a MÉM támogatása is párosul, amit köszönettel nyugtázunk. Magyarországon az alma termelésének hagyományai vannak a nagy- és a kisüzemekben egyaránt. Sok ország örülne, ha rendelkezne ezekkel a természeti adottságokkal, a sok hozzáértő kézzel, szellemi tőkével és birtokában lenne annak az eszközrendszernek, termelési tapasztalatnak, mellyel a magyar almatermelők rendelkeznek. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy sok mindenben nem vagyunk tökéletesek. Ezzel azt is mondom, hogy sok a javítanivaló munkánkban és azt is, hogy a jobbításhoz következetes elhatározások, további áldozatvállalások szükségesek anyagiakban, szellemiekben, forgalmazásban egyaránt. Az utóbbiakban a legdöntőbb szerep a termelőké kell, hogy legyen a jövőben is, de az anyagi javak befektetése nélkül ez nem valósítható meg. Ezért is fájó az alma árának csökkentése, főleg olyan termőtájon, ahol ez nem kiegészítő tevékenység, hanem a megélhetés legfontosabb alapja. Sok szabolcs-szaitmári termelőt — legyen az nagyüzem ■vagy kisgazdaság — gondolkodásra késztet az árcsökkenés. Félő, hogy megismétlődik és beláthatatlan következményekhez vezethet a termő ültetvények kipusztítása. Azt ma ugyanis már mindenki tudja, hogy veszteséges termelő ágazatot nem tarthat fenn. — Mit tehet, egyáltalán te- het-e valamit a helyzet javításáért az almaegyesülés? — Az alig két hónapja megalakult almaegyesülésnek egyenesen árt az almaár csökkenése. Ennek a fiatal szervezetnek — melynek célja átfogni a termelés, a feldolgozás és értékesítés szféráját — ta jövőjét kérdőjelezi meg. Ebből következik, hogy az almaegyesülés tudomásul veszi — nincs más választása — az almaár csökkenését. de vele azonosulni nem tud. (k) Cj, a SZÁÉV kivitelezésében épülő lakásokat adnak át ezekben a napokban Záhonyban. (Elek Emil felvétele)
