Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
1987. július 18. ^ HÉTVÉGI MELLÉKLET Vallatják a hegyeket A NOBEL-BÉKEDÍMS ELIE WIESEL Barlangos városok Nem csupán veszélyes, de szép is Térképészek a Francia-bányai táborban. Egyáltalán nem véletlen, hogy az idén a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat július 3. és 12. között központi feltáró és kutató táborát a Budai-hegységben, Szépvölgy és a Rózsadomb térségében, az említett terület észak-nyugati részén lévő úgynevezett Francia-bánya udvarára telepítette, hiszen a fővárosban már több barlangot is feltártak a kutatók. Ezek közül az első nagyobb méretűt, a Pál- völgyit a század elején fedezték fel, míg a legutóbbira 1984-ben bukkantak a Jó- zsef-hegyen egy lakótelep építésekor. Még két dolog ugyancsak szerepet játszott abban, hogy a magyar barlangászok választása ebben az évben a szóban forgó területre esett. Tekintettel arra ugyanis, hogy 1989-ben Budapesten rendezik meg a Barlangkutatók Nemzetközi Szövetségének (az UIS-nak) a X. kongresszusát, ez a mostani tábor a felkészülés egy jelentős állomása lesz. A másik nagyon kézenfekvő indok pedig az, hogy az elmúlt években a Budai-hegység eme tájának fokozott beépítésével egy sor építésföldtani, környezet- és természetvédelmi probléma vetődött fel. Feltáró munkájukkal ezek enyhítéséhez szeretnének hozzájárulni a barlangok kutatód. A eddigi ismeretek szerint a Rózsadomb és a Szépvölgy alatt már jelenleg is mintegy 20 kilométernyi barlangjáratot tartanak nyilván. De valószínűleg — a szakemberek becslése szerint — még legalább 10 kilométer a feltáratlan járatrendszer hossza. A tábor résztvevői, csaknem száz barlangász, azt a célt tűzték maguk elé, hogy a lehető legpontosabban feltérképezik — több kiindulási pontról megközelítve —, a még fel nem derített járatokat. Mindennek pedig azért van igen nagy gyakorlati jelentősége, mert a mélyben megbúvó üregek, mint arra már volt is példa, és nemcsak a fővárosban, rendkívüli módon veszélyeztetik az építkezéseket, valamint a közműhálózat épségét. Hiszen, ha a létesítmény egy nem ismert föld alatti üreg fölé épül, akkor az óhatatlanul, előbb vagy utóbb, ki- sebb-nagyobb mértékben, de kárt szenved az idők folyamán. Azonban az sem jelent kisebb veszélyt, mely a térségben lévő közműhálózatot fenyegeti, mivel a talajadottságok miatt itt több csőtörésre lehet számítani. Ez pedig nemcsak a szennyvízelvezetést, a víz-, illetve a gázellátást teheti bizonytalanná, hanem a talajba beszivárgó szennyvíz a környezetet is károsíthatja. Persze a barlangok nem csupán veszélyt és bosszúságot okozhatnak az embereknek, hanem gyönyörködtethetnek is bennünket, sőt klímájuk a szervezet számára egyenesen jótékony, gyógyító hatású is lehet. A fővárosban ilyen barlang például a Szemlő-hegyi — járatainak kutatását ugyancsak tovább folytatják a tábor ideje alatt a szakemberek —, ennek klímája a vizsgálatok szerint alkalmas a légzőszervi betegségek gyógyítására. (cs) Á Holocaust szerzője máramarosszigeti Á bostoni ogyotem humán tanszékén dolgozik Ojs&ghir: ........... Oslóban a norvég uralkodó jelenlétében átnyújtották a Nobel-béke - díjat Elle Wiesel amerikai iró-publicistának, aki műveiben elsősorban ta zsidóknak a nácizmus alatt elszenvedett üldöztetésével és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik.” Máramarossziget egyik félreeső utcájában áll egy sötét márvány emlékmű, amely héber és román nyelven emlékezik 1944 tragédiájára: sok ezer zsidó vallású magyar állampolgár utolsó útjának kezdetére és a végállomásra, a náci megsemmisítő táborokra. Több mint tizenötezren pusztultak el a gázkamrákban a városból, így Elie Wiesel hozzátartozói is, szülei és három leánytestvére. Nem tudták eltemetni halottaikat. A Nobel-békedíjas Elie Wieselről aránylag keveset tudunk. Harminc könyve jelent meg, de magyarul csak kisebb hírlapi közleményeket ismerünk tőle. A Holocaust írója. Mint kisgyermeket deportálták szülővárosából 1944Restár Sándor: ...Tanulok (FIAMNAK — MILÁNNAK) hegedülni tanulok a vonót már elég feszesen tartom csak nehezen mozgatom rajta a hegedűt balettozni tanulok most jön értem a mentő kórházba visznek és begipszelik a lábamat korcsolyázni tanulok már elzártam a radiátort és beöntöttem a szobába tíz vödör vizet úszni tanulok a parton felirat „MÉLYVÍZ — CSAK ÚSZÓKNAK!” de én nem félek — még nem tudok olvasni ben, átélte a táborok minden szenvedését. Az örökre nyomot hagyó emlékek miatt nem tért vissza szülőföldjére Buchenwaldból (csak később, látogatóba), egy gyermek- csoporttal Párizsba került. A legkülönbözőbb foglalkozások közben újságíró lett, francia nyelven kezdett írni. Francois Mitterrand biztatására írta meg a La Nut (Az éjszaka) c. önéletrajzi dokumentumregényét. (Ezt még jiddis nyelven.) Egy évtized múlva jelent meg az És a világ hallgat című könyve. Azóta franciául, néha angolul ír. Magyarul tud, csak ritkán van alkalma magyarul beszélni. Segít, ahol tud. „író lévén: a szavakkal. Az emlékezés, a tanúskodás, az örök emberi törvényekre figyelmeztetés szavaival.” Másik témája a chászidizmus. Ennek szenteli a Souls On Fire (Lelkek a tűzben) című művét. 1963 januárjáig „menekült” státusa volt, majd balesetet szenvedett, azóta New Yorkban él, a bostoni egyetem általa vezetett humán tanszékén dolgozik. Nemrég a Nemzetközi Holocaust Bizottság elnökévé választották. Ö közvetítette a széles zsidó tömegek tiltakozását Reagan elnöknek a Fehér Házban, amikor a II. világháború befejeződésének 40. évfordulóján az elnök ellátogatott Németországba, és felkeresett egy katonai temetőt, ahol SS-le- gények sírjai is találhatók. Ny. K. Júniusban lázban tartotta a világot, a francia Népfront Kormány győzelme, melynek miniszterelnöke Leon Blum lett. A győzelmet sztrájkhullám is követte s a megrémült nagytőkések igyekeztek külföldre menekíteni pénzüket. Szerepel Nicaragua is a hírekben, miszerint Somosa tábornok vezetésével a felkelők, már az elnöki palotát ostromolták. Eljutott hozzánk a Palesztinái arab—zsidó összetűzések híre is. Megyénkben és városunkban a főbb események között szerepel, a hesseni hercegi pár látogatása A jakon, ahol lakodalomba vettek részt. Megnyílt a Bujtosi fürdő, ahol a felnőttjegy ára: (hétköznap délig, kabinnal) 30 fillér, az ifjúsági jegyé: 20 fillér, a gyerekjegyé 10 fillér. Ám, a hónap elején elég hűvös az idő, legalábbis ezzel magyarázták a könyvnap sikertelenségét, ahol gyenge volt a bevétel. Megtörténtek az első tragédiák is a folyókban, mert Dévai József 11 éves Aranyosapátiba való gyereknek, már csak a holttestét vetette partra a viz. Szabályozni kellett a fagylalt árusítást „nem érintkezhet a fagylaltárus keze közvetlenül a fagylalttal és az ostyával”. Közlekedési baleset történik Kó- tajnál — kisiklott a vonat. Erről írtak a lapok... Nyár -1936 Üjfehértó mellett egy tanyán 25 aratómunkást temetett maga alá a pajta, senki nem halt meg, de súlyos sérültek voltak. Vass Sándor Kótajban csépelt, kigyulladt a ruhája, bizony a vizes hordóba ugrott, hogy megmeneküljön. Bogdán Ferencnek 300 métermázsa búzája lett tűz martaléka. Az evangélikus reálgimnázium viszont ünnepelt, 75 éves lett ebben az évben az intézmény, a fiatal és öreg diákok együtt emlékeztek erre az eseményre. Júliusban a nemzetközi életben előtérbe került a spanyolországi polgárháború, ahol az ellenforradalmárok Franco tábornok vezetésével rátámadtak a fiatal köztársaságra^ Majd pedig az olasz — abesszin viszony alakulása lett elsődleges. Megyénkben vitathatatlanul az aratás és a meleg a fő esemény. Két év rossz termése után rekord eredményeket vártak a gazdák a búzaföldeken. Az Egyesült Államokban, ugyanakkor pedig katasztrofális a termés. Kedvezőek a külföldi vásárlások: Ausztria és Hollandia is bejelenti vásárlási igényét a magyar búzára. Meghatározták a legalacsonyabb árat, mely Nyíregyházán 13 pengő 20 fillér. Az aratással balesetek is jártak, A nagy melegben a strandon elfogyott: 6000 liter ásványvíz, 800 liter sör, 300 liter fagylalt. A Sóstóra járók hiányolták a telefont a strand területéről. A hőséget 20 percig tartó vihar követte, mely súlyos károkat okozott. Ugyanakkor, Kiss Lajos múzeumigazgató felolvasást tartott a Rádióban a dinnyecsőszökről. Felvetődött a nyír-_ téti református templom freskói feltárásának gondolata. A szerelem is áldozatokat követelt, többek között: egy nagykállói kerékgyártó „viszonzatlan, ám nem reménytelen” szerelme miatt a vonat alá vetette magát. A Nagyvárad című lap felröppentette a hírt, miszerint Marlene Dietrich magyar származású lenne. Csehszlovákia pedig bejelenti, hogy nem indul a berlini olimpián, mert olyan német plakátok jelentek meg, melyek megcsonkítva ábrázolták államukat. Riczu Zoltán A Látó-hegyi barlang aknája. (Hauer Lajos felvételei). KM URSULA HÖING: „Orosz mese”
