Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET Anna Margit művészetéről Kos Károly Képeskönyv Tenni Angyalok és boszorkányok Az idén kapott Kiváló művész kitüntetést Anna Margit, a szentendrei iskola vészterhes időket idéző szürrealizmusának a múltról máig elfeledkezni nem tudó tagja. Nehéz sors után most fordul felé a külföld értő megismerése is, művei a Münchenben bemutatott magyar kortárs képzőművészeti anyagban nagy számban képviseltek. A csúcsra, hosszú küzdelem után jutott fel. Az érzékeny gyermek tehetsége korán nyilvánvalóvá vált ugyan, már gyermekkorában festeni, rajzolni kezdett. Képzeletét megragadta a Felvidék parasztfalvaimak népviselete, forma és díszítménykincse, erősen felfokozott színesség, melyek utolsó kiállításának forma- és színvilágában is tettenérhetők. 1932—36 között a Képző- művészeti Főiskolán VaszaAnna Margit portréja re idézi a most újra divatos nyugat-európai Vadakét és a népművészetét. Az élénk, meleg színfoltokat tónusosán festi. Az ötvenes években nem állíthatott ki, csak magának alkotott. A bábuk mellett új képein madarak, angyalok, boszorkányok, ördögök is szerepelnek expresszionista beütéssel. Soha el nem múló alapélményei közé tartozik a magány ábrázolása is. bár lelke lassan megnyugszik, a torz formák groteszksége gyakran humorba torkollik. Új művei is erősen áttett értelműek. Az éjszaka démonai már nem kísértik annyit, rémálmai oldódtak látomásain, mélyek autonóm festői eszközökkel létrehozott társadalmi alapszituációk. Megfesti gyermekségének emlékeit, a mézeskalácsbábut, a népviseletbe öltözött parasztA Vörös Rébék című olajfestménye Egy s bábuk közül: Királynőm, Gizi ry János tanítványa voilit, aki felismerte tehetségét. Itt ismerkedett meg férjével, a tragikus sorsú Amos Imrével is, az üldöztetés évedben Szentendrén, akivel megosztotta a hónaposszobák nyomorát és reménytelenségét. Férje nemcsak megértő társa, de mestere is volt. Lényével, szellemével, műveivel soha el nem múló hatást gyakorolt Anna Margit művészezokogta el. Kompozíciói geo- metriku&aöfo felépítésűek lettek, de az évek során gyermekkorának népművészeti elemei a naiv művészetkifejezés módjához közelítve, nagyobb szerepet kaptak rajtuk. A formáik absztraháltak, néhány lendületes ecsetvonással meghúzódtak, játékos, groteszk iróniával, erősen abszurd, szürrealista képzettársítással. Színviláguk egyszermenyecskét bravúros montá- zsos technikával, egy ráragasztott csipkedarábkával, egy régi aLmanaöhból kivágott női fejjel, vagy régi családi arcképpel, a századvégi kisember idézésével a nosztalgiahullámot szolgálja. Művészete intellektuális, nagyvárosi művészet, romantikus elvágyódással a soha vissza nem hozható, ősi népi egyszerűség és tisztaság után. Majdnem száz évet élt. Majdnem száz év alatt ! mennyi baj érhet egy félig- ; meddig német eredetű erdélyi ; magyart, aki székely ezermes- ; térként vállalta magára a mű- | vész, az építész, az író. a politikus feladatát? Élete egyik főművét, a két kezével teremtett, bámulatos egységű Varjúvárat feldúlták a világháborúban; a források szemérmesen ! hallgatnak róla, hogy kik és í miért. Igaz, rendbe hozták, | amolyan nyaraló lett a kis í nyomdát rejtő kőház, ahol a | szinte középkori módon formált könyvek születtek, a mo- I dern tömegáru csúfságától i megriadó angol Morris és Rus- j kin szellemi útmutatását kö- | vetve. De az idős mester, bár : nyolcvankét éves koráig maga ! kaszálta kolozsvári kertjében a ; füvet, már nem szívesen ment | el a Varjúvárba. Van ebben a nagy szeretet- ] tel összeállított albumban egy kép: a Mezőgazdasági építészet i című könyv címlapja. Akkor készült a tankönyvféle. amikor I épp félreállították, a 40-es ’ évek végén. Pedig 1945 után éppúgy elfogadta a történelmi változásokat, mint 1920 után. : Baloldaliakkal mindig barát- í kozott, de sose volt párttag. 1 Talán ennek is köszönhető, 1 hogy nem történt nagy baja, ; mint hogy méltatlan munka- i körbe helyezték, igen kis túl- I zással mondhatni, hogy disznóólát terveztettek vele. Szakmánybán. S mit csinált? Megpróbálta a legtisztességesebben végrehajtani a büntetésfeladatot, mindazok javára, akiknek I az adott gazdasági épületekkel dolguk lehet. Hogy három év- j tizeddel korábban az utolsó j Habsburg-király koronázásá- I nak dekorációig^ tervezte, a I tehetséges különc gróf, Bánffy [ Miklós keze alatt? Jóízű em- j lékezést írt az esetről, s nem | bánta, hogy így múlik el a vi- | Iági dicsőség (s a múlás külön- : ben is csak átmeneti lett). So2 7-KRLDTHSZEEMIin kát meditálnak ma arról, mi hasznosabb, a lelkes Kossuth — vagy a borúlátóan szervező Széchenyi típusú magyar; számomra a sors megszabta feladatokat vállaló Kós Károly a példakép. Aki mindig az angol nyelvi fordulat alapján cselekedett: do your best, tedd. amit te a legjobban megtehetsz. A Sas Péter által szerkesztett és a filozófus Tordai Zá- dor szövegeivel kommentált képeskönyv egy meg nem írt, de fölöttébb szükséges nagy monográfia illusztrációs anyagát foglalja magába. Kezdve a szülővárostól, Temesvártól, a műegyetemi felvételi bizonylaton át — melyen még sch-val írta nevét — a korai rajzokig, tervekig, melyeken fel-feltűnik egy horgas orrú székely ,,ha- risnyás” legény önportréjellegű alakja, s az erdélyi építészetre oly jellemző magyarvalkói templom képe. Ezt szerepelteti a kötet A Ház című építészeti folyóirat címlapjaként, amely nem egészen pontos megjelölés. A Ház egyes példányainak címlapját Kozma Lajos tervezte, a maga némileg hasonló stílusában, szintén a magyarvalkói templom képével. A Kós-féle, sokkal levegősebb, nagyvonalúbb, monumentáli28-TDROCZKÚI-HDz sabb rajz a megmaradt pélc nyokból a kiadó által kötél foglalt évfolyam szennyei lapjául készült. Megjegyze ebből a régi kiadói ötletből Ián. érdemes is tanulni . .. Cs hát manapság nemigen v olyan egységesen komponált tartalmas folyóirat, mint Ház volt a maga korában. De micsoda kor volt ez építészettörténész szemszöj bői! 1910 körül mennyi m den épült, milyen gondos; gyorsan és jó minőségben, r ha még az 1945 utáni elhanj golást is kibírva! Nem csői hogy később a középoszti ,,boldog békeidőknek" neve ezt a kort. s ezért idézőjelfc alább három ironikus pon tesznek utána, mint Meréi László kiváló köteténél a 1V gyár História sorozatban — ne felejtsük el. hogy Mór „boldog embere" is ebben korban volt boldog, mind szenvedése ellenére... F életművének döntő szakasza ehhez az időhöz kötődik: t kor épült fel a sztánai Var, vár, az Állatkert egyes rés? a Városmajor utcai iskola, sepsiszentgyörgyi Székely rr zeum, a zebegényi templom a főváros egyik legharmonik sabb épülete, az óbudai refe mátus papiak . . . Az 1920 u ni könyvművészeti életmű zony egyben amolyan pótc: lekvés is volt — tanulmá Erdély köveiről, Erdély k veinek egymásra rakása t lyett. Azt hiszem, semmi sem j lemzőbb Kós Károlyra, m Ú. Krasznai Gyi A sóstói c Gyanúsan zöld ; Mint szentjános cigaretta parázs az ujjak között. Szaxofon üvölt tavaszi estbe, mintha recsegve nevetnél Te is. Szél köpi vissza arcunk, már felismerhetetlen Tört üvegek cin talpunkat, zsebünkben ökölbeszorult m Nyugodtnak lát! vagy csak játszi Talán. téré. Elmélyült festői látásmódjára már a harmincas évek végén felfigyeltek, amikor stílusa a posztimpresszionista kezdetek után a párizsi iskola akkor nagyon modern szürrealista irányába fordult. 1937-ben férjével együtt Párizsba utazott, ahol Chagal- lal, a szürrealista művészet európai hírű nagymesterével is találkozott. Itt nyert benyomásai máig meghatározzák művészetét, melyet a rá következő évek nem felejthető csapásai, szorongásai, fenyegetettségei még csak elmélyítették. Látomásai a közeledő fasizmus fenyegetésében valóra váltak. Képein önmagát legtöbbször álarc, bábuk mögé rejtette. 1940-ben festette első bábuját, amelyet több évtizedes művészi fejlődése során a kort kifejező pszichoport- rékká sűrűsödtek ecsetje i nyomán. A negyvenes évek rettegé- , se, iszonyata képein felfúvódott alakzatok, félgömbök, tátongó lyukas golyóbisok tolongásában fejeződött ki. Férjét elvesztette, élete is többször veszélybe került. A felszabadulás után az Európai Iskola alapító tagja lett. Fájdalmát, gyászát az ószláv ikonok hatásától is érintve fejekbe, maszkokba rejtőzve / Kós Károly linómetszetei az Erdély kövei című kötetből Gyanúsan zöld í Szikszai Károly: Galamb-beszéd Tegnapi álmom már kéznyomokkal teli és harmatcirókás lombok dermednek szárútól: lélegzetem sóhajos füstjében megmozdulnak a kiszáradt medrek és kiolvadnak szememből a százéves folyók örök tartozékukkal: a lobogó hajú fákkal és kiolvadnak az elrejtett kések is fölrajzolván szomorú esőiket az ég dózsaveres küszöbére mutatva templomaink tornyának a repülés irányát hol éjszakánként átemelem magam a határok felett csempészve nyelvem törékeny csöngettyűit oda hol földbe tapossák a kinyomtatott szót is hiába égnek tüdőmben ujjlenyomatok és hiába űzik hazától hazáig kutyákkal szememet hiába tapogatják össze torkomat mint folyóvizet egy csónak az ősz jelzötüzei már fölrajzolták szomorú esőiket a szívemre és az esőszálak vékony húsmelegében hazatalálok mindig. Telhetetlen igyekezet — H. Németh Katalin grafikája KM!
