Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-25 / 148. szám
1937. június 25. Kelet-Mag^arország — Nyíregyházi Élet 3 Szíveskedjünk permetezni Fehér plakát Az út menti fák némelyikének törzsén fehér plakát hirdeti: rajaik az amerikai fehérszövőlepke első nemzedéke. Remélhetőleg csak innen tudhatja meg a városlakó eme biológiai esemény bekövetkeztét, és nem a lombokon megjelenő szöszös szövedékről, amelyben vígan lakmároznak és híznak a zöldessárga hernyók. Karantén kártevő ... A szaknyelvi kifejezés átment a közhasználatba, és senki nem vitatja az ellene való védekezés fontosságát. Azaz ... Eltérő szorgalom — Sajnos soha nem elég az a figyelem- felhívás, amit az ügy érdekében megteszünk — tájékoztat a nyáreleji helyzetről Szikora Andrásné, a városi -tanács termelés-ellátás- felügyeleti osztályának vezetője. — Talán abban van a probléma nyitja, hogy a táplálékként és élettérként szóba jöhető zöldfelület tulajdonosai különböző viszonyban vannak a szóban forgó fákkal. A kiskerttulajdonosok szorgalma, gondossága és kert- szerelete eltérő, némely közterületek pedig illyen szempontból majdhogynem gazdátlanok, végül is nekünk, a tanácsnak kell gondoskodnunk róLa. Az ilyen közterületek — ebbe értendők a parkok, az utak fái — általánydíjas szerződés keretében a Közterületfenntartó Vállalat által védetnek meg, a tanács költségére. Ezzel nincs is baj, mert könnyű megfigyelni, koncentrált gépösszpontosítással gyorsan megpermetezni, megsemmisíteni a kártékony pillangó hernyóit. Gond inkább a kistermelőkkel, a kiskerttulajdonosokkal van, pontosabban lehet. A túlnyomó többség ugyanis nem várja meg a figyelmeztetést. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ka- i.mténosainak felhívását: szíveskedjenek lepermetezni a 'fertőzött fákat, ellenkező esetben bírságolunk, sőt feljelentést teszünk. — A kritikus időszakban sor"a járjuk az egész várost, sőt a város környéki mellékés dűlőutakat, valamint a társult községek utcáit is — fejti ki módszerüket Molnár József zárszolgálati — ez a karantén magyar neve — felügyelő. — Megkülönböztetett figyelmet fordítunk azokra az útvonalakra, amelyek a városon keresztül tranzitnak szá- mítanaik. Gondolok itt a négyes városon belüli szakaszára, a naményi és záhonyi, valamint a tokaji és debreceni útra. Itt egyszerűen nem fordulhatnak elő az út mentén hernyófészkek. Országos érdeket veszélyeztetnek, a teljes gyümölcsexportot. Mondhatnánk, hogy hol van még az alma ... Az még tényleg odébb van egy évszakkal, de tudjuk, hogy a köszméte már megindult. És igaz, hogy a városkörnyéki barackfákon összesen nem lesz egy vagonnal, de azért a többi gyümölcs érése is sorba követi egymást őszig. A védekezést törvény írja elő, ezt betartani mindenkinek kötelessége. A karantén felügyelők — miként azt tavaly a városban nyolc esetben, a megyében pedig 15-ször magcselekedték — büntetnek, ha elhanyagolt fákkal találkoznak. Helyszíni bírságként azonnal kiróhatnak ötszáz forint bírságot, amennyiben a felszólításnak nem tesznek eleget valahol. Nem alkalmazzák azonban rögtön a törvény ilyen súlyos szigorát. Először csak jóindulatú figyelmeztetés hangzik el, hogy egy-egy ágat el kell távolítani. Ha azonban már tarrá rágott fákat látnak, és nyilvánvaló hanyagságot, akkor nem riadnak vissza a (maximum) 500 forintos bírságolástól. Ha valakire még ez sem hat, azt kötelességük feljelenteni. A növényvédelmi szabálysértés pedig háromezer forintba is kerülhet az elkövetőjének. Másoké is tönkremegy — Találkozunk visszaesőkkel — folytatja Molnár József. — Olyanokkal is, akik minden évben fennakadnak az ellenőrzésen. Pedig nem csak saját magát hozza kényelmetlen helyzetbe az illető, hanem a szomszédját, vagy akár a fél utcát. így nem lehet csodálkozni, ha hívásra megyünk ki. Senki sem köteles eltűrni, hogy más hernyója másszon az ő fájára. Vagy — nagyobb almás esetében — néhány tízezer forint értékű mäkZek alma exportja hiúsuljon meg. A város környékén