Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

XLIV. évfolyam, 195. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 19., szerda Tizenöt ország részvételéről Az agrároktatás nemzetkö­zi tapasztalatairól kedden négynapos tanácskozás kez­dődött az Állatorvostudomá­nyi Egyetemen. A mintegy 200 résztvevő — köztük 15 országból érkezett félszáz külföldi szakember — a növénytermelés oktatásá­nak korszerűsítéséről, a ku­tató- és az oktatóhelyek jobb együttműködéséről, valamint a vállalati szakember-to­vábbképzés, illetve -átképzés tapasztalatairól tárgyal. Kü­lön szekcióban foglalkoznak az oktatási intézmények és a tangazdaságok kapcsolatával. A tanácskozást Láng István, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a mezőgazda- sági szakembereket kiképző oktatókra újabb nagy feladat hárul, mivel a környezetet a jelenleginél jobban megkí­mélő technológiák alkalma­zását is meg kell tanítani. Az alap- és a továbbképzésben ezután nagyobb szükség lesz a teljes körű biológiai szem­lélettel rendelkező agronó- musokra. A tanácskozáson a magyar szakemberek arról adhattak számot, hogy az utóbbi idő­ben egyre több nagyüzem igényli az oktatási intézmé­nyek részvételét a dolgozók továbbképzésében. Ennek eredménye, hogy például a MÉM Mérnök- és Vezető To­vábbképző Intézetében éven­te 17—18 ezer embert ké­peznek ki. A gazdaságok na­gyobb segítséget kérnek az oktatási intézményektől a szakemberek átképzéséhez. A tanácskozás plenáris ülé­sén bejelentették: a konfe­rencia szervező bizottsága ja­vasolja a növénytermesztők nemzetközi szövetségének lét­rehozását. B kultúra munkásai kevesebb, mint az előbb említett helyeken. Az igazi megbecsülésük mindig attól függ, milyen az ember jobbítására fel­használható tudás rangja egy településen, munkahe­lyen, és milyen a népműve­lő személyisége, mondhat­juk úgy is: kisugárzó szere­pe. Ezekről is szó esik ma a megyei tanács vb-termében, ahol alkotmányunk törvény­be iktatásának 38. évfordu­lója alkalmából a művelő­dési miniszter által adomá­nyozott kitüntetéseket adják át a megye közművelődésé­ben kiemelkedő munkát végzőknek. Persze, érthető­en mindenki nem fér az idei „keretbe”, így a köszö­net, elismerés rajtuk ke­resztül minden tisztessége­sen dolgozó népművelőnek szól. kitüntetettek között jó észrevenni, hogy a művelődésiiház-ve- zetők, osztályvezetők, köz- művelődési előadók, neve­lők, könyvtárosok mellett olyan háttérben munkálko­dó, kultúrát segítők is van­nak, mint a főiskolai tan­székvezető, moziüzem-veze- tő, kollégiumvezető, mozigé­pész, néprajzos, adminiszt­rátor, könyvelő, gépkocsive­zető, akik olykor közvetve fejtik ki népművelő munká­jukat, vagy segítik azt. Ter­mészetesen a köszönet első­sorban a népművelői hiva­tást gyakorlóknak szól, de a Szocialista Kultúráért, Ki­váló Munkáért kitüntetés vagy a miniszteri dicséret azokat is illeti, akik a köz- művelődés háttérmunkásai, vagy éppen társadalmi, párt-, tanácsi élet különbö­ző területéin munkálkodva, pártolói a kulturálódásnak. P. G. MA I továbbvitt mesterség (2. oldal) Mérleg — gondokkal (2. oldal) B piac diktál (3. oldal n cipő itt is készülhetne (3. oldal) Fórum (7. oldal) Az első export­szállítmány Útra kelt az alma Szabolcs- Szatmáriról Tegnap megkezdődött az almaszállítás a Szovjetunióba megyénkből. Tuzséron mint­egy 8 vagon jonatán és gol­den fajtájú gyümölcsöt ra­kodtak be. Az első napon a Nyírtassi, illetve a Tokaji Ál­lami Gazdaság, valamint a szakolyi tsz almáit indították útnak. Ma már a balkányi tsz is elviszi a tuzséri átrakóhoz az első transzport exportra szánt termést. Az idén egyéb­ként szovjet kamionok is se­gítenek a szállításban, és konténereket is igénybe vesz­nek majd. Ide tartozó hír még: a Hungarofruct ünnep­napokon is vállalja a rako­dást. Több száz fajta alkatrészt galvanizálnak gyártmányaikhoz a MOM mátészalkai gyárá­ban. (Jávor L. felv.) Országos találkozó Debrecenben Kisiparosok bemutatója Videofilm Szabolcs-Szatmárról Megyénk közel hétezer kis­iparosát több mint négyszá­zan képviselik azon a II. Or­szágos Kisiparos Találkozón, amelyet augusztus 20. és 22. között Debrecenben rendez­nek. Amint azt Pózmán Ró­berttól, a KIOSZ megyei tit­kárhelyettesétől megtudtuk, a szabolcsi kisiparosok már a tavalyi, Gödöllőn megrende­zett első találkozón is szép sikert arattak. A debreceni második ta­lálkozón minden megye kü­lön sátorban mutatkozik be. Szabolcs-Szatmár ezúttal is alaposan felkészült. Megyénk mezőgazdasági sajátosságai­nak bemutatása mellett az ipar termékeit is megtekint­hetik az érdeklődők. Első­sorban