Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-25 / 199. szám

2 Kelet-Magyaroraxág 1987. augusztus 25. Á vád ellene: elavult Gázvezetéket fektettek nyár elején a Munkácsy utcában, Nyíregyházán. Azaz csak fektettek volna, ha a vállalkozó végezte volna a munkáját. A lakosság által kiásott, az út­testtől a házakig húzódó árkok üresen tátonganak, az ut­cán munkásoknak hírük-hamvuk sem volt. A lakók sze­rint a vállalkozó arra hivatkozott, hogy akárhol fúr le az úttestbe, állandóan valamilyen vezetékbe ütközik. „Nem ér semmit a közműtérkép!” A vád ellen a városi ta­nács műszaki osztályán Ked­ves Jánosné élénken tiltako­zott: — Semmiképpen nem le­het elavult a közműtérké­pünk, ugyanis minden új közművet folyamatosan be­jelölünk. A pontos nyilván­tartást az országban először mi vezettük be, 1979-ben. A méréseket a geodéziai válla­lat, illetve a Kartográfia vé­gezte, és természetesen most is az ő feladatuk. Rét éve kötelező — Van egy egyesített köz­műtérkép, amelyen a gáz-, telefon-, távfűtés-, villany-, víz- és szennyvízvezetékek együtt találhatók meg, vala­mint minden szakágról ké­szültek részletes, kisléptékű térképek is. A valóság és a térkép között mindössze 5 cm-es eltérés lehet! Két éve kötelező az adatszolgáltatás, tehát nem fordulhat elő olyan, hogy valamilyen ve­zeték nyomvonala ne kerül­ne rá a térképre. — Hogy mi a helyzet a ré­gebbi közművekkel? Azok is szerepelnek a térképen, vagyis ha a vállalkozó meg­nézte, akkor nem ütközhet semmiféle ismeretlen veze­tékbe. Korábban bizonyta­lan volt a Dózsa György ut­ca és a Szabadság tér, ahol nagyon régi, falazott csapa­dékcsatornába ütköztek, amelynek nem volt a felszí­nen aknája. Mikar poutus? Ezeket a régi, felszabadu­lás előtti, vagy még koráb­bi csatornákat, vezetékeket is bejelölik a térképen, csak bizonytalan nyomvonallal. A pontos bemérésükre akkor kerül sor, ha valamit építe­nek a környéken. De ilyen régi közműről a Munkácsy utcán semmit sem tudnak. — Nyíregyházán a közmű- hálózat a városközpontban a legsűrűbb, előfordul, hogy egy árokban két-három gáz­vezeték is fut egyszerre. Itt járhatók a csatornák, de még a szakemberek számára is kockázatos a leereszkedés, mert a szennyvíz miatt nagy Miért „Sí”? K érem, ne krimit, vagy bírósági tudósítást várjanak a cím után. Prózaibb dologról van szó. Azért szóváteszem. Apróhirdetésekben, élő beszédben is gyakran talál­kozni az „öl” szócskával, mint földterület nagyságát jelző mértékegységgel. Nem az! íme egy gyöngyszem: 200 öl építési telek, rajta télen is lakható faházzal, szépen parkosítva, gyü­mölcsfákkal betelepítve, igé­nyesnek eladó. 200 ölre még egy paradi­csompalánta sem ültethető, nemhogy gyümölcsfa, pláne ház, hisz az ölessel, (azzal a bizonyos fából készült, körzőhöz hasonló alkalma­tossággal) hosszúságot mér­tek, mérnek. Az „öl” tehát régi (antik) hosszegység, íme az átszámítása: 1 öl (orgüa) = 6 láb = 1,85 m (kerekítve 1,9 m). Persze az, hogy valami antik, még önmagában nem volna baj. A szóban forgó hirdetésben bizonyára 200 négyszögöles telket kínáltak, csak rosz- szul. Azt hiszem jó lenne elővenni a jó öreg, de az ölnél mégiscsak fiatalabb métert. Mennyivel