Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

Javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását A falun élők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb ten­nivalókat fogalmazzák meg a X. faluegészségügyi világ- kongresszuson, amelyet au­gusztus 27. és 30. között Pé­csett rendeznek — közölték a szervezők vasárnap, az MTESZ-ben megtartott saj­tótájékoztatón. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Faluegész­ségügyi Társaság tanácsko­zásán 36 ország 400 szakem­bere vesz részt. Az orvosok és a tudományos kutatók 170- előadás alapján megvitatják, hogy a fejlett és fejlődő or­szágokban mit kell tenni azért, hogy a falusi lakosság körében is megvalósuljon az Egészségügyi Világszervezet által meghirdetett „Egészsé­get mindenkinek kétezerre” elnevezésű program. A kongresszus résztvevői 11 téma köré csoportosítva elemzik a falun élők egész­ségügyi problémáit, s javas­latokat tesznek ezek megol­dására. Így például szó lesz a falusi lakosság alap- és sür­gősségi egészségügyi ellátásá­ról, a növényvédő szerek okozta mérgezéses balesetek­ről, valamint az állatokról az emberre terjedő betegségek­ről. A mérgezéses balesetekkel foglalkozó szekcióban japán kutatók tartanak előadásokat arról, hogy a vegyszerek hosszabb idő elteltével mi­lyen maradandó károsodást okozhatnak az emberi szer­vezetben. Az ilyen jellegű kutatások világszerte mosta­nában kezdődtek el, s eddig a japán kutatóintézetekben érték el a legjobb eredmé­nyeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tarta­nak. Beszámolnak arról, hogy hazánkban hogyan kívánják javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását. A ku­tatások alapján a szakembe­rek, a nagyohb községékben úgynevezett mini egészség- ügyi központok kialakítását tartják indokoltnak. Ezekben a központokban egy épület­ben dolgoznának a körzeti, a gyermek- és a fogorvosok, s ott lenne a gyógyszertár is. Kialakítanának az épületben kisebb laboratóriumot, és le­hetővé tennék a fizikoterápi­ás kezelést. Az idén a szövetkezeti be­ruházások terén némi élén­külést tapasztal a Szövetke­zeti Tervező Vállalat nyír­egyházi irodája. Űj vonás, hogy egyre több takarékszö­vetkezet bővíti üzlethálóza­tát. Sóstóhegyen a közelmúlt­ban adták át rendeltetésének a Szövterv által tervezett 420 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, aminek szom­szédságában az ibrányi taka­rékszövetkezet kapott üzlet- helyiséget. A beruházó a Nyíregyházi Áfész volt, a lé­tesítményt a Mezép építette meg. Szintén a Szövterv ter­vezte a Borbányán épülő öt­száz négyzetméter alapterü­letű ABC-áruházat, melynek fővállalkozója az építő és szerelő vállalat. Az ABC mel­lett a rakamazi takarékszö­vetkezet egyik egysége, vala­mint egy mezőgazdasági szakbolt is fog működni. Az ABC-t a Zöldért építteti. Ezzel kapcsolatban megem­lítendő a gyors megvalósulás, ugyanis a tervek szerint a tervezés kezdete és az építés befejezése között csak mint­egy háromnegyed év telikel. Avatás: december közepén. Tervezik Nyíregyházán, a Dohány utca sarkán megépí­tendő 600 négyzetméter alap- területű Zöldért ABC-t, melynek szomszédságában a gávavencsellői takarékszö­vetkezet számára is készül helyiség. E beruházás fővál­lalkozója a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A Szövterv tervei nyomán a közeljövőben Mátészalkán, az északi lakótelepen 500 négyzetméter alapterületű ABC, mellette pedig'presszó létesül. Fehérgyarmaton a kórházzal szembeni raktárai alakítják át 420 négyzetmé­ter alapterületű ABC-vé. En­nek tervei már elkészültek. Megkezdték a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat megye- székhelyi I. számú kenyér­gyára rekonstrukciójának tervezését. Hasonló történik a Mátészalkai Sütőipari Vál­lalat baktalórántházi üzemé­ben is. (cs. gy.) ABC, sütőüzem, presszó Teljes az uborkaszezon a Zöldért Vállalat fehérgyarmati hűtőházában. A közel­múltban üzembe helyezett konzervgyártó gépsorokon naponta 75 tonna uborka ke­rül üvegekbe. Jó az uborkatermés, s ez gondot okoz a feldolgozásnál, szívesen fo­gadnának dolgozókat, akár brigádokat is mezőgazdasági üzemekből. (Elek Emil fel­vétele) A gazdasági-társadalmi kibaatakozás nélkülözhetetlen eszköze az iskela Tanév-előkészítő megyei értekezlet Nyíregyházán Az értekezlet résztvevői Stark Antal államtitkárt hallgat­ják (Császár Csaba felvétele) Tanév-előkészítő megyei értekezletet tartottak Nyír­egyházán, a Sóstói Kulturpark nagytermében augusztus 23- án, melyen részt vettek az iskolák igazgatói, pedagógus- pártalapszervezeti titkárai, a megyei pedagógiai intézet munkatársai, szaktanács- adói, óvodavezetők, felügye­lők, valamint városi és nagy­községi párt- és tanácsi ve­zetők. A tanácskozáson — ame­lyen ott volt Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is Stark Antal mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkár tartott bevezető előadást „Az új gazdasági­társadalmi kibontakozási program hatása az oktatási­nevelési intézmények jövőbe­ni munkájára” címmel. Az államtitkár elsőként azokról a társadalmi, gazdasági, szel­lemi folyamatokról szólt, amelyek a jelenlegi időszakot jellemzik, s hatást gyakorol­nak az oktatási-nevelési in­tézmények munkájára. Az államtitkár az ország társadalmi, gazdasági és ide­ológiai helyzetét vázolva fel­hívta a figyelmet: a stabili­zációs, mpjd kibontakozási program eredményes meg­valósításában fontos tényező az iskola nevelő-oktató mun­kájának megújulása, a szel­lemi tőke megfelelőbb kama­toztatása. Ennek egyik felté­tele, hogy növekedjék a szel­lemi munka szerepe, elisme­rése — ezen belül a pedagó­gusok társadalmi megbecsü­lése. A művelődési kormányzat­nak az a törekvése, hogy a tervezett jövedelemadó ne csökkentse a nevelők nettó keresetét, érdemes legyen mindenkinek minőségileg jobb oktató-nevelő munkát végeznie. A minisztériumban kidolgozás alatt van egy ter­vezet, amely a pedagógusok bérezésének korszerűsítését szolgálja, rendet teremtene jelenleg tizennyolc féle kü­lönböző pótlék és a tizenhat féle órakedvezmény anyagi honorálása között. Esetleg oly módon, hogy azok egy részét béresítenék. Az előadó a továbbiakban azokról az erőfeszítésekről — az oktatási törvényben előírt — és folyamatosan megvaló­sítandó feladatokról beszélt, amelyek növelik az iskolák önállóságát. Utalt rá. hogy az iskolák a nagyméretű tár­sadalmi feladatok megoldását felkészült, becsületes embe­rek tömegeinek kiképzésével segíthetik, s ez éppúgy fel­tételezi az iskolák belső mun­kájának megújítását, a mi­nőségi követelmények előtér­be állítását, mint az iskola társadalmi kapcsolatainak to­vábbfej lesztését. Ma az oktatási rendsze­rünk nem képes maradékta­lanul megfelelni ennek a kö­vetelménynek — nem az ő hibájából. Megvannak a mennyiségi és minőségi ösz- szetevők, amelyeken a jövő­ben változtatni kellene. El­gondolkoztató adatokat emlí­tett a művelődési államtitkár az aktív népesség iskolázott- sági szintjéről, mennyiségi mutatóiról, arányairól, me­lyek fontos tényezői az előbbre jutásunknak. Az or­szág aktív népességének mintegy 10 százaléka rendel­kezik főiskolai vagy egyete­mi végzettséggel, ezzel Euró­pában az utolsó előtti helyen vagyunk. Nem sokkal jobb a helyzet a középfokú végzett­ség arányaiban sem, a kere­sőképes lakosság 26—28 szá­zalékának van középfokú végzettsége, mellyel szintén az utolsók között foglal he­lyet hazánk a kontinens or­szágai között. Nem gazdálkodunk elég jól a meglévő szellemi tőkével — fűzte tovább mondanivalóját Stark Antal — nem minde­nütt hasznosítjuk a tényleges tudást, a munkahelyi körül­mények, vagy az anyagi elis­mertség hiánya miatt. Kettős hát a tennivaló, a meglévő tudást célszerűbben haszno­sítani országos méretekben, s ugyanakkor növelni szüksé­ges az alap-, közép- és felső­fokú végzettségűek arányát. Divat manapság szidni az oktatást, nyakába varrni azt is, amiről az iskola nem te­het, de jogos az a megállapí­tás, melyet egy népi ellenőr­zési vizsgálat is megerősít: az általános iskolák jelentős ré­szében a gyermekek az alap- tevékenységeket sem tudják elsajátítani. Nem tudnak jól írni, olvasni, számolni! Eze­ket az oktatási-nevelési „adósságokat” nem lehet to­vább szaporítani. Az oktatási törvény keretet ad a nevelők, az iskolák munkájának minőségi javí­tásához, de továbbra is az egyik legfontosabb tényező a pedagógusok lelkiismeretes munkája. Ezt semmi nem helyettesítheti — legyen szó módszertani szabadságról, tantervi korrekciókról, a tár­gyi és személyi feltételek ja­vításáról. Foglalkozott az előadó a gimnáziumok, szakközépis­kolák és szakmunkásképző intézetek sürgető tennivalói­val is. A gondok egyike az, amíg a főiskolai, egyetemi hallgatók mintegy 60 száza­léka a gimnáziumokból megy ezekbe az intézményekbe, ad­dig országosán a tanulóifjú­ságnak csak 22 százaléka ta­nul gimnáziumban. Ez társa­dalmi szempontból sem ked­vező, itt a legkisebb a fizikai dolgozók gyermekeinek ará­nya, és a tanulók kétharma­da lány, amely tovább növe­li az értelmiségi pályák el­nőiesedését. A szakközépiskolákban a középfokú oktatásban részt­vevők aránya 28, a szakmun­kásképző intézetekben 50 szá­zalékos, ez utóbbinál olykor az egyharmadot is eléri a „lemorzsolódás”. A jövőben növelni szeretnék a szakkö­zépiskolákban tanulók ará­nyát a szakmunkásképző in­tézetekkel szemben. Nagyobb lépést kell tenni a szakképzés területén a szakmacsoportos oktatásra való áttérésre, hogy a jelenlegi 250—300 szakma helyett 60—70 szakmacsoport Oktatása kapjon helyet a kép­zésiben. Szólt a művelődési állam­titkár a felsőoktatás néhány visszatérő gondjáról, így a felvételi vizsgarendszer kor­szerűsítéséről. Ebben két szemlélet vitája, érvei csap­nak össze. Az egyik a főisko­lák, egyetemek belső szelek­cióját kívánja erősíteni, ami azzal járna, hogy a jelenlegi­nél több hallgató felvételére nyílna lehetőség. A másik szemlélet hívei a felvételi vizsga eltörlését javasolják, egyben azt az érettségi vizs­gával szeretnék pótolni, de a jelenleginél egységesebb, tárgyilagosabb teljesítmény­értékeléssel. Többek között nem ugyanabból az iskolából neveznék ki az érettségi bi­zottságot. De ez még a jövő, jelenlegi viszont az a cél, hogy már tíz új tanévben erősödjék az a folyamat, amely az iskolai élet megújítását, a tanulói önállóságot, öntevékenységet, a nevelők képzésének maga­sabb szintjét és felelősségér­zetét hivatott elősegíteni. Az előadást követően a művelődési államtitkár vála­szolt a részvevők kérdéseire. Az oktatáspolitikai tanács­kozáson az új tanév felada­tairól — és az előző legfon­tosabb tanulságairól — Pa­taki József, a megyei tanács vb művelődési osztályveze­tője számolt be. Elöljáróban az igazgatók megbízásának új rendjével foglalkozott, amelynek máris megvannak az értékelhető tapasztalatai. Megállapítható, hogy összes­ségében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a megbí­zott igazgatók maguk mögött érezhetik a megbízó, a szak­mai felügyeleti szerv és nem utolsósorban a tantestület bizalmát is. Elgondolkoztató viszont, hogy kevés az igaz­gatói posztra pályázó, a me­gyében a meghirdetett he­lyek 92 százalékára csak egy pályázat érkezett és legtöbb­ször a már ott működő igaz­gató volt a pályázó. Ez felve­ti az iskolavezetők anyagi és erkölcsi megbecsülésének alapos felülvizsgálatát, a ve­zetőd utánpótlás tudatosabb segítését. Az osztályvezető többek között értékelte az új tanév­ben betölthető álláshelyekre kiírt pályázatok eredményes­ségét. A meghirdetett helyek 33 százalékát sikerült betöl­teni, azzal együtt, hogy a ta­nárképzőn idén végzett, sza­bolcsi születésű fiatalok többsége a szülőhelyén, vagy a megyében áll munkába. Tény, hogy az új tanévben is szükség van képesítés nélkü­li fiatalok alkalmazására, akik később végzik el a fő­iskolát. XLIV. évfolyam, 198. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 24., hétfő Hiniközpontok épülnek MA Megbetegedett a kolléganő... (2. oldal) Az olcsót, de nem a rosszat (3. oldal) Tervezi a Szövterv:

Next

/
Thumbnails
Contents