Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
Javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását A falun élők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb tennivalókat fogalmazzák meg a X. faluegészségügyi világ- kongresszuson, amelyet augusztus 27. és 30. között Pécsett rendeznek — közölték a szervezők vasárnap, az MTESZ-ben megtartott sajtótájékoztatón. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Faluegészségügyi Társaság tanácskozásán 36 ország 400 szakembere vesz részt. Az orvosok és a tudományos kutatók 170- előadás alapján megvitatják, hogy a fejlett és fejlődő országokban mit kell tenni azért, hogy a falusi lakosság körében is megvalósuljon az Egészségügyi Világszervezet által meghirdetett „Egészséget mindenkinek kétezerre” elnevezésű program. A kongresszus résztvevői 11 téma köré csoportosítva elemzik a falun élők egészségügyi problémáit, s javaslatokat tesznek ezek megoldására. Így például szó lesz a falusi lakosság alap- és sürgősségi egészségügyi ellátásáról, a növényvédő szerek okozta mérgezéses balesetekről, valamint az állatokról az emberre terjedő betegségekről. A mérgezéses balesetekkel foglalkozó szekcióban japán kutatók tartanak előadásokat arról, hogy a vegyszerek hosszabb idő elteltével milyen maradandó károsodást okozhatnak az emberi szervezetben. Az ilyen jellegű kutatások világszerte mostanában kezdődtek el, s eddig a japán kutatóintézetekben érték el a legjobb eredményeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tartanak. Beszámolnak arról, hogy hazánkban hogyan kívánják javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását. A kutatások alapján a szakemberek, a nagyohb községékben úgynevezett mini egészség- ügyi központok kialakítását tartják indokoltnak. Ezekben a központokban egy épületben dolgoznának a körzeti, a gyermek- és a fogorvosok, s ott lenne a gyógyszertár is. Kialakítanának az épületben kisebb laboratóriumot, és lehetővé tennék a fizikoterápiás kezelést. Az idén a szövetkezeti beruházások terén némi élénkülést tapasztal a Szövetkezeti Tervező Vállalat nyíregyházi irodája. Űj vonás, hogy egyre több takarékszövetkezet bővíti üzlethálózatát. Sóstóhegyen a közelmúltban adták át rendeltetésének a Szövterv által tervezett 420 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, aminek szomszédságában az ibrányi takarékszövetkezet kapott üzlet- helyiséget. A beruházó a Nyíregyházi Áfész volt, a létesítményt a Mezép építette meg. Szintén a Szövterv tervezte a Borbányán épülő ötszáz négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, melynek fővállalkozója az építő és szerelő vállalat. Az ABC mellett a rakamazi takarékszövetkezet egyik egysége, valamint egy mezőgazdasági szakbolt is fog működni. Az ABC-t a Zöldért építteti. Ezzel kapcsolatban megemlítendő a gyors megvalósulás, ugyanis a tervek szerint a tervezés kezdete és az építés befejezése között csak mintegy háromnegyed év telikel. Avatás: december közepén. Tervezik Nyíregyházán, a Dohány utca sarkán megépítendő 600 négyzetméter alap- területű Zöldért ABC-t, melynek szomszédságában a gávavencsellői takarékszövetkezet számára is készül helyiség. E beruházás fővállalkozója a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A Szövterv tervei nyomán a közeljövőben Mátészalkán, az északi lakótelepen 500 négyzetméter alapterületű ABC, mellette pedig'presszó létesül. Fehérgyarmaton a kórházzal szembeni raktárai alakítják át 420 négyzetméter alapterületű ABC-vé. Ennek tervei már elkészültek. Megkezdték a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat megye- székhelyi I. számú kenyérgyára rekonstrukciójának tervezését. Hasonló történik a Mátészalkai Sütőipari Vállalat baktalórántházi üzemében is. (cs. gy.) ABC, sütőüzem, presszó Teljes az uborkaszezon a Zöldért Vállalat fehérgyarmati hűtőházában. A közelmúltban üzembe helyezett konzervgyártó gépsorokon