Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

\ XLIV. évfolyam, 192. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1987. augusztus 15., szombat Tisztavatás, vízi és légi parádé Munkásfiatalok augusztus 20-án a fővárosban találkozója Az alkotmány ünnepén Bu­dapesten, a Kossuth Lajos té­ren immár tizenkilencedik alkalommami avatják fel ün­nepélyes külsőségek között a Magyar Néphadsereg új tiszt­jeit. A Parlament előtti Du- na-szakaszon ismét megren­dezik az évről évre sok tíz ezer látogatót vonzó vízi és légi parádét, este pedig a Gel­lérthegyi színpompás tűzijá­tékot. Az augusztus 20-i ün­nepi programról tájékoztat­ták a sajtó munkatársait pénteken a dunakeszi MHSZ- repülötéren. A hagyományos tisztavató ünnepség 9,30 órakor kezdő­dik a Parlamentnél az álla­mi zászló előtt. A néphadse­reg katonai főiskolám vég­zettek száma a szokásos lét­számnak mintegy kétszerese lesz: a képzés négyéves ide­jét ugyanis három esztendőre csökkentették, s így a negye­dikesek mellett az első ízben harmadik évfolyammal vég­zett hallgatókat is felavat­ják. Az idén 26. alkalommal ren­dezik meg a budapesti hon­védelmi napot. A vízi és lé­gi parádé jó alkalom arra is, hogy a szórakozás mellett a nézőket megismertesse a Ma­gyar Néphadsereg technikai eszközeivel, az MHSZ szak­ágait bemutató sportokkal, és ízelítőt adjon a szövetség sportolói és a katonafiatalok felkészültségéről, ügyességé­ről és bátorságáról. Az ese­mény 10.30 órakor kezdődik. A programban a Magyar Evezős Szövetség Alkotmány Kupa elnevezéssel evezős nyolcasoknak rendez ver­senyt. Kedvező időjárás ese­tén az egyik vitorlázó repü­lőgép a Duna vizén landol, ejtőernyősök ugranak moto­ros sárkányrepülőkből, s lesz célbaugrás is. Üsző pontono­kon haditorna- és sportbemu­tatókat tartanak. Az alkotmánynapi ünnep­ségeknek két évtizede elvá­laszthatatlan, színpompás záróakkordja a gellérthegyi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik. Újdonságként az Erzsébet- hídra is vízzuhatag látványát keltő égőket telepítenek, ám ezekben csak akkor gyönyör­ködhetnek a nézők, ha ked­vező lesz a széljárás. A mű­sor a színes bengálitűz fé­nyével ér véget. Pénteken sajtótájékoztatón ismertették Tatán a munkás- fiatalok augusztus 28-a és 30-a között Tatabányán meg­rendezendő III. országos ta­lálkozójának programját. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára elmondta: a háromna­pos találkozó politikai. és fesztivál jellegű programok­ból áll, s egyik fő feladata, hogy a csaknem 1500 részt­vevő áttekintse az ifjúsági szövetség legutóbbi kongresz- szusán kidolgozott megújulá­si program eddigi végrehaj­tását. A másik kiemelt cél annak megfogalmazása, hogy a KISZ miként segítheti a társadalmi, gazdasági kibon­takozási program megvalósí­tását. Új gyár Mátészalkán A hétfői jégverés után Évente 500 STIHL motorfűrészt újítanak fel a nyíregy­házi műszaki erdészet javítóműhelyében. Képünkön: Ko­vács István motorszerelő javítja a fűrészeket. (Farkas Zoltán felvétele) A KISZ negyei bizottsága tárgyalta Kevés az ifjú értelmiségi Megelőzve a világszínvonalat A helyszínen fizetlek Eddig mintegy hatvan ügyes kezű embert vettek fel a Dunacoop optoelektrome- chanikai érzékelő műszereket