Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

2 KeUt-Magyarorazág 1987. június 4. Négy üdülőhelyül jelentjük A szabolcsi kiadványok sikere Vakáció vízparton Séta közben Közeleg a nyári szabadsá- gos időszak, benépesülnek a strandok, kempingek. Mun­katársaink az idegenforga­lom készülődéséről készítet­tek körképet. Három gazda (Rakamaz) Tokajjal szem­közt, a Tisza bal partját is lassan önálló üdülőkörzet­ként ismerik el a szakembe­rek. — A tavalyi nagyarányú fejlesztés után az idén csak a szintentartásra költünk — hallottuk Pirint Frigyes^ ra- kamazi tanácselnöktől. — Bár az igazán nagy hasznot nem mi, hanem a Borsod- tourist húzza a Tiszából, ugyanis ők üzemeltetik a Ti- sza-parti kempinget. A har­madik gazda a területen a tokaji tanács, amely a stran­dot felügyeli. Mi viszont az üdülőkörzet kommunális el­látását, a szolgáltatások szer­vezését vállaltuk magunkra. Június elsejétől például be­vezetjük a szemétszállítást az üdülőkörzetben. A rakamazi parton már 150—160 üdülőben pihennek főként hét végén és nyáron a családok. Háromszáz telket alakított ki a tanács még 1976-ban, és folyamatosan értékesítik ezeket. Még 27 telek vár gazdára. ■ Nyáron az áfész 250 ezer forintot költ fejlesztésre. Rendbehozzák az élelmiszer­pavilont. Nagy gond, hogy egy hónapban csak két hét­végén találnak orvost az ide látogatók. A másik kéf hét végén Tímárban és Tisza- nagyfaluban tart ügyeletet a doktor. Márpedig számolni kell azzal, hogy egy szombat­vasárnap több mint ezer vendég keresi fel a kempin­get, a 15 vállalati üdülőt és az úttörőtábort. (t. k.) Megszépül a Vigadó (Dombrád) Már kijelölték a szabadstrandot a dombrá- di Tisza-parton, ahol meleg nyári napokon másfél-két­ezer, hétvégéken kétszer-há- romszor ennyi vakációzó is pihen. Az évről évre gyara­podó vendégforgalom miatt a helyi fogyasztási szövetke­zet nemrég hozzálátott a parton a Vigadó csárda bő­vítéséhez. Ez a vendéglátó- hely május 1-jétől a szezon végéig tart nyitva. A konyha átalakítása már befejeződött, s javában tart a különterem építése is. Sok vendég napokat, he­teket tölt el itt, a Tisza mel­lett. öt nagyobb és két ki­sebb vállalati üdülő létesült eddig a folyó szomszédjá­ban. A lakosság számára 80 telket alakítottak ki, melyek közül még tíz vár gazdára. Húsz parcellán már a hét­végi ház is felépült. A helyi áfész és a nyírtassi Dózsa Tsz összefogásával 1984 óta egy 60 személyes motel várja a vendégeket. Nyaranként szép számmal pihennek itt Szabolcs-Szatmárból, de a megye határain túlról is. Legnagyobb gond, hogy csupán egy bolt működik a parton — a dombrádi isko­laszövetkezet fenntartásában — valamint egy maszek pa­lacsintasütő kínálja áruját. Nagy szükség lenne egy új élelmiszerüzletre, valamint A rakamazi kemping. hurka-kolbász, pecsenye- és halsütőre is. Elsősorban ma­gánkereskedők jelentkezését várják a községházán. Üdülés a zsilipnél (Tiszalök) A folyóközelség, a jó levegő, a horgászati le­hetőség, valamint az elfo­gadható közlekedési feltéte­lek miatt megnövekedett a Szabolcsban, Hajdúban és Borsodban lakók érdeklődé­se a tiszalöki üdülőtelkek iránt. Ezért a tiszalöki ta­nács a Tisza-töltés és a vas­útvonal között, mintegy a ré­gi üdülőterületet bővítendő 260 hétvégi telket ad tartós használatba. Egy-egy telek 14X30 méteres lesz és 60 ezer forintba kerül, melyet a használójának két részletben kell kifizetnie. Jelenleg a telkek közművesítését terve­zik. A későbbiekben a Tisza- parton szabad strandot ala­kítanak ki, de igyekeznek a különböző vízisportokhoz is kedvező feltételeket terem­teni. A térség kereskedelmi ellátásáról a Tiszavasvári és Vidéke Áfész mellett kiske­reskedők gondoskodnak. A közlekedési viszonyok jók, hiszen az üdülőkörzet busz- szal is és vonattal is megkö­zelíthető. A tiszalöki tanács