Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
4 Kelet-Magyaronzág 1987. augusztus 20. Románia nemzeti ünnepén 1944. augusztus 23-án szabadult fel a szomszédos, baráti Románia. Nagy nemzeti ünnepük évfordulója alkalmából közöljük az oldalt, amelyet romániai testvérlapjaink, a Cronica Satma- reana és a Szatmári Hírlap munkatársai állítottak össze a terület életéről, munkájáról. Együtt élő munkatársak I smerünk olyan embert, aki szorongva i lépi át munkahelye j küszöbét, rettegve a fagyos légkörtől. És ismerek i olyant, aki feloldódik mun- i katársai között, energiái fel- | szabadulnak, s teljes, ki- í egyensúlyozott emberként ’’ adhatja át magát munká- ] jának. | A szatmári Augusztus 23. i Vállalat mérnökökből és « technikusokból álló kutató- I csoportjának vezetője Boi- , tor Tiberiu mérnök. A í nyolcvan tagot számláló : csoport dolgozói közül szeli mélyesen is sokukat isme- i rek, több ízben beszélget- 5 tem el a csoport vezetőjé- í vei, jól ismerem Kovács Tibor vegyészmérnököt, a : műszaki-technikai személy- ' zet pártalapszervezetének titkárát, ismerem Ugocsán t Jánost, de legjobban azt a * kis kollektívát, amely a ter- 4 Biotechnikái laboratórium- ■’ ban dolgozik. Itt tevékenykedik — túl- •r zás nélkül mondhatom — , baráti közösségben Ábrám 1 Csaba vezetése alatt Dán jj Palcau, Preg Éva, Aurel Botan, Marián Péter, Sil- : viu Saveanu, Barna Pál, Mihai Brindau, Gyúró Zsolt és Vas Dorina. Már :: munkájuk természete is olyan, hogy nagyon magas szintű a jó értelemben vett egymásrautaltság. Amit megvalósítottak, az mind a (kollektív munka terméke. De közös életük nem ér véget a munkaidő lejárta után sem. Nemcsak munkatársak, barátok is, akik személyes gondjaikat és örömüket megosztják egymással. Preg Éva lakodalmán például ott volt az egész csoport, a tél folyamán vasárnapokon síelni mentek együtt, teniszeznek, sakkoznak, nem ritka közöttük a családi szintű barátság sem. Szépen vallott e közösségről Mihai Brindau, a fiatal mérnök, aki két esztendeje tagja a csoportnak, de akit az első munkanaptól kezdve szeretettel fogadtak, s szellemi fogékonyságra, új iránti érzékenységére, éléslátására is igényt tartottak. — A mérnök úgynevezett kollektív alkotómunkáját én addig üres szólamnak véltem. Hogy mennyire lehetséges, arról itt bizonyosodtam meg — mondta. Az együvétartozás szép példája itt azt is jelenti, hogy románok, magyarok élnek együtt jó munkatársként, barátként. „Az életet óvni kell" György Albert hitvallása ÚJ vasút az Avas mentén Augusztusban adták át rendeltetésének a jelenlegi ötéves terv Szatmár egyik legjelentősebb beruházását: azt a normálnyomtávú vasútvonalat, amely a megye- székhelyről a festői szépségű hegyes vidékén, az Avason áthaladva eljut Negresti- Oasig és Bikszádig. Az 56 kilométeres új vasútvonalat a kolozsvári Vasútépítő Vállalat alig két év alatt készítette el. Gigászi munka van ebben az új létesítményben: többek között százezer köbméter föld kiásását, 765 ezer köbméter föld töltésbe hordását, több mint 100 ezer köbméter zúzott követ, utak, hidak, épületek, terek kiépítését igényelte. Mindez a lehető legkevesebb költségráfordítással valósult meg, mivel az új vasútonal a régi Ünnepi pillanat: befut az első vonat az új negresti- oasi állomásra. keskeny nyomtávú szerkezetre épült. A Szatmár—Bikszád közötti vasútvonal korszerűsítése számos gazdasági és társadalmi előnnyel járt. Amellett, hogy összeköt 13 helységet, jelentős emberi, műszaki-anyagi és természeti erőforrásokat kapcsol a nemzet- gazdaság körfogásába egy olyan övezetből, amely Szatmár megye egynegyedét teszi ki. Ami az áru- és utasszállítást illeti, ez a normál nyomtávú vasútvonal átadásával 11-szeresére nőtt, míg a közúti szállítás tehermentesítéséből fakadó megtakarítás meghaladja az évi 50 millió lejt. A hazai és külföldi képzőművészeti tárlatok rendszeres kiállítója György Albert szatmári szobrász- xnűvfész. Tizenhárom esztendő alatt iSzatmáron három, Bukarestben két, Nagyváradon Kolozsvár-Napocán és Marosvásárhelyen egy-egy egyéni kiállításon mutatkozott be a művészetszerető közönségnek, külföldön pedig Budapest, Genf és Lausanne volt egyéni kiállításai színhelye. — Kiállítani becsületbeli ügy, egyben a művész önigazolása, értékeinek megmutatása. A mű, az alkotás is így nyer értelmet, a közönséggel való találkozás révén. Ez idáig több mint kétszáz szobra készült. Kettő köztéren látható Szatmáron, illetve Nagykárolyiban. A többi kisplasztika. Az ötlet mindennek a többszöröse. Művei nagy része bronz, de faragott fába is, kőibe ás. A bronzot legnehezebb megmunkálni, kivitelezni, de az igen sok lehetőségeit, módot kínál, úgy mondja, rengeteg arca van, ezért szereti leginkább. Szobrait maga önti. Erre (évente egyszer kerül sor, egész esztendei munkája nyer általa végső tormát. Végsőt, de nem véglegest, hisz aztán jön az „apró” munka, a csiszolás, fényezés, patinázás. A megyei tárlaton látható munkája a Napfogyatkozás, az ábrázolás modernségére tereli a figyelmet. — A szoborhoz nem lehet ugyanúgy 'közeledni, mint a grafikához, a festményhez. A szobrász egy-két alakkal dolgozik, az ábrázolt vallóGyörgy Albert bronzszobra: A magány.' ságot tömörítve adja vissza, (tehát eleve elvontaibfo, absztraktabb. Műveimben mindig az általánosra, a lényeg visszatükrözésére Itönek- szem. Többnyire az emberek, az emberiség problémái érdekelnék. Létünk értelme, a miniket körülvevő világegyetem. Sokan szomorúnak vélik a tartalmat ... Egyáltalán nem azok, hisz az élet féltése, az elmúlás, a fájdalom tükrözése hatásában katarzist válthat ki. Figyelmeztetni akarok arra, hogy az életet óvni kell, az élethez ragaszkodni kell, mindent meg kell tenni a fájdalom megelőzéséért, elhárításáért. következtetése: Szatmár megyében megvannak a feltételek ahhoz, hogy a búzával bevétett egész területen legalább 6000 kiló legyén az átlagos hektárhozam, s ennek elérésére már jövőre lehetőség van. Fontos feltétele ennek, hogy a búzatermesztést a legelőnyösebb feltételeket biatosító övezetekbe összpontosítják. dossággal választják ki az előveteményt, alaposan előkészítik a talajt, csak nagy hozamú és jó minőségű fajtákat termesztenek, s olyan sűrűn vetnék, hogy négyzetméterenként legalább 600 növény keljen ki. Végül: a vetést, a növényápolást és az aratást a legmegfelelőbb időben végzik el. Végezetül a megye mezőgazdasági szakembereinek A nagy termés titka SO mázsa—búzából A termékeny talajon a szaniszlói mezőgazdasági termelőszövetkezet minden évben Szatmár élenjáró egységei között van. Kiváló termést ér el kalászosokból, cukorrépából, ipari növényekből, szójából, burgonyából, zöldségfélékből és gyümölcsből. A szanisztóiak sikerei 1986-ban a hektáronkénti 8021 kilós búza rekordtermésben kulmináltak. Ezért az eredményért az Üj Agrár- foiradatom Hőse címmel tüntették ki a szövetkezetét. Idén gazdaságukban újabb rekord született, ezúttal 8645 kilós átlagos búzatermés. S hogy a jó példa ragadós, azt a petri tsz 8000 kilón felüli átlagos búzatermése is mutatja. De jól hozott a búza (hektáronként 6000—7000 kilót a kálmándi, a ruioykárolyi, a fényi, a csanálosi, az endrédi, a dengelegi és a teremi mezőgazdasági termelőszövetkeretben is. L.iviu Groza mérnök, a sza- miszlói mtsz elnöke szerint az évről évre eléírt nagy termések titka: messzemenő gonAratnak a szaniszlói határban. A szatmári megyeszékhely újnegyede az ország legmagasabb középületével, a politikai-adminisztratív székházzal. Exportra készülnek az Augusztus 23. Vállalat gáztűzhelyéi. ________
