Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-22 / 171. szám
1987. július 22. Kelet-Magyarország 1 Korábban terei azäiial Szabolcsi kutató hazai és nemzetközi eredményei Hogyan érhető el, hogy az almafa megváltoztassa soksok idő alatt kialakult „szokását” és egy-két évvel korábban hozzon termést? Milyen beavatkozások szükségesek ehhez, s mit jelentene ez a megyének, az országnak? A kutatókat, a szakembereket valószínű régóta foglalkoztatja e fogas probléma, ám az eredményeket tekintve alighanem dr. Bubán Tamás — és munkatársai — válaszolhatnak erre a leghitelesebben, hiszen a hazai és a nemzetközi kutatási mezőnyben az Ojfehértón kifejlesztett és több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben a gyakorlatban is alkalmazott eljárások hozták eddig a legjobb eredményeket. Az egykori álom kezd valósággá válni, megfelelő kémiai beavatkozással sikerült előbbrehozni az alma termőre fordulását, így a fiatal almaültetvények korábbi „termőre fordítása” már tonnákban is mérhető ... — Az almafák termőre fordulásának gyorsítására irányuló munka hét-nyolc évvel ezelőtt kezdődött, melyet Inántsy Ferenccel, a nyíregyházi tangazdaság fó- ágazat-vezetőjével kezdtük el — utal az előzményekre, a kutatómunka startjára Bubán Tamás kandidátus, tudományos főmunkatárs. Űjfehértón a Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat állomásán, a Vadas-tagban beszélgettünk, ahol a szó igazi értelmében együtt él a kutató a természettel. A 300 hektáros terület nagyobb része almaültetvény. Itt van a kutatóállomás, ahol naponta tanulmányozhatja a szakember a növényi életben végbemenő változásokat, a kémiai eljárások hatását, a természeti tényezők, valamint a termesztési, technológiai kölcsönhatását. Természetesen az üzemi területeken, a termelőszövetkezetekben is ugyanígy nyomon követik a kísérleti ültetvények fejlődését, a kémiai eljárásokkal elért pozitív hatásokat. Amit a laikus is felfog a tudományos kutató szavainak lényegéből az talán a következő : Bubán Tamásnak és munkatársainak hazai és külföldi vegyszerek felhasználásával sikerül egy-két évvel előbbre hozni az almafák termőre fordulását, s Így az addig még nem termő ültetvények hektáronként akár tiztonnás termést is hozhatnak. Az általuk kikisérletezett eljárások, s alkalmazott kémiai szerek iránt nagy az érdeklődés a hazai és a külföldi kutatóintézetek részéről egyaránt. Leegyszerűsítve a dolgot, a pénzről, a nagyobb jövedelemről van itt szó, melyhez a tudományos eredmények, módszerek közreadásával a kutatóintézet hozzásegíti a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat. — Miután az intézetünket vállalattá szervezték, még inkább érdekeltek vagyunk abban, hogy a kutatási eredményeink a gyakorlatban is megvalósuljanak, hasznot hozzanak. Korábban is szak- tanácsadói szerepet töltöttünk be, s ezt tovább folytatjuk a vállalati keretek között, együttműködési szerződés alapján az általunk kidolgozott eljárásokat alkalmazzuk számos tsz almaültetvényén. Különösen jó a munkakapcsolatunk a nagy- kállói Nyírség Tsz-szel, ahol éppen a közeli napokban tartunk szakmai konzultációt az érdekelt szakemberekkel. A tsz-ek az elért terméseredmények alapján fizetnek a vállalatunknak. S ha mondjuk 10 százalékot kapunk az elért jövedelemből, nem úgy fogalmaznak a tsz-ek vezetői, hogy elvettünk tőlük ennyit, hanem kaptak tőlünk 90 százalékot. Tehát közös érdek a tudományos eredmény mielőbbi hasznosítása ... Bubán Tamás szavaiból az derül ki, hogy változott a sok évvel ezelőtti helyzet, amikor a gazdaságokat talán Kevésbe A korábbi termőre fordulást elősegítő tudományos eredmények iránt a hazai intézetek, gazdaságok mellett külföldiek is érdeklődnek. A napokban hívták meg Bubán Tamást a bulgáriai Plovdív- ba, ahol kutatási eredményeiről tart előadást a szakembereknek. Korábban járt Európa számos országában, tanulmányúton vett részt tíz hónapig az NSZK-ban, három hónapig Hollandiában. Tudományos munkásságához nélkülözhetetlen a nemzetközi szakirodalom naprakész