Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
1987. július 25. K|y| HÉTVÉGI MELLÉKLET A Malom-tó O lyan ez a táj, mint egy varázslatos forgószínpad. He- gyein-völgyein barangolva égtáj szerint más és más arcát villantja, mutatja. Tapolca a Balaton északi partján végig kígyózó vasútvonal végállomása. Őrhely. Itt valóban ki kell száLlnia a csodát keresőnek, elengednie magát az 'embernek, átadni tesét-lelkét a természetnek, s gyönyörködni a szigetként kibukkanó bazaltsapkás tanúhegyiekben, a Badacsony enyhe lankáiban, a Szent- györgy-hegy bazalt orgona sorában, a Csobánc, a Gulács és a Haláp zöld fedelű, világhíres nedűket termő-fakasztó szőlőtőkéiben. A Tapolca-medence közepén emelkedik a magasba a Szentgyörgy-hegy, amelynek egyik legjobb ismerője, az a Horváth Géza, aki e hegyről elnevezett szőlőtermelő és borászati mezőgazdasági szakcsoportnak tizenkettedik éve elnöke. Itt cseperedett fel, ez a város szülőhelye, a Szentgyörgy-hegy völgyet, bazalt orgonasípjai volt játszótere. ismert minden hegyre vezető utat, a pincéket, kúrheiés és borkereskedelem élénkítette, de-lökést a bauxitbányászat adott neki, mely európai rangra emelte. Jól sáfárkodni mindkettővel nemzeti ügy. A fiatal város gyors fejlődése az észak-balatoni vasútvonal megépítésével kezdődött, mely köldökzsinórként köti össze a világgal. Évtizedek óta Tapolca pincéiben tárolták, s érleliik a híres-nevezetes környékbeli szőlőtermő vidékek: Badacsony, Szentgyörgy-hegy világhírű borait, melyek védőszentje a márkát jelölő sárkányölő Szentgyörgy - vitéz. Farkas Kálmán Sárkányölő Szentgyörgy vitéz — a minőség emblémája riákat, kápolnát, műemlékeit, hiszen ősei is szőlőtermelők voltak, apjától örökölte a pincét, a felszereléseit, a mesterséget, a szőlő, a bor szeretetét. a küzdeni tudást, a hegy tiszteletét, s úgy hagyományozta ö is fiára. Távolban a Szentgyörgy-hegy illatú. sárgászölld olasz- rizling, a rizlingszilváni, a tramini vagy a sláger, a Szentgyörgy-hegyi Sauvignon. Verítékkel áztatott, kérges tenyérrel kapált, gondosan szemelt-válogatott sokszázezer töke nektárja. Hogyan Pedagógus gyűjtemény: ebben az iskolában tanult Batsányi János Nem hiszem, van olyan család Tapolcán, akit hidegen hagyna milyen is lesz a Szentgyörgy-hegy termése. Harmadik ötesztendős ciklust „tapossa" elnökként Horváth Géza. Ez idő alatt kivirult a hegy, s a veríték nem hiába gyöngyözik a szőlőtermelők homlokán.' Korábban bérelték a pincéket, .most 5 ezer hektoliter tárolótérrel rendelkeznek. Ebből 3800 hl ászok hordákban. Évente 1 milliót fordítanak fejlesztésre a nyereségből. Országhatárainkon túl is ismerik és kedvelik ma már a Szentgyörgy-hegyi borokat. Évente 10:—12 ezer hektoliter bort értékesítenek. A .termés 50 százalékát exportálják a Húngarovin által. A tagakat évente átlagosan 3000' forintos gépi, műtrágya, stb. szolgáltatással segíti a csoport. A Szentgyörgy-hegyen most* 1000—1200 pince van. A VII. ötéves tervben folytatják az utak építését, a vil— Mit mutatnak meg a Tapolcára látogatónak? — kérdezem tőle útközben. — Elsősorban a belvárosi részt, a híres Malom-tavat és környékét. A tó vizét a barlang táplálta, míg a bauxitbánya el nem szívta. Most mesterséges úton táplálják. Itt több barlang van. A kór-* ház alatt is található, s felfedezték. hogy páradús levegője a légzőszervi megbetegedéseket gyógyítja. Igyekszenek is kihasználni — újságolja. Egymásra támaszkodó házak, kőfalak, boltívek, kerítések veszik körül a vizet, melynek színén ott remeg a partok olasz városrészekre emlékeztető tükörképe. A tó fölött a korányán, de inkább őszies időben párás a levegő. Meleg vízben sok apró hal. a fürge csele él. Itt, Tapolca legszebb részén állították fel a város szülöttje Batsányi János bronz mellszobrát, SSgesdy György alkotását. Ugyancsak a Malom-tó partján áll hitvese Baumberg Mária mellszobra is. A barlangot 1902-ben fedezték fel. Németh Ferenc kőművesmester kutat ásott a 6. számú ház telkén, amikor a kút fala beomlott és mögötte üreg sö• Az Y-házak. Foto: Borbás János és a szerző Y házakat, melyek egy csokorban helyezkednek et. S egy újabb meglepetéssel szolgál az elnök. Belátogatunk a Tó-parti borozó pincéjébe, ahol éppen a hatalmas hordók újjávarázsolásán munkálkodnak. — A hordósor között tekepályát építünk, melynek júliusban el kell készülni, s már ősszel itt fogadjuk a Tapolcára látogató hazai es idegen turistákat — újságolja. Tapolca 1966. március 31-én kapott városi rangot. Sajátos arculatú fiatal város. Fejlődését elsősorban annak köKeLtemes társaságban, a hévízi patyo,lattisztaságú bo-‘ rozójuk vezetőjének, az örökké vidám, anekdotázó, viccmester Nagy Gyulának, s egy pohár gyöngyöző hideg Sauvignon ízlelgetése közben avatott be Tapolca és e szent hegy titkaiba. Palackozott szép üvegeiken a fehér-zöld címke közepén lovon látható Szentgyörgy vitéz, a.sárkányölő. — Ez a mi cégérünk, minőséget óv. így kerül forgalomba külhonban — újságolta nem a dicsekvés szándékával. Bár lett volna miről, hiszen lelke csendességében • szerényen elmondta, hogy e szakcsoportnak 800—1000 • szorgalmas tagja van, s közöttük leialább száz a bányász. Ennyi gondos szőlőtermelő és bortisztelő munkáskéz fáradozása révén kerül palackokba a tükrös, tiszta különös i ápoltál városkép Bazalt örgonasor, melynek „sípjai” 20—25 méteresek tehet egy hegyre vigyázni? Ott láttam, tapasztaltaim igazán. Közelítően félezer méteres emelkedőjének útjaira a tagok adják össze a pénzt. Évente legalább 500—1000 méter utat építenek, s legalább ilyen hosszan villanyt is. Horváth Géza zsigereiben érzi-hordja a szőlő szeretetét. Őseitől örökölte, s ez megtartó ereje a közösségnek is.-r* Egész eddigi életemben meghatározó volt a szőlő, s az lesz a jövőben is. Elkísér a bölcsőtől a sírig — vallja szép szavakkal. lamosítást, a pincék átalakítását a hegyen. S a legszebb völgykatlanokban, hegyoldalaikon borkóstolókat, csárdákat nyitnak, vonzásként az idegenforgalomnak. Kihörpintjük poharunkat, s míg én dicsérem a Sauvig- nont, mely őshazájától távol e honban igazán különösen keLlemes ízzel zamattal lepi meg a borkedvelőket, Horváth Géza megjegyzi: — Ezért garanciát vállalunk. Ezen a mi címkénk van, de azért, amelyet elszállítanak, már nem. Nem tudjuk mi történik vele. — S szánkban kellemes ízzel, indulunk barangolásra Horváth Géza kalauzolásában Tapolcán. tétlett. Ma márványtábla őrzi az emlékét a lépcsőlejárat első fordulójában. 1942-ben nyilvánították védetté, melyet 1951-ben vett át a megyei idegenforgalmi hivatal, s ízléses szép épületet állít-ta* tott. A csónakkal látogatható hossza 340 m volt, s csaknem ilyen hosszú a kórház alatti rész is. Egykor a két barlangot járat kötötte össze, de beomlott. A tapolcai forrás a legnagyobb karsztformák egyike volt, napi 22 miliő liter vizével. Ez tette oly kedvessé a Ma'lom-tó felső és alsó részét, s forgatta a nagymalom kerekét. Gyönyörköd tün k a néprajzi és bányász múzeum kincseiben, megtekintettük az Avarkori ásatásokat a to partján, és a híres tapolcai Horváth Gézának, s a hozzá hasonló patriótáknak köszönhető, hogy Tapolcát ma már nemcsak a bauxit városaként emlegetik, hanem a világhíres Szentgyörgy-hegyi Olaszrizling, s legújabban a Sauvignon ízes termőhelyének is. Tapolca szön/heti, hogy 1966-ban a bauxitbányászat központja lett, s rohamosan előrelépett. Ha igazi képet akarunk alkotni magunknak a hegyek koszorúzta városról, a Balaton, a szőlős lankák, a bazialt- és bauxitbányák közelségében, akikor látnunk kell az új arcú Tapolcát, melynek holnapi képe alakításáról így szólt dr. Halász István, a városi tanács vb titkára. — A VII. ötéves tervben jelentős előrelépés várható Tapolcán. A gázhálózat fejlesztésére 10 és fél millió az előirányzat, utak, járdák építésére csaknem hasonló összeget fordítunk. Bővül a telefonhálózat, üzletek korszerűsítésére több miint 2 millióit biztosítunk. Vízvezeték-hálózatot bővítünk, a szennyvíztelep III. ütemének építésére legalább 60 milliót. Épülnek lakások, a kórház- •ban sebészeti ambulancia, a filmszínház építését befejezzük. Sor kerül a könyvtár rekonstrukciójára, az alsó és középiskolák fej lesztésére és sok egyéb másra is. Tapolca gazdasági életét a Barangolás:
