Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

1987. június 8. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Városrendezés, lakás- és pénzügyek — ezek voltak a jellemzők olvasóink kérdése­iben. Keczán Gábor nyíregyházi ol­vasónk azt kérdezte: a város- rendezési tervek milyen sorsra ítélik a Gólya utca, valamint a Virág, illetve a Dimitrov út ál­tal bezárt területen lévő háza­kat. Hasonló kérdést tett fel a Nyírségi Nyomda néhány dolgo­zója: mi lesz a Kossuth utcával, Nyár utcával, Nyírfa térrel? Sztancs János újságíró válaszol lyának helyettes vezetője: — Erre nem vonatkozik az általános ügyintézési határ­idő. Hogy mikor értesül az ügyfél, az annak is függvé­nye, hogy a tanács szűkében van-e a fenti célra fordítha­tó pénzeknek vagy sem. Nemrégiben volt egy olyan időszak, amikor nem lehetett tudni, hogy támogatásokra pontosan hány forint áll ren­delkezésünkre. A 14-319-es telefonról szóvá tették: hogy lehet az, hogy az OTP csak 2 százalékos kamatot számol azok után a pénzek után, amelyet a személygépkocsit vá­sárolni szándékozók négy-hat évre letétbe helyeznek a pénz­intézetben? Minthogy ezek az összegek az autók árának felét teszik ki, akár 30 ezer forintot is lehet bukni ahhoz képest, ha ezt a pénzt egyszerűen csak egy átlagos kamatozású bankszámlá­ra tennénk. Az OTP megyei igazgató­Géplánc a nyírbogáti erdőben, amelynek egy éve tagja a gallyaprító. Évente 1400—1500 tonna apríték készül tüzelésre olyan anyagból, amelynek eddig nagy része mint hulladék, elveszett. Az értékmentés közel 2 millió forintot ér. Erdőgyár Nyírbogáén Ügy hisszük, az akác Szabolcsban őshonos, holott 1710 körül került hazánkba Amerikából. Ez a pillangósok csa­ládjába tartozó fafaj ma annyira otthon van a homokon, hogy uralkodója lett a tájnak, nélküle nincs erdő és fasor. Akácvirágzáskor méz illatú a táj, mintha permetként hul­lana ránk a drága illóolaj. Az akácvirágzást az ember és nektárt gyűjtő méhecske egyaránt kedveli. két, amely széles e megyében sajátosan egyedi. A hatodik nyaras nyárfaerdő, kiónok gyűjteménye. A tetszetős fan­tázianevek: Sanmarinó, Boc- calári, avagy a Beantré, Ebben az ügyben Veres István városi főépítésszel be­széltem. Közölte, egyelőre csak egy városrendezési kon­cepció van elfogadva, amely­nek konkrét és részletes ki­dolgozása a jövőben történik. A szakemberek szeretnék, ha az egyes döntéseket társadal­mi vita előzné meg. Mind­azonáltal jelenleg — egy-egy konkrét házról, részletről — egész biztosra nem lehet ki­jelenteni semmit. A tanács műszaki osztályán viszont fogadják az érdeklődőket és az elképzelhető legvalószí­nűbb döntésről tájékoztatják az ügyfeleket. Október vé­gén, november elején bizo­nyára mindnyájan okosab­bak leszünk, hiszen ekkorra várható számos konkrét terv véglegesítése. Mindehhez csak annyi megjegyzést fűzök: Bécs ren­dezési terve állítólag 12 évig készült. Egy telefonáló arra volt kíván­csi, amennyiben a tanács kijelöl valakinek egy OTP-lakást és ez a valaki kér a tanácstól anyagi támogatást is, mennyi időn be­lül tudhatja meg, hogy kapott támogatást vagy sem? Esetében ugyanis igen régóta húzódik az ügy. Dr. Űjváry Margit, a