naponta 75 tonna uborka kerül üvegekbe. Jó az uborkatermés, s ez gondot okoz a feldolgozásnál, szívesen fogadnának dolgozókat, akár brigádokat is mezőgazdasági üzemekből. (Elek Emil felvétele) A gazdasági-társadalmi kibaatakozás nélkülözhetetlen eszköze az iskela Tanév-előkészítő megyei értekezlet Nyíregyházán Az értekezlet résztvevői Stark Antal államtitkárt hallgatják (Császár Csaba felvétele) Tanév-előkészítő megyei értekezletet tartottak Nyíregyházán, a Sóstói Kulturpark nagytermében augusztus 23- án, melyen részt vettek az iskolák igazgatói, pedagógus- pártalapszervezeti titkárai, a megyei pedagógiai intézet munkatársai, szaktanács- adói, óvodavezetők, felügyelők, valamint városi és nagyközségi párt- és tanácsi vezetők. A tanácskozáson — amelyen ott volt Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár tartott bevezető előadást „Az új gazdaságitársadalmi kibontakozási program hatása az oktatásinevelési intézmények jövőbeni munkájára” címmel. Az államtitkár elsőként azokról a társadalmi, gazdasági, szellemi folyamatokról szólt, amelyek a jelenlegi időszakot jellemzik, s hatást gyakorolnak az oktatási-nevelési intézmények munkájára. Az államtitkár az ország társadalmi, gazdasági és ideológiai helyzetét vázolva felhívta a figyelmet: a stabilizációs, mpjd kibontakozási program eredményes megvalósításában fontos tényező az iskola nevelő-oktató munkájának megújulása, a szellemi tőke megfelelőbb kamatoztatása. Ennek egyik feltétele, hogy növekedjék a szellemi munka szerepe, elismerése — ezen belül a pedagógusok társadalmi megbecsülése. A művelődési kormányzatnak az a törekvése, hogy a tervezett jövedelemadó ne csökkentse a nevelők nettó keresetét, érdemes legyen mindenkinek minőségileg jobb oktató-nevelő munkát végeznie. A minisztériumban kidolgozás alatt van egy tervezet, amely a pedagógusok bérezésének korszerűsítését szolgálja, rendet teremtene jelenleg tizennyolc féle különböző pótlék és a tizenhat féle órakedvezmény anyagi honorálása között. Esetleg oly módon, hogy azok egy részét béresítenék. Az előadó a továbbiakban azokról az erőfeszítésekről — az oktatási törvényben előírt — és folyamatosan megvalósítandó feladatokról beszélt, amelyek növelik az iskolák önállóságát. Utalt rá. hogy az iskolák a nagyméretű társadalmi feladatok megoldását felkészült, becsületes emberek tömegeinek kiképzésével segíthetik, s ez éppúgy feltételezi az iskolák belső munkájának megújítását, a minőségi követelmények előtérbe állítását, mint az iskola társadalmi kapcsolatainak továbbfej lesztését. Ma az oktatási rendszerünk nem képes maradéktalanul megfelelni ennek a követelménynek — nem az ő hibájából. Megvannak a mennyiségi és minőségi ösz- szetevők, amelyeken a jövőben változtatni kellene. Elgondolkoztató adatokat említett a művelődési államtitkár az aktív népesség iskolázott- sági szintjéről, mennyiségi mutatóiról, arányairól, melyek fontos tényezői az előbbre jutásunknak. Az ország aktív népességének mintegy 10 százaléka rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, ezzel Európában az utolsó előtti helyen vagyunk. Nem sokkal jobb a helyzet a középfokú végzettség arányaiban sem, a keresőképes lakosság 26—28 százalékának van középfokú végzettsége, mellyel szintén az utolsók között foglal helyet hazánk a kontinens országai között. Nem gazdálkodunk elég jól a meglévő szellemi tőkével — fűzte tovább mondanivalóját Stark Antal — nem mindenütt hasznosítjuk a tényleges tudást, a munkahelyi körülmények, vagy az anyagi elismertség hiánya miatt. Kettős hát a tennivaló, a meglévő tudást célszerűbben hasznosítani országos méretekben, s ugyanakkor növelni szükséges az alap-, közép- és felsőfokú végzettségűek arányát. Divat manapság szidni az oktatást, nyakába varrni azt is, amiről az iskola nem tehet, de jogos az a megállapítás, melyet egy népi ellenőrzési vizsgálat is megerősít: az általános iskolák jelentős