Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
Megkezdőinek a magyar—malaysiai kormányfői tárgyalások kedés nem akadálya a politikai és a gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Utaltak arra is, hogy szükség van a nyílt, őszinte párbeszédre, s hangsúlyozták: mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében. A tárgyalópartnerek kifejezték meggyőződésüket, hogy a mostani eszmecserék, a Ünnepélyes, katonai tiszteletadással fogadták hétfőn az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren dr. Mahathir Mohamad malaysiai miniszterelnököt, aki Grósz Károlynak. a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra érkezett hazánkba. A Kossuth Lajos téri ünnepélyes fogadtatást követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar— malaysiai plenáris tárgyaldAdóreform — a kibontakozás esélye Országgyűlési bizottságok együttes ülése A kép jobb oldalán Grósz Károly, bal oldali dr. Mahathir Mohamad miniszter- elnök. személyes találkozók nagymértékben hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez, a kölcsönös bizalom további erősítéséhez, s ezen keresztül a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés kiszélesítéséhez. A nagy földrajzi távolságok ellenére is lehetséges a meglévő kölcsönös érdekeltségben rejlő lehetőségek, adottságok kihasználása. (Folytatás a 4. oldalon) sok. Az MTI tudósítójának értesülései szerint magyar részről kifejtették, hogy a két ország közötti kapcsolatok története jelentős állomásához érkezett, hiszen első alkalommal látogatott malaysiai kormányfő hazánkba. A megbeszélésektől azt várják, hogy elősegítsék a kapcsolatok bővülését. Malaysiai részről kiemelték. hogy viszonozni kívánják Magyarország érdeklődését a távol-keleti ország „iránt. Fontosnak tartják a személyes kapcsolatok és tapasztalatszerzés szerepét, amely az együttműködés egyik lényeges feltétele. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy bizonyos nemzetközi kérdések eltérő megítélése, a különböző társadalmi berendezAz Országgyűlés terv- és költségvetési. illetve jogi. igazságügyi bizottsága együttes ülést tartott a Parlamentben. A két testület az adórendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg. Szóbeli kiegészítőjében Medgyessy Péter pénzügy- miniszter hangsúlyozta: az adóreform önmagában nem cél, hanem a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjának teljesítését segítő eszközrendszer része. Más szóval garanciája annak, hogy ez a program megvalósítható legyen. Az adórendszerrel kapcsolatos változtatások szükségességéről szólva a képviselők felelősségére figyelmeztetett. mondván: a népgazdasági feladatok jövőre sem lesznek kisebbek, s a mai eszközrendszer — amelyet már annyi jogos kritika ért — nem alkalmas a teljesítésükre. A késlekedés eddig is súlyos gondja volt gazdaságpolitikánknak, s az adóreform további halogatása esetén csak olyan intézkedések hozhatók, amelyek érvényt szereznek ugyan a pénzügyi szigornak, de a kibontakozásra nem adnak esélyt. Az új adózási formák a gazdasági jogrendszer szempontjából is számottevő változást jelentenek, a vállalatoknak kiszámíthatóbb cselekvésre nyílik módjuk, s ez végül is a gazdaság stabilabbá válásához vezethet. A FÖLDEKRŐL JELENTJÜK. Lassan befejeződik a meggyszüret, a kántorjánosi átvevők több mint harminc vagonnal vásároltak fel. — A kombájnok után a bálázóktól hangos a jármi határ, (jávor) 1990-RE LESZ TELJES Gyarapodó múzeumfalu Fergeteges tempóban formálódik. alakul át napjainkban településeink, főként a falvak utcaképe: gombamód szaporodnak a többszintes lakóépületek és ezzel egy időben eltűnnek a régi időkről tanúskodó „parasztházak''. Ez a felgyorsult folyamat is igazolja azoknak a muzeológusoknak az aggodalmát, akik néhány évvel ezelőtt e házak egy- egy „mintadarabjának" megmentését, múzeumi áttelepítését sürgették. A nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban Szabolcs-Szat- már öt földrajzi tájegységének tipikus népi építészeti emlékeit gyűjtik öspze: bemutatják a Nyírség sokszínű, változatos etnikumát. Szatmár sajátosságait. melyekben többnyire erdélyi rokonság fedezhető fel, a beregi Tisza- hátat, amely főleg faépítke- zéseiről és textiljeiről híres, a Lónyay-csatorna és a Tisza között elterülő Rétköz nádvágó-állattartó népességének életmódját és a Tisza- lök környéki nyíri Mezösé- get, az erre a vidékre jellemző halászattal, kézművességgel. A múzeumfaluban 1970- ben kezdődött meg az építkezés, és azóta folyamatosan tart. Ha készen lesz a múzeumi falu; egy „falvak falvát" alakítanak ki a kb. száz népi építménnyel. Ez 1990-re várható. Ami eddig elkészült, már az is csodálatra késztető látnivalókkal fogadja az érdeklődőket. Sétaútunk a szatmári főutcán kezdődik, ahol szerényebb és jobb módú gazdák és házanépük életmódját tanulmányozhatjuk. Hitelesek a szobabelsők is — az az érzésünk, a háziak csak egy pillanatra mentek ki, talán dolgoznak hátul a kertben. és mindjárt itt lesznek. Megdöbbentő élmény fogadja a látogatót a paszabi földháznál, amely maga az „ősi magyar ház”: egy földbe vájt gödör, kóró-szalmabo- rítással. Ebből „fejlődött ki" a két helyiséges, majd a föld fölé emelt lakóház. Ha gyerekek járják a portákat, a sláger feltétlenül az emeletes galambház, a turbékoló gerlékkel. A fiatalok meg beállnak egy percre a tiszakó- ródi szárazkapu alá, melynek az volt a rendeltetése, hogy eső ellen védjen — zuhogó esőben is csókot válthatott alatta a szerelmespár, ha a leány udvarlóját kikísérte. A túloldalon is van már bőven látnivaló, messziről csalogat a tarpai, a kálló- semjéni és az anarcsi ház, de mivel ott még nem készültek el a magyarázó szöveget tartalmazó kiállításvezetö táblák, ott könnyebben meggyorsítjuk lépteinket. Elálmél- kodunk viszont az egykori barabási iskolában. amikor megpillantjuk a berendezett tantermet, talán százéves fapadjaival. korabeli térképeivel. Kár, hogy a nem múzeumi célú épületek túlságosan is „modernre" sikerültek, illúzióromboló a stíluskülönbség — pedig a főépület azt mutatja, ma is lehet szépen oda- illőt alkotni. Öröm viszont, hogy felkészültek a vendég- fogadásra, és lehet a helyszínen katalógust kapni. Négy ilyen szabadtéri néprajzi gyűjtemény van az országban. A leghíresebb nyilván a szentendrei, amit központi fekvése miatt is nagyon sokan látogatnak. De egyre többen keresik fel a sóstóit is. jönnek messziről is. családok, turistacsoportok. Nekünk meg itt van „kéznél" — érdemes időnként újra „felfedezni". (b. e.) Nyírbátor:' Csatorna összefogásból A közműfejlesztésből egyre nagyobb részt kénytelenek vállalni a városlakók. így van ez Nyírbátorban is. A szennyvízhálózat kiépítése nem tartozik az olcsó beruházások közé. Éppen ezért örvendetes, hogy ezekben a napokban Nyírbátor két pontján is folyik efféle munka. A Császári, Vár utca, az Édesanyák útja és a MÁV által határolt területen folyik a szerelés. A kivitelezés társulati formában történik. A vízműtársulat ez év májusában az itt élők egyöntetű kívánságára alakult meg. A munkálatok jó ütemben, a terveknek megfelelően haladnak. Az első szakasz befejezési határideje ez év októbere, ekkorra kell ugyanis elkészülnie a Császári úti gerincvezetéknek. A hátralévő részt — a tömbbelsőben folyó munkát — 1989 közepéig fejezik be a szakemberek. A beruházás teljes költsége közel negyvenmillió forint, amelyből 19,6 milliót a tanács, 4 milliót a lakosság, 2,7 milliót az utcákban érdekelt közületek fizetnek. A vízmütársulat által fizetett összeg 4,7 millió forint. A szennyvízcsatorna építésének másik helyszíne a Császár Péter utca, ahol önerőből, a lakók társadalmi összefogásával halad a munka. A vezeték itt önerős, társulási formában épül. Ez a módszer nem kevesebbet jelent, minthogy a teljes költséget maguk a lakók vállalják és fizetik. A hatvanas években épült Mátészalka—Vásárosnamény között vasúti pálya. Azóta a pályát tartó zúzott kő elszennyeződött, s most a mátészalkai pályafenntartási főnökség dolgozói Nagydobos és Ópályi között átrostálják az ágyazatot. Az ügyes gépek segítségével lényegében emberi kéz érintése nélkül újul meg a pálya. Képeinken: 1. Ágyazatrendezés. 2. Hiteles mérőeszközzel ellenőrzik a sínek távolságát. 3. A vágányszabályozó ismét helyére teszi a sínpárt. (Jávor László felvételei) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. évfolyam, 176. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. július 28., kedd
