Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

ÜNNEPI MELLÉKLET 1987. augusztus 20. Hogy teljes legyen az öltözék Nem is olyan egyszerű do­log — a férfiaknak sem — jól felöl tő/.ködni. Ha a ruhájukat magukra húzzák, ezzel még nincs minden befejezve — mert manapság már a kiegészítő kel­lékek divatja is járja . . . Párizsban, Londonban vagy másutt egyáltalán nem megle­pő látvány, hogy ha szemer­kélni kezd az eső, a férfiak is az esernyők alá bújnak, ame­lyek rövidebb-hosszabb karral, csinos fogantyúkkal készülnek. (Georges Gáspár és Swaine Adeney modellek). A legfontosabb kiegészítőnek számító nadrágszíjat pedig a divattervezők és kivitelezők szezonról szezonra variálják, színesítik, csíkozzák, befonják, új vonalú csatokkal díszítik. (IBEX és Regent Bell model­lek.) A divatos sál, nyakkendő, díszzsebkendő pedig kimondot­tan ékesíti a sdkszor még min­dig unalmas férfiöltözeteket. Érdemes szemmel tartani, hogy formájuk, mintázatuk, anya­guk hogyan változik és gaz­dagszik évről évre. (J. Com­fort és Paolo da Ponte model­lek.) A mindent elnyelő aktatáska, irattáska divat szépségével, fi­nomságával. ötletességével ma már nem egyszer magára von­ja a figyelmet. íme néhány csi­nos újdonság. (Gerad Henon, Swaine Adeney, Jelen, Jupip, Gerard Henon.) A sportos vonalú, pehely­könnyű nyelves borjúbőr mo­kaszin — melynek formáját az észak-amerikai indiánok bőrlábbelijéről másolták — vi­seletét ajánlják reggeltől estig. (Lottusee modell.) A legleleményesebb és a legszebb lábbeli miért ne ké­szülhetne a gyönyörű kidolgo­zásban éppen struccbőrből és ötletes bojtos díszítéssel. (Cal- zados Beiart S. A.) A zoknidéval díszítő motívu­mai szintén az indián határt tükrözik. (Keepers modellek.) A zsebben a levél- és pénz­tárca, a kulcstartó lebet a ci­pővel azonos színű és az idei divat szerint elütő színű sze­gély díszítéssel. (Andrelux mo­dell.) Kovács Mari szaporodnak az oly kellemet­len és egészségtelen penész­gombák. A vizsgálatok során azonban kitűnt, hogy a ned­vesedésnek alapvetően nem a szőnyegpadló az oka. A baj az, hogy az energiatakarékos­ság (egyébként helyes és fon­tos) céljának a megvalósítá­sa érdekében egyes lakások­ban olyan nagyfokú légszige­telést valósítottak meg, (el­sősorban az ablakok, erkély­ajtók kiképzésénél) ami már a nélkülözhetetlen természe­tes légcserét akadályozza. Ha túlságosan is jól sikerült az ablakok szigetelése, akkor a rendszeres szellőztetésről a legnagyobb hidegben is gon­doskodni kell. A szőnyegpadló előnyeihez tartozik a hangszigetelő hatás is. Az „akusztikai komfort” m<j_ már egyre több ember számára lényeges, különösen akkor, ha a lakás szerkezeti kivitele ezt kevésbé biztosít­ja. További egészségügyi előnyt jelenthet a szőnyeg- padló a láb és a gerincoszlop kímélése szempontjából. Sző­nyegpadlón kellemesen lehet cipő (papucs) nélkül is közle­kedni (sőt: utcai használatú cipőben be sem illik lépni az ilyen lakásba). A meztelen, csak harisnyás lábon sokkal jobban oszlik el a testsúly, és ez megelőzheti a későbbi — oly gyakran előforduló — ge­rinctáji bántalmakat. Nem­csak felnőtt korban van en­nek jelentősége, hanem — ta­lán még fokozottabb mérték­ben — a fejlődő kis és na­gyobb gyermekeknél is. Ha­sonló okból kifejezetten ajánlható a szőnyegpadló a mozgásszervi megbetegedé­sekben, ízületi bántalmakban szenvedőknek. És mit tegyen az, aki par­kettás lakásban lakik? — Ezt is leboríthatja szőnyeg­gel. Ennek -— bár ez így drá­gább — annyi előnye., van, hogy a szőnyeget a lakáson kívül (például az erkélyen) lehet kiporszívózni és így még az a minimális szennyezés sem kerül a lakás légterébe, ami áthatol a legsűrűbb pa- pírzsákbetéten. A tűzálló edények tartóssága Á jénai ötven éve Hihetetlennek tűnhet, mégis tény és való, hogy tűzálló volt az ősember első főzőedénye. Az edényt ugyanis azért eszelte ki. hogy legyen miben tűzre tennie, vízben vagy levében megpu­hítania a nyersen elrághatat- lan ennivalót. A kézzel for­mált, napon szárított, tapasz­tott agyagos földből készített edények kezdetben valószí­nűleg egyekettőre szétestek. Ki tudja, hogy hány száz vagy hány ezer év kellett hozzá, amíg leleményes pró­bálkozásokkal rá nem jött valaki a maradandó tűzálló edények készítésének forté­lyára. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még a két világ­háború közötti háztartások tűzálló agyag- és kőedényei­re; kivűlről barna, belül fe­hér csillogó — a sok haszná­lattól hajszálvékonyan meg­repedezett — zománcára. Ez az edényfajta a nyílt lángot nem, csak a kemence vagy a sütő hevét állta. Az üvegtechnikájáról ne­vezetes Jena városáról „jé­nainak” elnevezett tűzálló üveg főzőedények mintegy ötven évvel ezelőtt kezdtek meghonosodni a háztartások­ban. Ennek „leszármazottja", legfiatalabb testvére az ugyancsak hőálló pirex. En­nek az edényfajtának csak külseje tér el a „jénaiétól”, használatának módja viszont ugyanaz. A tűzálló üvegedény tartó- sabb az öntöttvas vagy zo- máncos edénynél is — emel- let előnye, hogy a meleget sokáig tartja, és mert gusz­tusos, az étel azonmód tálal­ható benne —, de szigorúan be kell tartani bánásmódja szabályait. Az első és legfontosabb szabály, hogy az edényt csakis jokozatosan szabad felmelegíteni vagy lehűteni. Ha hideg állapotban forróság éri vagy forró állapotban hi­deg víz zúdul rá, netán hideg kőre rakják, akkor az edény elpattan — vége. Éppen ezért ajánlatos pél­dául lángra tevés előtt — ha nem hirtelen éri a hő, akkor ugyanis bírja a közvetlen lángot is — meleg, majd for­ró vízzel megtölteni, megöb­líteni, hogy egész felülete át­melegedjék. Ha étellel van töltve a hűtőszekrényben, akkor a hidegből kivéve cél­szerű meleg vízbe állítani Jó étvágyat! TÖLTÖTT PARADICSOM, SÜT­VE. Hozzávalók: 4 személyre: 8 db közepes nagyságú almapara­dicsom,' 15 dkg gomba, 10 dkg sonka, 25 dkg áttört, főtt burgo­nya, só, bors, 1 dl tejszín vagy tej. A tál kivajazásához a para­dicsom alá: 1 dl olvasztott vaj és 2 evőkanál tejföl, 5 dkg re­szelt sajt, petrezselyem. A megmosott paradicsom tete­jét levágjuk, kiszedjük a belse­jét és a következő töltelékkel töltjük: a gombát kevés vajon petrezselyemmel együtt megpi­rítjuk, sózzuk és hozzákeverjük az apróra vágott sonkái. Ezzel megtöltjük a paradicsomokat, (háromnegyed részéig). A para dicsőm többi részét jó magasan nyomózsákba tett burgonyakrém. mel telítjük. (A főtt burgonyát összekeverjük tejszínnel, vajjal, gyengén sózzuk.) Reszelt sajttal meghintjük és sütőben 15—20 per­cig sütjük. A tál alját olvasztott vajjal és a 2 kanál tejföllel ké­szítjük elő. A paradicsomokat sós vízben főtt zöldségekkel is tölthetjük, gomba és sonka helyett, önálló vacsoraként vagy meleg előétel­ként adhatjuk. LECSÓ DARÄLT HÚSSAL. Hoz­závalók: zöldpaprika, paradi­csom, hagyma, 20—25 dkg sertés­vagy marhafelsál, só, bors, pi­rospaprika, zsír vagy olaj. A szokásos módon elkészítjük a lecsót: apróra vágott hagymái zsíradalékon pirítunk, késhegy­nyi pirospaprikával megszórjuk, belerakjuk a feldarabolt papri­kát, paradicsomot. Mí'g megpu­hul, a húst ledaráljuk, kevés zsiradékon, késhegynyi borssal, sóval ízesítve átforgatjuk, majd hozzáadjuk a lecsót és jól ös­szekeverjük. Előételnek vagy egytál ételes vacsorának kitűnő. Darált hús helyett a konzerv- dobozos vagdalt hús is felhasz­nálható. GYÜMÖLCSSALAT A. Hozzáva­lók: bármilyen 4—5 féle gyü­mölcs; málna, ribizli, egres, al­ma, körte stb. 4—5 evőkanál por­cukor (a mennyiségtől és cukor­tartalmától függően), vaníliás cu ­kor, fél dl triple sec, 1 dl édes csemegebor, citrom. A gyümölcsöket előkészítjük, tisztítjuk, apró kockára vágjuk, egy tálba rétegesen rakjuk, meg­szórjuk kevés cukorral, vaníliás cukorral. Állni hagyjuk. A cit­romból, a maradék cukorból és a triple secből vizes oldatot (li­monádét) készítünk, ízlés szerint lovábbfüszerezhetjük szegfűszeg­gel, fahéjjal stb. A gyümölcssa- látára öntjük, lehűtve, tejszín - habbal, ostyarudacskával adjuk fel. RAKOTT KEDVENC. Hozzáva­lók: 50 dkg liszt, 1 db Ráma margarin, 3 tojássárgája. 12 dkg cukor. Töltelék: dió, mák, lek­vár, alma külön készítve. A hozzávalókat (liszt, marga • rin, tojássága. cukor) összegyúr juk. öt egyenlő részre osztjuk és mint a levestésztát, vékonyra nyújtjuk. Kikent sütőlemezre először az első lapra a diótölte­léket kenjük, a másodikra a má­kot, a harmadikra a lekvárt, a negyedikre borban párolt almát. Ráhelyezzük az utolsó, ötödik la - pót. Tojással megkenjük, villá­val megszúrkáliuk. Jó meleg sü­tőben sütjük. Egyenletes kocká­ra vágva, porcukrozva adjuk fel. addig, amíg szobahőmérsék­letűvé nem válik tartalma is. Az óvatos bánásmód azt is megkívánja, hogy ami sütés­főzés közben kerül az ételbe — tejföl, mártás stb —, ha meleg nem is, de legalább langyos legyen, mert egyet­len hideg csepp az edény fa­lán azt „felrobbanthatja”. Tudni kell, hogy a tűzálló edényben az étel ugyanúgy lesülhet, odakozmálhat, mint a zománcos vagy egyéb lá­bosban. Ezért sütés előtt ajánlatos az alját, oldalát valamilyen zsiradékkal ki­kenni, illetve lángon főzéskor a puhító levet — melegen — utánatöltögetni. Az edényt a sütőbe helyezés előtt hasznos meleg vizes törlővel alaposan letisztogatni, mert utóbb meglehetősen nehéz eltávolí­tani azt, ami ráégett. Miután a tűzálló edény az anyagánál és fala vastagsá­gánál fogva a meleget jól tartja — fél óránál hosszabb ideig megőrzi a lefedett étel forróságát —, nagyon alkal­mas a szakaszos tálalásra. Forró vízbe állítva ez az idő­tartam meghosszabbítható. Ami tökéletes tisztítását illeti: az illesztékek mélye­désébe beégett barna-fekete lerakódást nem kell késhegy­gyei, kefével kapargatni, ha­nem mosogatószeres vízzel színig megtöltve — akár egy éjszakán át — ázni hagyni és akkor az könnyen lemosható. NY. Á. KM o Padlószőnyeg, szőnyegpadló Sokszor vita tárgya: vajon a szőnyegpadló vagi- a par­ketta az egészségesebb. Ter­mészetesen csak lakószobá­nál lehet szó e választásról, hiszen a mellékhelyiségek (konyha, kamra, fürdőszoba. W. C., de még az előszoba is) könnyen felmosható padoza­tának szükségessége nem ké­pezheti vita tárgyát. Itt in­kább arra kell ügyelni, hogy e helyiségek határoló falai és bútorzata, berendezése ugyancsak vízálló lábazattal rendelkezzék. A korábban (olcsóbb ára miatt) csak kényszerűségből alkalmazott szőnyegpadlónak határozott egészségügyi előnyei is van­nak: feltéve, hogy betartjuk az ilyen padozat gondozásá­nak a követelményeit. A la­káskultúrával foglalkozó hi­giénikusok ugyanis megálla­pították, hogy a padlószönye- gek a port — és ezzel együtt a porban és a lakások lég­terében állandóan jelenlevő kórokozókat is — lényegesen nagyobb mértékben kötik meg rostjaikban, mint a si­ma parketta. Ez a körülmény tehát jelentékeny mértékben csökkentheti a padlószőnyeg­gel borított lakás kórokozók­kal való szennyezettségét a parkettás lakással szemben. Mindez persze csak akkor igaz, ha legalább egyszer he­tente nagy teljesítményű (erős szívó hatással rendel­kező) porszívóval alaposan megtisztítjuk a padlószőnye­get. Ez a porszívózás is csak akkor lesz — egészségügyi szempontból is — hatékony, (azaz csak akkor fogja csök­kenteni a bakteriológiai szennyezettséget) ha a por­szívóból nem hiányzik az igen sűrű anyagból — többnyire papírból készült — ún. zsák­betét, amely három-négyszeri használat után kiemelhető és úgy dobható a szemétbe, hogy tartalma nem szóródik szét. Ehhez persze szükség van arra, hogy új betét rendelke­zésre álljon. Egyesek a szőnyegpadlót okolják azért, ha a lakás — főleg annak falai — nyirko­sak, nedvesek és emiatt el­Porszivíval, dpi nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents