Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. július 22. Kádár János a MOM-ban Az MSZMP főtitkára a szerelőműhely munkájával ismer­kedik. (Folytatás az 1. oldalról) nyugodtabban, jobban élhes­sen. De érdekünk is fűződik ehhez, hiszen az országunk adottságaiból is következik széles körű együttműködé­sünk, és ezt a jövőben még tovább bővítjük. A mi helyzetünkről, a Köz­ponti Bizottság július 2-i ál­lásfoglalásáról, a gazdasági, társadalmi kibontakozás prog­ramjáról is szólni kívánok. Ügy tűnik, a MOM-ban en­nek lényegét értik. Az állásfoglalás hosszabb, mély elemzések alapján szü­letett. Ez most a munkaprog­ramunk, hogy úgy mondjam, a kommunisták harci prog­ramja. Az állásfoglalás nyíltan fel­tárja a helyzetet és az előz­ményeket. A folyamat meg­értéséhez emlékezni kell ar­ra, hogy 1956-ban nagyon mély, súlyos válság volt Ma­gyarországon, a szocialista rendszer kritikus helyzetbe került. A törvényes rend helyreállítására, a konszoli­dálásra vagy három évet kel­lett fordítanunk. Utána jöttek a lendületes fejlődés évei, mintegy 10—14 esztendő na­gyon szép eredményekkel. Mind a termelés fejlesztésé­ben, mind az életszínvonal növelésében ütemesen előre­haladtunk, megváltoztak az emberek életkörülményei. A további fejlődést azon­ban új tényezők akadályoz­ták. A változás az olajárrob­banással kezdődött, majd an­nak hatásaként ugrásszerűen emelkedtek a hazánkba csak külföldről behozható termé­kek árai. Néhány éven belül értékesítési nehézségekkel kellett szembenéznünk a kül­piacon, hiszen a versenyfel­tételek kedvezőtlenebbé vál­tak. Ma már a szocialista or­szágok is — érthetően — mind igényesebb vásárlók. A külső körülmények tehát kedvezőtlenné váltak szá­munkra. Manapság sokan megkérdezik, hogy miért van adóssága az országnak, ki vagy kik az okai a kialakult helyzetnek? És ezt rendsze­rint olyanok kérdik — nagy hangerővel —, akik előbtore- jutásunként még egy szalma­szálat is alig tettek odébb, s ahogy én ismerem egyiküket, másikukat, nem is fognak. Ám azt, hogy ki a felelős, azt megkérdezik. Nos, a fe­lelősség széles skálán oszlik meg. Nem lehet — például — egy valakit, vagy egy bri­gádot felelősnek mondani azért, ami bekövetkezett, s a vezetést sem, mert nem volt világos: ez új világgazdasági helyzet. E viszonyok között a mi vezetésünk egy KGST-át- lagszintnek megfelelő terme­lésfejlesztést és fogyasztásnö­vekedést tervezett évről év­re. Béremelés, fogyasztásnö­vekedés — ez ment egy pár esztendeig, s kiderült, hogy az átmenetinek vélt hátrá­nyos körülmények tartósak, sőt, még komiszabbá váltak. Akkor kezdtük ténylegesen elfogyasztani mindazt, amit megtermeltünk. A Központi Bizottság megítélése szerint — s aki a legutóbbi ülésünk határozatát elolvasta, az vilá­gosan érti is — ez a folya­mat rossz irányú, megenged­hetetlen. Így nem mehet to­vább! Változtatnunk kell, ezt célozza a kibontakozási prog­ram. A programot — eddigi be­nyomásaink szerint — meg­értéssel fogadták az embe­rek. Érzik, hogy most már tenni kell, ezt a negatív fo­lyamatot meg kell állitani, sőt, vissza kell f ordítani ! Mert terveztünk ugyan, de az elosztási tervet mindig telje­sítettük, sőt túlteljesítettük, a termelési tervet pedig alig vagy egyáltalán nem. Másképpen kell hozzáll- nunk a dolgokhoz, ezt a célt szolgálja — alapvető irány­jelzőként — a Központi Bi­zottság július 2-i állásfogla­lása, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja. Ezt fogja majd követni a kor­mány programja, amely a végrehajtás konkrét munka­terve lesz. Több kibontakozási prog­ram ne legyen. De annál in­kább legyen meg mindenki­nek a saját munkaterve: mi­nisztériumoknak, vállalatok­nak, brigádoknak. Ezeket nem hirdetni, hanem végrehajtani kell. Grósz elvtárssal beszélget­tünk arról, hogy a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén tár­gyaltak az Országgyűlés szep­temberi ülésszaka elé terjesz­tendő kormányprogramról. Azt kértem tőle is: az egyes minisztériumok ne várjanak szeptember végéig, a KB-ha- tározatból kiindulva határoz­zák meg saját tennivalóikat, hiszen jól tudják, mi van a házuk táján. Amikor az Or­szággyűlés jóváhagyta a kor­mány programtervezetét, ak­kor az esetleges egyeztetés elvégezhető lesz egy hét álatt, s nem akkor kell nekilátni a minisztériumi főhatósági fel­adatok kidolgozásának. Tehát én valahogyan úgy képzelem a dolgot, ahogyan ebben az üzemben cseleksze­nek: már most nekikezdtek összeállítani a saját program­jukat. S ez így helyes, hiszen ki más tudná jobban, hogy mit kell cselekedni, mint akik itt dolgoznak. Időnként felvetődik a kér­dés, hogy érvényesül-e ná­lunk a párt vezető szerepe. Ezt a témakört egyébként a Központi Bizottság is napi­rendre tűzi majd. A tavaly novemberi KB-ülés után mindenesetre nekem az volt a benyomásom, hogy pozitív és negatív értelemben egy­aránt érvényesül a vezető sze­rep. Mit értek ez alatt? Min­denki nagyon várta már azt a határozatot, ami bizonyítot­ta, hogy az emberek a párt­tól várnak útmutatást ebben az országban. Sokan csalód­va mondták viszont, hogy nem elég konkrét, nem mond­ja meg, személy szerint kinek mit kell csinálni. Erre gon­doltam, amikor a negatív megnyilvánulást említettem. Ez a csodavárásnak egy for­mája, amelynek ideje véget vetni. Azokat a feladatokat, amelyeket a kibontakozási programunk tartalmaz, akkor lehet végrehajtani, ha minde­nütt a saját tennivalóikkal foglalkoznak komolyan. Van, amit a kormánynak kell meg­oldania, de azt nem tudja, amit a vállalatoknál kell el­végezni, és a vállalatvezetés sem tudja megoldani, amit a brigádoknak kell. Kibontakozási programunk előirányoz egy olyan idősza­kot, amelyet stabilizációs sza­kasznak nevezünk. Ennek az időszaknak az egyik fő jel­lemzője," hogy sem a közületi, sem a lakossági fogyasztás nem növekedhet. Mégpedig azért, mert csak így tudjuk megfordítani a korábban ki­alakult rossz sorrendet és előbb megtermeljük mindan­nak a fedezetét, amelyet az­után elosztunk. 1987. július 22., szerda KOSSUTH RADIO 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8.20: Gazdasági magazin (ism.). — 8,50: Kis magyar néprajz.— 8,55: N6tacsokor. — 9,37: Be­szélni nehéz... (ism.). — 9,49: Muzsika gyerekeknek. — 10,05: Örsi túra. — 10,20: Ka­marazene. — 10,54: Biblia — 5. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Klasszikusok délidőben. —^ 14,10: Veres Péter: Szegényeik szerelme (ism.). — 14,25: Ope­raslágerek. — 15,00: Zengjen a muzsika. — 15,30: Dániai ma­gyarok. — 16,05: Magazin ti­zenéveseknek. — 17,00: A Len­gyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17,30: A Camerata Hungarica felvételeiből. — 17,59: Könyvszemle. — 1842: Mese. — 18,25: Könyvújdonsá­gok. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Rádiószínlház. — 20,02: Mozart: D-dúr zongoraverseny. — 20,36: Jókai és a muzsika — VIII 4. rész. — 21,30: Portré műsor (ism.). — 21,59: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népdalok, néptáncok. — 22,41: Előlap 1848-ból. — 22,56: Operaest. — 0,15—4,20: Zenés műsor hajna­lig. PETŐFI RADIO 4,30—7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Idősebbek hullám­hosszán. — 8,50: Tíz perc kül­politika (ism.). — 9,05—12,00: Zenés délelőtt. Közben: 10,45: Láttuk, hallottuk. — 11,30: Ba­laton rádió. — 12,10: Háromne­gyed ütemben. — 12,30: Posta­bontás. — 13,05: A tegnap slá­gereiből. — 14,00: Lelátó. — 14,50: Sport. — 15,05: Diákfoci. — 1545: Pihenőidő. Közben: 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Most érkezett... — 19,05: Sport. — 19,25: Népi zene. — 19,55: Album-ajánlat. — 20,50: Magyarságunkról idegen tükör­ben. — 21,05: Sport. — 21,25: Zenés beszélgetés ltaensáros Lászlóval (ism.). — 22,30: Köz­kívánatra! — 0,15—4,20: Zenés műsor hajnalig. BARTÓK RÁDIÓ 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Filharmonikus zene. — 9,24: A TapioLa kórus énekel. — 9,35: Rádiójáték. — 11,05: Pil­lanatkép. — 11,10: Barokk ka­maramuzsika. — 11,48: Szimfo­nikus zene. — 13,05: Aphrodi­té szigetén (ism.). — 13,25: Népzene sztereóban. — 13,50: Kosa György műveiből. — 14,25: Slágerről slágerre. — 15,05: Fúvós kamarazene. — 15,41.: Händel: Pásztorjáték. — 17,10: Hangverseny. — 18,30: Szlovák nemzetiségi műsor. — 19,05: Opera művész lem ezek. — 20,05: Shakespeare: Troilus és Cressida (ism.). — 20,35: Ka­marazene. — 21,30: Szimfonikus zene. NYÍREGYHÁZI RADIO 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) — 17,30: Hí­rek. — Szörényi Levente éne­kel. — Veress József filmkriti­kája. — Hírünk németül.. . (Várkonyi Zsuzsa). — 18,00— 18,36: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelözetes. (A délutáni adás szerkesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 9,00: Tévőtorna nyugdíjasok­nak. — Szüneidei matiné: 9,05^ Kicsi a bors. 6. rész: Az én csodálatos szüleim (ism.). — 9,20: Cigánykerék (ism.). — 9,50: Akarsz a barátom lenni? Csehszlovák film (ism.). — 1140: Stúdió ’87. A televízió kulturális hetilapja (ism.). — 1240: Képújság. — 17,20: Hírek. — 17,25: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 17,30: A csúf nővérek. Angol tévéjáték. — 17,55: Reklám. — 18,00: Képúj­ság. — 18,05: A Lengyel Nép- költársaság nemzeti ünnepén. — 18,45: Reklám. — 18,55: Cim — cim. Irodalmi rejtvénymüsor gyerekeknek. — 19,15: Esti me­se. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Műszakiak kérték . . . Kívánságműsor. — 21,35: Családi kor. Akarsz re­pülni velem? — 22,35: Híradó 3. 2. MŰSOR 19,00: Képújság. — 19,05: Un­ser Bildschirm. A pécsi körze­ti stúdió német nyelvű nemze­tiségi műsora. — 19,25: Tévé- torna. — 1930: Egy év a fókák és pingvinek között. Élet a jég alatt. NDK ismeretterjesztő rö­vidfilm. — 20,00: Budapesti körzeti stúdió. — 21,00: Betű- reklám. — 21,05: Híradó 2. — 21,20: A köd. Bolgár rajzfilm. — 21,30: Vívó világbajnokság. Női tőrcsapat döntő. Közvetí­tés Lausanne-ból, felvételről. — 22,20: Képújság. SZLOVÁK TV 9,00: Zenés, szórakoztató mű­sor gyerekeknek. — 9,35: Len­gyel film (ism.). — 10,45: Té­véjáték (ism.). — 11,55—12,35: Távlatok (ism.). — 17,00: A tu­dományról és a technikáról. — 17,40: A szocialista országok életéből. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Honvédelmi maga­zin. — 19,30: Híradó. — 20,00: A múlt tanúi. — 20,15: A Vial- he család (francia tévésorozat). — zi ,20: Melőcjiacsokor Len­gyelországból. — 22,20: Nagy folyók (Tajo). SZLOVÁK TV—2. 17,30: Oszkár és a rablók (spanyol film). — 19,00: Tévé­torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Történe­tek az életből (ism.). — 20,40: Vitaműsor. — 21,20: Jó taná­csok. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Bizalom, remény, szerelem (szovjetfilm). SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Doku­mentumfilm. — 14,35: Lenintől tanulni. — 15,05: Hírek. — 15,10: Lengyelország nemzeti ünnepe elé. — 16,30: Ha egészséges akarsz lenni. — 16,45: Világihlr- adó. — 17,00: Falusi lakásépí­tés (2.). — 17,20: Rajzfilmek.— 17,40: Zelena Gora ’87. — 19,00: Híradó. — 19,40: Ferdinand Ljusz élete és halála (2.). — 20,50: Világhíradó. — 21,05: Vi­lág és ifjúság. — 21,45: Élet­veszély (ism.). — 23,25: Hírek. —» 23,30: J. Strauss müveiből. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A KICSI KOCSI LEGÚJABB KALANDJAI. AZ IFJÚ FRANKENSTEIN. Béke mozi: de.: A NINDZSA színre lép. du.: a nindzsa SZÍNRE LÉP. Móricz mozi: A KARATÉZO COBRA. Olyan követelmény ez, amelyet minden háztartást vezető asszony jól ért, és tud­ja, hogy a család sem költe­kezhet előre, vásárolhat ho­zamra tartósan. Hát még egy ország! Sok más tennivalót is tar­talmaz ez a szakasz. A meg­felelő helyekre kell koncent­rálnunk a beruházási eszkö­zöket, és a megfelelő helye­ken alkalmaznunk a munka­erőt. Változatlanul alapel­viünk, hogy a szocialista tár­sadalomban a munkához való jogot garantálni kell, de ezt úgy értjük, hogy e jogot a hatékony foglalkoztatás he­lyén kell érvényesíteni. Ez pedig átcsoportosításokkal jár. Ugyancsak a stabilizá­ciós időszak feladatai közé tartozik, hogy felülvizsgáljuk a helyenként nagyra növeke­dett intézményeinket, irányí­tó szerveinket, beleértve a létszámokat, és — ha szüksé­ges — e tekintetben is in­tézkedéseket hozzunk. A konszolidációs szakasz fontos jellemzője a diffe­renciálás is. A vállalatok kö­zötti megkülönböztetés meg­követeli annak megszünteté­sét, hogy a jól termelőktől a nyereséget elvonták a gyen­gék eltartására. Sem olyan termékek gyártását folytatni, sem olyan termelőegysége­ket működtetni nem lehet, amelyek nem igazodnak a követelményekhez, a költ­ségszintjük magas, vagy nincs piacuk. A rendszerünk­re egy kicsit jellemző, hogy mindenkit eltart. A lelkiis­mereteseket, az élenjárókat éppúgy, mint a gyengébbe­ket, dologtalanokat. Teháit az egyének között is szükség van a differenciálásra. A közeljövő tennivalói kö­zé tartozik az adórendszer átalakítása is, talán ezzel foglalkozik most legtöbbet a közvélemény. Mi ezzel. a cé­lunk? A vállalati adó első­számú rendeltetése, hogy a gazdálkodás tiszta, áttekint­hető legyen és a produktív vállalatoknak teremtsen jobb feltételeket. Ami pedig nem produktív és nem tehető az­zá, azt fel kell számolni, le­gyen szó akár tevékenység­ről, akár vállalatról. Ezt csu­pán agitációval nem lehet el­érni. További törekvésünk, hogy a jövőben ne terheljük meg sokféle adóval a terme­lést, így kedvezőbb feltéte­lek között dolgozhassanak az emberek. Ügy gondolom, az állampolgárt sem mint fo­gyasztót kell ösztönözni, ha­nem mint termelőt. Szélsőséges véleményeket hallani a személyi jövede­lemadóról. Az a célunk, ha bizonyos nehézségeken túlju­tottunk, akkor utat nyissunk annak, hogy aki dolgozik, az kereshessen is. De a közte­herviselésből az is követke­zik. hogy a jól kereső ember a jövedelmével arányosan já­ruljon hozzá a társadalmi ki­adásokhoz. Mindenképpen nagyobb mértékben, mint aki szerényen keres, vagy aki nélkülözik — mert sajnos ilyenek is vannak. A személyi jövedelemadó­nak az igazi ereje később, a fejlődésben, a kibontako­zásban, a termelő munkában mutatkozik majd meg iga­zán. Ez jó lesz az emberek­nek, még akkor is, ha a ki­bontakozásnak vannak nem túl kellemes velejárói. Említ­hetem például a legutóbbi áremeléseket. Nem kerülhet­tük el, szükségszerű volt, mert a fogyasztás már régen meghaladta a termelést, s tűrhetetlenné duzzadt a költ­ségvetés hiánya. A termelés szintjét meghaladó életszín­vonal fenntartása már szük­ségszerűen vezetett el a kény­szerű intézkedésekhez. Senki sem lelkes, amikor ezt tudo­másul kell venni, de el kell viselni. Azért a nemszeretem dolgokkal együtt is lehet él­ni, dolgozni. Meg kell ta­nulnunk beosztani a pénzt. Most egy kicsit nehezebb szakasz következik, de végig kell csinálnunk, mert nincs más út. Nem szabad felelőt­lenül élnünk, az ország sor­sával nem játszhat senki sem. Most a fő kérdés az, hogy egyetérthetünk-e ezzel a programmal és hozzálátunk-e a végrehajtásához. A kibontakozás forrása mindenekelőtt a hazai mun­ka. Ezt persze megfelelő nem­zetközi tevékenységgel kell kiegészítenünk, beleértve a szocialista országokkal Való együttműködés hatékonyab­bá tételét, és a kapcsolatok építését minden állammal, amely hajlandó erre. Grósz Károly elvtárs rövid­del kormányelnöki hivatalba lépése után Moszkvában járt. Nyílt, elvtársi beszélgetéseket folytatott Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov elvtárs­sal. Ezúttal is megállapítot­ták, hogy a törekvéseink kö­zösek. Kölcsönös a szolidari­tás, és gyorsabban tudjuk a céljainkat megvalósítani — itt és a Szovjetunióban egy­aránt —, ha jó együttműkö­dést alakítunk ki. Van tehát nemzetközi támaszunk, hát­terünk. Itthon pedig arra a túlnyo­mó többségre támaszkodha­tunk, aki becsülettel kíván munkálkodni. Hozzájuk kell szólnunk és velük együtt dol­goznunk — akkor valóra vá­lik a kibontakozási program. Azt tapasztalom, hogy az em­berek értékelik és egyben fél­tik is, amit már elértünk. A politikánknak most az a cél­ja, hogy előbbre tudjunk lép­ni a gazdasági reformok ré­vén, a társadalom demokrati­zálódása útján, s azáltal, hogy az új kérdésekre megtaláljuk a szocialista válaszokat. S eb­ben számítunk a Magyar Op­tikai Művek kollektívájára, s valamennyi tisztességgel, becsülettel dolgozó közösség­re az országban. A KISZ-esek adták ki a jel­szót: „Jövőnk a tét”. Én ezt megtoldanám: a jövő a szo­cializmusé, a jövő ebben az értelemben tehát a miénk, a magyar népé, amely a szocia­lizmus építésének útján jár — mondotta végezetül Kádár János. Géppel kiniyebk! Az Építőgépértékesítő és Kölcsönző Üzletága felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a szokásos szolgáltatásokon kívül a nyíregyházi gépkölcsönzőboltban (Nyíregyháza, Arany János u. 4/B. 4400. Telefon: (42) 13-023 az alábbi gépek, felszerelések soron kívüli kölcsönzésére van lehetőség: — HONDA vízszivattyúk, — HONDA zagyszivattyúk, — ütvefúró bontókalapácsok. Kérjük, hogy kölcsönzési igényeiket közvetlenül a kölcsönzőboitban S vagy a területi bolthálózat vezetőjénél jelezzék (Debrecen, Tanácsköztársaság u. 13. 4027) Telefon: (52)-ll-785. ÉPÍTÉSGÉPESÍTÉS = ÉGV (HV—18) HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG

Next

/
Thumbnails
Contents