részében a gyermekek az alap- tevékenységeket sem tudják elsajátítani. Nem tudnak jól írni, olvasni, számolni! Ezeket az oktatási-nevelési „adósságokat” nem lehet tovább szaporítani. Az oktatási törvény keretet ad a nevelők, az iskolák munkájának minőségi javításához, de továbbra is az egyik legfontosabb tényező a pedagógusok lelkiismeretes munkája. Ezt semmi nem helyettesítheti — legyen szó módszertani szabadságról, tantervi korrekciókról, a tárgyi és személyi feltételek javításáról. Foglalkozott az előadó a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek sürgető tennivalóival is. A gondok egyike az, amíg a főiskolai, egyetemi hallgatók mintegy 60 százaléka a gimnáziumokból megy ezekbe az intézményekbe, addig országosán a tanulóifjúságnak csak 22 százaléka tanul gimnáziumban. Ez társadalmi szempontból sem kedvező, itt a legkisebb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, és a tanulók kétharmada lány, amely tovább növeli az értelmiségi pályák elnőiesedését. A szakközépiskolákban a középfokú oktatásban résztvevők aránya 28, a szakmunkásképző intézetekben 50 százalékos, ez utóbbinál olykor az egyharmadot is eléri a „lemorzsolódás”. A jövőben növelni szeretnék a szakközépiskolákban tanulók arányát a szakmunkásképző intézetekkel szemben. Nagyobb lépést kell tenni a szakképzés területén a szakmacsoportos oktatásra való áttérésre, hogy a jelenlegi 250—300 szakma helyett 60—70 szakmacsoport Oktatása kapjon helyet a képzésiben. Szólt a művelődési államtitkár a felsőoktatás néhány visszatérő gondjáról, így a felvételi vizsgarendszer korszerűsítéséről. Ebben két szemlélet vitája, érvei csapnak össze. Az egyik a főiskolák, egyetemek belső szelekcióját kívánja erősíteni, ami azzal járna, hogy a jelenleginél több hallgató felvételére nyílna lehetőség. A másik szemlélet hívei a felvételi vizsga eltörlését javasolják, egyben azt az érettségi vizsgával szeretnék pótolni, de a jelenleginél egységesebb, tárgyilagosabb teljesítményértékeléssel. Többek között nem ugyanabból az iskolából neveznék ki az érettségi bizottságot. De ez még a jövő, jelenlegi viszont az a cél, hogy már tíz új tanévben erősödjék az a folyamat, amely az iskolai élet megújítását, a tanulói önállóságot, öntevékenységet, a nevelők képzésének magasabb szintjét és felelősségérzetét hivatott elősegíteni. Az előadást követően a művelődési államtitkár válaszolt a részvevők kérdéseire. Az oktatáspolitikai tanácskozáson az új tanév feladatairól — és az előző legfontosabb tanulságairól — Pataki József, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője számolt be. Elöljáróban az igazgatók megbízásának új rendjével foglalkozott, amelynek máris megvannak az értékelhető tapasztalatai. Megállapítható, hogy összességében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a megbízott igazgatók maguk mögött érezhetik a megbízó, a szakmai felügyeleti szerv és nem utolsósorban a tantestület bizalmát is. Elgondolkoztató viszont, hogy kevés az igazgatói posztra pályázó, a megyében a meghirdetett helyek 92 százalékára csak egy pályázat érkezett és legtöbbször a már ott működő igazgató volt a pályázó. Ez felveti az iskolavezetők anyagi és erkölcsi megbecsülésének alapos felülvizsgálatát, a vezetőd utánpótlás tudatosabb segítését. Az osztályvezető többek között értékelte az új tanévben betölthető álláshelyekre kiírt pályázatok eredményességét. A meghirdetett helyek 33 százalékát sikerült betölteni, azzal együtt, hogy a tanárképzőn idén végzett, szabolcsi születésű fiatalok többsége a szülőhelyén, vagy a megyében áll munkába. Tény, hogy az új tanévben is szükség van képesítés nélküli fiatalok alkalmazására, akik később végzik el a főiskolát. XLIV. évfolyam, 198. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 24., hétfő Hiniközpontok épülnek MA Megbetegedett a kolléganő... (2. oldal) Az olcsót, de nem a rosszat (3. oldal) Tervezi a Szövterv:
