Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

2 Kelet-Magjrarorsxág 1987. július 2. A tárgyalóteremből Táborban a népművészek Részvétel tizenegy szekcióban A SZABOLCSI HÚSIPAR júniusi számában Pékár Lajos termelési ig. h. az új üzem mű­ködésének egy hónapos tapasz­talatairól számol be. Egyebek közt megállapítja, hogy a tech­nika ugrásszerű fejlődésével pár­huzamosan a szemléletben is látni már pozitív jeleket: ,.Né­hány hét alatt sapkát tett a mű­szerész és a hűtőgépész is. Üjabb néhány nap alatt a kö­peny és a sapka is fehérré vál­tozott. A bejárati folyosó sárga padozata mindennap feketévé válik a minden tervezői-műszaki intelligenciát nélkülöző gumike­rekes hússzállító kocsiktól, és mindennap újra és újra eredeti sárgává lesz — a nyeles súroló­keféktől és szorgos mozgatójá­tól. Már mindenki tudja, hogy fedetlen fővel, szakadt és meg- varratlan védőruhában, piszkos felszereléssel bemenni és dolgoz­ni sem illik. A liftkezelő mun­kaeszköze tisztán tartásához ma­ga kért eszközöket <— és a liftet meg is lehet bármikor nézni. Már nem külső erőnek kell mű­ködni, hogy ne kerüljön be az üzembe más, csak az oda rend­szeresített KOR-kocsi; belső igény van rá.” A FELSŐ-TISZAI FAGAZDASÁGI HÍRADÓ cikket közöl az új akácfajták ki- nemesítéséről. A 65 ezer hektá­ron gazdálkodó Felső-Tiszai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakembereinek nevéhez eddig több mint tízféle fajtanemesítés fűződik. Az erdőgazdaságban ál­lítják elő az akác hazai szapo- rítóanyagának kétharmad részét magból és csemetéből egyaránt. A közelmúltban társulást alapí­tottak az akác szövettenyészté- ses szaporítására és termelésére. A biotechnológiai módszer alkal­mazásával jövőre ftiár évi egy­millió, a későbbiekben pedig évente ötmillió akáccsemetét állí­tanak elő. Tudományos együtt­működési készségüket kiterjesz­tették a hazánkon, sőt kontinen- sünkön túli országokra, június­ban az Egyesült Államokból ér­kezett hattagú — gyakorlati ku- tató szakemberekből álló — szak­mai delegációt látott vendégül a FEFAG. A ZÁHONY körzeti Átrakó legutóbbi számában az üzemi rá- diót mutatja be olvasóinak. Je­lenleg 9 műsorszóró helyen ha­vonta két önálló programban ie- lentkeznek adással az oktatási szünetekben, illetve szabad idő­ben. Minden hónapban ismerte­tő tájékoztató szórólapokkal ké­szítik elő az adásokat, melyeken a legfrissebb műsorok mejlett a következő időszak terveiről is előzetest közölnek. A műsor- struktúrában legnagyobb teret a gazdálkodást segítő agitációs- propaganda és tájékoztató mun- kának szentelik, mellette azon­ban figyelmet fordítanak a ter­melési-gazdálkodási szférát köz­vetve befolyásoló témakörökre is. Rendszeresen beszámolnak to­vábbá a munka- és lakóhelyi közélet eseményeiről. Az üzemi rádiót egyfajta előiskolának te­kintik a majdani üzemi televízió­záshoz, sőt a stáb az elmúlt hetekben több kísérleti videohír- adót is elkészített már. A SZABOLCSI ÉPÍTŐK legutóbbi számában egy újszerű találmányról, a biotetőről olvas­hatunk. A közelmúltban a biote­tő elterjesztésére komplex társu­lás jött létre a SZAÉV, az új­donságokat menedzselő budapes­ti NOVIKI és a Tiszai Vegyi­kombinát között. Néhány évvel ezelőtt a biotetőt garázsok épít­kezésén próbálták ki. A tetőfe­désnek ez a módja ott bevált. Azóta megállapították, hogy ez a tetőszerkezet lakásépítkezéseknél is alkalmazható, s a tetőfedés­nek ez a módja csaknem három­szor olcsóbb a- hagyományostól. A biotető Kalocsai Istvánnak, a SZAÉV kutatómérnökének talál­mánya. Az árasztott tetőszigete­lés, vagyis a biotető olyan fordí­tott rétegsorrendü műanyag csa­padékvíz elleni szigetelési rend­szer, amelynek anyag- és mun­kaigénye minimális. A tetőn zöldfelület, játszótér, parkoló ala- kítható lei. lyettese. — Például a zöld­ségosztályon a citrom mel­lett lehessen kapni teát is. A fiatalasszony elmondta, hogy az áruk előre csomago­lásával nem tudnak úgy él­ni, mint szeretnének, mert -létszámhiánnyal küzdenek. De több embert nem na­gyon tudnak felvenni, mert jövedelemérdekeltségben dol­goznak, s lényeges szempont: minél kevesebben minél na­gyobb forgalmat bonyolítsa­nak le. Cselényi György volt a hozzátartozók táboroz­tatására is, így az alkotók szeretteik körében hódolhat­tak kedvelt hobbijuknak. Az egyre magasabb szín­vonalat jelzi, hogy most ti­zenegy szekcióban hirdették meg a részvételi lehetőséget, és ki-ki érdeklődése szerint választhatott. A stúdió veze­tője Puskásné Oláh Júlia ta­lált szakembereket olyan kis­mesterségek oktatására is, amelyeket könnyen elfelejte­nénk, hiszen egyre keveseb­ben gyakorolják. így a hím­ző, a fonó, a szövő, a szűrrá- tétes, a fazekas munkája mel­lett gyakorolhatták, hogyan kell kéregedényt készíteni, kosarat fonni, csuhét feldol­gozni, gyöngyöt fűzni, paszo­mánnyal díszíteni, bábot for­málni. Lehetőséget ad ez a tábor immár 13. esztendeje arra, hogy a megyében élő alkotók fejlesszék képességeiket a szellemi és tárgyi népművé­szet több ágában. Ugyanak­kor arra is szolgál, hogy a szervezőknek kellő tapaszta­latuk legyen a még nagyobb feladat, az országos népmű­vészeti szaktábor előkészíté­séhez és megrendezéséhez. Az országos szaktábor színhelye Nyíregyháza lesz július 16— 23. között, a hagyományok­nak megfelelően a berkeszi nevelőotthon növendékeinek közreműködésével. A SZÜNIDŐBEN IS ... Szabolcs- Szatmár több is­kolájában ad mun­kát az úttörőknek a nyári szünetben is a gyakorlókért, így van ez a Fe­hérgyarmati 1. sz. Általános Iskolá­ban is. A fólia mellett a szabad­téri termesztést is lehetővé teszi az időjárás. A szaka­szos vetés pedig a mindenkori friss árut biztosítja a napközi konyhájá­nak. (m. k.j Delel a kölesei háztáji gazdaság gulyája, a szatmári réten. (e. k.) Nagy sikerűek az utóbbi években a nyíregyházi Váci Mihály művelődési házhoz tartozó megyei népművészeti stúdió szaktáborai. A napok­ban, június végén is szép számmal gyűltek össze a há­romnapos továbbképzésre a pépművészeti stúdió szakkö­reinek tagjai, az egyéni al­kotók a megyéből, a szakkör­vezetők és a meghívott csa­ládtagok. Újdonságnak most az számított, hogy lehetőség Szabolcsi gyerekek Tolnától — Baranyáig A vándor az igazi Elérkezett a gyerekek által várva várt vakáció, a vidám­ság, az önfeledt játék idő­szaka. A helyi napközis tá­borok, a nagy állandó tábo­rok — Zánka, Csillebérc — mellett, a kisiskolások közül sokan töltik hasznosan ide­jüket a különböző szaktábo­rokban is. A változatos táborozási for­mák közül a legkedveltebbek mégiscsak, a hazánk legszebb tájain átvezető vándortábo­rok. A nyíregyházi 6-os isko­la 27 úttörője 4 nevelő kísé­retében immár ötödször in­dult gyalogos vándortáborba. A „Tolnától — ’ Baranyáig’-’ elnevezésű, 12 napos túra cél­ja a Szekszárdi-dombság, a Völgység, a Keleti-Mecsek történelmi és természeti ne­vezetességeinek felderítése, megismerése. A pajtások nemcsak az itt élő emberek­kel, hagyományaikkal ismer­kednek meg, hanem teherbí­ró képességüket, kitartásukat is próbára tehetik, hiszen az egyes bázishelyek közötti tá­volságot gyalog, teljes felsze­reléssel a hátukon teszik meg. A táborozok főbb állo­máshelyei Szekszárd, Sötét­völgy (itt készült képünk', Váralja, Óbánya, Magyareg- regy lesznek, ahol sátorban lakva „igazi” tábori élmé­nyeket szerezhetnek. Gonda Lajos Ésszel, Ügyességgel Hol voltak a helybeliek? „Köszönjük néked Sárvár, sárvári termál kristály!” — zúgta a lelkes és igen aktív játékos, vetélkedő végén. Történt ugyanis, hogy az „öreg várak, ifjú városok” országos találkozójának sta­fétája hat ' év múltán ismét visszaérkezett kisvárdai szülővárosába, ahol a közel­múltban rendezték meg a há­romnapos találkozót. A csapatok nemes versen­gése során nem folyt vér, nem lődöztek ágyúkkal, nem omlottak a várfalak, pedig hat régi vár, hat ifjú váro­sának képviselői vagy in­kább vitézlő unokái küzdöt­tek ésszel, ügyességgel, s nem kevés rátermettséggel a kisvárdai kultúrház színház- termében. Sárvár, ha csak egy-két ponttal is, de lepipálta Kis- várdát és Szigetvárt, ám Siklós, Kapuvár és Sárospa­tak csapatai sem szégyen­kezhettek. Az előbbinek ki­váltképp a szurkolótábora volt nagyszerű, ugyanis fan­tasztikusabbnál fantaszti- kusabb rigmusokat faragva licitáltak a nézőtéren a már említett sárváriakkal, így buzdítva csapataikat. Apropó, nézőtér: e sorok írója hiányolta a kisvárdai közönséget — tisztelet a ki­vételnek — nemcsak erről, hanem más nyílt rendezvé­nyekről is. Pedig a kitűnő játéfchan- gulat mellett igen sok vár- és várostörténeti ismerettel is gazdagodhattunk, s gazda­godhattak volna. Fölsorolni is nehéz lenne a színes és bő programokat, ahol min­den korosztály megtalálta a neki megfelelő szórakozási, ismerkedési lehetőségeket. Az „öreg várak ifjú váro­sok” találkozó nem ért véget. Jövőre Sárospatak lesz a há­zigazda és tárt karokkal fo­gad minden érdeklődőt, aki kedvet érez magában egy közös, nagy játékra. Onder Csaba tudósító Késsel egy asszony miatt Együtt dolgozott Jenei Ferenc segédmunkás, ramocsaházi lakos március 14-én az édesapjával; fát szállítottak. Munka köziben mindketten alaposan felöntöttek a garatra. Miután befejezték a szállítást, Jenei Ferenc aludt egyet, majd elindult a barátnőjével, M. L.- nével annak a lakására. Útköz­ben összetalálkozott édesapjá­val, aki kerékpárral hajtott ha­zafelé. Idősebb Jenei Ferenc tu­dott róla, hogy fia jóban van M. L,-névéi, de ezt a kapcsola­tot sosem nézte jó szemmel. Ahogy meglátta fiát az asszony­nyal, megdühödött, és becsmér­lő kifejezésekkel illette M.-nét. Jenei Ferenc az erősen ittas ap­ja után szaladt, hogy felelősség­re vonja, de az addigra beért a házba. Berontott utána a szobá­ba, kiabált, hogy az ő életébe ne szóljon bele senki, ököllel ál­lón vágta az öreget, majd felka­pott az asztalról egy kést és nagy erővel az apja hátába szúr­ta. Aztán, mint aki jól végezte a dolgát, elment a kocsmába inni. Jenei Ferencet a megyei bíró* ság emberölés bűntettének kísér­lete miatt vonta felelősségre. Az idős Jenei Ferenc életét ugyanis csak a gyors és szakszerű orvo­si beavatkozás mentette meg, mert a szúrás a tüdejébe hatolt. A bíróság a vádlottat 5 évi sza­badságvesztésre ítélte, valamint kötelezte, hogy kényszergyógyí­tásnak vesse alá magát. Az ítélet jogerős. B. A. A z utóbbi években ér­zékelhetően lazult az állampolgári, illetve a m unkái egyelem, ennek latoknál, intézményekben is — hangzott el a múlt hé­ten egy központi sajtókon­ferencián. Megtudhattuk azt is, hogy tavaly csaknem nyolc százalékkal nőtt a gazdasági bűncselekmények száma, folyamatosan emel­kedik a közvagyont szerve­zetten, hosszabb időn át kárositó bűncselekmények aránya is. Való igaz: aggasztó a bű­nözés erősödése, különös­képpen ha e lazulás már hivatalosan is megkapta az „érzékelhetően” jelzőt. Ilyenkor könnyedén kicsú­szik szánkon a tüstént kéz­nél lévő kommentár: igen, nálunk minden romlik, ná­lunk még az utcán sincs rend ... Hogy nincs rend, nincs mindig rend — az biztos, hiszen az állampol­gári fegyelem lazulása, mint ok az utcán tetten- érhető okozatot is megte­remti — a közbiztonság romlását. Ugyanakkor nem igaz, hogy ez a mi jelensé­günk, a mi kis magyar (ne­tán szabolcsi, nyíregyhá­zi...) sajátosságunk. A probléma ennél egyeteme­sebb, hiszen elég, ha a vi­lágból érkező, s erősödő bűnözési tendenciákra uta­ló híreket rakjuk össze. Elég, ha az operett, a szép zene fővárosának, a bécsi Kurier-nek június 12-i szá­mát felütöm, s abban olva­som, hogy az osztrák fővá­rosban 26 millió schillingre rúg a vandalizmus számlá­ja egy év alatt. Ez persze nem jelentheti, nem sugallhatja a bűnmeg­előzés, bűnüldözés szakem­bereinek a beletörődés szel­lemét. Senki sem mondhat­ja ilyen alapon, hogy má­sutt is, vagy másutt még alaposabban rom­lik, lazul az állampolgári fegyelem, nincs tehát mit tenni ellene. Így nem is gondolkodik senki — lega­lábbis ez derül ki a bűnül­dözés szakembereinek nyi­latkozataiból. Senki? — Vagy talán mégis, hiszen azt is elmondták ezen a fő­városi sajtókonferencián, hogy a társadalmi tulajdon védelmét még mindig nem tekintik mindenütt a gaz­dasági munka szerves ré­szének, mivelhogy drága a vagyonvédelmi technika, kevés van ilyen berendezé­sekből és a felszerelt riasz­tókat még kezelni sem min­denütt tudják. Hát ezek aztán tényleg megoldható gondok, felszámolható aka­dályok. A mi félő: sok helyütt marad a „babonás” ráolvasás módszere, az aktív védekezés, a tény­leges megelőzés, a hatékony bűnmegelőzés helyett. Mert mi várható — ha a bűnö­zők által is kívülről megta­nult „vanázsigék” és „sá­mánszövegek” ismétlődnek csupán? Például ilyen meg­fogalmazásokban: A közva­gyont károsító bűncselek­mények okait kell meg­szüntetni, gyorsítani szük­séges (így: szükséges! — és nem parancsolóan: kell!) a társadalmi tulajdonnal kap­csolatos szemlélet változá­sát, erősíteni kell az állam­polgárok tulajdonosi szem­léletét. Igen, ezt már hal­lottuk — most jó lenne tud­ni: hogyan. Konkrétan! Szilágyi Szabolcs Csomagolva, vagy anélkül? Az ABC-áruházakban áruk tömkelegé tárul elénk. De vajon azok elhelyezése meny­nyire tervszerű, átgondolt, a cikkek mennyire kelletik ma­gukat és hol tartunk a cso­magolással? — Az áruk elhelyezésének tudatos rendje van — tájé­koztat Nagy László, a Zöldért örökösföldi Család Áruházá­nak vezetője. — Az üzletben a különböző cikkeket csopor­tok szerint kínáljuk. A vevő, amint az üzletbe lép, általában jobbra fordul, bár jóllehet, ezt már a bolt kialakítása is megszabja. Fő szempont: az árut szembeöt­lően, lehetőleg a bejárathoz közel, a vevő szemmagassá­gában helyezzék el. A csoma­golás sokat számít. — Ügyelünk arra — foly­tatja Nagy László —. hogy valamennyi áru megszokott helyen legyen. Aztán van­nak szezonális cikkek, mint például karácsony előtt a mákos beigli, a Mikulás-na­pi, a húsvéti, a gyermekna­pi áruk. melyeket a kellő időben tetszetős, higiénikus csomagolásban, megfelelő­en dekorálva kínálunk. A gondolák végénél meg az üzletsarkokban az enged­ményes áruknak, valamint az új termékeknek reklám­sarkot alakítanak ki. — Általános tapasztalatom — említi az üzletvezető —, hogy a vevők a szépen, de­korálván agyusztált cikke­ket — még ha drágább is — szívesebben vásárolják, mint a helyszínen méricskélted A kiszerelt, műanyag tálcán fó­liával csomagolt zöldségből, gyümölcsből 30—40 száza­lékkal többet el tudunk ad­ni. Ez azért van így, mert az Örökösföld egy „alvó vá­rosrész”. Ide este hazaérke­zik a tömeg, s ekkor az em­bereknek nincs türelmük-sor- ban állni. Inkább fogják az előre csomagolt árukat és irány a pénztár. Ezért amit csak tudunk — 16—20 dekás kiszerelésben a szalonnát és a szalámit is — igyekszünk előre csomagolni. — Fontos, hogy egy cikk­csoport közelében azok ki­egészítő kellékei is megtalál­hatók legyenek — vélekedik Kiss Jánosné, a nyíregyházi Kígyó utcai ABC vezetőhe­Merre megy a vevő... Kéregedény, szűrrátét Kommentár Bűnmegelőzés — konkrétan gang

Next

/
Thumbnails
Contents