a bőripar, a gumi- és a vasipar portékáit vonultat­ják fel a szervezők, akik di­vatékszereket és dísztárgya­kat is bemutatnak a látoga­tóknak. Utóbbiak között ter­mészetesen főképp kézmű­ipari termékeket, fafaragást, cserépedényt, tűzzománcot visznek a debreceni találko­zóra. A rendezvény idején di­vatbemutatót is tartanak, amelynek szintén lesz sza­bolcsi résztvevője. Megyénk egyik női szabó kisiparosá­nak korábbi versenyeken dí­jazott estélyi, alkalmi ruhái­ban gyönyörködhetnek a vendégek. A szabolcsi sátor­ban kísérő programként állandó filmvetítésre is sor kerül. A szervezők célja ez­zel nem kevesebb, mint me­gyénk sajátosságainak, neve­zetességeinek bemutatása. A videofilmek segítségével Szabolcs-Szatmár idegenfor­galmi nevezetességeit ismer­hetik meg az érdeklődők, akik egyúttal az egyes vidé­kek kézműiparáról is képet kaphatnak. A rendezvény idején állandó kultúrműsort ad a Volán Táncegyüttes, s a megnyitó ünnepség részt­vevője a nyíregyházi Majo* rett tánccsoport, (ké) Pénzügyi mérleg a végrehajtó bizottságok előtt Épül a gázhálózat Mátészalkán NYÍREGYHÁZA. A pénz­ügyi terv első féléves telje­sítéséről szóló beszámolóban részletesen ismertették a be­ruházások megvalósítását. Je­lentős gondot okoz a Korányi Frigyes út ikerházainak köz­műhálózata, melynek szerző­dés szerinti átadási határide­je 1987. július 31-je lett vol­na. Ennek ellenére a kivite­lező SZAÉV a befejezési határidőig még csak fel sem vonult a munkaterü­letre. Jól halad viszont a járdaépí­tés, valamint az útépítések, befejeződött a Bodrogi utca kiépítése, amely a tehó cél­kitűzései között szerepelt, és a Nyírszőlőst Sóstóheggyel összekötő út is elkészült. A borbányai ABC-nek és taka-/ rékszövetkezetnek már az alapozása folyik, s megren­delték a Vöröshadsereg utcá­ra, Széchenyi utcára, Petőfi térre és az Örökösföldre épí­tendő pavilonok terveit. A belső szigetelési, víz- és vil­lanyszerelési munkák folynak az örökösföldi orvosi rende­lőben, melynek befejezési ha­tárideje ez év október 31. Ügy tűnik, az oly sok port kavart Városi Kisgalériá- ból mégis lesz valami, ugyanis az IKSZV meg­küldte a tanácsnak az építési szerződésterveze­tet. MÁTÉSZALKA. Folyama­tosan készül a gázhálózat a Felszabadulás lakótelepen, a Martinovics út, Szovjet Hő­sök és Gyár út térségében, a Móricz Zsigmond közben. Várhatóan a harmadik negyedévben készül el a Móricz Zsigmond út és a MAV-állomás bekötőút­ja. A közeljövőben befejeződik a művelődési ház szerkezetének építése, valamint elkészül a 12 tantermes iskola is. KALLÖSEMJÉPí. Másfél millió forintos támogatást adott a tanács az új ABC építéséhez a Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ-nek. Jó ütemben halad a diák­otthon kastélyépületének fűtésszerelése, és készül a régi iskola vízel­látása. Befejezték a Mező Imre utca alapozását és foly­nak a szeméttelep földmun­kái is. A ZÖLDÉRT Vállalat örökösföldi Család Áruházában havonta 10 millió forintot forgalmaznak. (E. E. felv.) Tanácskozás az agrároktatásról O lyan hivatás képvise­lőinek szól a köszö­net ezen a napon, amelyről sokféle nézet, fel­fogás él a köztudatban. So­kan talán nem is tudják ho­vá tenni őket: népművelők. Évekig tartott, amíg a vele rokon szakterületek dolgo­zói — a pedagógusok — kezdtek megbarátkozni e szellemi foglalkozás miben­létével, s kezdték partner­nek tekinteni a népművelő­ket. Ebben valószínű szere­pet játszott az is, hogy vol­tak idők, amikor e népmű­velői munkához nem min­dig kellett főiskolai, egyete­mi végzettség, amolyan vá­rakozó, vagy ugródeszka volt azoknak, akiknek nem sikerült az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsga és a helyi művelődési ház éppen emberhiánnyal küzdött. Hozzájárulhatott a nép­művelők vegyes megítélésé­hez az is, hogy egyes köz­ségekben, városokban, mun­kahelyeken nem volt egyér­telmű és tisztázott a mun­kakörük, a plakátrajzolás­tól, szék-tologatástól, a mű­soros estek ceremónia-mes­teri tisztétől az ismeretter­jesztő előadások lebonyolí­tásáig mindent ők csinál­tak. Sokszor nem is rosz- szul... Ma sem járnak azonos ci­pőben a népművelők me­gyénkben sem, ahol csak az utóbbi egy évben több mint egymillió forinttal járult hozzá a megyei tanács anya­gi megbecsülésük növelésé­hez, bérük javításához. A megbecsülés, a munka jel­lege és mennyisége mégis változó, mert az „egynép- művelős” nagyközségekben a „magad uram” elve ma is érvényesül, míg a nagyobb, városi művelődési közpon­tokban szakosodás szerint végezhetik munkájukat. Igaz, a munka sokszor nem

Next

/
Thumbnails
Contents