a legtöbb nyűg és gond az orosi út két oldalán akad az amerikai fehér szövőlepkével. Csak résziben magyarázza ezt a tény, hogy errefelé nagyon . sok a kent, hiszen van ennyi Nyírszőlő irányában is. Nagyon szem előtt van és mesz- szire „világit”, egy-egy hernyófészek. Jó 'élettér is a kártevőknek, rengeteg a gyümölcsös. Résen kell lenni: védekezés a kiskertben. Azokon a helyeken, ahol semmilyen eszközzel nem lehet rábírni a területet birtokló állampolgárt a permetezésre, jön a végső eszköz: a kényszervédekezés. Ez pedig nem más, mint hatósági rendelkezésre elvégzett permetezés, természetesen a tulajdonos költségére. Ezt a pénzt aztán a tanács egyenes adó módjára hajtja be. Szerencsére ilyesmire a közelmúlt esztendőkben nem került sor, korábban azonban igen. Legjobb a megelőzés A tanács illetékes osztálya és a zárszolgálati felügyelet tehát minden eszközzel — ennek megfelelően sikerrel — akadályozza meg a szövőlepke felléptét és eléri visszaszorítását, ha megjelent. A növényvédő állomás szakemberei mindazonáltal legfontosabb eszköznek a megelőzést tartják. Aki csak egy kicsit is törődik környezetével, az nem tűri el, hogy a gusztustalan hernyófészkek-eluralkodjanak a kertjén. Felmérésük szerint közel a teljes védekezés, de legalább a nyolcvan százaléka, mechanikai lehet, egy kis figyelemmel. Vagyis azzal, hogy a megtámadott ágat lenyessük, és elássuk, vagy elégetjük. Ha pedig olyan erős fertőzésről van szó, amit már gradációnak hívnak a szakemberek, akkor kiváló és mindenkinek hozzáférhető, emberre veszélytelen, mégis nagyhatású szerek állnak rendelkezésre. A Ditrifon, a Decis és a Chinetrin száz százalékos hatású. A tanács és a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás pedig még idejében felhívja mindenkinek a figyelmét a már említett plakátokon, de még a lapunkban elhelyezett előrejelzésekben is arra, hogy elérkezett a permetezés ideje. — Az idén különben nem kell számítanunk valami kimagasló rajzásra és kártételre — mond valami vigasztalót is a karantén főfelügyelő. — Vizsgálataink szerint 1979 és 1983 között elenyészően kevés volt a szövőlepke, az utána következő száraz meleg nyarakon viszont nagyon emelkedő irányzatot figyeltünk meg. Ennek három évi tetőzése után most leszálló ágat tapasztalunk. Nem lehet ugyan tudni, hogy milyen lefolyású lesz a nyári rajzás, az őszit még kevésbé, így csak egyet lehet tenni: nem lankadó figyelemmel résen lenni. Vannak egyébként olyan vizsgálataink is, amelyek a város más és más részeit külön külön érté- i kelik. Ezek alapján tudjuk, hogy a mostani rajzás ereje Borbánya térségében várható a legerősebbnek. Akik tehát errefelé laknak, vagy itt van kertjük, készülhetnek a kártevő megjelenésére. „Karanténos jó tanácsok" — Az amerikai fehér szövőlepke egyébként nem az egyetlen, bár kétségkívül a legveszélyesebb kártevő, amely veszélyezteti exportérdekeinket — tér ki Molnár József végül más kártevőkre is. — A törvény, ami reá vonatkozik, érvényes még egy sor más „ellenségünkre” is. Ugyancsak kötelező a védekezés a kaliforniai pajzstetűre, a burgonyabogárra, hogy csak a mostanában előforduló legfontosabbakat említsem. Ezekből hí elegendő egy darabot megtalálni az exportládában, és visszadobják az egész szállítmányt. A külföldi országoknak elemi érdeke, hogy semmiképpen ne kerüljön be hozzájuk, olyan károsító, amely még ott nincs, vagy csak kevés számban. Magyarország a bejövő áruval éppilyen szigorú. Erre mi is ügyelünk és szigorunk éppen olyan, mint az otthonival szemben. A legszigorúbb azonban a kistermelő és a kerttulajdonos saját magával lehet, és ezzel tanujelét adhatja {igényességének, kulturáltságának is. Mind a tanács, mind a karantén hatóság képviselői elmondták, hogy az elmúlt esztendőkben jelentősen javult az ilyen irányú munka színvonala. Ez nagyon örvendetes, de nem jelenti azt, hogy munkanélküliség fenyegetné a karanténosokat. ’• v ' ■ • • ■ ' «' ■ Esik Sándor összetéveszt h ©tét lenek