Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

ŰJ ISKOLA ŰJFEHÉRTÓN. ÍJ jf ehér tón 55 millió forintos költséggel új általános iskolát épít a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A 8 tanteremből és tornateremből álló létesítményt augusztusban adják át rendeltetésének. (Jávor László felvétele) 1 szakszenrezeteknek i MMakizkl, a meiájilást kel támiatiiik — hangsúlyozták az SZMT ülésén A megye szakszervezeti mozgalmának kádermunkájá­ról, annak továbbfejlesztéséről tanácskozott egyebek között csütörtökön Nyíregyházán a szakszervezetek megyei taná­csa. Az ülésen részt vett és felszólalt Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titkára is. A tanács elé terjesztett be­számoló hangsúlyozta: a szakszervezeti mozgalomban is előtérbe került 'a vezetők, a választott funkcionáriusok munkájának, rátermettségé­nek értékelése, a folyamatos utánpótlás biztosítása, a ká­derkiválasztás nyitottabbá té­tele, demokratizmusa egy­aránt. Hangsúlyozták a vitá­ban felszólalók is: növelni szükséges az olyan szakszer­vezeti vezetők, bizalmik szá­mát, akik élvezik a tagság bizalmát, szót értenek az em­berekkel, s partnerei tudnak lenni a gazdasági vezetőknek is. Kiemelték: a tagoknak az eddiginél tágaihb teret kell adni ahhoz, hogy beleszólhas­sanak szakszervezeti vezető­ik kiválasztásába, azok mun­kájának értékelésébe, s ha úgy adódik: visszahívásukba is. Többen elmondták hozzá­szólásukban: a szakszerveze­ti munkának — mivel társa­dalmi-gazdasági életünk je­lentős átalakulást kíván — új kihívásokkal kell szembenéz­nie, s e feladatoknak csak olyan szakszervezeti munká- sok-vezetők tudnak eleget tenni, akik kellőképpen fel­készültek, rátermettek. Ehhez kapcsolódott Varga Gyula hozzászólása is. A me­gyei pártbizottság első titká­ra elmondta: a párt Közpon­ti Bizottságának július 2-án született állásfoglalása a tár­sadalmi-gazdasági átalakulás legfontosabb irányait szabja meg, s a kinyilvánított szán­dékok mellett biztosítékokat is tartalmaz a kiút megtalá­lására, az átalakulás eszkö­zeinek kimunkálására. A vi­tához kapcsolódva kiemelte: ez az állásfoglalás is világo­san kifejti, hogy felértékelő­dött az emberi tényező sze­repe, ami egyértelműen a kádermunkára is vonatkozik. Elmondta: a szákszerveze­tektől nem transzmissziós szerepet vár a párt, nem azt, hogy puszta áttételként sze­Sajtótájékoztató ai aratásról Határátkelők, kerékpárút, hidak repeljenek a politika akaratá­nak közvetítésében — hanem azt: legyenek cselekvő része­sei a politika alakításának és végrehajtásának egyaránt. Utalt a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén született ál­lásfoglalásra: a tömegszerve­zeteknek legyen önálló, sa­ját arculatuk, véleményük minden szinten. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezt követően arról beszélt: :a kibontakozásra vá­ró gazdasági-társadalmi át­alakulás semmiképp se me­het végbe új szemléletű, fo­gékony gondolkodású, hatá­rozott elképzelésekkel ren­delkező vezetők nélkül. Két alapvető fontosságú követel­ménynek kell eleget tenniük e vezetőknek. Egyrészt min­den erejükkel, tudásukkal álljanak a kibontakozási, cse­lekvési program mellett, ke­ressék a kiutat, akár áldoza­tokat is hozzanak ennek ér­dekében. Legyenek határozot­tak kiállásukban — vállalni­uk kell a népszerűtlen in­tézkedéseket is munkaterüle­tükön, legyen az múlhatatla­nul szükséges létszámcsök­kentés vagy éppen a fegye­lem megszilárdítása. A másik fontos követel­mény — mondta Varga Gyu­la — .dolgozzanak eredmé­nyesen! Mert önmagában ke­vés a jó szándék, a lelkese­dés, a lángolás is... Világos célokat kell megfogalmazni­uk — s azok végrehajtásáért mindent meg is tenni. Ez persze csak úgy lehetséges, ha megfelelően tudnak bánni az emberekkel, s személyesen is példát mutatnak. A szakszervezeti életben ez azt is jelenti — hangsúlyoz­ta —, hogy az elkövetkező hónapokban sok komoly problémával kell szembenéz­niük a mozgalom képviselői­nek. Az életszínvonal átme­neti visszaesése, a dolgozók számának csökkentése, és más kényszerű intézkedések, me­lyek a kilábalás felé vezetik gazdaságunkat, ütközőponto­kat alakíthatnak ki az üzeme-' ken belül a gazdasági és a szakszervezeti vezétés kö­zött. A párt állásfoglalásá­ból egyértelműen kitűnik: ha nem is lesz mindig könnyű határozni, a szakszervezetek­nek a megújulás, a kibonta­kozás irányában ható dönté­seket kell támogatniuk, hi­szen hosszabb távon ezek mindannyiónk életének javí­tását, ikörüiményeink jobbí­tását célozzák. Nem lesz ez kis dilemma — de éppen ezért lényeges, hogy a megyében dolgozó 33 ezer szákszervezeti funkcio­nárius (a megyei vezetéstől a műhelybizalmiig) kellőkép­pen felkészült legyen, kapja meg a szükséges tájékozta­tást, információt. Befejezésül arról beszélt a megyei pártbizottság első titkára, hogy a kádermunká­ban mindenhol soknak tűnik a fölösleges titokzatoskodás, bürokratizmus. Erősíteni kell mindenhol — így a szakszer­vezeti életben is — a nyílt­ságot, a demokratizmust, az őszinteséget és nagy szükség van a fiatalításra is. Ez utóbbi véleményhez szorosan kapcsolódott az SZMT-tanácskozás másik té­mája is: a szakszervezeti if­júsági tagozatok szerepeltek a napirenden. Mint megálla­pították: sok más előnye mel­lett az is lényeges szerepe a szakszervezeten belüli ifjúsá­gi tagozatoknak, hogy ráter­mett fiatalok léphetnek szín­re a mozgalomban, akik idő­vel a káderutánpótlás gerin­cét képezhetik. (tarnavölgyi) A mezőgazdasági nagy­üzemek felkészültek az ara­tásra, a nagy nyári munka az idén a szokásosnál vala­mivel később kezdődik meg — erről tájékoztatta az új­ságírókat Magyar Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes csütörtö­kön a MÉM-ben. A késpi kitavaszodás miatt a kalászos gabona tenyész- ideje alaposan lerövidült, a búzánál ez három és fél hó­napot tesz ki 1987-ben. Sem az őszi, sem a kora tavaszi szezon nem kedvezett a nö­vények kelésének, fejlődésé­nek. Ám a tavasz második felében a folyamatos esőzé­sek és az átlagosnál hűvö­sebb „kímélő” időjárás végre segítette a gabona növekedé­sét. A nyári kánikulai forró­ság, amely csapadékhiány­nyal párosult, sajnos rontotta a terméskilátásokat, — most arra lenne szükség, hogy mérséklődjék a meleg, és vízutánpótlást is kapjanak még a gabonatáblák. A tél végi, illetve a kora­tavaszi állapothoz képest a búza viszonylag elfogadható terméssel kecsegtet: közepes termés ígérkezik ebben az esztendőben, ám a hozamok végső alakulását alaposan befolyásolja még az elkövet­kező 3—4 hét időjárása. Az őszi búzát 1,8 millió hektár­ról vágják majd le. A beta­karítás még csak néhány gazdaságban kezdődött meg. A nagyüzemek felkészültek a munkára, összesen 12 500 kombájnnal rendelkeznek, az arató-cséplő gépek kétharma­da a nagy teljesítményű gép­osztályba tartozik. Figyel­meztető azonban, hogy egy- harmaduk hét évnél idősebb, azaz már meglehetősen koros és ezért alkatrészellátásukat jó szinten kell biztosítani. Mindent egybevetve, lesz ele­gendő alkatrész a nagy mun­kához, ám csapágyból, ék­szíjból, gumiköpenyből és né­hány motoralkatrészből idő­szakos ellátási zavarok adód­hatnak. A tél, a furcsa tavasz még a szokottnál is jobban meg­viselte útjainkat — nagy fel­adatot adva ezzel a közúti igazgatóság és az ép:tővá Ha­lat dolgozóinak. Az anyagi le­hetőségek sem ideálisak, ezért nagyon okosan kell mérlegel­ni, hogy a legfontosabb teen­dők elvégezhetők legyenek. Gödi Imrétől, a közúti igaz­gatóság fenntartási osztályve­zetőjétől érdeklődtünk, mi­lyen munkákat végeznek idén Szabolcs-Szatmár útjain. Útépítésre, -javításra eb­ben az évben összesen 245 millió forint jut Szabolcs- Szatmárban. Komoly munkát jelent a záhonyi határátkelő- hely építése, ezen felül pedig még 47 kilométer utat tudnak felújítani, 