vá­rosi tanács igazgatási osztá­sináljunk magunknak házi meteorológiát. Egyik szemünkkel lessük az eget, a másikkal figyeljük a barométert. Ab­szolút tudományos eljárás még, ha ügyelünk a reu­mánkra, és vigyázunk a há­zi békére, összegezve: ha az égen felhőt látunk, va­lószínű az eső. Ha a baro­méter zuhan, akkor zápor lehetséges. Ha a reumánk kiújul, a csontunk hasogat, akkor az már biztos jele a zápornak. Ezek után a konyhában már akár be se nézünk, hiszen ha ott ala­csonyan szállnak a lapos tá­nyérok, akkor kitört a vi­har. Ezek a megfigyelések kimondottan Medárd-napra valók. öregjeink jól mondták, Medárdra ügyelni illik. Bú­zaérlelő nyarat csak akkor remélhetünk, ha június 8- án hétágra süt a nap. Egész nap nap. Ellenkező esetben, eső esetén, negyvennapi zuhéra számíthatunk. Erre mondja a tudomány, hogy mese az egész, merő babo­ságának igazgatóhelyettese, Kolozs Sándorné elmondta: a kamat pénzügyminisztériumi engedély alapján annyi, amennyi. Megállapításakor nyilvánvalóan költségvetési szempontok játszottak fősze­repet. Személyes megjegyzés: rossz szájízzel ugyan, de az alacsony kamat miatti elma­radt hasznot fogjuk fel lu­xusadónak. Novák Róbert Nyíregyházáról azt kérdezte: hogyan lehetséges az, hogy az 1500—S típusú Zsi­gulik sorszáma ebben az évben jóformán semmit sem haladt előre a Debreceni Merkur-tele- pen, míg Budapesten folyamato­san pörögnek a számok? Szálkai József a Debrece­ni Merkur-telep igazgatója: — Tény és való, mintegy másfél hónapja egyetlen 1500-ast se kaptunk. Csak­hogy a kocsik elosztását a központ határozza meg, még­pedig olyan szempont sze­rint, hogy a három telep — Győr, Debrecen, Budapest — nagyjából ugyanannyi vára­kozási idő után adhassa ki az autókat. Természetesen a befizetések idejét veszik ala­pul. Feltehetően Budapest hozzánk képest most le volt maradva, ott általában ko­rábban igényelhették a soros 1500-asokat, mint nálunk. Medárd na. A tudósok által megha­tározott Medárd-napi sza­bály: június elején a nyu­gati szél valószínűsége 25 százalékról 75 százalékra ugrik. Ekkor indul meg erő­teljesen az óceáni légáram­lás a szárazföldre. Ez lehű­léssel és esőzésekkel jár. (Figyeljünk tehát a széljá­rásra is, nem mindegy, hogy merről fúj.) Mondják azt is a tudomá­nyos szakemberek, hogy egy nap időjárása nem ha­tározhatja meg a követke­ző hetekét. Különben is ha­zánkban negyvennapos eső nem lehetséges. Egyvégté- ben. Az összeadással meg minek fáradjunk. Ezek után vajon kinek higgyünk? Ha a hosszú távú időjárá­si előrejelzést figyelembe vesszük, akkor a hőmérsék­let most június 8-tól csök­ken. Ismételt felmelegedés Legutóbb egy hete jártam akácoserdőben Nyírbogáton. Erdészek találkozóját ren­dezték ott, előadás hangzott el a nyírségi akác- és nyárfa- termesztésről és volt bemu­tató a hulladékmentes faki­termelésről, a költségkímélő erdőtelepítésekről. A vendég­látó Rákóczi Termelőszövet­kezet ma egyike az olyan gazdaságoknak, ahol üzemi méretekben nagy az erdőség és az ezzel kapcsolatos mun­kát példamutatóan végzik. Vendég erdészek a nyárfaer­dőben, ahol 64 féle nyárfa, mint klóngyűjtemény szolgál termesztési összehasonlításul. csak