a hozzá eddig eljuttatott telekigé­nyeket ki tudja elégíteni, de termelőszövetkezeti földek üdülési célra való átvétele is szerepel az elképzeléseikben. (cs. gy.) Továbbra sem parcelláznak re által tervezett 4,5 millió forint értéket képviselő kö­zösségi csűr nagyobb meg­mozdulásoknak is méltó he­lyet ad. A fejlesztés ez évben is folytatódik. Portalanított út épül, a szociális blokk alap­jai készen állnak, így re­mény van arra, hogy az üdü­lési szezon kezdetéig férfi- női WC-t, mosdót, zuhanyo­zót és szaunát is átadnak rendeltetésének. A tervek között büfé és konyha építé­se szerepel, s a település la­kói egy olyan étkezőt is sze­retnének, amely a tájba illő külsővel garantálná a kultu­rált étkezési körülményeket. 1985-ben létrejött a Ha- rangodi Intéző Bizottság munkájának köszönhetően ez évben már nemcsak a hét­száz fős tékatábor résztvevői, hanem más közösségek is él­vezhetik a harangodi üdülő- központot. Lesz itt építőtá­bor, amelynek tagjai segítsé­get nyújtanak majd az épít­kezésekben, környezetvédő tábor, számítógépes, sport- és zenei tábor, valamint nép­tánc és napközis tábor is lé­tesül Harangodon. Gazdasá­gi társaság létrehozását is tervezik, amely elsősorban a célkitűzések gyorsabb .ütemű megvalósítását, a vállalati üdülők nyugati partszaka­szon való megépítését szol­gálná. A sajátos természeti kör­nyezet megóvása érdekében továbbra sem tervezik a te­rület egyéni parcellázását. (k. é.) könyvvásár Túlzás nélkül mondható, az érdeklődés központjában ezen a héten is a könyvhét eseményei álltak. A megye különböző tájain ezekben a napokban mintegy 30 iró— olvasó találkozót rendeznek, változatlanul sokan nyitnak be a könyvesboltokba, s ke­resik fel a könyvárusító pa­vilonokat is. Az olvasási kedv bizonyítéka, kevesen távoznak üres kézzel. Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utcán Ágoston Zoltán­ná kisgyermekével . a köny­veket böngészi. A könyvheti antológiákat, a Körképet, a Rivaldát és a Szép verseket választja. Két tetszetős kiál­lítású gyermekkönyvet is melléjük tesz. — Gyed-en vagyok, a Ság- vári-telepen lakunk és csak most értem rá feljönni a vá­• rosba. Eléggé sokat költünk könyvekre, és hogy a gyer­mekeink is olvasókká válja­nak, őket is gyakran meg­ajándékozzuk egy-egy gyer­mekkönyvvel. A mellette álló kískatona. Szabolcsi Miklós hézagpótló könyvét, a Világirodalom a 20. században című müvet és Sándor Iván Századvégi tör­ténetét veszi meg. — Megkapott mindent, amit szeretett volna? —kér­dezem tőle. — Schwajda György Cso­dáját nem találom egyik pa­vilonban sem. Mint mindig, legtöbben a helyi kiadványokat forgal­mazó pavilon előtt állnak. Márföldi Béla könyvtáros, aki ezen a héten alkalmi könyvárusnak csapott fel. el­mondja, hogy nagyon sokan keresik a szabolcsi kiadvá­nyokat. Már csak néhány da­rab KM-magazinja van (ed­dig 700 darabot adott el), s reméli, még délelőtt kap utánpótlást. Borsos ára elle­nére, sokan vásárolják Lu­kács Ödön Nyíregyháza tör­ténete című hasonmás ki­adását, amelyből csupán eb­ben a pavilonban 200 fogyott el. Margócsy József könyveit, a Nyíregyházi útikalauzt, Ratkó József Kő aló! című kéziratos kötetét, és a Tisz­ta szívvel-füzetek darabjait is sokan megveszik. Vida Erzsébetet, a Besse­nyei Könyvesbolt vezetőjét a forgalomról, a legkeresettebb könyvekről kérdezzük. — Boltunk forgalma már az első két nap meghaladta a 100 ezer forintot. A három pavilonunkban is sok köny­vet adtunk el. Már az első napokban elfogyott a titok­zatos szerző Csokonai Lili könyve. John Paget Magyar­ország és Erdély című úti­rajza. Temesi Ferenc Por cí­mű munkájának most meg­jelentetett második kötete, Vathy Zsuzsa Itthon vagyok- ja. és Schwajda György Cso­dája. Ennek ellenére a könyvheti választék jelentős részét kínáljuk még. Köny­vesboltunkba ezer darab ér­kezett Moldova György Ár­nyék az égen egyszemélyes antológiájából, amiből még 300 maradt, de ajánlani tud­ják például Domahidy And­rás, az Ausztráliában élő író Vénasszonyok nyara című kötetét is. amelynek néhány fejezete „az Észak-keleli- Magyarországon a mesebeli Szabolcs-szatmári tájon" ját­szódik. Az idei könyvhéten 13 pa­vilonban árusítottak a Zrí­nyi Ilona utcában könyve­ket. Talán ennek is köszönhe­tő. hogy már a hét elejéig, csupán a nyíregyházi boltok és pavilonok forgalma meg­haladta a 750 ezer forintot. Becslés szerint az eladott könyvek értéke eléri a bűvös 1 millió forintot. Sokan vettek részt a me­gye különböző tájain rende­zett író—olvasó találkozókon. Mint Toldi Gyulánétól. a megyei könyvtár igazgatóhe­lyettesétől megtudtuk. Végh Szabolcsi kiadványok. Antal kivételével minden meghívott író és költő meg­tisztelte a megyénket. Végül is a tervezett harminc talál­kozóból harmincnégy lett. Az íróvendégek és a szervezők véleménye szerint a legjob­ban sikerült találkozót a ta­nárképző főiskolán rendez­ték, amelynek a vendége Do­bos László és Czine Mihály volt. (bodnár) A tárgyalóteremből Megszöktek és betörtek (Harangod) A Nagykálló melletti Harangod egyre na­gyobb népszerűségnek ör­vend a pihenésre vágyók, a természetet kedvelők köré­ben. Nem véletlenül. A több mint 52 hektáron vízfelület, a környezetében lévő 200 hektáros erdő, valamint a nyírségi tájra jellemző ho­mokbuckák, dombok, ideális környezetet teremtenek. A terület hasznosítására, üdü­lőkörzetté való nyilvánításá­ra 1980-ban születtek az első tervek. A terület üdülőköz­ponttá alakításának folyama­ta az utóbbi két évben ala­posan felgyorsult. Széles körű társadalmi összefogás eredményeképp megépült az ivóvíz és vil­lanyhálózat, a Makovecz Im­Megszökött a tiszadobi gyermekvárosból 1984 októ­ber elején három fiú: R. Jó­zsef, Á. József, valamint Sz. Sándor. Éjszaka a faluban csava­rogtak. Bemásztak egy sző­lőskertbe, ahol megdézsmál­ták a tőkéket, majd elhatá­rozták, hogy betörnek a 92. számú élelmiszerüzletbe. Megpróbálták felfeszíteni a bolt fából készült' ajtaját, de ez nem sikerült nekik. Ak­kor úgy döntöttek, hogy in­kább az ABC-be törnek be. Egy téglával bezúzták a ki­rakatüveget, úgy hatoltak be az üzletbe. Egy magnót, több tábla csokoládét, jónéhány üveg pálinkát és több karton cigarettát vettek magukhoz, 9500 forint értékben. A lo­pott holmit a gyermekváros épületének hátsó részében rejtették el, ahonnan aztán minden előkerült. Nem térült meg azonban az a 3200 forint összegű kár, amit a kirakat betörésével okoztak. R. Józsefnek ezeken kívül volt még egy külön akciója. 1985. augusztus 5-én, mikor az intézetből szabadságra en­gedték, betört Tiszavasvári 1-es számú italboltjába, ahonnan 1200 forint értéket meghaladó cigarettát és italt vitt el. Ezek egy részét elfo­gyasztotta, a többit pedig a környéken elrejtette. A fiatalkorúak bírósága R. Józsefet — akit időközben a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság nem jogerősen 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélt lopás miatt — két rend­beli lopás bűntette miatt, részben mint társtettest, va­lamint két rendbeli lopás vétségében (egy esetben an­nak kísérletében) mint társ­tettest 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Á. József 8 hónapi szabadságvesztést ka­pott, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesz­tették. Sz. Sándort — akit a miskolci bíróság természet elleni erőszakos fajtalanság miatt 1 év és 8 hónapi sza­badságvesztésre ítélt — 8 hó­napi szabadságvesztés-bün­tetést kapott. Áz ítélet jog­erős. B. A. A szabolcs-szats»Ari szö­vetkezetek legutóbbi számában a nyírbátori Üj Barázda Tsz Zrínyi Ilona brigádját mutatta be olvasóinak. A 16 tagú baromfitenyésztő szo­cialista brigád 1973-ban alakult. A termelési vállalásokat a bri­gád minden évben teljesitette. növelték a leadott pecsenyecsir­ke átlagsúlyát évenként 3—9 de kagrammal. Vállalták az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmánymennyiség csökken­tését is. Az elmúlt öt évben mintegy egymillió forint értékű takarmányt sikerült megtakarí­taniuk. A kollektíva öt év alatt több mint 250 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a te­lepen, további 40 ezer forint ér­tékű munkát fordítottak a vá­rosi fürdő, majd a saját üdülő­körzet szépítésére. A brigádban hárman végezték el a szakközép- iskolát, egy tag technikus minö- sítövizsgát tett baromfitenyésztő szakon. A SZABOLCSI ÉPÍTŐK a vállalati párt vb-üléséről kö­zöl tudósítást, melyen összegez­ték az 1986 87-es politikai okta­tás tapasztalatait. A testület megállapítja: „A korábbi évek­től eltérően rendkívüli mérték­ben megnőtt az aktivitás, a vi­táknak csak az autóbusz indu­lásának ideje szabott határt.” Jónak minősítették azt a szerve­zést, hogy a pártoktatásba be­vonták a szakszervezeti aktivis­tákat is. A következő oktatási évben több alkalommal igényel­nek külső előadót, amikor is összevont foglalkozásokat lehet­ne tartani például a központi telepen. A munkaidőalap kímé­lését szolgálta az a gyakorlat, hogy a vitakörökön kölcsönösen résztvettek a KISZ-esek és gaz­dasági vezetők is, és fordítva. A munkaidőalap védelme érdeké­ben KISZ-alapszervezetenként három vitaköri foglalkozás, KISZ-taggyülés keretein belül 1—1 napirendi pontként került megtartásra. A beiskolázottak 68®o-a rendszeresen, 18" i,-a alkal­manként— átlagban 3 foglalko­záson — vettek részt. A balkAnYi Állami gazda­ság egyik írásából megtudjuk, hogy a gazdaság központja mögötti területen húsz hektár területen fiatal almacsemetéket ültettek. Ősszel újabb 26 hektáron telepí­tenek almát. Négy év múlva fordul termőre a most telepített Idared. Starkinson és a Namé- nyi jonatánfajta. Az új telepítést körül kerítik ennek értéke kb. 700 ezer forint. Május, júniusban a vízrendezést is elvégzik, er­re várhatóan 600 ezer forintot költ a gazdaság. Hektáronként 100 mázsa mészköport szórtak ki, mert ez jelentősen javítja a sa­vanyú talajt, és így annak jobb a tápanyagfelhasználása. A KEMÉV ÉPÍTŐK legújabb számában a Vöröske­resztes szervezet 1987. évi mun­katervét ismerteti. Előadásokat, filmbemutatókat szerveznek „Az alkohol és a dohányzás káros hatása a születendő gyermekre” címmel. Akciót hirdetnek a füst­mentes munkahelyért, a nemdo­hányzószobák „Füstmentes iroda” feliratú matricát kapnak az ajtajukra. Egészen új felada­tot vállal idén a szervezet: egy leszázalékolt dolgozó családját fogják patronálni, aki férje ha­lála óta egyedül neveli öt gyer­mekét. De az idősekről sem fe­ledkeznek meg. Rendszeresen lá­togatják a sóstói szociális ott­hon lakóit, segítenek a nagyobb munkák elvégzésében, s apró ajándékokkal lepik meg őket. Beneveznek a városi Vöröske­reszt által meghirdetett „Háztar­tási ismeretek” című vetélkedő­be. Továbbra is elsődleges fel­adatnak . tekintik a véradó nap megszervezését. JMEEXng Felvásárlás terven felül A Kelet-Magyarország má­jus 28-i számában megjelent cikkükre szeretnénk reagál­ni. A cikkből kiderült, hogy a regionális húsüzemek és ebben külön kiemelve, szö­vetkezetünk húsüzeme is napjainkig a tervezett sertés- felvásárlások felét, illetve harmadát teljesítették. Ez ránk nézve nem igaz, mert a számok a következők: 1986. január 1. és június 1. között 5490 db sertést vásá­roltunk fel és vágtunk le. 1987 hasonló időszakában 9401 db-ot, az éves terv 49 százalékát június I-ig. A ter­vünk 7915 db volt, így a tervezett mennyiség 118 szá­zalékát vásároltuk meg és vágtuk le. Leitner György elnök Ságvári Tsz, Nyíregyháza

Next

/
Thumbnails
Contents