Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. június 20. Szatmér gyöngyszeme: Cseke Féltégla helyett fehérítő Élő lesz a történelem ' Honismereti tábor Nyíregyházán Több mint tíz esztendővel ezelőtt érlelődött meg az a gondolat, hogy diákok részére megyei honismereti tábort szerveznek. 1976-tól áldozatkész pedagógusok, muzeológusok, levéltárosok, mozgalmi vezetők irányításával minden évben megrendezik a szőkébb pátria történeti múltja és népélete iránt érdeklődő középiskolás fiata- talok és úttörők találkozóját. A tábornak az eddigiek során Vásárosnamény és Nyíregyháza adott helyet. A honismereti táborok a szákmai képzésen túl a különböző tárgyakkal, eredeti dokumentumokkal váló közvetlen találkozás, a személyes élményszerzés révén jelentős mértékben erősítik a résztvevőkben azokat az érzelmi szálakat, amelyek a szülőföldhöz, a hazához kötik őket. Nem sablonok szerint, hanem mindig az adott környezet vagy intézmény szempontjából gyakorlatilag is hasznos munka .elvégzésére szerveződnek e táborok. Az elmúlt esztendőkben a részt vevő diákok nagy értékű történeti és néprajzi anyagot gyűjtöttek, amelyek a Jósa András Múzeum és a Beregi Múzeum anyagát gyarapítják. A táborlakók közül többen szép eredményeket értek el az országos diáknapok rendezvényein Sárospatakon, néprajzi, helyismereti pályamunkával, a nyelvjárási gyűjtőpályázaton, az „ifjú népművész pályázaton”. A megyei néprajzi és honismereti pályázat ifjúsági tagozatán is évről évre szerepelnek a volt táborozok. A résztvevők közül többen már egyetemisták, főiskolások, és itt értek el szép eredményeket a honismereti munkában. Csak úgy lehet igazán szeretni a hazát, ha ismerjük történetét, fejlődésének állomásait, a nép sikereit és kudarcait. S ehhez a nagy egészhez hitelesítő jelleggel kapcsolódik az ölelésnyi környezet, a legszűkebb táj ismerete, a hagyományok föltárásában való aktív részvétel. A diáktáborok résztvevői mentik a még föllelhető értékeket, gyűjtik a múlt tárgyait, hagyományait, a szakemberek pedig földolgozzák, rendszerezik, elemzik azokat. Megismerni múltunkat, jelen valóságunkat, hogy jobbításán fáradozhassunk — legyen ez útravaló s vezérfonal a június 22-én kezdődő XII. megyei honismereti tábor résztvevőinek is, akik ezúttal az ifjúsági szervezet és Nyíregyháza várossá válásának történetével ismerkednek, valamint a névadási kultusszal foglalkoznak. Orosz. Szilárd alapítvány a Himnusz szülőföldjén Példátlan az eset, ami Szatmárcsekén történt, azaz, ha jelzővel illetjük, sokkal inkább illik rá az, hogy példás. Az idegen fölkereste az iskola igazgatóját és 10 ezer forintot adott át neki. Gyorsan szétszaladt a hír a kis faluban, az emberek azt találgatták, mi az oka. hogy egy pesti vendég épp a cse- kei gyerekek között osztja szét a pénzét? Mi is ennek jártunk utána. — Teljesen váratlanul ért, ami történt — idézi fel az eseményeket Vámosi Károly iskolaigazgató. — Megjelent itt Dancsi Lajos. Bemutatkozott, és közölte, hogy alapítványt kíván tenni, 10 ezer forintra. Abból tíz éven keresztül ezer-ezer forintot ajánl fel azoknak a gyerekeknek, akik a legtöbbet tesznek a Kölcsey-hagyomá- nyok ápolásáért, illetve a falu értékeinek őrzéséért. Később tudtam meg, hogy régóta visszajár már Cseké- re. Dancsi Lajos, a Budapesten élő vegyész a Kőbányai Gyógyszerárugyár egyik laborjának vezetője, 45 éves, saját megfogalmazása szerint „talán sem a felső, sem az alsó tízezerhez” nem tartozik, a havi fizetése pedig a nyelvpótlékokkal együtt sem sokkal több, mint az alapítvány összege. A csekei fogadóba annak megnyitása óta visszajár, mintegy 10 éve, családjával, barátaival. Igen elgondolkodtató a válasz, amit tőle kérdéseinkre kaptunk. — Semmiféle rokonom stb. nincs arrafelé — közölte levelében. — Szeretünk a gyerekekkel fürödni a Tiszában, Túrban, elmenni a Petőfi-, Móricz-, Kölcsey-, Rákóczi-. Bajcsy-Zsilinszky-em- 1 ékekhez, élvezzük a falu és a táj viszonylagos háborítatlanságát. — Mi vezetett az alapítvány felajánlására? Él bennem egy Kölcsey-kép: egyrészt a csekei magányban is a pozsonyi diétára tekintő „közösségi ember”, másrészt a vátesz, aki a Zrínyi két énekében a nemzeti tragédiát is megjósolta. De nem vagyunk-e valamennyien kissé „Kölcseyk”? Közelebbről: szerettem volna tenni valamit az egész faluért és a Kölcsey-kultusz ápolásáért egyszerre — ezért tettem alapítványt. Ez csak kicsi összeg, de lehetne magja egy ..Szatmárcseke barátai”-moz- galomnak. (Például van őrségi baráti kör.) De mi történt az első évben, az alapítvány első ezer forintjával? Fontolgatták: kutatómunkát,. hagyományőrző témájú pályázatot díjazzanak vele? A jövőben ezt teszik majd, de most, először, közfelkiáltással egy látványosabb megoldás mellett döntöttek: szavalóversenyt hirdettek, amire az egész falut meghívták. Legalább két kötelező fCölcsey- verset is el kellett fnondani. Jelentős az iskola’ hagyományőrző munkája — és a jövőben még sokkal többet kívánnak ezzel foglalkozni — amit a június 23-i nap megannyi eseménye is igazol. Szatmárcsekén találkoznak kedden a hagyományőrző úttörők, akik az orsz^f -v.. n részéből sereglenek oda, hogy megismerkedjenek Szatmár gyöngyszemével. Az iskolai kórus és a fúvószenekar köszönti a vendégeket, majd bejárják a falut, leróják kegyeletüket Kölcsey sírjánál, azután pedig Zsófi néni házánál, vagyis a helyi népművészeti „múzeumban” megkóstolják az eredeti szatmári szilvából készült lekváros kenyeret. Találkoznak azok leszármazottai val, akiknek egykor Kölcsey felolvasta, „kihirdette” művét: „Himnusz a magyar nép zivataros századaiból” címmel. Van egy szép hagyomány a faluban: szilveszterkor, éjfél előtt összegyűlik a falu apraja-nagyja, és amikor az új esztendőt jelezve meg- kondul a harang, közösen éneklik: Isten áldd meg a magyart! Csekét minden magyarnak látni kellene! Baraksó Erzsébet Az az idő már elmúlt, mikor fáradságot nem kímélve féltéglával súrolták divatosan kopottra a farmernadrágot a fiatalok. Manapság — mikor az előre koptatott a divat — ilyesmivel nem kell vesződnie a vásárlónak. — Volt rá példa, hogy új farmereket adtak be hozzánk koptatásra. Intenzív fehérítővel mostuk ki a ruhadarabokat, de Budapesten kőkoptatást is vállalnak. Ehhez különleges kövekkel dúsítják a mosólevet. Mi egyelőre még nem alkalmazzuk ezt az eljárást — tájékoztat Bajáik Andrásné, a Nyírségi Patyolat Vállalat műszaki igazgató-helyettese. 15 tonna ruha Az újabb szolgáltatások — mint a szőnyegszegés, a bőrés szőrmetisztítás vagy a szemfelszedés — mellett elsősorban mosást és vegytisz- títást végeznek a Patyolat központi üzemében. Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány kézen és gépen megy keresztül, amíg a gyűrött szennyesből szépen vasalt, tiszta ruha lesz. — Mielőtt gépbe kerül a holmi, eltávolítjuk belőle a különböző foltokat és kitisztítjuk az erősen szennyezett gallérokat — sorolja Jávor Pálné üzemvezető. — Ez any- nyit jelent, hogy havonta átlagosan 15 tonna ruhaneműt kell egyenként átnézni. Háziasszonyok a megmondhatói, milyen nehéz a kávé-," a gyümölcs-, a rozsda-, vagy a ragasztófoltok eltüntetése. Érthetően ehhez kell a legnagyobb szakértelem a Patyolatnál is. — Csupán a gyakorlaton múlik, hogy már ránézésre tudom, mitől származik a Hoiom-viszem" százfelé szennyeződés. Például a kóla belekeményedik az anyagba, a ragasztó hártyát húz rá, az enyv darabosra repedezik rajta — magyarázza Nadzon Györgyné foltkezelő szakmunkás. — A pecséteket speciális szerekkel távolítjuk el. Otthon persze nekem sem ilyen könnyű. A boltokban általában csak B6 folttisztító kapható, ami rendszerint maga is foltot hagy. Beleéghet a gomb... Van, amivel még ők sem boldogulnak. A beszáradt étolajat például szinte lehetetlen eltávolítani. Akár étolaj, akár más csöppén a ruhára, tanácsos minél előbb tisztítóba adni! Nem véletlenül kérik azt sem a megrendelőktől, hogy vegyék le a gombokat a ruhaneműkről. — Vegytisztításkor oldószerben mossuk ki a holmikat. 'Előfordul, hogy a vegyszer feloldja a gombot, s az szinte beleéghet az anyagba — folytatja Jávor Pálné. — Sőt, akad más gondunk is. Sokan úgy hozzák be a ruhákat, hogy kivágták belőlük a tisztítási útmutatót. Ilyenkor nehéz eldönteni, milyen eljárással dolgozzunk. A butikban árusított modellekhez gyakran eleve nem is adnak kezelési utasítást. Ilyen okok miatt megtörténik, hogy nem vállalhatjuk a tisztítást. — Ezt a dzsekit kénytelenek vagyunk visszaküldeni •— veszi át a szót Rekettyéd Zoltánná szakmunkás. — MűSzabadság a ruhagyárban Már hagyomány a Vörös Október Férfiruhagyárban, hogy akik a termelésben dolgoznak, egyszerre kapják meg nyári szabadságukat,. Idén július 13-tól augusztus A tárgyalóteremből Ittasan a volánnál Ittas járművezetés vétsége miatt a Nyírbátori Bíróság Mészáros Sándor teremi lakost 8000 forint pénzbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Nyíregyháza belvárosában, a Zrínyi Ilona utcán hajtott szeptember 3-án Mészáros egy Wartburggal. Mellette ment segédmotorkerékpárral T. András. Mészáros azonban elvesztette uralmát a kocsi fölött, a motorost leszorította az úttestről, majd a Vöröshadsereg út elején, a parkolóban megállt. A sérült autó, a motorháztető alól ki tóduló gőz feltűnt az ott szolgálatot teljesítő rendőröknek, akik a gépkocsiból kiszálló férfit igazoltatták és megszondáztatták. Kiderült, hogy Mészáros ittasan vezetett, vérében 2,65 ezrelékes alkohol- koncentrációt mutattak ki. A rendőrök a szondáztatás után Mészáros Sándor vezetői engedélyét azonnal elvették, de ő ennek ellenére még aznap a Luther háztól elment autóval a Virág utcáig. Mészáros Sándor a Nyírbátori Bíróság ítélete ellen fellebbezést nyújtott be, megyei bíróságunk azonban az ítéletet helybenhagyta. Bl A. szőrme béléssel készült, ami összemegy a mosásban. Nem tudunk mit kezdeni az egyik kabáttal sem. Bőrszegély díszíti, így sem mosni, sem vegytisztítani nem lehet. Csak harminc mosás A gondos körültekintésnek köszönhető, hogy nagyon kevés a reklamáció: csupán ezrelékekben fejezhető ki a megrendelések számához viszonyítva. — Legkevesebb gond a mosással van, pedig ez a nagyobb tétel: 40—42 tonna ruhát mosunk átlagosan egy hónap alatt — magyarázza Jávorné. — Persze gondunk ezzel is van, például a bér- ágynemű-kölcsönzéssel. Az utóbbi években rengeteget romlott a garnitúrák minősége. Elvileg ötven mosást kell kibírnia egy ágyneműnek, ám az újabbak legfeljebb harmincat viselnek el. Egy kisebb szobára való lepedőt, paplan- és párnahuzatot selejteztek ki a napokban a központi üzemben. Géprongy lesz belőle. Ezek helyett újakat kell vásárolni, mert itt a szezon: nyaranként a táborozások miatt megnő a kereslet a bérágyneműk iránt. Amennyire lehet, a vállalat is terjeszkedik. Most például a szatmári tájakat járják a szakemberek, s tárgyalnak a hozom-viszem szolgálat bővítéséről. Ha minden jól megy, év végére csaknem száz községbe jutnak el így a Patyolat szolgáltatásai. (H. Zs.) 1-ig szünetel majd a munka a nyíregyházi gyáregységben. A több, mint félezer lány és asszony közül jó néhányan pihennek vízparton ezen a nyáron a vállalat szervezésében. A VOR minden évben legalább tucatnyi helyen bérel üdülőket az IBUSZ közvetítésével. Idén többek közt Ba- latonzamárdiba, Gödre, Budapestre, Hajdúszoboszlóra utazhatnak a ruhagyáriak. A bérelt helyeket július második felében kifejezetten a nyíregyházi gyáregység dolgozói számára tartják fenn. Nagy az érdeklődés a lehetőségek iránt. Jelenleg már csak 1—2 üres szobát tudnak ajánlani a jelentkezőknek. Míg a félezernyi munkásnő pihen, a tmk-sokra és a takarítókra a szokásos nyári karbantartás vár a gyárban. A múlt évben nagyobb felújítás történt a nyíregyházi üzemben, ezért most csak kisebb munkákra van szükség. A takarítás, s a gépek tisztítása,'karbantartása terv szerint 50—60 ezer forintba kerül. Kocsival... Tétova, vak öregember áll a járdaszegélyen. Minden bizonnyal át szeretne menni a túloldalra. Fehér botját magasra tartja, ám nem mer kockáztatni. Egy fiatalember szegődik melléje, elindulnak. Jobbról, balról szabad az út, de a köszvényes lábak nem bírják az iramot. Lassan haladnak. Az imént még nem látott Mercedes veszedelmesen közeledik, csikorogva fékez. Gazdája durván szól a lehúzott ablakon: — Nem látják, hogy kocsival vagyok?! — De, látjuk — felel a fiú —, csak azt nem tudjuk, hogyan kapott jogosítványt! S nem tudjuk mi sem, kik e jelenet szemtanúi vagyunk a 12-es busz egyik megállójánál... (daróczi) Virágok az út mentén: bodza, pipacs, kamilla, jázmin. (E.E.)
