Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. június 8. Megújult, megszépült Nyíregyháza egy patinás épülete, az Alpár Ignác által épített 4-es számú általános iskola, (elek)---------------------------------------\ Eremművészek Tizenegyedik, alkalommal rendezték meg az idén május 5. és június 12. között a sóstói nemzetközi éremművészeti alkotótábort. Az Európa-hírű telepnek az idén a szokásosnál is több, összesen 14 vendége volt. Hagyomány, hogy a jeles külföldi és magyar művészek a telepen készített munkáik színe-javát a szabolcsi közönségnek bemutatják. Az alkotótelep kiállítását ez alkalommal június 12-én 11 órakor Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke nyitja meg. A tárlat június 26-ig tekinthető meg. s________________________________> Wines elég ajtó és hazai cserép Rádiókapcsolat a TÜZÉP-teleppel Megkezdődött az építkezési idény — vannak, akik már dolgoznak leendő otthonukon vagy más építményükön, sokan pedig még csak ezután látnak hozzá a nagy munkához. De vajon van-e megfelelő minőségű és meny- nyiségű építőanyag a TÜZÉP-telepeken? Nehezan igazodik el az állampolgár II letek tükör Mennyiségi szempontból jó az ellátás, általában minden kapható, ami egy építkezéshez szükséges, csak bejárati és belső ajtókból, valamint hazai égetett cserépből nincs elég — tudtuk meg Szilágyi Zoltántól, a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől. Ezenkívül elkelne több hőtakarékos falazóblokk is, mert a hagyományosokat csak külön munkával lehet hőtakarékossá tenni. Hasonló a helyzet a már említett cseréppel is — van, de nem minden fajtából. A hiányzó cikkek beszerzése és a választék bővítése érdekében a vállalat komoly erőfeszítéseket tesz. Annál is inkább, mert bár már az építőanyag-piacon nem egyeduralkodó a TÜZÉP, még mindig meghatározó jelentőségű, s megyénkben változatlanul nagy az építkezési kedv — az elmúlt évben is több mint 750 millió forintot forgalmaztak SzaJbolcs-Szat- márban. Ennek jegyében kooperációs tevékenységet végez a vállalat, összehoz gyártókat, kiegészítő kapacitásokat keres. Így a közelmúltban árubörzét rendezett Nyíregyházán, melyen bizonyos hiánycikkek gyártására keresett vállalkozót. Ennek segítségével a második fél évben például megoldódik az ajtóhiány: a mándoki ipari szövetkezet állít majd elő nyílászárókat. Az építkezési idényre tekintettel a vállalat fogadja a gyártók előszállításait, megszervezte a falazóanyagok és egyes betonemelek házhoz szállítását, valamint azt, hogy a nagyobb telepek a Fészek Áruház segítségével kiegészítő építőipari termékeket is forgalmazzanak. Sok fáradozástól kíméli meg a környéken építkezőket az a bolt is, amely június 15-én nyílik a nyíregyházi Korányi Frigyes utcán, s amelyet hét végén sem fognak zárva találni azok, akik elfelejtettek megvenni valamit, vagy kevesebbet vittek haza efoből- abból, mint kellett volna. S habár itt csak kis tételben vásárolhatnak, az üzlet CB- rádión összeköttetésben lesz a TÜZÉP-teleppel, így feladható majd nagyobb megrendelés is! Mindezek mellett még számos lehetőséggel élhetnek az építtetők, a tapasztalatok szerint azonban sokan nem tájékozódnak megfelelően, mielőtt belevágnak az építkezésbe, s ezzel nem ritkán önmaguknak okoznák felesleges fejfájást és fáradságot. (ez. g.) Az 1986-os új illetéktörvénytől sokan szigorúbb elbírálást, még többen méltányos megítélést, kisebb terhet vártak. Az eltelt egy esztendő még nem alkalmas a tapasztalatok levonására. A gondok azonban szaporodnak a megyei illetékhivatalokban: mohog az állampolgár, ha a pénztárcájába kell nyúlnia. Érthetően az sem vigasztalja, hogy pénze végül is (kerülőúton) visszajut hozzá, járda, épület, sétány, kórházi részleg lesz belőle ... Sokan még ma sem tudják, hogy mi után kell illetéket fizetniük. A lakásvásárlást, -építést úgy is segíti az állam, hogy ezután vonják a legkevesebb illetéket. Ennek összege a lakás forgalmi értékének 2 százaléka. Ingatlanok adás-vételekor ez 15 százalék. Az illetéktörvény újdonsága, hogy lakás ajándékozása, illetve öröklése esetén a rokonsági foknak megfelelően 4—40 százalék a kiszabott illeték, aminek csak a felét kell megfizetni. Ingatlan haszonélvezetének megszerzésekor, illetve tartós használatba vételekor is kiszabnak illetéket. Ugyanez vonatkozik a gépjárművek tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzésére is. Ebben az esetben az illeték mértéke a gépjármű hengerűrtartalmának minden köbcentimétere után 3 forint. Áim, akárcsak a társadalombiztosítási törvényeknél, ebben is nehezen igazodik el a jogban járatlan állampolgár. Az illetéktörvényekre vonatkozó előírások ugyanis jóformán minden esetben mások. Szigorodtak a követelmények is. Az ingatlanok, hagyatékok értékét a helyszínen vizsgálja még a megyei illetékhivatal. Ezt az állampolgár sokszor zaklatásnak hiszi. Az ingatlan reális értékét mindig a napi forgalmi értéknek megfelelően állapítják meg, és ezután vonják az illetéket. Ám a szociális helyzetnek megfelelően méltányossági mentességet is gyakorolnak. A megyében i20 ember kérelmét bírálták már el úgy, hogy részben, 'vagy egészben felmentették az illeték fizetése alól. — Adunk fizetési kedvezményt is, de még emellett Sem csökkent az állampolgárok tartozása — tájékoztatott Lordovies István, a megyei illetékhivatal vezetője. — Ez az adósság eddig körülbelül 40 millió forint. 1982. január elsejével a Hivatal behajtási jogot kapott az illetékhátralékokra. A fizetés elmulasztásakor a tartozás után 30 naponként 1 százalék kamatot számolunk el, és ezt még megterheld a 10 százalékos 'behajtási költség is. 1987-ben a megyei illeték- hivatal 1670 adós fizetéséből, nyugdíjából tiltott le. Szomorú, de tény, hogy az adósok 40 százaléka nyugdíjas, gyakran kevés jövedelemmel. Amit azonban elvesznek, azt le kell tenni a közösség asztalára. Ha az új illetéktörvény be is tudott foldozni egy-'két lyukat, a zsák más helyeken foszlik ki... (tini) Ha elfogadják a tertrényjavaslatat RopliKÉ nyuidijkorhatár Általában három nagy fordulópontot tartanak legjelentősebbnek az ember életében: az iskolába indulást, az első munkahelyre belépést, és a nyugdíjba vonulást. S mert az első kettő akkor éri az embert, amikor még fiatal és könnyebben viseli cl a nehézségeket — marad a harmadik: a nyugdíj, mint az élet további részét jelentősen befolyásoló tényező. Efre is áll, hogy „ahány ember, annyiféle". Növekvő átlagéletkor „Gyakran kerül sor nyugdíjazásokra olyanoknál, a'kik 'még szívesen és jól tudnának közreműködni, a munka elvesztése viszont fájó sebet okoz, amely öregedésük további menetét kedvezőtlenül befolyásolja” — írta L984- ben a Magyar Tudományiban megjelent tanulmányában Cseh-Szamibathy László és Hutás Imre. Csakhogy — teszik hozzá —, „a patologikus öregedés egyik velejárója lehet a mentális (elmebeli) képességek olyan irányú gyengülése, amely miatt a feladatok ellátására való alkalmasságukat nem tudják helyesen megítélni”. Ez utóbbi megállapítás aligha vonatkozhat azokra, akik a nyugdíj mellett munkát vállalnak — nemegyszer éppen ott, ahol eddig is dolgoztak. Még így is okoz törést a nyugdíjazás, hiszen az „öreget” általában csak könnyebb, a korábbitól eltérő munkakörben alkalmazzák, kiesik megszokott környezetéből, távol lesz a régi munkatársaitól és — hol lassanként, hol egyszerre — elveszíti sokéves munkával szerzett jogait, afféle megtűrt személynek érzi magát. Akkor is, ha senki más nem tartja annak. Ismeretes, hogy 1948 óta hazánkban a férfiak átlagos életkora 47-ről 65 évre emelkedett. Éppen ez az emelkedés indokolja az aktív kor meghosszabbítását. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több tanulmányában ajánlotta tagországainak, hogy a nyugdíj korhatárát semmiképpen se emeljék 65 év fölé. Lélektelen nerevség Ám azt is javasolta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, hogy ne küldjék nyugdíjba a korhatárt elért embereket csupán azért, mert ennyi vagy annyi éve dolgoztak, illetve mert elérkezett a törvényben megszabott nyugdíj-életkor. Minden esetben — figyelemeztet a nemzetközi szervezet — figyelembe kell venni a nyugdíjjogosult akaratát. Bár az említett szervezet csak ajánlásokat dolgoz ki, s ezek nem kötelező érvényűek az egyes országok számára — általában figyelembe veszik azokat. Európa legtöbb fejlett tőkés országában már évtizedek óta 65, illetve a nőknél 60 év a nyugdíj - korhatár. Néhány ország — így hazánk is — a felszabadulás utáni első időkben bevezette a 60 és 55 éves korhatárt. (Földrészünkön kívül, néhány forró égövi országban ennél is fiatalabb korban mennek nyugdíjba, egyrészt azért, mert az éghajlat miatt megerőltetőbfo a munka, másrészt, mert a várható élettartam sokkal alacsonyabb, mint Európában.) Nálunk — mi tagadás —, sok helyen nagyon mereven alkalmazzák mind a mai napig a nyugdíjazási lehetőséget: aki betöltötte 60., illetve 55. életévét, megkapja a felmondólevelet. Jóllehet egész sor rendelkezés szólt már arról, hogy nyugdíj-előkészítő bizottságokat kell alakítani, meg kell beszélni a korhatár felé közeledő dolgozóval, hogy milyen elképzelései vannak jövőjére vonatkozólag, akar-e a korhatár elérésekor nyugdíjba menni, és utána tovább dolgozik-e vagy sem. A munka fialalilhat A most még csak tervezet formájában, különböző fórumok előtti vitákra bocsátott új nyugdíjtörvény —, ha majd 1989-ben életbe lép —, többféle választási lehetőséget is kínál a nyugdíjba vonulóknak. Egyrészt választhatnak a régi — azaz a most érvényben lévő — és az új rendelkezések szerinti nyugdíj között. (Itt a legnagyobb eltérés a ledolgozott évek utáni százalékokban van.) Másrészt olyan lehetőségeket is ad, hogy aki elfáradt a munkában vagy — elsősorban a nők — családtagjai gondozására akarja fordítani ideje nagy részét, a korhatár elérése előtt is nyugdíjba vonulhat, ha férfi 40, nő 35 évet ledolgozott. Általános tapasztalat, amivel számos ország egészség- ügyi szakemberei egyetértenek: a munkában töltött évek inkább meghosszabbítják az életkort, semmint megrövidítenék — feltéve, hogy a dolgozó ember jól érzi magát a munkahelyén, szívesen végzi munkáját. Az a két, illetve három esztendő, amivel 1989- től meghosszabbodik a munkában töltött idő, ugyancsak nem mehet az egészség kárára. Igaz, hogy annak megóvását előbb kell elkezdenünk, nem a hatodik iksz táján. V. E. Iszik, vagy vezet? Szabálysértési tárgyalás Újfahértón Helyszíni szabálysértési tárgyalást tartott a napokban a nyíregyházi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya. A tárgyalás Üjfehértón zajlott, nagy nyilvánosság előtt, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A két elkövetőt ittas járművezetés szabálysértése miatt vonták felelősségre. Károlyi László erőgépvezető a következőképpen számolt be az esetről: Házi pálinkával „Április 15-én reggelizés közben elfogyasztottam egy deci házi pálinkát. Délután még ittam két háromcentest, majd motorra ültem, hogy egy ismerősömet meglátogassam. A Lenin úton igazoltatott egy rendőr és érezte, hogy ittam, ezért megszondáztatott. A szonda kékeszöldre szlneződött, mikor belefújtam. így hát a jogosítványom azonnal ugrott. Most a műhelyben dolgozom, gépszerelőként és feleannyi a fizetésem, mint amennyi erőgépvezetőként volt. Nem tudom, miért kellett motorra ülnöm, hiszen az ismerősöm nem lakik messze. Mehettem volna biciklivel is...” Kerékpáron sem! Károlyi László tehát a szabálysértés elkövetését elismerte, csak abban tévedett, hogyha kerékpárra ül, nem követ el szabálysértést. Ugyanis ha nem gépi meghajtású járművet szeszesitaltól befolyásolt állapotban hajt — ami nála valószínű, hogy megállapítható lett volna, hiszen a vére 0,58 ezrelék alkoholt tartalmazott — az megvalósítja az ittas járművezetést, ha pedig nincs ugyan befolyásolt állapotban, de szervezete alkoholt tartalmaz, akkor a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt vonható felelősségre. Káplár Péter egyéni gazdálkodó szintén elismerte ^z ittas járművezetést. Május elsején megivott egy fél deci pálinkát, majd Zetorra ült, hogy sógora kertjéből kivontasson egy farönköt. A munkából azonban nem lett semmi, mert a Honvéd utcán a rendőr megszondáztatta, majd elvette tőle a vezetői engedélyét. Káplár Pétert a jogosítvány elvétele súlyosan érintette, mert akkor akarta az iparengedélyét kiváltani bérfűrészelésre. Nem apróság A szabálysértési előadó az elkövetők meghallgatása után kihirdette határozatát: mivel Üjfehértón az ittas járművezetés az utóbbi években nagy mértékben elszaporodott, a kellő nevelő és visszatartó hatás érdekében Károlyi László és Káplár Péter köteles 7—7000 forintot fizetni, valamint vezetői engedélyüket 7 hónapra visszavonják. A határozat ellen egyikük sem kíván fellebbezni. A hallgatóság arcára pedig kiült a megdöbbenés: csak a határozat kihirdetése után fogták fel igazán a szabálysértési ügy jelentőségét... Bartha Andrea KÜLFÖLDI ALAPANYAGBÓL MAGYAR DIVAT. A magyar textilipar harmadik legnagyobb vegyiszálszállítója, az NSZK-beli ENKA AG Wuppertal eég szakmai divatbemutatót rendezett az Atrium Hyattban. A bemutatón hét magvar textilipari és konfekcióipari vállalat mutatja be azokat a modelleket, amelyeket a cég alapanyagából magyar divattervezők készítettek. (MTI-fotó)