Tájékoxódási pontok Nyíregyháza városképe sokkal szegényebb lenne már, ha nem találkozhatnánk Bán Ferenc Ybl-díjas építőműviész alkotásaival. Már-már jelképpé nőtt a megyei városi művelődési központ, mellette a kezdetben kételkedő is megszokta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épületét, a színészházat — bár tetejét illetően hiányokat érzünk — igen jól a térbe illőnek tudjuk. A borbányai katolikus templom egy mind jobban növekvő családi lakótelep bejárati kapujaként is felfogható. Az építőművész sok munkájától magát távol tartó, s éppen ezért igen tárgyilagos magyar művósztársa, Makovecz Imre így írt egy cikkében: „Bán Ferenc építészetének színvonala európai mércével mérhető. Érzékenysége, tájékozottsága messze meghaladja a hazánkban megszokott színvonalat.” Ennek tudatában illesszük nyíregyházi művei sorába a tanácsi továbbképzési központ épületét is, mely a Sóstón látható. Bármelyik épületét vesszük is vizsgálat alá, az Világos: rendhagyóak, korántsem kapcsolódnak azokhoz az elképzelésekhez, melyekét az átlagember egy-egy épületről vall. Volt, aki kicsit ironikusan így szólt: a nyírségi homokon virágzik a japán építészet. Más a művelődési ház láttán kiáltott fel: íme, a Pompidou-központ! Ez az ember viszont nem tudta, hogy a művelődési ház terve már régen elkészült, amikor a párizsi épületet tervezni kezdték. Az viszont négy év alatt felépült, míg Nyíregyházán 12 év múlt el, míg Bán Ferenc tervéből valóság lett.' (Hadd tegyem hozzá, az eredeti tervet alaposan megnyirbálták, pénzügyi okokra hivatkozással.) De lett légyen a kritikus bármilyen, ironikus vagy rosszindulatú, irigy vagy megértő, egy tény maradt: építészmérnök fiatalok egész hada járt rendszeresen Nyíregyházára, hogy Bán-terveket, -épületeket tanulmányozzon, aminek fő óka nyilván az volt, hogy művészünk „európai mércével” mérhető, rendkívüli. Mint ilyen, nyilván nem könnyen talált megértésre szakmán belül is, de főleg a megrendelők, az értetlenek, a kivitelezők nézték ferde szemmel a szokatlant, az újat. A tervező, az építőművész ugyanakkor nem adta meg magát. Ha mátészalkai vagy kis- várdai, vagy éppen tiszavasvári tanácsházáról esett szó. ragaszkodott azokhoz a művészi eszményeihez, melyek vezérelvként irányítják. . Egy-egy város nem lehet meg tájékozódási pontok nélkül. Ezt tudja jól a tervező is. Éppen ezért, amikor középületre kap megbízást, s ahhoz teret, igyekszik olyat alkotni, ami megfelel ennek az elvárásnak. A megyei városi művelődési központ például a város közepén, de mégis összekötőként a Bujtos felé, formájával és tömegével pontosan ilyen funkciót is betölt. Ez' majd különösen akkor lesz mindenkinek egyértelmű, ha kinyílik a tér, a Szabadság tér és a Véső u'toa lebujai helyett olyan épületegyüttes alakul ki, mely karakteressé teszi a környéket. Gondoljuk el, hogyan tárul majd az emberek elé a Krúdy mozi, a művelődési központ, az SZMT-székház, a megyei könyvtár épületegyüttese, lényegében a város kulturális centruma!. Ha ezt sikerülne megfelelő ‘térkompozícióval összekötni, hozzá megfelelő infrastruktúrát kialakítani, akkor itt valóban egy olyan központ jöhetne létre, mely páratlan lenne Magyarországon. A művelődési házat sokan nem értették. Kezdetben igen nagy ellenérzéseket is kiváltott. Ma már el se tudnánk képzelni nélküle a várost. A hídalak, a két lábon álló épület már külsejével is elárulja, hogy mi lehet benne, s ugyanakkor egy ka- tedrális látványának érzetét is kelti bennünk. Hogy a kivitelezése meglehetősen gyenge, hogy sók minden, így a lift is hiányzik, hogy a funkció közben zavarokról is beszélhetünk, az nem a tervező számlájára írható. Gondoljuk el: csaknem másfél évtizedig fúrták, faragták, módosították a tervet, építették magát az épületet. A szakszervezeti székház közvetlen mellette, szanált területen, adott programmal és költséggel épült, olyan elvárással, hogy a művelődési házzal együttest, városi teret 'képezzen. Nem tagadható, hogy az eredeti tervet a szakszervezetek többször módosították, hiszen nekik volt egy kialakult elképzelésük, hogy legyenek az irodák, egy nyaktag és ezután a nagyterem, amit bérbe is lehet adni. Ez aztán eldöntött sok mindent. A megoldás kétségtelen meghökkentő az első látásra. Itt is találkozunk azzal, hogy a szerkezet uralkodóan látszik. Tulajdonképpen ez egy lerombolt piramis érzetét kelti, s ez is lett volna a cél, ami akkor valósul meg teljesen, ha az eredeti elképzelés létesül. Nem kisebb vitát kavart a belváros egyik legeredetibb épülete, a színészház. Igaz, az építő, de a leendő lakó is berzenkedett, hiszen itt háromszög alaprajzú szobákat is ki* alakítottak, de mint kiderüli, ez jól rendezhető. Az épület építése közben bántó változtatásokat eszközölték, ami nem vált a ház javára. Sajnos az épület nem csatlakozik a környező házakhoz, ez azonban abból adódik, hogy a város által korábban elképzelt környezet nem alakult ki. A színészház ennek ellenére rövid idő alatt kedves lett a városban élőknek, s már korántsem kísérte' olyan zaj, mint a korábbi Bán-épületeket. A borbányai templom egyenesen közkedvelt lett a város szélén, ami köszönhető annak, hogy modernsége ellenére is közérthető, egyszerű elemei szépen megépít- hetőek voltak. Ma már a város kapujában állva a korszerű építészet első katonájaként köszönthetjük. Mint e rövid, s korántsem szakszerű felsorolásból látható: Nyíregyháza az ő révén rendelkezik olyan házakkal, illetve középületekkel, melyek egyéniségek, erősek, szo- borszerűen meghatározzák azt a teret, ahová készültek. Bán saját erős egyéniségéi tette át ezékbe a modern épületekbe, vállalva azt is, hogy sókan bírálják, nem szeretik, de talán éppen az ő épületei révén jutnak közelebb a mai építőművészethez. Neki mindig olyan feladat jutott — kivétel egy tervnek megmaradt tömbbelső —, ahol szabad téren kellett valami fontosat megalkotni, olyan épületet, mely nem kapcsolódott semmihez. Talán ennek is köszönhető, hogy minden egyes épülete kísérlet, s csak ez a kísérleti jelleg kapcsolja össze a kész épületek. Ma már a Bán-épületek jól felismerhetőek, a különbözőség ellenére is stílusjegyei vannak, csalhatatlanok. Olyan korban élünk, amikor új technika van jelen, újak az anyagok, s főleg új és -más szellemi színvonal és igény ás jelen van. Ezt természetesen az építőművész sem hagyhatja figyelmen kívül, akkor se. ha sokan nem értik meg. Bán Ferencnek szerencséje van, mert már a középnemzedék is felfogta: az amit csinál, lehet, első pillanatra szokatlan, de korszerű, s egy más szépértékkel mérve a szép normáinak is megfelel. Ennek a következménye, hogy ma már egy-egy épület, melyet ő tervezett, jelkép a városban, szignálnak választja a városi televízió, ezek kéredzkednek a képes levelezőlapokra, ezék mutatják Kulcsár Attila sárga és piros házai mellett a város nyitottságát. Egy korábbi nyilatkozatában mondta Bán Ferenc: „Természetesen a posztmodern is hatással van rám, bármennyire szidják, megpróbálom beépíteni elemeit, azokat, melyek nekem tetszenek. Közben nem akarom feladni a korábbi módszereimet sem. Általában, hogyha nehéz probléma megoldása előtt ált az ember, a problémák rákényszerítik, hogy minden fajta hatástól elvonatkoztasson. Amin tegnap talán még bosszankodtunk, azt mára megszokjuk, holnapra megszeretjük. Holnapután pedig büszkén mutatjuk mindenkinek. Ezek az épületek már Nyíregyháza szerves részei, olyan tájékozódási pontok, melyek mással össze nem téveszt- hetőek. Ennél nagyobb elismerés aligha juthat építőművésznek, aki keze nyomát rajta hagyja egy fejlődő, változó, modernizálódó, magát európainak valló városon. Ha igaz, hogy minden épület üzen a jövőnek, akkor Nyíregyházán vállalhatjuk, hogy a jövőbe küldött jelek között ilyen középületek is vannak. Bürget Lajos Az ország valamennyire is jelentős városai közül már csak Nyíregyházának nem volt sportcsarnoka.'Most lesz. Képünk: a bujtosi szabadidőközpontot ábrázolja maketten.