köny­nyebb vele bajlódni! Az öl, négyszögöl, katasztrális hold, láb, hüvelyk, yard, gallon, uncia, mint régi mértékegységek érdekes színfoltjai lehetnek egy ma­tematikaórának, netán tár­salgásunknak, ha használa­tával is igényesek vagyunk, nem pedig felületes tudá­sunkat leplezve szajkózzuk azokat. Persze nem nagy ügy, ettől még nem dől össze a világ — mondhatják. Csak csupán ettől, valóban nem! Itt vannak például a köz­utak mellett lévő közleke­dési táblák. A 40 km egyhe- lyütt sebességet akar jelen­teni, máshol távolságot, holott az előbbi helyesen így nézne ki: 40 km/h. Ügy tűnik, nem nőttünk fel eléggé, hogy képesek legyünk a különböző fo­galmakat helyesen, megfe­lelő módon használni. A nemzetközi mértékegy- seg-rendszer (Systeme In­ternational), jele: Sí hasz­nálatára vonatkozó minisz­tertanácsi rendelet 1976. jú­lius 1. napján lépett hatály- oa. S. J. mennyiségű metángáz szaba­dul fel. Érdekes ellentmon­dás, hogy a jól közművesí­tett városközpont mellett olyan ellátatlan terület ta­lálható, mint a Bocskai utca. Itt nincs szenny-, illetve ivóvízcsatorna, ezért itt a ta­lajvízszint meglehetősen ma­gas. Eltűnt fedőlapok A szennyvízvezeték sajnos sok helyen hiányzik a vá­rosból: körülbelül 170 kilo­méterrel kevesebb van belő­le, mint az ivóvízvezetékből. És van egy megoldatlan, na­ponta visszatérő gondunk, ami rengeteg pénzt emészt fel: előttünk ismeretlen ok­ból, rendszeresen eltűnnek a rácsos aknafedőlapok, s eze­ket persze pótolnunk kell. Hogy kinek, és mi szüksége van rájuk... ? B. A. Megjelent a statisztikai évkönyv A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában megjelent a statisztikai évkönyv, amely a KSH adatai alapján több évtizedre visszatekintve mu­tatja be a számok tükrében a hazánk társadalmi és gaz­dasági szerkezetében, vala­mint a lakosság életkörülmé­nyeiben bekövetkezett válto­zásokat. Az országnak 1987. január i-jén 10 621 100 lakosa volt, az előző évinél 18 900-zal ke­vesebb, a lélekszám 1981 óta csökken, akkor 10 712 800-an laktak hazánkban. Tavaly 128 204 gyermek született, 1996-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, ez­zel megszakadt a születések számának egyéves átmeneti emelkedése. 1986-ban 1374 esetben kettős, 26 alkalom­mal hármas és két ízben né­gyes ikrek születtek. Az iker- szülések száma 1985-höz vi­szonyítva 54-gyel csökkent. Az új kismamák közül a leg­többen 20—24 éves korukban szültek. 1986-ban az előző évi 2632-ről 2346-ra csökkent a 17 éven aluli anyák száma, és 948-ról 954-re emelkedett azoké, akik 40—49 esztendős korukban szültek. Ezer férfira 1072 nő jut, szemben a 16 évvel ezelőtti 1063-mal. Tovább emelkedett a 60 évesnél idősebbek szá­ma, 1985-höz viszonyítva ta­valy 13 900-zal voltak töb- iben. Ismét csökkent a közsé­gekben és növekedett a váro­sokban élők száma. 1987. ja­nuár 1-jén a lakosság 19,7 százaléka a fővárosban, 39,2 százaléka a többi városban és 41,1 százaléka a községek­ben élt. 1975 óta a legtöbben tavaly változtatták meg ál­landó lakóhelyüket. Buda­pestnek 17 500-zal, a többi városnak együttesen 18 100- zal növekedett a lélekszáma, a községeké pedig 54 500-zal csökkent. 