13 különböző hely­színen. Az aszfaltburkolat felújítására, erősítésére — többek között — Baktalóránt- háza és Rohod között a 41- esen, Űjfehértó és Nyíregy­háza között a négyes főúton, Tiszavasvári és Dankópuszta között a 36-oson, Oros és Nyíregyháza között egy két kilométeres szakaszon, a 49- es úton Jármi és Mátészalka között, a négyesen pedig Tu- zsér térségében került, illet­ve kerül sor. Négy híd is munkát ad a megyében. Már ismét megin­dult a forgalom a vásárosna- ményi Tisza-hídon, ahol a megrongált acélszerkezetet cserélték ki. Most dolgoznak két hídon a Lónyay-csator- nán; Demecser és Berkesz kö­zött, illetve Nyíregyháza és Nagyhalász között. A negye­dik helyszín pedig Kemecse és Nyírbogdány között van, az úgynevezett hatos számú fő­folyást átívelő hídon. Két új kerékpárúttal gaz­dagodik 1987-ben a megye. A Kabalást Nyíregyházával ösz- szekötő szakaszt már május elején átadták a kétkerekű forgalomnak, s nemsokára el­kezdődik Vásárosnaményban. a 41-es út mellett egykilenc- száz méteres szakasz építése. Kátyúk kijavítására, a — szakszóval — kisfelületi javí­tásra 21 millió forintot költe­nek: ez nyolc és fél ezer ton­nányi anyag bedolgozását je­lenti. Harminchét különböző szakaszon összesen mintegy százharminc kilométernyi utat érint a felületi záróréteg felvitelével elvégzendő kar­bantartás. Balkány—Geszte- réd térségében már végeztek a munkával, készül Tiszaesz- lár környékén, Fiilesd és Ti- szabecs, valamint Ura és Csenger között. Viszonylag nagyobb szakaszon pedig Nyírbogát térségében, az ist- vántanyai bekötő úton és Lá­nya környékén. Folyamatosan végzik me­gyénkben a kisebb burkolat­felújításokat, festéseket, fenn­tartó munkákat — mindezt elsősorban a főútvonalakon. A tavaszi viharok egyik ta­nulsága volt, hogy jó néhány helyen elöregedtek, s kidőltek az útmenti fák. A fasorok fe­lülvizsgálata megtörtént, s ahol szükséges, ott folyama­tosan végzik a közlekedés biztonságát veszélyeztető fák kitermelését, (p. d.) A meggy ára H allgatom és nézem az üzletkötőt miként telefonál. Röpke fél­óra alatt szinte vonalba volt már az egész ország. Meggy felhajtás és meggy árverés történt a kábelen keresztül, valahogy így: száz tonna jöhet. Cigány 18,50-ért. Pán- diért 24-et adok, plusz szál­lítási költség 50 fillér. Az­tán uborkatranzakció és megint meggy. Fürtös. Ve­vő vagyok rá! 150 tonna is lehet. Huszonötért? Az sok. Na jó, nem bánom, de már holnap. Szeged, Kecskemét, Eger, Budapest, Szolnok, En- csencs, Hodász ilyen távol­ságokat száguld be együl- tében a telefonáló, miköz­ben én arra gondolok, idén drága a meggy. Rá is kér­dezek az üzletkötőre: egyet- ért-e velem? Egyetértett. De miért drága, kevés ter­mett? A válasz meglepő. Jó a meggytermés. Jobb mint tavaly vagy azelőtt, viszont kevesebb lesz a ba­rack, az őszibarack és az egyéb gyümölcs. A konzerv­üzemeknek, hűtőházaknak viszont terve van. Felvá- ; sárlási és feldolgozási terv gyümölcsre általában. Mert szűkében leszünk egyéb gyümölcsöknek, ráhajt mindenki a meggyre. Ez a ráhajtás veri fel az árakat. Ha nem lesz barack-, hát lesz meggybefőtt és a ve­gyes gyümölcsbefőttnek is meggy lesz a legfőbb kom­ponense. K int a piacon aztán itt is, ott is hallom, drá­ga a meggy. Kérdik, miért? El tudnám monda­ni, de bonyolult, ehelyett csak azt mondom: azért drága a meggy, mert né­hány beszerző és üzletkötő telefonál. A gyümölcs a meggyfán érik, az ár te­lexen és telefonon keresztül alakul. Ritkán sütünk most meggyespitét. S. E. KELENDŐ AZ ÜDlTÖ. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzemében három mű­szakban készítik a Stár és Coca-Cola üdítőket. Naponta több mint 250 ezer kis üve­get töltenek meg a kellemes nedűvel, (elek) |XLIV. évfolyam, 161. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. július 10., pénteki Még szükség lenne « esőre Javítják az utakat

Next

/
Thumbnails
Contents