Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-18 / 194. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 18. Wagner — Metál Az árellenör naptárából Vastagon fogott a ceruza „Ha most nősülne, már nem ijeszteném el az újfehértói Szabolcs étteremtől, de néhány hete még óva intettem vol­na, hogy ott tartsa meg a lakodalmi vacsorát! Volt ott egy Varga Tamás nevű debreceni ember, aki szerződésben üze­meltette az éttermet, de szerencsére három hónap múlva elment. Olyan dolgokat művelt, amitől még a lélegzetünk is elállt. Szerencsére kevés vendéglátást ismerő szakember mer megkockáztatni annyi szabálytalanságot, mint ő. A ve­zető zenés felárat számolt, pedig a zenekart a násznép vit­te. Magas összegű terembért kért, pedig világos, hogy ha valaki lakodalmat tart, a vacsora árában benne van a te­rem díja és az is, hogy felszolgálják a vacsorát. Varga túl­óradíjat kért ezért az esküvőn dolgozók számára. Azt már nem is említem, hogy az asztalra rakott virágokért húsz forintot számolt szálanként, pedig nyilvánvalóan nem her­vadt el a szegfű a vacsora végére, vagyis tovább díszítette a termet néhány napig.” W agner-Metálnak titu­lálta az egyik angol rádió műsorvezetője a nyugatnémet Helloween együttes stílusát. A furcsa összetétel magyarázata az, hogy a hamburgi zenészek, akik állandóan előkelő he­lyen tanyáznak a heavy- metál-listákon, elsőként al­kottak „metáloperát”. A „Hét kulcs őre" (Keeper Of The Seven Keys) című, idén megjelent nagylemezük anyaga jelentette az új mű­faj megszületését. Japán­ban, az Egyesült Államok­ban, Ausztráliában és ter­mészetesen hazájukban a sikerlisták élére került al­bumuk, s a heavy-metál Aligha valószínű, hogy a beavatott szakembereken kí­vül valaki tudná, hogy Nyír­egyházán, a Nyírvíz-palota harmadik emeletén kincset érő gyűjtemény található. A vízügyi igazgatóság múzeu­ma van itt, egyelőre a nyil­vánosság számára nem nyi­tottan. Gazdag okirattár, tér­képtár várja a kutatót, aki azzal akar megismerkedni, hogyan zajlott az elmúlt két évszázad alatt Szabolcs és Szatmár beU és árvízvédel­me, hogyan dolgoztak a víz­rendező társulatok. Forrás- értékű anyagok ezek. melyek bizonyítják: ezen a tájon olyan hatalmas egyéniségek foglalkoztak a vízüggyel, mint Sexty, Péchy, Kövessy, Zborai. Diplomáik, szellemi hagyatékuk is itt található. Meglepően szépen alakul a vízügyi múzeum tárgyi anya­ga is. Nem is akármilyen mó­don. Régi vízügyesek, gát­őrök, hajóácsok, mérnökök és kései leszármazottaik bocsát­ják a gyűjtemény rendelke­zésére tárgyaikat. Régi, cso­dálatos műszerek, logarlécek, múlt századi petróleum­fáklya, műszerállvány és még igen sok, a szakmával, a víz­zel összefüggő emlék talál­ható itt. A vízügy minden adományozójának megköszö­ni, mi több, periodikájában név szerint is megírja azok névsorát, akik gazdagítják a múzeumot. Egyre több makett, tárgy kicsinyített mása is ideván­dorol. Így látható itt kubikos­talicska, hajómalom, kordély fellegvárában, Londonban is emlékezetes koncertet ad­tak. Sikerüket jelzi az is, hogy a „Rock szörnyei” koncertre a Deep Purple és a Metallica mellé őket is meghívták. Ősszel az USA- ba és Japánba készülnek koncertturnéra, előtte azon­ban Magyarországon is fel­lépnek. Augusztus 19-én Budapesten, a Kisstadion­ban, 21-én. pénteken este nyolc órától a debreceni Dózsa-stadionban, másnap pedig Miskolcon, az Egye­temvárosban lépnek fel. (A Helloween debreceni kon­certjére egyébként Nyíregy­házán, a Váci Mihály mű­velődési központban is árul­nak jegyeket.) és más vízügyi felszerelés. Nem alábecsülendő az az anyag sem, amely a gátépí­tések, partvédelmi munkák során került a felszínre. A múzeum anyaga kiállí­tásra vár. Igazán érdemes lenne a nagyközönség elé is bocsátani e látványosságot. Mindezt Forró Sándor me­sélte, aki a megyei tanács ipari osztályán megalakított árcsoport dolgozója és akinek igen nagy gyakorlata van az árellenőrzésben. 1959-ben kezdte a kereskedő szakmát, volt eladó, belső ellenőr, el­lenőrzési osztályvezető, ár­osztályvezető, 1975-től a ke­reskedelmi felügyelőség el­lenőre volt, s amikor 1984- ben megalakult az egységes árszervezet, akkor ide „csá­bították”. Olcsóbban számoltak! Naplója nincs, így hát te­leírt naptárát nézegetjük, eb­ből is kiderül, hogy melyik nap merre járt, kiket, s mi­ket ellenőrzött. Visszafelé kezdjük a naptár forgatását. Az egyik legfrissebb bejegy­zés a nagyecsedi áfésznél végzett átfogó árvizsgálatról árulkodik. Találtak is kifogá­solni valót, ám ennek nem­igen örülnek majd a nagy- ecsediek. A Sárvár étterem­ben ugyanis drágább lett azó­ta a bor, mert amikor a har­madosztályú helyeken lehető­vé vált az áremelés, a nagy- ecsediek nem éltek ezzel. A cukrászsüteményekre — amit Szálkáról hoznak — kifeje­zetten ráfizettek, magyarul itt sem használták ki azt a lehetőséget, amelyet másutt jóval korábban „megléptek”. Persze nem az az általános, amit Nagyecseden találtak, sokkal inkább az, hogy csök­kenteni kell az árakat. Kör­benézték például a munkaru­ha-árusító üzleteket, s megál­lapították, hogy Mátészalkán, Kisvárdá-n és Csengerben több száz forinttal adják drá­gábban a munkaruhákat, mint lehetne, és bár ezeket nem a dolgozók, hanem mun­kahelyeik fizetik, az sem tisztességes dolog, hogy egy­más zsebéből szedik ki a pénzt a vállalatok. Á kiskereskedő is emelt — Tarpán is találtunk né­hány komoly szabálytalansá­got. Itt a szőnyegeket adták jóval drágábban. Természe­tesen visszaállíttattuk a ren­des árakat, mint ahogy a ha­risnyák, harisnyanadrágok árait is, amelyeknek a meg­emelése még olyan gondokat is okozott, hogy a környék kiskereskedői is árat emel­tek, mert gondolták, ha a szövetkezetnek joga van any- nyiért adni, akkor ők sem maradnak le. És hogy Tar­pán maradjunk még, a fagy­lalt árát is aránytalanul ma­gasnak találtuk. 2 forint 50 fillérről három forintra emel­ték egy gömb árát. mondván, hogy másutt is annyiba ke­rül. Csak azt felejtették el, hogy másutt ízesített és fő­zött fagylaltot adnak háro­mért, nem pedig azt, amit porból készítenek. Ha ezt megengednénk, egy ördögi kör alakulhatna ki. Ugyanis aki főzi, ízesíti, az joggal mondaná, hogy az övé jobb, mint a másik és újra meg­emelné. Aztán a porfagylalt ára újból követné... — Előfordul olyan is, hogy az ember visszafizetteti a szabálytalanul magas árat, pedig nem is egészen biztos, hogy nem érdemelné meg a többletbevételt az a vállalat, vagy szövetkezet. Nemrég Ti- szaszalkán tapasztaltunk ilyet, ahol a Robi kerti kisgépet adták 12 ezer helyett 12 ezer 500-ért. Az történt, hogy a Skála — tőlük kapták az árut — azt közölte velük, hogy a Robi szabadáras, ezért kér­tek érte 12 500-at. De nem csak az árát állapították meg, hanem elmentek érte teher­autóval, mindenkinek a la­kására szállították és fuvar­díjat sem kértek érte. Még utólag is megtehették volna, hogy lecsökkentik az árát 12 ezerre, és felszámolják a ha­zaszállítás költségeit. Nem akarok én tippeket adni a szabályok kijátszására, csak azért mondtam el, hogy ha olykor jószívűnek titulálnak bennünket, akkor érthető le­gyen, hogy miért nem kivont karddal rontunk neki egy ár­ellenőrzésnek. Á násznép vitte a villát Aztán egy újabb lakodalom árügye áll Forró Sándor nap­tárában. Ezt az Alföldi Ven­déglátó SZÁÉV-nél lévő ét­termében tartották, s iitt is vastagabban fogott a ceruza. Százhuszonöt százalékos hasz­not számoltak, tehát úgy alakították az árakat, mint­ha a lakodalom vendégeinek csak enni ,és inni kellett vol­na. Pedig a násznép vitte az evőeszközöket — a kést, a kanalat, a villát, a levesmé­rőt — sőt az ételeket is nekik kellett átszállítani a munkás- szálló konyhájáról. Vissza is kaptak mintegy 7500 forintot. (Az írás elején leírt újfehér­tói lakodalmak árából egyéb­ként húszezer forint körüli összeget kellett volna Varga Tamásnak visszafizetni, de rajta már csak bírósági úton tudják behajtani ezt az ösz- szeget.) A naptár forog, a falvak, városok, a drágábban árult vagy gyengébb minőségű áruk neve pedig árulkodik: nem unatkoznak az árellen­őrök. És ezután még több munkájuk lesz. Augusztus 13-án ugyanis a Miniszterta­nács előzetes bejelentési kö­telezettséget rendelt el a sza­bad árformába tartozó vala­mennyi ipari szolgáltatás dí­jának tervezett emelésére. És előfordulhat, hogy néhány vállalat vagy szövetkezet megpróbálja ezt elhallgatni. Balogh József A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat fehérgyar­mati üzemében már új búzát őrölnek a malmok. Több ter­melőszövetkezet, így például a rozsályiak, tisztaberekiek közvetlenül az aratás után szállítanak. A búza nedves­ségtartalma ugyanis nem na­gyobb a megengedettnél, s így csak szellőző-tisztító át- eresztésre kerül sor a szárí­tóban, s a malom fogadja a termést. Az őrlésnél fele-fele arány­ban régi, illetve új búzát őröl---------------------------------------N Válaszol az Illetékes Tájékoztatás /. A Kelet-Magyarország július 30-i számában meg­jelent Türelem című cikk­re válaszolva elismerem, hogy felvilágosítási köte­lezettségemnek nem tet­tem eleget, mivel arra le­hetőséget nem kaptam. Tájékoztatásul el keLl mondanom, hogy kiren­deltségünk összlétszáma 11 fő. Munkaterületünk Szabolcs-Szatmár megye egész területe. Ismeretes, hogy Sza­bolcs-Szatmár megye a juhlétszámot tekintve or­szágos. harmadik, így a fent írt feladatok bőven ellátnak munkával, ami miatt a kirendeltség veze­tője sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy asztalnál ülve irá­ny í tg ásson, hanem aktí­van részt kell venni a te­rületi munkában is, kü­lönösen a klb. négy hóna­pos gyapjúátvételi szezon idején. Emiatt a jövőben is előfordulhat, hogy más- féL napon át nem találnak az irodában. Ez azonban nem lehet indok az olva­sók hangulatkeltő félretá­jékoztatására. Kassai József a Gyapjú és Textilnyers­anyiagforgalmi Vállalat kirendeltségvezetője (A szerk. megjegyzése: A szóvátett glosszánkban — szándékunk szerint — nem azt nehezményeztük, hogy másfél napon át nem sikerült kapcsolatot te­remtenünk a nyíregyházi kirendeltség vezetőjével. Azt kritizáltuk, hogy — a korábbi tapasztalatainkat is alapul véve — immár tendenciának látszott a „gyapjúforgalmi” elzárkó­zása az információadás elől. Mindazonáltal a jö­vőben remélhetőleg nem lesz szükség nyilvános vi­tára a kirendeltség és la­punk között. Ez senkinek sem jó és az olvasók ér­deke sem ezt kívánja.) a malom. A gabonások kora reggeltől késő estig szolgálat­ban vannak, s fogadják a szállítmányt. A 14 százalék víztartalom feletti gabonákat szárítják, több tsz saját szá­rítójában, s csak ezt követő­en hozzák a malomba. Itt a fogadást megszervezve lehe­tőség van, szinte emberi be­avatkozás nélküli rakodásra. A szakemberek véleménye szerint az erdőháti területen különösen a martonvásári 12- es fajta hozott jó eredményt az idén. II nyírbátori zenei tábor hangversenyei Az együtt muzsikálás öröme Az idén 14 országból érkez­tek résztvevők a XI. nyírbáto­ri nemzetközi ifjúsági zenei tá­borba, Európán kívül — első ízben — Kanadából és a latin­amerikai országokból is. Az itt töltött időt nemcsak tanulásra, gyakorlásra, együtt muzsikálás­ra fordítják, hanem arra is, hogy a zene örömét másokkal is megosszák: a tábor tanárai és hallgatói, kamaraegyüttesei és zenekarai több alkalommal fellépnek a városban és a me­gye más helységeiben is. Az alábbiakban az első hét hang­verseny eseményeiről számo­lunk be. Világhírű hegedűművészünk, Kovács Dénes — zongorista­partnerével, Szenthelyi Judittal — a táborozás első napjaiban két ízben is adott önálló hang­versenyt. Augusztus 7-én Csa- rodán, a református műemlék templomban barokk szerzők (Corelli, Bach, Händel, Veraci- ni, Tartini) műveiből összeállí­tott' műsorral lépett (közönség elé (ennek rövid részletét más­nap a tévéhíradó nézői is lát­hatták), 9-én pedig Nyírbátor­ban, a Báthori István Múzeum­ban igen nagy érdeklődés mel­lett adott elő Corelli és Händel müvei mellett két Beethoven-, szonátát. (Ez az est egy új so­rozat, a „Múzeumi zenélő órák” első hangversenye volt egyben.) Majd a következő na­pokban többször, több helyen eljátszotta Bach: E-dúr hege­dűversenyét, a tábor vonósze­nekarának kíséretével. 8-án este a vajai Vármúzeum adott otthont a zenének. Itt szinte „keresztmetszetet” ka­pott a közönség a tábor életé­ből, hiszen magyar és külföldi tanárok, valamint a tábor hall­gatóiból erre az alkalomra ala­kult kamarazenekar lépett föl együtt, illetve egymást váltva, szóló-, kamarazene- és kiszene- kari számokkal. A magyarokat Ádám Károly és Kedves Tamás gordonkaművészek (mindketten debreceni főiskolai tanárok), a külföldieket Jiri Bortlicek csehszlovák bőgőművész, a Brnoi Filharmonikusok szólam- vezetője képviselte, a kamara- zenekart a fiatal Gál Tamás, a nyírbátori tábor másodkarna- gya vezényelte. Zongorakísérő­ként Nagy Gábor győri főisko­lai tanár működött közre. A műsorban Rachmaninov, Ko­dály, Rossini, Vanhal és Vival­di egy-egy műve szólalt meg. Színes, kellemes, jóhangulatú koncert volt. A BM Határőrség Nyírbátori Kerületének kultúrtermében 10-én adtak hangversenyt a tá­bor hallgatói — a korábbi ha­gyományoknak megfelelően el­sősorban a külföldiek. A jólsi­került est nem a tábor munká­ját tükrözte: a szereplők — kevés kivétellel — már otthon megtanult, készen hozott dara­bokat adtak elő. Kiemelkedő színvonalú volt Carlos Castillo Costa Rica-i fuvolás játéka és a moszkvai Csajkovszkij Kon­zervatórium zenei középiskolája vonósnégyesének a szereplése. A zsúfolásig megtelt mária- pócsi görög katolikus baziliká­ban a tábor mindkét zenekara bemutatkozott Joó Árpád ve­zényletével. aki az idén har­madszor vállalta a művészeti vezetés feladatát Nyírbátorban. A hangverseny augusztus 11-én zajlott le, éppen egy héttel a tábor munkájának megkezdése után. Az elért és a még érlelődő eredményekben a vezénylő kar­nagyon kívül az egyes szólamo­kat betanító vonós és fúvós ta­nárok, valamint a segédkarnagy igényes előkészítő munkája is összegződött — természetesen. A műsorban Händel: F-dúr Ví- zizene-szvitje, a már említett Bach-hegedüverseny, valamint Csajkovszkij: 5. szimfóniájának két tétele hangzott el, s külö­nösen az utóbbi mű erőteljes, lendületes interpretálása aratott nagy sikert. Körber Tivadar Ürítik a búzát szállító járművet (M. K.) Egy ismeretlen gyűjtemény Petróleumfáklya a múlt száladból Vízügyi múzeum Nyíregyházán Kenyérnek való új búzából

Next

/
Thumbnails
Contents