nyomonkövetése, ismerete, melyhez angol és -német nyelvtudása nagyban segíti. Eredményeiről mindig többes számban beszél, a munkatársait említi — a laboránsokat, a technikusokat, a szakmunkásokat is — akik nélkülözhetetlenek a mindennapos kollektív munkához. Megtudom még a 49 éves kutatóról, hogy két gyermeke van,' egy orvostanhallgató fiú és egy közéniskolás lánV, a felesége a nyíregyházi OTP dolgozója. Mindennan nvirevvházi otthonából jár ki Üjfehértóra, ami nem éppen fáradság nélküli ingázás. Nem szeretné, ha valamilyen misztikus homály szövődne a személve köré az írásban — mondja —, mert a tudományok művelőié napjainkban nagyon is látványosság nélkül végzi munkáját. S otthon? — Azért otthon is folytatom elég gvakran az intézetben abbahagyott munkát. Nagyon szerencsésnek érzem magam. Viszont, hogy nem vagyok főnök, még főnökh°- lvettes sem. nem kell törődnöm az irdatlan adminisztrációs munkával. Otthon szeretek elfoglalatoskodni az állataimmal. az albínó békával és a többiekkel. szeretek utazni, fényképezni... Az alma szabolcsi kutatóia számos országos és megyei tudományos pályázaíon nyert már díjat- s úgy tűnik- az alma még tartogat számára titkokat. Megkérdezttik. igaz-e hogy készül a nagydoktori disszertációjára. — Erről még ne essék szó. ez még korai — mondta. Ennek az útnak még nagyon az elején áll, majd évek múlva, amikor már lesz miről beszámolnia. Így meg kell elégednünk azzal, ha a kocsi vagy a vonat ablakából fiatal almaültetvényeket látunk, ezek után talán a szabolcsi kutató láthatatlan portréja is felvillan előttünk, aki azon munkálkodik, hogv meghosszabbítsa az almafák termő ideiét Ezzel több és jobb almát „küldjön” az asztalunkra ... érdekelte, mi zajlik a tudományos kutatóhelyeken. A talpon maradás, a fajtaváltás, az „almaválság” leküzdése jó értelemben vett kényszerítő erő, hogy a karnyújtásnyira lévő tudományos tapasztalatokat minél többen felhasználják. Tőke, száraz, füstölt Hús Szálkáról HETENKÉNT HATSZÁZ SERTÉST dolgoznak fel a Szamosmenti Tangazdaság húsüzemében. Felét tőkehúsként, másik felét száraz, és füstölt termékként értékesítik. Képünkön: naponta száz sertést csontoznak. (Jávor László felvétele) Nyelvészkedés helyett Kötődés Tuzsérhoz Kijáró vagy bejáró? Kijárok vagy bejárók dolgoznak Tuzséron? Ezt a látszólag nyelvtani kérdést boncolgatjuk Vilmán Pállal, az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri gyáregységének igazgatójával. Régebben ugyanis a közeli Kisvárdáról — mondták az emberek — kijártak Tuzsérra. Ahogy a kis falu ipari potenciálja és tekintélye növekedett, kezdték úgy mondani, bejárunk Tuzsér— Nem egyszerűen nyelvtani kérdés ez — szögezi le az igazgató. Egyenes tartásán, huncutul csillogó szemein nem látszik, hogy nyugdíj előtt áll. — Itt ugyanis berendezkedtünk arra, hogy sok-sok faluból hozzuk be a munkásainkat. A korábbi 70 település helyett ma 54-re visz a munkásbusz. Jó párat azért szüntettünk meg, mert néhány dolgozóért nem lehetett üzemeltetni ezeket a járatokat. Csak egy adat erre, az 1670 főből 1400-an járnak be nap mint nap. Egy falu - egy nóta Tesznek-e különbséget aszerint, hogy ki a helybeli, ki a bejáró? — Természetesen semmifajta adminisztratív hátránya nincs annak, aki 40 kilométerre lakik tőlünk. De mégis van olyan hátránya a távolságnak, amit nem nagyon tudunk kivédeni. Például a rendezvények nagy részére nem maradnak benn a másutt lakók. Sok esetben egy termelési tanácskozást műszakonként kell megtartani. Korábban — jól emlékszem a kezdett évekre, hiszen itt éltem le az életemet — még elkülönültek egymástól a más-más településeken élők. Ahogy a mondás tartja: egy falu — egy nóta. Ezt kettős értelemben vették, mert jelentette a pejoratív értelmű egy húron pendülést és n. jó szándékú összetartást. Ma már nem érezni effajta különbségeket. Az igazgató szavait támasztja alá a KISZ-titkár, Szabó László, akit a tuzséri községi alapszervezet is titkárának választott. — Nekünk teljesen mindegy, kinek mi áll a személyi igazolványában állandó lakhelyként. Az a döntő a megítélésében, milyen munkát végez. Sajnos, a bejárók akaratuktól függetlenül távolmaradnak a vonzó programoktól is. De szerintem, ha igazán érdekel valakit egy koncert, vetélkedő vagy más esemény, szakít rá időt, akárhol lakik. Állvány, zsalu — egy forintért — Mi a kijárók vagy bejárók szóhasználat helyett azon vagyunk, hogy minden módon segítsük dolgozóinkat — folytatta Vilmán Pál. — Sokan ugyanis itt, Tuzséron telepednek le végleg, bárhonnan jöttek, C-menetlevéllel, Tisztább levegő A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE szolgál az a berendezés, melyet a közelmúltban helyeztek üzembe a vásárosna- ményi üveggyárban. A vizes leválasztó a füstben található anyagok szabadba kerülését akadályozza meg. (Jávor László felvétele) kedvezményes fuvarral támo' gátjuk a lakásépítőket. Egy szerre 10 betonkeverőt adha tunk bérbe, napi hatvan fo rintért. Az állványzat és a zsalu napi bérleti díja 1, azaz egy forint... Ezeknek az építkezéseknek meg is látszik az eredménye. Aki idekötötte a sorsát, -szebb környezetet kíván magának. Társadalmi munkában csinosítják a közterületeket, parkosítanak a tuzsériak, nem véletlenül nyertek legutóbb harmadik helyezést a megyei versenyben. 361 sáfárkodtak Egy falu vagy város nagy ságát megbízhatóan jelzi a szóhasználat. Higgyük el a tu- zsériaknak, hogy az ÉRDÉRT, a HUNGAROFRUCT hűtőháza és a Taurus koromfogadó ja ma olyan ipari bázis, amely alapvetően megfordította a ki- és bejárás fogalmát. Ma, amikor a munkaalkalmak száma nem növekszik, a távolabbi kereseti lehetőséget is jobban megbecsülik. Ami a megbecsülést illeti, ezzel az ERDÉRT-nél nincs gond, mert a munkások jó része törzsgárdatagként megy nyugdíjba. Hűségjutalommal ismeri el a gyáregység ezt a kötődést. Senki nem vitatja, hogy Tu- zsér fejlődését alapvetően befolyásolja földrajzi fekvése. A Szovjetunióból érkező faáru elsődleges feldolgozása, az almaexport, vagy éppen a gumigyártás alapanyagául szolgáló korom fogadása célszerűnek látszott Tuzséron. A rétközi falu azonban jól sáfárkodott a lehetőséggel és ma a megye egyik legnagyobb bejáró munkástömegének ad mindennapi kenyeret. Tóth Kornélia Gávavencsellő: Iskola — összefogással Egy hatalmas park közepén — háromhektáros területen — kezdik meg még a nyáron egy szép, új iskola építését Gávavencsellőn. Nyolc tanterem, hatszáz adagos konyha, étterem és tornaterem kap helyet az épületben. Kinn a parkban pedig sportpályákat alakítanak ki — nemcsak a gyermekek, hanem minden sportkedvelő örömére. Mindez több, mint 60 millió forintba kerül. Nagy segítséget jelent, hogy a helyi szövetkezetek, a tanács költségvetési üzeme és a lakosság jelentős felajánlásokat tett társadalmi munkára. Az alapozástól az átadásig folyamatosan szükség lesz a segítő •kezekre például a kerítésépítés, a belső burkolatok készítése, az autóparkoló kialakítása, s a parkosítás során. Számítás szerint 3 millió forintos társadalmi munkára lesz szükség, melynek irányítását egy öttagú munkabizottság vállalta. Napokon belül írják alá a szerződést a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalattal a kivitelezésre. A szakemberek augusztus végén kezdik a munkát, s 1989 nyarára vállalták az átadást. A tanácson úgy tervezik, hogy ha lehetőség nyűik rá, az oktatási szárnyat már előbb birtokba veszik az új iskolában. PAUL NEGOLESCU: fő az éberség Az üzem kapujánál a portás megállította az autót. — Mi az ott a hátsó ülésen? — Fű. — Sok? — Hát egy zsáknyi. — Ez baj. bará- tocskám. Honnan van az a fű? — Az üres telekről. — Rakd ki. — Miért? — Azért, mert az üres telek a gyár területéhez tartozik. — És fel zsákkal szabad? — Nem szabad. Rakd ki. — Rendben van, kirakom — düny- nyögte a sofőr. — Most már mehetsz — mondta már szelídebben a portás. Az autó kigördült a kapun. A sofőr így szólt a kísérőjéhez: — Láttad, hogy átvágtam? — Kit? — Hát ezt az ostoba portást. — De hiszen kidobatta veled a füvet! — Ez igaz. Viszont elloptam az autót! Gellert György fordítása Páll Géza
