Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. július 22. Egyelőre tizenhármán... >Mnnka a köz hasznára Megtisztul az elhanyagolt terület. (Farkas Zoltán felvétele) Csak július első két heté­ben 18 új ügyfél jelentke­zett a munkaerő-szolgálati iroda tiszavasvári kirendelt­ségén, Vári Sándornénál. Ez az adat is jelzi — külö­nösen ha hozzátesszük: legalább ennyien jöttek a régiek közül is újra —, hogy nem mindenki talál magá­nak munkát a körzetben. helyezkedni. Az átmeneti idő­re azonban — átképzési, el­helyezkedési támogatás fize­tése helyett — közhasznú munkavégzés lehetőségét kí­nálják fel számukra. Tiszavasváriban a fő gon­dot a szakképzetlenek mun­kába állítása jelenti. (Bár az asszonyok egy része közülük is talál munkát — például a Csemege Édesipari Vállalat helyi üzemében.) A közhasz­nú munkavégzés egyelőre kezdeti stádiumban van, ta­lán még nem is elsősorban azoknak jelent megoldást, akik érdekében gondoltak er­re az új intézményre. A ta­pasztalatok alapján azonban elképzelhető, hogy — az egyelőre féléves — kísérleti szakasz jövőre meghosszabbo­dik. A városi tanács költségve­tési üzeme foglalkoztatja a közhasznú munkát végzőket. Mészáros József vb-titkárral és a vállalat kommunális elő­adójával, Róka Istvánnal vesszük számba, milyen fel­adatok várnak rájuk. A kö­zelmúltban végeztek egy ro­mos épület eltakarításával, régi, összetört járdalapokat szedtek össze, s a használha­tókat a Sopron utcán lerak­ták, ároktisztítás, -mélyítés ad nekik munkát. A Vasvári Pál Általános Iskolánál terep- rendezést végeznek, végigjár­ják szinte az egész várost — olyan dolgokat végeznek el a köz javára, amire egyébként nem lett volna kapacitás. A kezdeti időszak tapaszta­latai szerint, ha jól szerve­zik meg a munkát, akkor ez feltétlenül megéri a telepü­lésnek. Még akkor is, ha gon­dot okozhat a jármű biztosí­tása, a szerszámok beszerzé­se, őrzése stb. A város tehát mindenképpen jól jár: szebb lesz a környezet, tisztábbak a közterek... A közhasznú munkát végzők számára pe­dig nem mindegy, hogy itt vi­szonylag tisztességes kereset­hez jutnak, nem szorulnak segélyekre (ez utóbbi a na­gyobb közösségnek sem mind­egy!). Ha pedig állandó mun­kahelyet találnak maguknak, akkor akár azonnal elhelyez­kedhetnek. A munkaerő-szol­gálati iroda nem feledkezik meg róluk, továbbra is figye­lemmel kíséri a lehetősége­ket, s jelzi, ha valamelyik cégnél szükség van rájuk. Az újak közül tizenegynek tudott ajánlani a képzettsé­gének megfelelő munkát a ki- rendeltség. A többiek várnak a lehetőségre. Az utóbbiak esetében jöhet számításba — ha harminc napon keresztül nem tudnak elhelyezkedni — a közhasznú munka. Július 8-tól dolgoznak Ti­szavasváriban azok, akik vál­lalták a közhasznú munka­végzést. Emlékeztetőül csak annyit, hogy az országos szer­vek hetven százalékát finan­szírozzák az ilyen jellegű munkának, a többi költséget a megyei és a helyi szervek fedezik. A város húsz fő al­kalmazására kapott lehetősé­get, ottjártunkkor (az előző hét közepén) tizenhármán voltak. Sokan hajlamosak azt gon­dolni, hogy a lumpenelemek megsegítésére hozták létre ezt az új formát. Pedig a cél nem ez ... Hozzá kell ugyan­is szokni ahhoz, hogy igenis munkaerő-felesleg lesz az or­szágban, s megnő azoknak a száma, akik csak nagy nehéz­ségek árán tudnak majd el­Áz árellenőrzések tapasztalatai Becsapta az időseket, a gyerekeket Negyedik éve működik Tiszavasváriban az árellenőr­zési társulás. A városi tanács hatósági osztályát hatalmaz­ták fel, hogy ezeket a feladatokat székhelyén kívül Tiszalö- kön, Tiszadadán, Tiszaeszláron és Tiszadobon is ellássa. Az eltelt időszak tapasztalatairól ma ad számot a városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt az osztály. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES Mészáros Sándor árellenőr­rel közösen forgattuk át az « előterjesztést. A beszámolóban még nem szerepel, de olvasóink számá­ra érdékes lehet egy friss ügy. Tiszavasvári egyik bolt­jával kapcsolatban olyan jelzés érkezett, hogy különö­sen az időseket és a gyere­keket rendszeresen becsapja a kereskedő. Társadalmi el­lenőrök segítségével próbavá­sárlást és -mérést tartottak. 130 forintos vételnél 29-cel számoltak többet, s a szá­mológép cédulájáról arra is fény derült, hogy a 11,90-es sört folyamatosan 12 forint­tal ütötték be. A vétkes ke­reskedőt nyolcezer forintra Épül a város napközis tábora a strand mellett. Ezen a nyáron három épület készül el: két faház, amelyben öt- venen kaphatnak szállást, és egy szociális helyiség) A város lakói már eddig több mint másfélmillió forint I értékű társadalmi munkát végeztek, s idén még hason­ló nagyságrendű munka várható. Ha minden az elkép­zelések szerint alakul, akkor Tiszavasvári napközis tá­borát jövő májusban, a gyermeknapon adják át. bírságolták meg. (Érdékessé­ge még a dolognak, hogy amikor az ellenőrzés zajlott, akikor is visszajött egy idős ember, mivel rosszul számol­tak neki...) Az előbb idézett csak egy eset a sok közül. Géeim'kákat, kisiparosokat, magántervező­ket, kereskedelmi és ven­déglátóipari egységeket el­lenőrzi rendszeresen az ár- ellenőrzési társulás az öt te­lepülésen. Ha kell, figyelmez­tetnek, ha szükséges, akkor büntetnek is, de az egyik legfontosabb cél a megelő­zés. Nem érdektelen az előter­jesztés néhány megállapítá­sát idézni. A szabók, műsze­részek, autójavító kisiparo­sok és mások általában az or­szágos, illetve a megyei iránydíjaikat alkalmazzák, sőt esetenként — a helyi sa­játosságok figyelembevételé­vel ezektől lefelé térnek el. A szankcionálások száma és mértéke az építőiparban a legmagasabb a kisiparosok között. Témavizsgálatot foly­tatott például az árellenőrzé­si társulás a belvizes laká­sok építésénél. 85-ben előfor­dult, hogy azonos típusú la­kások építői közül az egyik költségvetéséből 65 ezer fo­rintot faragott le a hatóság. A megrendelők kártalanítása ilyenkor természetesen nem maradhat el, s az ellenőrzé­seknek is szerepük van ab­ban, hogy tavaly a legna­gyobb hasonló eltérés mind­össze 15 ezer forint volt. A lakosság szerencséjére viszonylag sok teherfuvarozó váltott iparengedélyt, így a verseny jótékony hatással’ van az árak 'kialakítására ás. A személyi szolgáltatás te­rületén (például fodrász, kozmetikus) döntően az iránytűjük érvényesülnek. A kereskedelemben gyenge mi­nőségű termékek forgalmazá­sa, egyes butikokban, ven­déglátóhelyeken pedig az aránytalanul magas árak okoztak gondot. Jó tapaszta­latokat szerzett az árellen­őrzés a géemikák, vállalati géemkák körében; áraik meg­felelnek ,az előírásoknak. Mű­szaki szakember bevonásával ellenőrzik a magántervezőket — általában megnyugtató a helyzet ezen a téren, bár előfordult, hogy tisztességte­len ár érvényesítése miatt büntetni kellett a tervezőt, s kártalanítani a megrendelőt. összességében az előter­jesztés megállapítja, hogy az ellenőrzésekben elsősorban a megelőző-segítő jelleg do­minál. A szükséges szank­ciók kiszabásakor a szabály­sértési hatóságok igénylik az árellenőr véleményét, s ez is hozzájárul az egységes, kö­vetkezetes szemlélet kialakí­tásához. A három és féléves működés bebizonyította, hogy eredményes, célszerű intéz­kedés volt az öit település ár- ellenőrzési társulásának ki­alakítása. Azt beszélik a városban... ... hogy már a lakodalmas sfiltet is kilopták a vendégek or­ra elől — vagyis a közbiztonság még mindig nem az igazi a te­lepülésen. Mit lehet erre mondani? Igazuk van — sajnos. Vi­szonylag megnyugtató megol­dást az jelenthetne, ha sike­rülne létrehozni egy rendőr­őrsöt a városban — erről to­vábbra sem tettek le, remél­hetőleg belátható időn belül sor kerül a megszervezésére. Az viszont, ha nem is látvá­nyosan, de máris érezteti ha­tását, hogy az utóbbi időben kétszeresére nőtt a Tiszavas­váriban szolgálatot teljesítő rendőrök száma. ... hogy nagyon kellemesen csalódtak a közlekedési rend­őrökben. Ebben a rovatban általá­ban nem a dicséreteknek szoktunk hangot adni, ezúttal mégis kivételt tehetünk. Jól­eső érzéssel nyugtázhatjuk az információs jelentésben olvasottakat: a közúti ellen­őrzések — nagyon helyesen — rendszeressé váltak a vá­rosban. Az igazoltató rend­őrök modora kifogástalan, búcsúzáskor udvariasan jó utat kívánnak — olvashat­tuk az egyik pártalapszerve- zet tagjainak véleményét. a lényegen azonban nem vál­toztat, marad a húsz forint, akár az utolsó félórára is ... A zárással kapcsolatban meg­tudtuk, hogy a közegészség­ügy intézkedése nyomán minden nap le kell ereszteni a termál- és a gyermekme­dence vizét, és csak fertőtle­nítés után kezdhetik újból feltölteni. A hatórai zárás­sal is éppen csak megtelik a másnapi nyitásra a medence, mert a kút nem bír többet. Felmerül még, hogy esetleg később nyissanak, ez azonban az üdülők szempontjából nem lenne jó. Régi igény az újabb medence létesítése is. (Szük­ség lenne rá, hiszen már elő­fordult, hogy nem tudtak be­engedni vendégeket, mert te­le volt a fürdő.) A vállalatéi a tanács egyezkedése folyta­tódik. Nem titok, az anyag terhek viselésének mértéké­ről esik a legtöbb szó. .. . hogy sok a lófráló gyerek mert nincsen számukra elegendc program a nyárra. ... hogy túlságosan korán zár a strand, és nem kellene húsz forintot kérni azoktól is, akik csak estefelé ugranak be egy kis hűsölésre. A SZAVICSAV már több­ször jelezte (nemcsak a ti­szavasvári stranddal kapcso­latban), hogy a jegyárak mérséklésére nem lát lehető­séget. Vitatkozhatunk ezzel, Az oldalban fényképet köz lünk a napközis tábor építé­séről — jövőre várhatóan már ez is enyhít a gondo kon. A művelődési közpon egyébként hetente kétsze egésznapos elfoglaltságot ki nál, a strandon rendszeres a: úszásoktatás, és akkor nen szóltunk még az iskolák, út törőcsapatok különböző tábo rairól. Természetesen soklka több programra is vevőklen nének a gyerekek, de példáu a művelődési központ terve zett klub-napközis foglalko zása nem valósulhatott me; — a minimális érdeklődé miatt. Nemcsak a hosszú kirándu­lások szerezhetnek kellemes élményeket — példa rá a mű­velődési központ nyugdíjas­klubjának ötlete, hogy időn­ként egymáshoz látogassanak el. Gadnai Gábor klubvezető fényképes tudósításában ar­ról számolt be, hogy a közel­múltban D. Gáli Lajosnál jöt­tek összeg és szalonnasütés sei egybekötött kellemes dél utánt töltöttek el nála. Hai mincketten vettek részt pze a baráti összejövetelen, s na gyón jól érezték magukat. (. felvételről azok hiányozna) akik tüzetesebben is mégis merkedtek a házigazda kert jével.) A várostörténet lapjairól Miről vallanak a csontok? A nyár a régészek évszaka. Ezekben a hetekben, hónapokban templomromok, hajdani erődítmények tövében látnak munká­hoz, vagy a hétköznapi ember számára jellegtelennek tűnő ha­tárrészeken tűzik ki az ásatási terület határait. Tiszavasvári környékének több pontján voltak az évek során jelentős ered­ménnyel végződő ásatások. A legérdekesebb leleteket a látogató a Vasvári Pál Múzeum régészeti kiállításán megtekintheti. lített állandó kiállítása 1982 ősze óta várja á látogatókat. Az azóta- végzett ásatások to­vább finomították, pontosítot­ták a város legrégibb múltjá­ról alkotott képet. 1982-ben il-- lelve 1985-ben a városi közte­metőben Pappné Kurucz Kata­lin régész neolit kori telepet tárt fel. A megtalált edénytö­redékek azt mutatják, hogy az egykor ott élt népcsoport az úgynevezett Alföldi vonaldíszes kultúrához tartozott. Ugyan­csak a nyolcvanas évek első felében végzett ásatást Istvá- novits Eszter az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár mögött. Kelta te­mető és római kori telep le­leteivel gazdagodott a múze­um. A föld mélyéből előkerült tárgyi emlékek mellett a szak­ember kezében beszédesnek bi­zonyulnak az emberi és állati csontmaradványok is. Utóbbi­ból az életemszerzési, táplálko­zási szokásokra lehet megbíz­hatóan következtetni. Az em­beri csontleletek biokémiai elemzésével a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Fő­iskolán is próbálkoztak. A vizsgálatok eredményeit Ka- lucza Lajosné foglalta össze egy dolgozatban. Tiszavasvári környékén feltárt honfoglalás kori csontleleteket vizsgált. A csontszövet foszfor-, kalcium- és kollagéntartalmából megha­tározta az életkort, a citrát- tartalóm alapján a nemet és a humánbiológiai tudományos di­ákkör tagjaival együtt kiiíiu- tatta a vércsoportot is. A tiszavasvári Nagy-Gyepá- ros és NagycserkesznNódasi- bokor IX—X. századi temetői­ből előkerült csontok biokémiai vizsgálata hasznos adalékokkal szolgál a honfoglalás korának megismeréséhez. A korcsopor­tok meghatározásánál kitűnt, hogy magas volt a gyermek- halandóság. A negyvenkét sír­ba temetett közül egy sem érte el az öregkort. Kevesen érték meg az érett felnőtt kort, azaz a 40 és 60 év közötti életkort. A legtöbben harmincas évei­ben járva hunytak el. A cson­tok vizsgálata azt is mutatja, hogy a középréteg és a köz­nép embertani képe határozot­tan eltér a vezető rétegétől. A csontmaradványok biokémiai elemzése hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megismerhessük a honfoglalás kori társadalom belső tagolódását, (r. g.) A termelő életmódot folytató népcsoportok időszámításunk előtt jó hatezer évvel teleped­tek meg először megyénkben, így Tiszavasvári környékén is." Az újkőkor embere kismester­ségekkel is próbálkozott, a fa­zekasság, szövés-fonás, kőcsi­szolás, csontmegmunkálás tár­gyi emlékei szintén a tárlók­ban sorakoznak. A rézkorban a pásztorkodó állattenyésztés a gazdaság, alapja. A város terü­letén és határában a régészek több helyen bukkantak rézko­ri telepekre, a Gyepáros nevű részen pedig feltártak egy kü­lönálló^ temetőt. Az állandó ki­állításon nyomon követhető az is, milyen népek váltották egy­mást századokon át egészen a honfoglalásig. A tiszavasvári múzeum em­TISZflVUSVflRIBflN

Next

/
Thumbnails
Contents