Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

1987. augusztus 27 1 Kelet-Mag;aronzág — Nyíregyházi Elet NYÍREGYHÁZI ÉLET „Nem a jogszabály avul el, hanem az élet halad” — fogalmaz meg egy alkalmi bölcses­séget dr. Molnár Mihály, Nyíregyháza város helyettes főállatorvosa, amikor információt ad az állattartás megváltozott rendjéről az új tanácsi rendeletet értelmezve. Akárhogy is, néhány vonatkozásban nagyon hosszút kel­lett az élet után lépni, vagyis gyökeresen megváltozott a helyzet. Megszüntették az el­avult körzethatárokat, más számokat álla­pítottak meg a nagyüzem és a kisüzem kö­zötti választóvonal helyéül. De ne siessünk a dolgok elébe ... Ki ma a kistermelő? A régi rendelet ahhoz az állapothoz szüle­tett, amely születésekor jellemző volt. A ha­szonállattartást sokáig egy-két tehén, vagy ugyanennyi sertés, néhány tucat baromfi és tetőn röpdöső galamb jelentette, amelyet né­ha megugatott a házőrző. A felsorolt állatok közül egyik sem maradt ugyanolyan létszá­mú, talán a kutyát leszámítva. Ki ma a kis­termelő? Akinek kevesebbje van 300 mar­hánál, 2000 birkánál, vagy sertésnél, 20 000 baromfinál és 1500 anyanyúlnál. Ha az ol­vasó arra gyanakszik, hogy kisebb termelő- szövetkezet állatállományát soroltuk fel, nem jár messze az igazságtól. Vannak nagyüze­mek, amelyek ekörüli állományokat tarta­nak. Óriási koncentráció ment végbe a kis­termelésben. Nincs még két évtizede an­nak, hogy egy tsz nagyon büszke volt 5000-es broylertelepére, ma az állampolgár tulajdo­nában lévő 20 000-es sem ritkaság. A város orosi oldalán, a Petőfi-tagban négy olyan .. magántulajdonú birkahizlalda van, ahol 150—200 anyajuh ropogtatja a szénát. En­nek szaporulata közel van a már említett határhoz. A szarvasmarha akciós kihelyezé­sével egyidőben jelentek meg ugyancsak a város körzetében hatalmas sőreistállók. (Né­hány ezzel kapcsolatos bűnügyet lapunk ha­sábjain is megtalálhatott az olvasó. Ám nemcsak jelképesen bűzlik némelyik körül valami, hanem valamennyinek szaga van — ez a természet rendje. A gazda, aki­nek zsebe is hízik majdan, könnyen viseli el, a szomszéd azonban — lévén anyagilag ér­dektelen — nemigen szereti az istállók árasz­totta „ájert”. A régi rendelet általi körzet­határos felosztás éppen azt volt hivatott szol­gálni, hogy vonalon belül nem lehetett álla­tot tartani, rajta kívül igen. E szabály sze­rint azonban egy külvárosi szomszéd seho­vá sem mehetett panaszával, ha a szomszéd udvara trágyadomb volt. Ma viszont a vona­lon belül is tarthat állatot az, aki betartja a környezetvédelmi, közegészségügyi és állat­egészségügyi szabályokat, törvényeket. Bűze ugyanis egy disznónak is van, meg ezernek is — hogy csak a leggyakoribb vitatémát említsük. Volt nem is. olyan rég a Bukarest utca környékén egy polgártársunk, aki egész udvarán disznót tartott. A szomszédok te­hetetlenségükben fel is jelentették. Hiába volt minden, mert vagy nem engedte be a helyszíni szemlére érkező hatósági közege­ket, vagy mire a felszólítás eredményét jöt­tek megnézni, leadta a kész süldőket. Egy nem is apró különbség: régen a rendőr csak azért ment a kötelességét teljesítő állategész­ségügyi, vagy közegészségügyi szakemberrel, hogy megvédje az esetleges atrocitástól, ma azonban utasítása van a tevőleges közremű­ködésre a jogsértő állapot megszüntetésében —, hogy szaknyelven fejezzük ki magunkat. De ne kanyarodjunk messze a szag témájá­tól. Elvileg a város centrumában is tarthat ezentúl akárki állatokat, ha a hármas sza­bályt (lásd fent) betartja. Az állategészség­ügyi hatóság pedig semmit sem bíz a* egyéni megítélésre: a szagot műszerrel ellenőrzi. Ennek az „orra” csalhatatlan. Néhány megkötés A szabadabb helyzetben van azonban né­hány megkötés, amely bizton szavatolja a város polgárainak jó közérzetét, sőt az ál­lattartót önmaga esetleges hanyagsága, fe­lelőtlensége ellen is megvédi. Aki ugyanis nagyarányú állattartásra kívánja feltenni életét, annak kissé hosszú, ám annál alapo­sabb procedúrának kell alávetni magát. A terveket be kell mutatni a hatóságoknak, amelyek a nagyüzemekkel kapcsolatban al­kalmazott szigorú mércével ellenőrzik. Nem szennyezheti a környezetet semmilyen for­mában,- A hígtrágya, a mosóié medencébe kell hogy folyjék. Szagmegkötő segédanya­gokat, például Zeolitot ajánlatos használni. Állandóan irtani kell a legyeket, a rágcsá­lókat. Fertőtlenítő medencét kell építeni teéz­Egy udvar a nyíregyházi Manda-bokorban. nek, lábnak, járműveknek. A takarmányos papírzsákokat el kell égetni, az elhullott ál­latokat bejelenteni. Nagyobb állatállomány­nál ugyanúgy karantén helyiséget kell tarta­ni, mint a hizlaldákban. A vásárolt állatot meghatározott ideig itt tartják, mert ha be­teg, így nem fertőzi meg az összes meglévőt. Az új szabályzat tudomásul vette, hogy számos ember megélhetési formának, élet­módnak választotta az állattartást. Ennek megfelelőek a passzusai. Ugyanakkor nem engedett abból, hogy a többi polgár úgy akar élni, ne tudjon arról, honnan kerül az asztalára a tej, vagy a karaj. A két követel­mény látszólag kibékíthetetlen ' ellentmon­dást tartalmaz, de mégsincs így. Aki állatot akar tartani annak, tudomásul kell vennie az idevonatkozó rendeleteket, mégha egyik másik jelentősen meg is drágítja a dolgot. A bűzt, mocskot és piszkot semmi sem indo­kolja. Sőt a tisztán és gondoson tartott ál­lomány fejlődésén és egészségén, jobb takar­mányhasznosításán bejön a plusz ráfordítás. Jobb minőségű áruban, és magasabb jöve­delemben. Szépen formálódó városunk egy­szerűen nem engedheti meg magának sem a csúnya látványt, sem a vele járó „illatot”. Aki tehát ráncolja a homlokát, amikor meg­látja az előírást: a sertésólhoz magas szellő­zőkürtőt kell építeni, hogy levegőjét a felső légrétegek szele elvigye, az inkább ne vál­lalkozzon. Mit lehet az ebeknek ? A kisállattartók élete sem könnyebbedett az új rendelettel. Leggyakoribb vitát az ebek okozzák. Szegény gazdáiknak igen sok meg­próbáltatásba kerül társaságuk élvezete. A kedvenc kutya lassan már sehol sem végez­heti el kis és nagy dolgát, mert a szabály ki­mondja, hogy ezen a módon közterületet nem szennyezhet. A gazdi viheti magával a zacs­kót és a kis lapátocskát, ha nem akar elsétál­ni a „biztonság kedvéért” a sóstói erdőig. Nyugaton erre már külön kis készleteket árulnak, sőt Párizsban elkészültek a kis ut­cai kutyaillemhelyek. Mi még itt nem tar­tunk, ott viszont igen, hogy nem mutatná­nak szépen parkjaink, ha tele lennének ku­tyaemlékkel. Nem alakult még ki közmeg­egyezésen alapuló gyakorlat, a törvényt rendszerint a sötétedés után játsszák ki ebek és gazdáik. A hold feljöttével újabb törvényszegésre nyílik mód kutyáéknál. Itt is a társas együtt­élés normáit szegik meg szegény mit sem sejtő ebek. A szomszéd éji nyugalmának semmibe vétele sokba kerülhet a tulajdonos­nak. Ha valaki bejelentést tesz a nyugtalan házőrzőre, meghallgatásra talál. Olyan érte­lemben is, hogy az állattartás rendjéért fele­lős szakhatóság embere kijön és meghallgat­ja a csendháborítást. Ismét Molnár Mihályt idézem, akinek nyilván volt már ilyesmivel dolga: „a kutya nem tud halkan ugatni”. El­rendelik tehát, hogy valamilyen módon csendre kell bírni az állatot. Ma már nincs helye a hosszadalmas vitatkozásoknak. Vagy megtalálják a mindkét félnek megnyugtató megoldást, vagy jön a gyepmester. Az ő munkáját is tevőlegesen segítheti a jövőben a rendőr, ha szükség van rá. A gyepmesteri „hivatal” különben felérté­kelődik. Nemcsak a gazdátlan állatok eltá­volítása és szükség szerinti megsemmisítése a feladata, hanem minden olyan dologé, amely állategészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból nem kívá­natos. Bejelentésre elmegy az állattartókhoz az elhullott egyedekért és ingyen elszállítja. Nem szabad tehát elásni és nem kell bíbe­lődni az elégetéssel sem. A gyepmester szak­szerű munkával szabadítja meg a várost mindattól, ami szükségtelen. Csak így élhe­tünk rendben és biztonságban. Esik Sándor Újra tervezett város Igazodás az igényhez Egy 1980-ban a megyei tanács végrehajtó bizottságának készített előterjesztésben ol­vasható: az újvárosi lakótelep I. ütem Nyír­egyháza város VI. ötéves tervi lakásépítési programjának gerincét képezi, de további ütemei a VII. és VIII. ötéves terv lakásépí­tési akcióinak is jelentős bázisát fogják al­kotni és ezzel városunk legjelentősebb lakó­telepe körvonalazódik a mintegy 15 éves távlatban. Jelentőségét tovább növeli az a tény is, hogy kedvező lakásépítési paramé­tereivel kiegyensúlyozó szerepet játszik a tervidőszakok városrekonstrukciós feladatai­ból származó városgazdasági és várospoliti­kai feszültségek feloldásában. Gondolunk itt elsősorban a lakásösszetételek és átlagos la­kásnagyságok kiegyenlítődésére, a rekonst­rukciós kötöttségek: például szanálási ará­nyok kedvezőbbé tételére. Vajon helytállóak-e ezek a megállapítások még ma is? Aligha. És nem lennének azok akkor sem, ha nem az azóta Örökösföldre ke­resztelt újvárosról, hanem Jósavárosról az azt megelőző évtizedben épült Északi alköz­pontról, vagy a Déli alközpontról lenne szó. Azóta ugyanis, szinte minden megváltozott. A legfájdalmasabb változás, hogy kevesebb lett a tanácsok pénze, így természetes,, hogy kevesebb jut lakásépítésre. Aki pedig arra kényszerül, hogy saját magának építsen, az már nem szívesen költözik a tizedik emelet­re. Változni kellett ehhez természetesen a várostervezők szemléletének Is, mert míg két évtizede még a felhőkarcoló építése volt a vágy — lásd a gyöngyösi torzszülöttet — ad­dig ma legfeljebb a tetőtér-beépítése sokak szándéka. Ezek a változások követelték meg, hogy a települések többsége újra a tervezők asztalára kerüljön, s a korábban kidolgozott város-, illetve községrendezési tervet a mai szemléletnek, a mai igényeknek és a mai zsebeknek megfelelően készüljenek. Nyíregyháza 1984-ben adott megbízást a Kelet-magyarországi Tervező Vállalatnak egy új általános rendezési terv készítésére. Alapvető cél volt a természeti, táji, környe­zeti adottságok maximális figyelembevétele, az ezekhez igazodó arányos és folyamatos fejlesztési tevékenység kereteinek megterem­tése, a település, illetve a településrészek és a táji környezet kapcsolatainak erősítése, a területszerkezet és területfelhasználás adott­ságokra épülő fejlesztési igényeinek kielégí­tése, a műszaki hálózatok gazdaságos rend1 szerének biztosítása. Ezek a célok nem változtak, mint ahogy a területfelhasználási és szerkezeti terv kiala­kításának főbb elvei sem. Változtak viszont azok az elképzelések, amelyekben néhány évvel ezelőtt még Nyíregyháza szinte egész központi részén csak több szintes házak épí­tését tette lehetővé. Ha a most. készített — még nem jóváha­gyott — új városrendezési terv színes tér­képét 'nézzük, az szembeötlő változásokról árulkodik. Hogy csak az írás első bekezdé­sében felidézett Örökösföld esetét említsük, ott még az szerepelt, hogy a VIII. ötéves terv lakásépítésének is ez le§z az egyik legjelen­tősebb színtere, most pedig a térképen már eltérő színnel jelölik a tervezők az eddig el­készült városnegyedet és a tőle keletre eső területet. Ez szavakra fordítva annyit jelent, hogy a magas intenzitású lakóterület — te­hát a többemeletes házak — közvetlen szom­szédságában már nem is intenzív, hanem kö­zepes intenzitású lakóterület lesz. Szó sincs már például arról, hogy a bel­város földszintes, vagy kétszintes házait le­takarítani rendeli a terv, hogy helyükre többemeletes házak épülhessenek, sokkal in­kább arról, hogy a város történelmileg kia­lakult szerkezete megmaradjon, s az ezután épülő házak a műemléki és városépítészeti adottságokhoz igazodjanak. A belvárosi te­rületeket övező városrészek közül a kistelkes családi házas beépítésű Hímes városrészben, valamint a Kert utcai lakóteleptől délre és keletre kialakult kistelkes családi házas be­építés távlatokban is megmaradhat. Az per­sze előnyös és praktikus lesz, ha az ilyen la­kóterületeket szegélyező fontosabb útvona­lak mentén zárt sorban épülnek fel a laká­sok. A meglévő és kialakulóban lévő lakóte­lepek a belvároson kívül északon és keleten kapcsolódnak a belvároshoz. A Jósaváros és az Északi körút környéke a 70-es években épült ki. Az építkezés tulajdonképpen befe­jeződött, ezeken a részeken továbbfejlesz­tésre nincs lehetőség. 60 százalékban elké­szült a Kert utcai lakótelep is, itt tovább folytatódnak az építkezések, de a még nem szanált részen — a terület dél-keleti részé­ről van szó — megváltoztatható a beépítési mód. A tervezők közepes intenzitású lakó­terület építésére gondoltak. Bár az infrastruktúra kiépítettsége tovább­ra is azt indokolja, hogy a város északi és kele­ti területein épülő lakótelepek intenzív beépí- tésűek legyenek, tudomásul kellett- venni, hogy erre már nincs igény. Éppen ezért ja­vasolják az új rendezési tervben a tervezők, hogy a jobban közművesíthető részeken az igényekhez igazodva 2—4 szintes csoporthá­zak és kistelkes családi házak épüljenek. Ilyen területe most Nyíregyházának például a Korányi Frigyes utca mindkét oldala, de nagy távlatokban minden bizonnyal ilyen lesz az Örökösföld és Oros közötti terület is. Nyíregyháza lazább beépítésű fejleszthető területe Borbány% és a Kisteleki szőlő terü­lete is. Korábban'a város belterülete volt ez, ám a 60-as években készült.általános rende­zési terv iparterületté változtatta, s emiatt kizárták a belterületből. A terület kedvezőt­len helyzetbe került emiatt és körülbelül öt­száz családnak, valamint nagyjából ugyan­ennyi kerttulajdonosnak vált keserűvé ezért a szájaíze. A tanács engedett a társadalmi nyomásnak és elhatározta, hogy ismét bel­területté, sőt lakóterületté nyilvánítja. Borbányán tömbfeltárásokkal és új utca- nyitásokkál sűrűsödik a beépítés. E város­résznek van már részletes rendezési terve, amely családi házak építését írja elő és amely szerint még jelentős tartalékterülete van itt a városnak. A belterületek közül Sóstóhegynek, Nyír­szőlősnek, Butykának, Rozsrétszőlőnek és Felsősimának van jóváhagyott rendezési ter­ve, de van még beépíthető terület Oroson, Mandabokorban és Vajdabokorban is. A rendezési tervek elkészíttetése után ezeken a területeken egy mérsékeltebb ütemű növe­kedés kezdődött. Persze Nyíregyházának nemcsak ennyi külterületi lakóterülete van: 73 tanya, tanya­bokor található. A rendezési terv két külte­rületi lakott hely — Alsóbadur és Rókabokor fejlesztésével számol, s a tartósan fennmara­dó külterületi lakott helyek közé sorolja Al­sópázsitot, Antal-bokrot, Barzótanyát, Bá- lint-bokort, ' Bedő-bokort, Benkő-bokort, Butykasort, Cugos-részt, Csernyik-bokort, Felsőbarurt, Felsőpázsitot, Füzes-bokort, Gerhát-bokort, Ilonatanyát, Isván-bokort, János-bokort, Kazár-bokort, Kordován- bokort, Kovács-bokort, Kőlapost, Lóczi- bokort, Mátyás-bokort, Nagyszállást, Nyír- jest, Polyák-bokort, Salamon-bokort, Sós­tóhegy (Rókahegyet), Sulyán-bokort, Szabadságbokort, Szászkúttanyát, Szél- sőbokort, Űjtelekbokort, Vadastanyát, Varga- bokort, Világostanyát, Zombori-bokort. Nem szóltunk még a város nyugati terü­letének kedvelt építési helyéről, a Ságvári- telepről. Az oka egyszerű, az, hogy tulajdon­képpen az itt beépíthető területek nagy ré­sze már beépült, így sem hosszú, sem nagy távlatokban nem lesz itt a mostaninál lénye­gesen több telek. És — sokak bánatára — nem alakítják telekké a Ságvári-teleppel szemben lévő területet, a Tiszavasvári út jobb oldalát, mert Nyíregyháza nem szeret­né, ha néhány száz vagy néhány ezer család­ja a vecsésiek sorsára jutna. Ez a terület ugyanis a repülőtér szomszédságában van, s ha nincs is olyan sűrű repülőjárat, mint Fe­rihegyen, a repülőterek közelében élőknek akkor is sok zajt kell elviselniük. Balogh József Ezen a részen sok nyíregyházi szívesen épít. Cj házsor a Korányi úton. Hármas szabály Állatot tartani

Next

/
Thumbnails
Contents