Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. július 28. Gyulatanyai lakodalmas Hol érdemes alkatrészt venni? De más lehet ugyanabban a boltban is, hiszen ha ugyanazt a hasznot teszi rá mindegyikre, akkor is más a 10 vagy 20 százaléka a 171 forintnak és más a 250-nek. Hiányzi cikkek „Lakodalom van a mi utcánkban" — énekelte a dalos kedvű násznép a közelmúltban a gyulatanyai lányos háznál. Csontos Ildikóéknál. Szép hagyományként a nagyvőfély, a lakodalom ceremóniamestere búcsúztatta szüleitől, testvéreitől és „jánypajtásaitól” a menyasszonyt, majd a hivatalos esküvő után annak rendje-módja szerint hajnalig mulatott a lakodalmas násznép a két újházas Kántor László és Kántorné Csontos Ildikó esküvőjén. Képeink a lakodalomból adnak ízelitőt. (császár) I Munka, szórakozás, műsorpolitika Értelmesebb szünidőt! Mit csinálnak nyáron a diákok? Természetesen nem a kicsikről van szó, az általános iskolásokról, hiszen nekik még valószínűleg felhőtlen játék az egész vakáció. Hanem a nagydiákokról, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek, szakiskolák tanulóiról, akiknek két és fél hónap ügyes beosztásáról kellett gondoskodniuk, illetve egyeseknek annyiról, amennyi a szakképzésüktől függően előirt nyári gyakorlat után maradt, általában két hónap. az alkalmon, viszont így csak tengenek-lengenek, és rossz példát mutatnak a kisebbeknek. CSAK A DISZKÓ? durva krimi, kung-fu kaland-, vagy katasztróíafilm. És e piff-puff filmek közönsége miatt azok megint kiszorulnak, akiknek értelmes szórakozásra volna igényük. Arra gondolva, hogy a diákok egy jelentős része két- három hétre, egy hónapra munkát kíván vállalni, feltettük ugyanezt a kérdést a tanév utolsó napjaiban a megyei munkaerőszolgálati iroda szakembereinek is. Nem kaptunk túl biztató választ, mivel a munkahelyek mérsékeltebb érdeklődést mulattak a diákmunka iránt, illetve ott, ahol „nyári mikulásokat" egyáltalán alkalmaznak, előnyben részesítik saját dolgozóik gyermekeit. Emiatt, szólt akkor az indoklás, nem is küldik ki a középiskolákhoz a számításba vehető munkahelyek listáját. VAKÁCIÓ FÉLIDŐBEN A vakáció félidejéhez érkezve most ismét érdeklődtünk, vajon mennyien „ostromolták" az irodát munka- lehetőségért. Eléggé meglepő számot kaptunk válaszként: mindössze 120-an kopogtattak. Bizonyára ennél sokkal többen dolgoztak és dolgoznak még az iroda tudomása nélkül, családi kapcsolatok révén, ez a szám azért elgondolkodtató mégis, mert most, a nyár kellős közepén is vannak szabad helyek. Mit is csinálnak nyáron a diákok? Elsősorban kipihenik a nehéz tanév fáradalmait és erőt gyűjtenek a következőre. Ez természetes. De az nem természetes, hogy egyre több a magányosan lődörgő, unatkozó, vagy bandába verődve hőbörgő fiatal, akik láthatóan nem tudnak magukkal mihez kezdeni, kallódnak. Öltözékükből ítélve szerencsére nincsenek rászorulva arra, amiért szüleik annak idején kapva-kaptak De vajon hibáztathatók-e ők, miben és mennyire? Vajon jómódú szüleik nem munkával keresik meg az iskoláztatásra, presszózásra valót? És vajon miért az utcát, a presszót választják? Az iskola zárva, nálunk nem alakult ki például az, ami egyes országokban természetes: szabad időben sportolásra használják a tornatermet, akár a családdal együtt is. Talán a közművelődési intézmények? A művelődési házak legfeljebb a diszkót kínálják, az ifipark néhány rockkoncertet, a múzeumok és könyvtárak tömeges látogatása viszont nem jellemzi ezt az ifjúságot. Valami változást remélhettünk a sóstói KISZ-iskola területén megnyílt Katlan mozi megnyitásától — egyesek még azt is elképzelték, hogy ott egy ifjúsági művelődésiszórakoztatási centrum alakulhat ki a KISZ kezdetné-* nyezésére, ügyességi játékokkal, sporttal, versenyekkel, politikai és filmvitákkal. Ehelyett megy egy filmsorozat, háromszoros, vagy egyedi helyárral, és például júliusban az egyetlen magyar Falfúrót kivéve valamennyi TÖBB ötlet kellene Továbbra is megoldatlan tehát Nyíregyházán — és bizonyára más helyeken is a megyében — hogy a vakációra az intézmények, esetleg együttműködve, tartalmas programokat kínáljanak. Nem kellene kipróbálni például hasonló érdeklődésűek köre, klubja stb. indítását, ámi hobbis felüdülés lehetne mondjuk a cserebe- rélöknek? Vagy miért ne szervezhetnének erdei túrákat, sétákat a szabadba, ha már van egy Sóstónk? Azt is el tudom képzelni, hogy például a Katlan mozi az Aranyembert, a Beszterce ostromát stb. vetíti, amelyek szeptembertől kötelező olvasmányként úgyis előkerülnek, nyáron viszont kitűnő lenne szórakozásnak. És lehetne ismét az iskolákban népszerűsíteni a 2—3 hetes diákmunkát. E nehéz években talán nem árt, ha jókor megismerkednek gyermekeink a munkával, de legalábbis megtanulják tisztelni. Természetesen úgy, hogy maradjon elég idő a pihenésre is... Baraksó Erzsébet Ez a kis példa ugyancsak jól illusztrálja: milyen anomáliák vannak az autóalkatrész-ellátásban. Nem véletlen tehát, hogy úton-útfélen gyakori beszédtéma ez az autótulajdonosok között. És sajnos még remény sem sok van a javulásra, hiszen az ország útjain futó 1,3 millió autó harmada tíz évnél öregebb, s ezekhez az öreg autókhoz sok alkatrész kell, vagy inkább kellene. Aki például 1200-ás Zsigulijához fő- fékhengert, vízpumpát, vezérlő fogaskereket, gömbtámaszt, féktárcsát keres, ugyancsak végigjárhatja a boltokat, mire talál egyet, de a trabantosok sincsenek jobb helyzetben, ha féltengelyt, feszültségszabályozót, gyújtáskapcsolót, kerékcsapágyat, vagy perselyeket keresnek. Mennyibe kerül egy gömbcsukló a Polski Fiathoz? Ha a Mobil gyártotta, akkor 231,30, ha a nádudvari Vörös Csillag Tsz, akkor 250, ha az Autóker Vállalat, akkor 171 forintos beszerzési áron kerül a kereskedelembe. Persze attól függ hová. Mert más lesz az ára, ha állami boltban került a pultra, esetleg a pult alá, és más, ha szerződéses boltban, vagy magánkereskedő boltjában talál rá az autó gazdája. Pedig ezek a leggyakoribb autók útjainkon és ezek azok a márkák, amelyekhez a közvélemény jónak tartja az ellátást. Tulajdonképpen ezek voltak azok az okok, amelyek miatt az árhatóság is megvizsgálta az autóalkatrészek forgalmazását és természetesen az áralkalmazást is. A vizsgálat a szocialista szektor 11 — ebből három jövedelemérdekeltségű, két szerződéses és hat hagyományos üzemeltetésű — egységére és 12 magánkereskedőre terjedt ki. Természetesen az alkatrészek beszerzésével kezdték és ha akadt is egy-két kivétel, általánosítható megállapításuk az volt, hogy a magán- szektor sokkal töibb helyről szerzi be az alkatrészeket, mint a szocialista kereskedelem, amely szinte csak a nagykereskedelmi vállalatokat ismeri. Pedig kiderült, hogy kuplungtárcsát és fékbetétgarnitúrákat egy nyír- bélteki kisiparos is gyárt. kás Lajos vásárosnaményi és Pethe László tiszavasvári magánkereskedőnél is. Épp az ellenkezőjét mondhatták a vásárosnaményi áfész műszaki boltjáról, egy nagykállói és egy nyírbátori magánkereskedőről. Az árak vizsgálata már sokkal érdekesebb volt. Az Autókernél, az Autómechanikai Vállalat nyírbátori és mátészalkai boltjában, valamint az AFIT nyíregyházi boltjában az irányhaszonkul- csokat alkalmazták, másutt azonban jócskán eltértek ettől, különösen az olyan alkatrészek esetében, amelyeket közvetlenül a termelőktől — kisszövetkezettől, gmk-tól, szakcsoporttól, kisiparostól — szereztek be. Itt 20—40 százalékos hasznot számoltak és ez azt is jelentette egyúttal, hogy a kisüzemi termelőktől beszerzett termékek árai magasabbak voltak, mint az állami kereskedelemtől beszerzett alkatrészek. Amikor ilyen árubeszerzést ellenőriz valamilyen szervezet, azt is megnézni: tudnak-e róla számlát mutatni, hiszen ezekből lehet megállapítani, hogy az alkatrész nem kontármunka-e, de például a magánkereskedő forgalmát is ezeken a számlákon keresztül lehet legpontosabban mérni, adózni pedig a forgalom után kell. Az autóalkatrészek esetében csak két helyen találkoztak bizonylat nélküli áru- beszerzéssel. az egyik egy balkányi magánkereskedő volt, a másik egy nyíregyházi, ő több termék eredetét nem tudta bizonylattal tanúsítani. Fölfelé mozognak.. Állami, szerződéses, maszek Nézték: hol, milyen járművek alkatrészeit lehet beszerezni és milyen a választék. Megállapították. csak az Autóker nyíregyházi boltja, a fehérgyarmati áfész szerződéses boltja és Pethe László tiszavasvári magánkereskedő forgalmaz a vizsgált gépkocsitípusokhoz alkatrészeket. A magánkereskedők többsége inkább egy-két márkát választ ki, és abból próbál teljes skálát kínálni. Ügy találták, hogy jó volt a vá- . laszték az AFIT nyíregyházi autósboltjában, a mátészalkai autósboltban, valamint PusAz árellenőrök próbavásárlásaiból kiderült, hogy egyetlen helyen sem tudnak jól számolni. A balkányi kiskereskedőtől háromfélét vásároltak. Az egyiket 16, a másikat 3 forinttal adta drágábban, a harmadikat 65-tel olcsóbban, és így jött ki, hogy a vásárlók 46 forintot megtakaríthattak volna. A tiszavasvári áfész eladója is becsapta saját magát, ő két tételnél számolt 126 forinttal kevesebbet, a fehérgyarmati áfész boltjában rosszul adták vissza, két nyíregyházi magánkereskedő közül az egyik 6 forinttal, a másik 69-cel számolt többet, mint ameny- nyit kellett volna. A tapasztalatok alapján az árellenőrök négy szabálysértési feljelentést tettek, egy esetben megelégedtek egy figyelmeztetéssel. Ám ameddig nem lesz jobb gépjárműveink állapota, ameddig nem lesz bőséges kínálat minden alkatrészből. addig aligha érhető el, hogy az árak ne fölfelé mozogjanak, hogy a haszon az illendőség határain belül növelje csak a termelői árakat. Balogh József lVISSZUFTM Hátrányos... Nagy meglepetéssel és megelégedéssel olvastam a Kelet-Magyarországban a „Hátrányos helyzet?” c. cikket. Ehhez lenne kiegészítésem: hasonló gondolatok már régóta foglalkoztattak. Jóelőre sietek kijelenteni: a cikkben foglaltakkal mindenben egyetértek! Az abban lévőket nem kívánom megismételni, inkább szeretném azokat kiegészíteni. Én 38 évig tanítottam kb. tízezer gyermeket, megyénkben csaknem harminc évig, legutóbb Üjpesten (onnan mentem nyugdíjba), s így nagyon jól ismerem a helyzetet. Jó néhány évvel ezelőtl valósággal „udvaroltunk” a lusta és hanyag tanulónak hogy „szíveskedjék” tanulni mert a „magas tanügyi körök” egyes képviselőinek az volt a véleménye, (s ezt ki is hangsúlyozták), hogy a gyermeknek adott rossz osztályzat és rossz bizonyítvány s pedagógus rossz munkájál bizonyítja. Amikor ez eller illetékesek előtt tiltakoztam majdnem fegyelmit kaptam mert — szerintük — nem értettem meg a „lényeget” és rosszindulatú, elfogult vagyok. Egyáltalán nem akarok általánosítani és a velerr együtt szenvedő (ma már ta Ián nyugdíjas) kartársaka sem szeretném megbántani de — sajnos — az a helyzet hogy a sok „potyajegyes'' kegyelemből vagy félelembö átengedett, lustácska, kifo gásolható magatartású tanú ló közül több itt lézeng tár sadalmunkban, mindenkép pen rontja a közérzetet, lop ja népgazdaságunkat, fertőz a közszellemet, terhére vai a közösségnek. Naponta Iá tok szándékos rongálásokat naplopókat, akiket „nen szabad" megbántani, nehog; megsértsük az önérzetüket Meddig fog ei így menni Erre már a külföldiek is fel figyeltek, ami egyáltalái nem emeli a népünk és ha zánk jó hírnevét! Éppen a mai újságban ol vasom a „Kezet emelt a autóbuszsofőrre” című cik két; hány ilyen részeges lé zeng közöttünk! Előfordul hogy még a rendőrrel i szembeszálltak, pedig az má utolsó dolog és nagy merész ség kell hozzá! Ezeket a „egyéneket" nemcsak pénz büntetéssel kellene sújtan hanem annál súlyosabbal. Vári Imre nyug. pedagógu Nyíregyháza Vasvári P. u. 6f Hajnali 4 W Imában hangosan kacagott. A nagyapja ment elöl a kis erdei ösvényen, hirtelen hátrafordult. — Na, megadjuk a módját, mint a milotaiak a he- rélésnek! Már megdöglött a lovuk, de azt mondták, adjuk meg azért csak a módját .. . Felébredt a nagy kacagásra. Kiment a konyhába, ivott egy pohár vizet, s azon tűnődött, mire is mondhatta nagyapja azt a milotai példát. De az álomból csak könnyű foszlányok maradtak, hiába próbálkozott az emlékezet tűjével, cérnájával. Ült az asztalnál. Kint még sötét volt, csak az utcai lámpákat látta, meg a lakótelep tömör falait. Az ablakot résnyire nyitotta, hűvös, nyárvégi levegőt érzett. Augusztus volt. A Cinkéshegy fölött pára lebegett, a dombokat arasznyi tarló borította. A búzát levágták már. az aljban fürj pitypa- lattyolt. A nap elbújt, pedig felhőt sehol sem láttak. Valami megfoghatatlan, kékesszürke füstselyem fedte az eget, s a nyárutó vasárnapi illata szállt.. . Az ablakon lágyan libbent a függöny, a terítő ráncai elmosódtak, s szemére könnyű fátyol ereszkedett . . . Újra otthont járt. Kint a Tüviskesen, a nagyapja szőlőjében. Az öreg ment elöl a keskeny homokúton. Vállán gereblye, kezében karoskosár ... mentek kóstolóért. jkönnyű borzongásra ri- H adt. Az ébrenlét mezsgyéjén még augusztusi alkonyra gondolt, meg a Tüviskesre. a feri- szőlő. a harmatos dinnye illatára . . . De a nagyapja nem volt sehol. Köddé váll, mint az iménti álom .. . Kint már virradt. Hideg volt a hajnal. Balogh Géza Két part között (Nem) pihen a komp ..., Olcs- vánál, naponta több tucatszor fordul a két part között. (jávor) „Elszámolt“ forintok
