Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. július 15. Közszemlén a névjegyzék A MÜLTBA UTAZHAT VISSZA, a régi Kisváráét látogathatja meg az a vendég, aki megnézi a Hétközi Múzeumban a Városom Kisvárda című fotókiállítást. A több tucatnyi muzeális értékű felnagyított fotó dédanyáink, ükapáink világát idézi vissza. Ha szerencséje van a látogatónak, Makay László nyugalmazott múzeumigazgató szívesen beszél a régi időkről. Az első, több mint száz évvel ezelőtt készült kép az öreg vár romjait mutatja. Oldalában egy vendéglő, amelyet egy-egy jó mulatság reményében még a Bodrogközből is szívesen kerestek fel az urasé gok. színház, hangverseny. Makay Lászlótól megtudjuk, hogy Kisvárda városiasodása valamikor az 1870—80-as években kezdődött. Ez az idő a város kapitalizálód ás árnak kezdete. Kedvezően befolyásolta az árutermelést, hogy az árvíz és belvízvédelmi munkálatok eredményeképpen sokezer holddal megnövekedett Felső- Szabolcs mezőgazdasági művelés alá vonható területe. A város kitűnő földrajzi fekvése és a középkorból megmaradt vásári privilégiuma is vonzza a kereskedőket. Megépül a „vaspálya”, előbb 1872-ben Nyíregyháza felé, majd egy évvel később Csap felé indul fuvarjával útnak a gőzmozdony. Még egy fontos dátum: Szabolcs vármegyében az elsők között gyúlt ki a villany Kisvárdán 1895-ben. Visszatérve a várra, természetesen a kulturális élet is pezsgésnek indul. Előszeretettel keresik fel a szórakozni vágyó hölgyek és urak az ósdi romokat, ahol á vendéglőben táncmulatságok, a közelben — akárcsak ma — színielőadások (nem is akármilyenek, hiszen például Jászai Mari is fellépett itt) és hangversenyek is kellemes. kikapcsolódást ígértek. Fürdő is volt már abban az időben is errefelé. A vár felé vezető sétányon pedig bizonyára szívesen korzóztak az ifjabb és idősebb párok. FELSÖ-SZABOLCS KERESKEDELMI KÖZPONTJA. Több kép a város virágzásnak induló kereskedelméről tanúskodik. Egy kép a művelődési központ helyén, a Flórián téri piacról. A kirakodó vásárosok már nem fértek ide, a kiszorult kereskedők sátrai a főutcára kerültek. (Egy adat ennek nagyságáról, volt idő, hogy csupán a csizmadia céhnek 99 sátra volt.) Hatalmas az építkezési kedv. Díszes homlokzatú nagy házak, üzletek sora épül. A város központjában alig marad földszintes ház. A korabeli építők egy nagy melléfogása, a túlbuzgó vállalkozók néhány épülettel kettévágják a főteret, s ennek bizony ma is nagy kárát látja a város. ■ Nem szégyenkezhettek viszont az oktatás apostolai. 1870- ben elsők között épült Kisvárdán népiskola, amelyet Somogyi Rezső harcolt ki. (Megérdemelné, hogy iskolát nevezzenek el róla.) Egy másik fotó már 30—40 évvel később készült, a kép alatt a felirat: Magyar Királyi Állami főgimnázium 1911. A Bessenyei Gimnázium elődje. Szükség is volt rá, hisz a tanulni vágyó ifjak többnyire Ungvárra és Beregszászra mentek kollégiumba, hogy tanulmányaikat folytathassák. Említést érdemel még az Orsolya-rend is, amely a húszas évek elején telepedett meg a városban és akik tanítóképző intézetet alapítottak. A HABORÜ UTÁN IS. Több képet láthatunk az első világháború utáni időről. Ezek tanúslkodnak Kisvárda ak/kori pezsgő kulturális életéről. A városnak nívós, 70—80 tagú szimfonikus zenekara volt, 100 tagú énekkara, jazzegyüttese. Kisebb mértékben az ipar is virágzásnak indul, szeszfőzde, ecetgyár és vaskályhákat, asztali tűzhelyeket gyártó vasöntöde létesül. A kiállítás másik részében Makiári István fotós mai képei láthatók. Ez már a mai város. Az impozáns művelődési központ, a betegek százait gyógyító kórház, a Várda étterem. A közel húszezres lakosú város közintézményei és polgárad. A kenyérgyárban A megszépült takarékpalota Megbízható partner lavítani az „összjátékot” Egy régi mondás úgy tartja, hogy ha kenyér, szalonna és bor van, akkor minden van. A korszerű táplálkozás hívei és a ma embere nem pontosan így vélekedik, de tagadhatatlan: mindennapi kenyerünkre igényt tartunk. A fogyasztó mindig is érzékenyen reagál a kenyér esetleges hiányára, minőségére, frisseségére. Szerencsére Kisvárdán nincs sok baj a kenyérrel és péksüteményekkel. A sütőipari vállalat a kereskedelem egyik legmegbízhatóbb partnere és a fogyasztók többsége szerint is jó ízű a kenyér. A közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága tekintette át a sütőipari vállalat munkáját. Megállapították, hogy a kenyérgyár tevékenysége jelentősen hozzájárul a sütőipari termékekkel való kiegyensúlyozott ellátáshoz. A boltok által leadott megrendeléseket szinte mindig maradéktalanul teljesítik, s az áruk a szerződésben rögzített időben kerülnek a kis- várdai üzletekbe. Egyre kevesebb a panasz a termékek minőségére. Persze előfordul, hogy szállítás közben rongálódik a termék és a diétás áruk ízét sem sikerül mindig megfelelően eltalálni. Ha már szóltunk a diétás termékekről, meg kell jegyezni, hogy a gyárban a választékbővítésre is odafigyelnek. Egyre kevesebb a baj az ellátással a több napos ünnepek idején, bár ebben még mindig akad tennivaló. De vajon elégedett-e mindennel a fogyasztó? Nos, nem mindig. Gyakran előfordul, hogy választékbővülés ide vagy oda, a boltokban késő délután bizony csak egyféle kenyér van, s jó, ha kapható zsemle vagy kifli. Ügy tűnik, a szállítók és a kereskedelem „összjátéka” nem mindig megfelelő. Sőt, olykor még a sütőipari vállalat saját boltjában is kicsi a választék. Kettőn áll a vásár, mondják. Való igaz, hogy sokszor a kereskedelem is jobban felmérhetné a fogyasztók igényeit, de a sütőipari vállalat is lehetne kicsit rugalmasabb. Nem ártana ha intenzívebb piackutatást folytatna és instruktora gyakrabban járná az üzleteket. A problémáknál maradva: a kenyérgyár nemcsak Kisváráéra szállít, gyakran előfordul, hogy egy-egy távoli kisebb településre csak dél körül jut el a mindennapi kenyér. Ez pedig megengedhetetlen, még akkor is, ha a vállalat szállítási. kapacitása viszonylag szűk. A vállalat ellátási területe nagy. Kisvárdán kívül még húsz községbe szállít kenyeret és péksüteményt. Közel 150 boltba jut efa várdai sütőipari termék. Ezért is fontos — mint ahogy a vb anyagának határozatában megfogalmazták — hogy a gyár vezetői a minőségi munkát az eddigieknél jobban követeljék meg. Röviden PARKOT LÉTESÍTETTEK a tanács költségvetésének dolgozói a Várda étterem előtt. A cserjékkel beültetett, mintegy kétszáz négyzetméter zöldterület szélén pihenőpadokat helyeztek el. MALOMIPARI SZAKBOLT nyílik a közeljövőben a Lenin utcában. A gabona- forgalmi vállalat szakboltjában elsősorban olyan sütőipari és malomipari termékeket forgalmaznak majd, amelyek a korszerű táplálkozás igényeit szolgálják. CSÖKKEN A VÁROSBAN A HÁZASSÁGKÖTÉSEK SZAMA. Míg 1975-ben 179 pár modta ki a boldogító igent, 11 évvel később, 1986- ban már csak 153. Az utóbbi időben egyre kevesebb az ünnepélyes külsőséget igénylő házassági ceremónia. Július 1-től egyébként életbelépett az új családjogi törvény, mely szerint az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő három hónap utáni időpontra tűzheti ki á házasságkötést, és a 18. életév betöltését követően fogadhatja a jelentkezőket. ASZFALTJÁRDA készült a Rózsa Ferenc és a Fürts Sándor utcán, a nyíregyházi SZÁÉV dolgozóinak kivitelezésében. Az 500 méteres járda költsége mintegy fél millió forint. A járda és az útszegély közötti részt ősszel majd parkosítják. FÉSZEKBOLTTÁ alakítják át a TÜZÉP néhány iroda- helyiségét. A hármasúti tü- zéptelep mini áruházában a lakásépítéshez szükséges kellékeket és felszerelési tárgyakat lehet majd vásárolni. GAZDABOLT létesül az állomás melletti régi Füszért- telep helyén. A kistermelők a jövőben többek között itt is megvásárolhatják a zöldséggyümölcs termeléshez szükséges növényvédő szereket és kisgépeket. Az oldalt összeállította: Bodnár István Az idén 45 új és 18 újraelosztásra visszavett régebbi szociális tanácsi bérlakás kiutalásáról rendelkezett a végrehajtó bizottság. A lakások közül a legtöbb — 45 — kétszobás. A kiutalás előtt a Lakásügyi Társadalmi Bizottság alaposan tájékozódott a lakásigénylők lakás- és családi körülményeiről, s ennek megfelelően a névjegyzékre — amelyet a tanács hirdető- tábláján közszemlére tettek —, 55 szociális tanácsi bérlakást igénylő neve került fel A lakásokat elsősorban a többgyerekes családok kapják, illetve a zsúfolt körülmények között lakók. A névjegyzék összeállításakor figyelembe vették azt is, hogy a tanácsi rendelet értelmében a lakások legalább 60 százalékát fizikai és a termelést közvetlenül irányító dolgozók kapják, továbbá azt, hogy fiatal házasok aránya 40—50 százalékos legyen. Madarászok a sátortáborban Bár a kisvárdai úttörőelnökséghez tartozó 12 ezer kisdiák vakációját csak töredékében tudják megszervezni, mégis sok úttörő jut el táborokba. Legtöbben a dombrádi Tisza-parti váltótáborban nyaralnak. Itt hét turnusban június 15—augusztus 21-ig 900 pajtás táborozhat, így már eddig is sokan távoztak szép élményekkel és barna bőrrel a Tisza-partról. Hagyománnyá vált, hogy kihasználják a cserelehetőséget, hiszen az ország más vidékéről is sokan és szívesen jönnek vakációzni a vízpart mellé. Cserébe a kisvárdai iskolások Sátoraljaújhelyre, Miskolcra, Egerbe, Kazincbarcikára, Felsőtárkányra és Bükkszentkeresztre jutnak el. A legjobban talán mégis azok örülnek, akik Lengyelországba mehetnek. Három éve alakult ki ez a cserekapcsolat. Ezekben a napokban éppen lengyel pajtások ismerkednek. a vidékkel, megyénkkel és az úttörőmozgalmunkkal. Az edzettebb gyerekek közül jó néhányan jeletkeZ- tek a Szatmár—Bereg kerékpártúrára. A papi gyerekek Szentendrére utaznak, a kisvárdai 1-es, 2-es és 4-es számú iskola úttörőcsapata Egerbe és Fonyódra látogat el, az 5-ös iskola pajtásai pedig Miskolc-Tapolcára és Felső-Tárkányba jutnak el. A nyírbátori és szabolcsbá- kai csapat önálló sátortábort szervez, a záhonyi pajtások Pécsre készülnek. A tornyos- pálqai csapat kezdeményezésével indult az NDK-beli építőtábor, amely nyáron nyolcvan úttörőnek kínál hasznos elfoglaltságot. VÁRFÜRDÖ Gyógyulás a vízben Húszéves a kisvárdai strand. Az idén a májusi rossz időjárás nem kedvezett a látogatóknak, de az elmúlt hónapban már hu- szonkétezer vendég kereste fel a várfürdőt. Nemcsak a gyerekek, hanem idősebbek is szívesen látogatják a strandot. Míg az idős emberek a gyógyulásukat remélik friegtalálni a vízben, addig a legkisebbek a lubickolás és úszás örömeit élvezik. Sok a lengyel látogató, ők már kb. száz fürdőbérletet vásároltak. Ezenkívül németek, svájciak.is felkeresik e szép és nyugodt helyet. Vignozi Vitorino és Tasshi Grázia Olaszországból, Firenzéből érkeztek. Már korábban Budapesten és Kecskeméten is voltak, most azonban Kisvárdán a sátortáborban pihentek. Lakókocsival jöttek, de a kerékpár sem hiányzott csomagjukból. Naponta megmártóznak a gyógyvízben, és kerékpároznak a környéken. A gyerekek egész nyáron úszótanfolyamokon vehetnek részt. A KSE, a kisvárdai 4-es és 5-ös számú általános iskola szervezi ezeket. (sz. m.) Utazás a múltba Egy kis várostörténet Szállításra kész Vakációzó úttörők LAKÁSELOSZTÁS