4 tévéim* láttuk Utánzat volt Igaz, elmúlt már pár nap, így talán idejétmúltnak kell tekinteni az ünnepi műsor kritikáját. De miután sokan beszélnek róla, így mégis ér­demes elgondolkodni a látot­takon. Igaz, egy kollégám úgy fogalmazott: nem kell feltétlenül televíziót nézni, amiben van némi igazság. M^gis, sokan nézték és nézik, így kár lenne hallgatni bizo­nyos dolgokról. Kezdeném azzal, hogy a húszadikai műsor a korábbi igen sikeres, egyre jobb és színvonalasabb Hétvége utánzata volt. Egyszemélyes show, melyet Vitray Tamás vezetett. Sokat beszélt, bár ezt estig még el lehetett vi­selni. hiszen egy-két jó pro­dukció megszakította a szó­áradatot. Este aztán jött egy rossz, igen gyenge vetélkedő, ahol a műsorvezető önmagát sztárolta, nem túl sok siker­rel. Az eredményhirdetés is botrányos volt, itt is a mű­sorvezető tetszése és szándé­ka döntött. (Másnap Rózsa György sztárolta önmagát, a Kapcsoltam adása ürügyén.) Sajnos, a sok jó műsort is elfedte ez a vonulat. És hadd tegyem hozzá: a különböző színhelyeken dolgozó ripor­terek mintha kicsit indiszpo­náltak lettek volna. Tájéko­zatlanság, felületesség, téve­dés tévedés hátán rontotta le a jót is. Méltányolom a kísérletező kedvet. Jó az, ha egy-egy műsorban egy-egy személyi­ség igyekszik családias házi­gazda lenni. Ez most kevés­bé sikerült, remélhetően lesz jobb. (b. I.) A tárgyalóteremből Vascsövei a haragos ellen Vajon mi lehetett az oka, hogy Danes József tiszavas- vári lakos hosszú idő óta ha­ragos viszonyban volt B. Já­nossal? Akármi is váltotta ki a haragot, nem lehet ma­gyarázat arra, amit Danes cselekedett. A Szorgalmatos tanyához vezető földúton találkozott össze a két férfi tavaly-szep­tember 30-án. Mindketten kerékpáron ültek, szembe jöttek egymással. Amikor Danes József B. János mellé ért, se szó, se beszéd, leug­rott a biciklijéről és minden teketória nélkül, egy nála lé­vő vascsővel a haragosára támadt. Az első ütés a fejre irányult, de ezt B. János a karjával védte ki. A várat­lan támadás, a súlyos csapás következtében a földre esett, és Danes a védekezésre kép­telen, meglepett embert ösz- sze-vissza verte a vascsővel. B. Jánosnak eltörött a karja és több zúzott sérülést is szenvedett. A nyíregyházi bíróság Danes Józsefet súlyos testi sértés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyet végrehajtása esetén börtönben kell letöl­teni. Az ítélet jogerős. MŰEMLÉKEK FELÚJÍTÁSA Az Alföld műemlékek­ben leggazdagabb megyé­jeként tartják számon a szakemberek Szabolcs- Szatmárt, ahol egyházi és világi épületek egész so­ra kínál szebbnél-szebb látnivalót az idelátogatók­nak. Nagy többségük év­századok óta állja az idő ostromát, sajnos, közülük sokat alaposan megvisel­tek a múló évek. A már korábban megkez­dődött felújítási munkála­taik ebben az esztendőben is folytatódnak: a hetedik öt­éves tervidőszak során a me­gyei tanács esztendőnként hétmillió forintot fordít re­konstrukciójukra, rendbeté­telükre, amit kiegészítenek a különböző országos szerveze­tek forintjai. Milliók hajdaii kúriákra A világi épületek, kasté­lyok, kúriák műemlékvédel­mi feladataira a megyei ta­nács kasszájából mintegy öt-, a templomok, egyházi emlékek felújítására