gyártó üzemébe, amely Máté­szalkán indul szeptember vé­gén. Máris országos érdeklő­dés homlokterébe került ez a vállalkozás, mégpedig azért, mert alapja lehet egy olyan, méreteiben is impozáns gyár­nak, amely a világszínvona­lat is megelőző termékeivel hamarosan felhívhatja magá­ra a figyelmet a legfejlet­tebb országok üzleti körei­ben. Miről is van szó? Almási István feltalálónak sikerült egy, különleges mérőműszert szerkesztenie. A műszer any- nyi mindent tud, hogy való­sággal megdöbbentette azo­kat a nyugati szakembereket, akik működés közben is lát­ták a tavaszi BNV-n. A szer­kezet — becslések szerint — legalább két-három évvel előtte jár a világon található legjobb ilyen típusú termé­keknek. • Felhasználása igen sok te­rületen lehetséges; a bányá­szattól az atomtechnikán ke­resztül a csecsemőknél alkal­mazott szívkatéterekig. A ta­lálmány menedzselője a fia­tal és agilis Dunacoop Gaz­dasági Társaság. A GT két beruházás foly­tán került kapcsolatba Sza- bolcs-Szatmár megyével. Most pedig itt volt ez a ta­lálmány. A mérő, érzékelő műszercsalád sorozatgyártá­sát minél hamarabb meg akarták kezdeni. Ehhez meg­felelő hely, szabad munkaerc és mindenekelőtt pénz ke1 lett. Mátészalkán egy régi kola épületét — amit mi í- kásszállónak is használtak — alkalmasnak találták arra, hogy meginduljon benne az üzem. Szabad munkaerő van. Az induláshoz, biztonságos működéshez szükséges pénz­ből még valamennyi hibád- zik. Ez azonban remélhetőleg nem lehet már akadálya a szeptember végi kezdésnek. Annál is inkább, mert — tu­domásunk szerint — a MOM mátészalkai gyára biztató tárgyalásokat folytat a Du- nacooppal az együttműkö­désről. Tervek szerint az üzem — amely lassanként nagy gyár­rá növi ki magát — egy év alatt egymilliárd forint fölöt­ti termelési értéket ér majd el. A 90-es évek elején pe­dig már termelési értéke meghaladja a hárommilliárd forintot is. Innentől kezdve egy-két éven belül a foglal­koztatottak létszáma eléri az ezer főt. (szj) A volt kisvárdai járás több településén jelentős ká­rokat okozott a/hét eleji vi­har, jégverés a kisgazdasá­gokban, a lakóházakban is. A két biztosító megyei igazga­tóságánál arról érdeklődtünk, mekkora károkat regisztrál­tak, s mikor kezdik a kárta­lanítás kifizetését. A Hungária Biztosító szak­emberei pénteken kezdték meg a magántermelők föld­jén a jégverés által okozott károk felmérését, s mivel a hét végén is dolgoznak, vár­hatóan vasárnap estére vé­geznek vele. Közel kétszáz kistermelőt ért kár a Hungá­ria biztosítottjai közül, s mintegy hat, hat és fél mil­lió forint kifizetésére kerül­het sor a becslések szerint. A mostani felmérés azonban még csak előzetesnek tekint­hető, hiszen a termés minő­sége, mennyisége a későb­biekben még változhat. Ezért egy-két hét múlva állapítják meg a végleges összegeket, amelyeket akkor, tehát vár­hatóan szeptember elején már ki is fizetnek a károsul­taknak. Az augusztus 10-i vihar sajnos nemcsak a kertekben, a növényekben okozott kárt, a szél és a jég alaposan meg­tépázta a lakásokat, gazda­sági épületeket is. Az első percekben az okozott kár a valódinál jóval súlyosabbnak tűnt, a felmérések azonban szerencsére nem igazolták ezt. A veszteség azonban így is tekintélyes, eddig az Álla­mi Biztosító szakemberei kis híján 400 ezer forintot fizet­tek ki a tulajdonosoknak. Egyébként a hét végén is dol­goznak, s a kártalanítást a helyszínen kifizetik. Eddig százötven portán jutottak dűlőre a gazdákkal, s a mos­tanáig bejelentett háromszáz káreset mellett további há- romszázra'számítanak. A fiatal értelmiségiekről szóló előterjesztést vitatta meg a KISZ megyei bizott­sága augusztus 14-én Nyír­egyházán. Szakács István, a KISZ Mátészalkai Városi Bi­zottságának titkára vázolta a szatmári városban élő fia­tal pályakezdő diplomások élet- és munkakörülményeit. Kiemelte, hogy az értelmi­ségiek megítélésénél döntő a származás. A területen élő fiatal diplomások többségé­ben ugyanis mezőgazdasági fizikai dolgozók és ipari munkások gyermekei. Gyakori vád, hogy a fiatal értelmiségiek közömbösek, elzárkóznak a társadalmi munka elől. A mátészalkai területen élő ifjú diplomások — állapították meg az elő­terjesztésben — a tanácsi testületekben, tudományos egyesületekben, a TIT-ben, szakszervezetben, pártban, KISZ-ben fontos megbízatá­sokat látnak el. Az értelmi­ségi rétegen belül növeke­dett a műszakiak aránya és szerepe. A diplomások elhe­lyezkedése nem okoz gondot a térségben, mert jóval több fiatal szakembert foglalkoz­tatnának az üzemek, intéz- ményekj mint ahányan je­lentkeznek. Éppen ezért több cég köt tanulmányi szerző­dést a fiatalokkal, hogy ké­sőbb legyen megfelelő szak­embergárdájuk. Az egész­ségügyben még mindig mun­kát találhatna fogorvos, ve­gyész, biológus, gyógytor­nász. A munkáltatók igyekeznek anyagilag támogatni a pálya­kezdőket. Egyes üzemek 6—7 ezer forintos elhelyez­kedési jutalmat, albérleti hozzájárulást fizetnek. Még­is, az önálló lakás megszer­zése nagyon nehéz a fiatal értelmiségieknek. E réteg sajátosságait vizs­gálta a fehérgyarmati KISZ- bizottság is. Galvács Miklós városi úttörőtitkár, a KISZ- \ titkár helyettese terjesztette elő a beszámolót. Fehérgyar- | maton és a körzet 48 közsé- j gében 1200 értelmiségi él. i Negyven százalékuk még j nem töltötte be a 30. évet. A legnagyobb csoportot a pedagógusok alkotják. Rend- ; szerint a főiskola után visz- szajönnek szülőfalujukba j Közéleti aktivitásuk is a leg­élénkebb. A másik legnagyebb cso­portot az agrárértelmiségi­ek alkotják. Most mégis hi­ány mutatkozik kertész-, fa­ipari, közgazdasági szakem­berekből, állatorvosokból. Az agrár szakemberek helyzeté­re jellemző, hogy a kedve­zőtlen adottságú tsz-ekben hiányzik a sikerélmény, gya­kori a kedvezőtlen légkör és sok fiatal csak kényszerből vállal állást, sokan elmen­nek. Jelentősen nőtt az ipar részaránya Fehérgyarmaton, így jóval népesebb a műsza­ki értelmiségiek tábora a ko­rábbi évekhez képest. A mai üzemvezetők, irányítók közt sokan még a KISZ-ben is­merkedtek meg a vezetői munkával. Az egészségügy­ben mindösze 14 (!) fiatal helyezkedett el, de a váró- , sí kórház zsúfoltsága, a tu­dományos munkához szük­séges feltételeinek hiánya miatt elpályáznak. Legkeve­sebben jönnek a szakképzett népművelők. (tk) Nyíregyháza: lassan beépül a Malomkor! és környéke (jávor) MA Kincskereső diótörők (2. oldal) Az áttöréshez ^ tudás kell (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents