Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

XLIV. évfolyam, 111. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. július 22., szerda Kádár János a MOM-ban Időszerű belpolitikai kérdésekről tájékoztatta az üzemi kollektívát a párt főtitkára Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden a Magyar Op­tikai Művekbe látogatott. A vendéget .a MOM kapu­jában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Hanga Mária, a XII. kerületi párt- bizottság első titkára, Ba­logh András, a MOM vezér- igazgatója és Szita Ernő, a MOM pántbizottságának titkára fogadta. Az MSZMP főtitkára az igazgatósági épület tanácster­mében találkozott a MOM gazdasági, társadalmi, tömeg- szervezeti vezetőivel. Balogh András a több mint hétezer dolgozót foglalkoztató válla­latról elmondta, hogy terme­lési értékük 1972-ben halad­ta meg először a^ egymilliárd forintot, s azóta megnégy­szereződött, termékeik több mint felét négy vidéki gyá­rukban állítják elő. A gyár termékeinek 70—75 százalé­kát exportálja, főként szo­cialista piacokra. Az 1970-es években kezdődött el a szá­mítástechnikai termékcsalád fejlesztése, gyártása, s ez ad­ja ma már az össztermelés 40 százalékát. Az optikai jel­legű munkák 25 százalékban részesülnek a termékszerke­zetből. Emellett különféle la­boratóriumi műszereket, fi­nomszerelvényeket, közúti járműfékszerkezetéket. köz­szükségleti cikkeket is elő­állítanak. Szita Ernő a budapesti gyár 700 párttagjának tevé­kenységéről, az MSZMP XIII. kongresszusa óta eltelt idő­szak jelentősebb politikai feladatainak végrehajtásáról számolt be. Ezután a vendégek a MOM bemutatótermében megte­kintették a vállalat tevé­kenységét reprezentáló ter­mékbemutatót, majd az optikai gyáregységet keres­ték fel. Kádár János látogatásának befejező programjaként a gyár tanácstermében talál­kozott a 'döntési jogú igazga­tótanács tagjaival, az alap­szervezeti pártltitkárokkal, szocialista brigádvezetőkkel, akik közül többen felszólal­tak. Ezt követően Kádár Já­nos emelkedett szólásra. Kádár János köszönetét mondott a meghívásért, majd rámutatott: rendkívül hasz­Féléves híradás három gyárból Oj technológiák, iitraes termelés Ha a start sikerűit, milyen lesz a folytatás? Ha elmaradás volt az év első felében, mi várható? Ezekről érdeklődtünk a HAFE Nyíregyházi Gyárában, a Nyírség Konzervipari Vállalatnál és a „Fémmunkás" nyíregyházi gyárában. Reszler Zita optikus virággal köszönti az MSZMP főtitká­rát. nosnak és fontosnak tartom az ilyen találkozókat, láto­gatásokat, hiszen felbecsülhe­tetlen jelentőségük van ab­ban, hogy jobban értsük egy­mást, hogy egységesek le­gyünk a legfontosabb kérdé­sek megítélésében, majd a cselekvésben. Munkánk külső körülmé­nyeiről, a nemzetközi új té­nyezők közül elsőként azt a megújulási programot kell említenem, amely a Szovjet­unióban, és gyakorlatilag az egész szocialista világban, s mint nálunk is, megvalósul. E törekvések nagyon fonto­sak az adott országok számá­ra, de fontosak nemzetközi­leg is. Az egész világ oroszul emlegeti például az SZKP kongresszusán, majd a janu­ári plánomon elfogadott prog­ram kulcsszavait: átépítés, nyíltság, realitás, gyorsítás. Óriási jelentőségű mindez a Szovjetunió, az egész szo­cialista világ szempontjából. A körülményektől, az adott­ságoktól függően, a sajátos­ságok figyelembevételével e feladatok vannak napirenden minden szocialista országban, a Szovjetunióban, Kínában és másutt is, mert lezárult a szocialista társadalom építé­sének korai, extenzív szaka­sza. Véget ért az a korszak, amikor még elemi szükségle­tek kielégítéséről kellett gon­doskodni, háború pusztította romországokat kellett újjá­építeni. Akkor a „legyen” volt a legfontosabb cél. Bizo­nyos tartalékaink voltak, sza­bad munkaerő volt az iparo­sításhoz. Ez befejeződött, a korábbinál összetettebb, in­tenzív szakaíz kezdődött: energikus és határozott tö­rekvések bontakoztak ki a szocializmus megújítására. Mindez hatással van a nemzetközi, helyzetre, befo­lyásolja a világ közvélemé­nyét, és — feltehetően — megnöveld a szocializmus vonzerejét. Máris hatással van a nemzetközi helyzetre: a Szovjetunió ás a többi szo­cialista ország, Varsói Szer­ződés kezdeményezései új elemeket vittel be a világ- politikába, új biztonságpoliti­kai meghatározásokkal lép­tek fel. Az egyenlő biztonság elvét hangsúlyozzák, amely minden féltől realitást köve­tel és mindegyik fél bizton­ságát szem előtt tartja. A bé­kepolitika most offenzívában van, ezeket a javaslatokat >tnár nem lehet leseperni az asztalról. Az új javaslatok bizonyos szempontból még a korábbi, nyugati állásfoglalásokat és azok indítóokait is figyelem­be véve születtek meg. Atomfegyvermentes, béké­sebb világról van szó, hogy a fegyverkezési hajsza végre lefékeződjön, megszűnjön és a nagyobb biztonságot, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén lehessen megterem­teni. A biztonságpolitikai javas­latainkról végre érdemi tár­gyalások kezdődtek. A hel­sinki folyamat különböző rendezvényein, a szovjet— amerikai, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kö­zötti tárgyalásokon is elérhe­tő közelségbe jutott bizonyos kérdések megoldása. Ilyen például az Európában elhe­lyezett középhatótávolságú harcászati atomfegy verek tel­jes felszámolása. Ez lenne a fegyverek első érdemi csök­kentése. A szovjet kezdemé­nyezésnek a nemzetközi biz­tonsági helyzetre gyakorolt,, máris érezhető hatása pers­pektívát ad mindenki számá­ra, aki békét akar. Igaz, hogy a tőkés országokban vannak a haditermelésben érdekelt körök és ott még a dolgozó emberek egy része is azt hi­szi, hogy a fegyverkezés fog­lalkoztatást jelent nekik. De a szocialista országok^ szerint a normális, a békés kapcso­latok, és ezek alapján az ész­szerű, a kölcsönös érdekek­nek megfelelő gazdasági kap­csolatok fejlődése sokkal na­gyobb piacot biztosítana min­den országnak, s még a tő­késeknek is. A Szovjetunió törekvéseit üdvözöljük, és őszintén si­kert kívánunk megvalósítá­sukhoz. A szovjet népnek, amely oly sokat áldozott már az emberiségért, tiszteletből, barátságból is kívánjuk, hogy (Folytatás a 4. oldalon) A HAJTÓMŰVEK és FES­TŐBERENDEZÉSEK GYÁ­RA nyíregyházi gyárában az év első felében az Ikarussal korábban megkötött szerző­déseknek megfelelően egy teljesen új technológia alap­ján tovább gyártják a festő- berendezések alkatrészeit, amelyek egyik üzemüknek még a harmadik negyedév­ben is teljes termelést ad. Ezek értéke meghaladja a 80- millió forintot. Az Ikarus részére gyártan­dó festőberendezések mellett a legjelentősebb export a Szovjetunióba irányul. Por­szóró berendezéseket és kon- vejorpályákat gyártanak a H- kinói autóbusz gyárnak, a "moszkvai sportfelszerelések gyárának, a fém-háztartási- eszköz gyárnak, a szöggyár­nak. valamint a GAZ Autó­gyárnak. Júliusban kezdték szállíta­ni a nagyteljesítményű KX konvejorokat a rovnói kom­bájngyár részére. Igyekeztek jól felkészülni a második fél­évi munkára is. Ez azlr jelen­ti, hogy a HAFE Nyíregyhá­zi Gyára teljes termelési ka­pacitását lekötötte 1987-re. Nem zökkenőmentes az anyagellátás. Különösen a kohászati alapanyag ellátása és a minősége. Méretpontat­lanul kapják például a 100- as U-vasakat, míg az import­ból származó konvejorláncok és konvejorolajozók hiánya fennakadást okoz. Idén a nyíregyházi gyár 265 millió forint értékben gyárt konve­jorokat. A festőberendezések értéke pedig meghaladja majd a 325 milliót. Remény­kednek: év végére „összeér” a 1%rv, s a kitűzött nyeresé­get is teljesítik. A NYÍRSÉG KONZERV­IPARI VÁLLALAT 1987 első fél évében 600 milliós terme­lési értéket produkált. Túl­teljesítették tőkés exportter­vüket. a tervezett 4,5 millió dollárbevétellel szemben 5,5 milliót realizáltak. A terve­zettet meghaladta a szocia­Osztrák megrendelésre készítette a nyíregyházi Fémmunkás Vállalat ezt a huszonnégy köbméteres vegyes hasznosítású szállító konténert. A mintadarabot a megrendelő kiválóra minősítette, így ez évben 100, a következő évben még négy­száz darabos megrendelést teljesíthetnek. (Jávor László (el­vétele) lista exportból származó be­vételük is. A célul tűzött 17 millió rubeles bevételt 20 millióra teljesítették. A má­sodik fél évben teljes kapa­citással termel a gyár és minden üzeme is. Július fő slágere a zöldborsó és a meggy. Az aszály a borsóból 20 százalékos .termeléskiesést okozott, meggyből viszont re­kordot értek el, mintegy öt­ezer tonnát dolgoznak fel. Megkezdődött az uborka felvásárlása, s felkészültek a zöldbab és a paradicsompap­rika fogadására is. Sajnos nagy az aszály, s attól függ a terméskilátás és feldolgo­zás, mikor lesz eső és meny­nyi! A második fél évben mintegy 1 milliárd 200 millió forint értékű termelési érték előállítását tervezik konzer- vekből és plusz 200 milliót más egyébből. Szerződéssel lekötötték a megtermelt áruk eladását a tőkés és a szocialista piacok­ra, valamint a hazai fogyasz­tók részére. A „FÉMMUNKÁS” NYÍR­EGYHÁZI GYÁRA sikeresen teljesítette féléves termelési és árbevételi tervét. A terve­zett 220 millióval szemben 250,5 milliót ért el. Nyereség- tervük 20 millió körül reali­zálódott. Ez jó alap a máso­dik fél év sikeres folytatásá­hoz. Az év második felében 210 millió termelési érték el­érését tervezik. Gyártják a Peva alagútzsalukat, a köny- nyűrácsos szerkezeti épület- rácsokat, a mezőgazdasági épületszerkezeteket, a HI-LO raktári állványrendszereket a Savária Cipőgyárnak és a Vasért raktár berendezésé­hez. (fk) A jobb ellátást segítik Hítípvltok a holtokban A kánikulában különösen nagy teher hárul az élelmiszer- gyártókra, -szállítókra és -kereskedőkre, hogy megóvják az áruk minőségét. De ehhez milyenek a feltételek? — erről ér­deklődtünk néhány üzletben. — A nagy melegben az áruk minőségének megóvásá­hoz nagy erőfeszítés szüksé­ges — hallottuk Lippai Jó­zsef nétól, a Kisvárdai ÁFÉSZ fényeslitkei 15. számú ABC vegyes boltjának vezetőjétől. — A közelmúltban egy nagy­hűtő rossz volt, megcsinálták. Van egy hűtőpultunk, és egy Jó ütemben halad az aratás a sényői Zöld Mező Termelőszövetkezetben, ahol közel hétszáz hektár kalászost kell betakarítani. A learatott termést a nyíregyházi gabonafor- galmi vállalat telepére szállítják, (jávor) hűtővitrinünk, egy hűtőlá­dánk és 3 darab Lehel hűtő- szekrényünk. tgy már elegen­dő a hűtőkapacitás. Külön tárolhatják a tejet, a húskészítményeket és mirelit árukat. Viszont a boltban ke­vés a ventillátor, amiből az év más időszakában is elkel- • ne több, annál is inkább, mert az üzlet elég zsúfolt. A nyíregyházi Soltész Mi­hály utcai üzlet előtt a szál­lítók már hajnalban műanyag ládákban elhelyezik a tejet, így tulajdonképpen megsza­kad a hűtőlánc, ami e hetek­ben azért gond, mert éjszaka is elég meleg van, de talán a kisboltok ellátását másként nehezen lehetne megoldani. Az üzlet alkalmazottai a nyi­tás után a tejet és tejtermé­keket rögtön hűtőbe teszik. E boltban naponta 100—120 li­ter tej, és hetente egy mázsa húskészítmény kel el. Napon­ta rendelnek 50 liter féltar­tós tejet is, mely a vásárlók körében egyre kedveltebb. Napónta ezer liter tejet és hetente 6 mázsa húst, 1,8 má­zsa húskészítményt értékesít a Nyíregyházi ÁFÉSZ Sza­muely téri ABC-áruháza. Kállai Lajosné vezetőhelyet­tes elmondta, a legnagyobb probléma: legalább két hó­napja rossz az egyik hűtőjük, melyben a mirelit árukat tar­tanák. (Már javították vagy hússzor.) Ezért a kelleténél kevesebb mirelit árut forgal­mazhatnak. (cselényi)

Next

/
Thumbnails
Contents