pedig kétmillió forint jut az idén, míg az intézményként funk­cionáló műemlékek, műem­lék jellegű épületek korsze­rűsítésére harmincnégy mil­lió forintot szánnak az ille­tékesek. Tovább folytatódik például a megyei tanács fel­újítási programja huszonöt millió forintos költséggel, míg a nagydobosi Perényi- kastélyra 1,3 millió, a tisza- dobi Andrássy-fiéle kastély­ra ötmillió, a cégénydányádi Kende-kúriára, és a baktaló- rántházi Dégenfeld-kastélyra 800 ezer, illetve 850 ezer fo­rintot fordítanak. A kimondottan műemlék megóvási, felújítási munká­idén erre egymillió forint jut, s az elképzelések szerint itt nemcsak egy reprezentatív házasságkötő terem kialakí­tására lesz majd lehetőség, de a tetőtérben turistaszálló ki­alakításán is törik a fejüket a szakemberek. I bátor! vár Szintén egymillió forintot szánnak a mándoki kastély­ra, ez azonban csak elenyé­sző része a szükséges összeg­nek. Ellenben elkészült az épület állagmegóvási tervdo­kumentációja, s keresik hasz­nosítási lehetőségének leg­többet ígérő formáját. Ami biztató, több országos szerv is érdeklődik a kastély iránt, döntés azonban ké­sőbb várható. Műemlékekben talán leg­gazdagabb városunk, Nyír­bátor hamarosan újabb lát­ványossággal gyarapodhat: folyik az egykori vár feltér­képezése. A jelenleg raktár­ként funkcionáló épület fel­újításába a Szabolcs megyei GabonaforgaLmi Vállalat is besegít. A szakemberek a fel­tárás során több értékes rész­letre bukkantak, találtak már például reneszánsz ab­lakkeretet, ágyúlőrést — a helyeállítás végeztével itt malomipari múzeumot sze­retnének kialakítani. Az egyháztörténeti emlékek közül egy igen értékes Szentháromság szobor fel­újítása ígérkezik az egyik legérdekesebb munkának. A Nyírtelek főterén álló XVIII. századi barokk emlék sajnos nagyon megviselt állapotban van, kétszázezer forintot szánnak megszépítésére. Megszépüld harangtornyok latok közül három helyszín — Kótaj, Tuzsér és Mándok emelhető ki. Kótajban már két éve tart a volt Ibrányi— Fráter-kúria rendbehozatala, ebben az évben kétmillió fo­rintot kap az épület, mely­ben a tervek szerint a me­gyei múzeumi igazgatóság ipartörténeti, illetve helytör­téneti kiállítást rendez majd. A tuzséri kastély két szárny- épületének felújítása már ko­rábban befejeződött, most kerül sor a főépületre. Az Kisszekeresen a megyei ta­nács keretéből félmillió fo­rintot fordítanak a középko­ri . templom feltáró munkála­tainak megindításához, ugyanennyi jut a nyírbátori református templom további szépítésére, míg a szintén bátori minorita és a nyíriib- ronyi református templomra 200—200 ezer forint jut. Az idén folytatódik a harang- tornyok felújítása is, Gemzse és Szabolcsbáka 150—150 ezer forintot kap erre. B. G. PBESSZÓPÓTKÁVÉ. Jánossomorján új kávéfajta gyár­tását kezdték meg a Győri Keksz- és Ostyagyár gyáregysé­gében. A cikóriából előállított koffeinmentes pótkávé — amely a Katáng nevet kapta — nem káros az egészségre. A gyárnak ez az első olyan pótkávéja, amely presszógép­pel is kifőzhető. (MTI-fotó) Nyíregyházi panoráma kilenc emelet magasból, (jl) Milyen is Nyíregyháza közműtérképe? Turistaszálló a kastélyban

Next

/
Thumbnails
Contents