június 20-tól várható. Eső is bőven lesz. Valahol ma is esik, de június hát­ralévő napjaira még tizen—/ négy alkalommal jeleznek I két millimétertől húsz mii- \ liméterig terjedő csapadék- J hullást. ( Szóval, lessük az eget. I Tegyük ezt abban a biztos J tudatban, hogy akár esik, I akár sem, ha az időjárá- l sunk előrejelzése bejön, a ) Medárdtól függetlenül, úgy / a júniusi nyaralásunk el I lesz rontva. Ez tuti. Külön- \ ben volt ilyen már máskor J is. Állítólag minden harma- j dik év júniusa esős, függet- t lenül attól, hogy az európai J monszun a néphit szerint, ( avagy tudományosan érke- l zik. j indezt figyelembe vé- I ve legjobb, ha a kü- \ lönböző eshetőségek- y re felkészülünk. Egyik ke- j zünkben legyen napernyő, \ másikban esernyő. Nem ér- I hét bennünket meglepetés. I Seres Ernő ) Édent teremtettek Barát Istvánnak, a tsz el­nökhelyettesének szavaiból kitűnt, a nyírbogáti homo­kon szükségből kovácsoltak erényt. A hetvenes években kezdték a nagyobb arányú erdőtelepítést és mára 2334 hektár az akáccal, nyárral, fenyővel és más nemesebb fákkal beültetett terület. Az erdő a tsz egész területének 42 százaléka és az erdészet­hez kapcsolódó termelési ér­ték tavaly már 41 millió fo­rint volt. Nagy pénz ez, ha figyelembe vesszük, hogy a lehető leggyengébb termőké­pességű talajokat fásították, szinte sivatagi körülmények között teremtették az édent. Sajátosan egyedi A fásításban, erdőgazdál­kodásban jó partner volt és maradt az ÉRTI püspökladá­nyi kísérleti állomása. Elő­adást ennek igazgatója, Ka­pusi Imre tartott. A szakem­bereknek minden bizonnyal nagyon érdekes volt az akácerdők költségkímélő, tus- kózás nélküli felújítása, a sarjaztatás, valamint a ne­mesítés új útjai, eredményei. Jómagam csak a szakmának azt a bizonyítását érzékeltem, hogy szemben a nagyvilági pazarlással (úgy irtják a tró­pusi őserdőket, hogy az már biológiai katasztrófával fe­nyeget), itt minden szálfa fo­gantatásáért keményen meg- küzdenek. Érdemes és sike­res munka ez.. Goda János erdészeti fő- ágazat-vezető birodalma négy olyan részébe vitt el bennün­olyan erényeket takar, mint gyors növekedés, nagy fatömeg és értékes haszonfa. Az ültetvényben 64 változa­ta van a nyárfának és el­hangzott egy Olyan érdekes­ség, hogy a balzsamos nyár rügyeiben töményen van je­len a propolisz, az a csoda­szer, amely az elmúlt évti­zedben annyira kapós lett. A másik erdő egy akácos, ösz- szehasonlító fajtakísérlet. Egymás mellett díszük a nyíri kommersz, az ófehértói és az őshazából származó fe­hér akác. Laikus nemigen tud különbséget tenni, de a szakemberek hosszan végez­ték az összehasonlítást. Lá­tunk még egy akácos ifjú er­dőt, gyökérről szaporították és ebben az volt az érdekes­ség, hogy a telepítés fele költségbe került. Koronája volt a tapaszta­lásnak a fakitermelési bemu­tató. Nem a favágás volt a szenzáció, hanem a gallyfel­dolgozás. Van az erdőben egy félmillió forintnál is többet érő gép, öt ember eteti az­zal a „hulladékkal”, ami másutt gondnövelőként a vá­gástérben marad. Aprítékot készít A nagy robajjal mindent megemésztő masina, a comb­vastagságú ágakból és cérna­vékony gallyakból aprítékot készít. Évente 1450 tonna az apríték, a tsz ezt tonnánként 1350 forintért adja el, az ön­költséget leszámítva jó ha­szonnal. A nyírbogáti apríté­kot a sátoraljaújhelyi tejipar használja hőtermelésre. Ol­csóbb mint az olaj; vagy más energia. Erdőben jártam, olyan er­dőben, amely köztudottan ezerarcú. Amit Nyírbogáton megmutattak, az már az ezer­egyedik arc. Valóságos erdő­gyár, amit részben a gépesí­tettség foka, a minden mun­kafázisban alkalmazott tech­nológia és a feldolgozás mér­téke jelent. Most biobrikett üzem létesítésén gondolkod­nak. Ahol évi 10 ezer köb­méternél is több a kiter­melt fa mennyisége, ott egy brik'ettáló üzemnek is lesz alapanyag. Meglepetés T akács Mari kezdte így szombat este 8-kor a vers bekonferálását, amellyel — pedagógusnap lé­vén — a pedagógusoknak akartak meglepetést okozni. Aki látta, tudja: három kis­lány állt a kamera elé Mor- genstein-verset mondani, s ahogy ezt elmondták — bár nem vagyok pedagógus — nekem valóban meglepetést okoztak. Az első és második mintha gombóccal a szájában szavalt volna, a harmadik pedig olyan pösze volt, hogy az ember nem a verset fi­gyelte, hanem azért druk­kolt, hogy a szavakat egyál­talán ki tudja mondani. fgy utólag is azon töpren­gek, vajon miért a nehezeb­bik utat választották a tévé­sek? Miért kellett hatalmas munkával kiválasztani há­rom beszélni alig tudó gye­reket? Netán azért, mert — mint ahogy a barkochbában van — a három kislány vala­kinek a valakije? Esetleg már az utánpótlás kiválasz­tása kezdődött el, ahol a ne­gyedik versszak megtanulá­sa is feltétel volt, amikor hang nélkül csak tátogni kel­lett? Mindenesetre a meglepetés tökéletes volt. (b. j.) < > SZERKESZTŐI OOOOOOOO ttote&f S zeretem Nyíregyhá­zát, minden új, si­került épületének örülök, tetszik, ha vala­mit a szokványtól eltérő, eredeti módon oldanak meg a városrendezők vagy az építők. Egy dolog miatt azon­ban mégsem önfeledt az öröm. Azt a kis pluszt hiá­nyolom, amivel feltehet­nénk a pontot az i-re. A jó minőséget. Elnézem az Október 31. tér burkola­tát. Emlékszem, nagy haj­rával készült, betudtuk, hogy majd később garan­ciában kijavítják, egész­séges, szép burkolat lesz. Tessék megnézni: legfel­jebb harmadosztályú. Tatarozták a Korona­szállót — ékessége a vá­rosnak, de majdnem a férges alma esete jut eszembe róla, mert csak ötven méterről jó nézni. Belül száradnak szét a fa­burkolatok, kiül a salét­rom, az előterekből hiány­zik a szegély. Pedig ne fe­ledjük: sok millióba ke­rült, mindössze néhány éve... Dicsértük annak idején a sétálóutca szépen dolgozó kivitelezőit — pedig jobb lett volna, ha megvárjuk a végét, a próbát. Meg­mondhatói ennek a könyv­pavilon elárusítói: szinte mindegyikük vízben állta múlt héten. Mert nem elég, hogy a szoborkút fo­lyik, a sétálóutca nem lejt eléggé, állandóan ott van­nak a tócsák ... Mondhatnánk, aprósá­gok, meg éppen ezek van­nak szem előtt, könnyű kritizálni. Valóban így van. De miért törvényszerű az, hogy a finom munkára nem jut időnk, energiánk? Vagy egyszerűen nem len­nénk igényesek? M. S. <_______________________________> S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents