Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. június 19. Siker a nyári zenés játékokon Rákóczi a Várszínházban Bár a színházi évadnak hivatalosan vége van, nincs igazi vakáció a Móricz Zsig- mond Színházban: a hét elején tájelőadást tartottak, illetve folyamatosan készülnek a kisvárdai várszínházi bemutatóra. Több színtársulat részvételével rendezték meg a napokban a „zenés nyári színházi estéket” Szolnokon, amelyre az utóbbi évadban nagy sikerrel játszott zenés darabokat hívták meg, köztük a nyíregyháziak produkcióját az Irma, te édest. Június 16-án este volt Szolnokon a vendégjáték, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az Irmát a nagy érdeklődésre való tekintettel a következő évadra átviszik, és szeptembertől ismét játszani fogják. Ezekben a napokban a kisvárdai nyári bemutatóra készül a társulat. Tavaly szerepeltek először a Kisvárdai Várszínházban Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyenleni című történelmi drámájával, amely Rákóczi korában játszódik. Most ismét történelmi témájú darabot választott a rendező Lén er Péter, újra a „nagyságos fejedelem” kora elevenedik meg a színpadon, és ezúttal „maga” Rákóczi is színre lép. Szigligeti Ede, a Liliomfi szerzője írt színművet II. Rákóczi Ferenc fogsága címmel, Rákóczi neveltetéséről és ifjúkoráról. A fiatal Rákóczit Juhász György, Zrínyi Ilonát Gaál Erzsébet, Károly hesseni fejedelmet Bárány Frigyes személyesíti meg, a leánya Amália: Orosz Helga, a társulat új tagja, aki a Madách Színháztól szerződött Nyíregyházára. A további szereplők közüli jelentős történelmi alakokat kelt életre Csikós Sándor mint Kolonits esztergomi érsek, és Szigeti András gróf Bercsényi Miklós szerepében. Kitűnő művészek működnek közre a produkció színrevi- telében: a jelmezeket Miai- kovszky Erzsébet, a díszletet Székely László tervezte. Kisvárdán a várszínpadon július 3-án este fél kilenckor^ lesz Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága című történelmi színművének bemutatója. Azt követően még kétszer játsszák Kisvárdán, 4-én és 5-én, vagy ha arra a hétvégére elromlana az idő, akkor 6-án és 7-én. A művet ősztől a nyíregyházi színházban is láthatja a közönség. Kitekintés nyíregyházi szereplőkkel Bélcés-tarhosi zenei napok ' A felszabadulás után egy hajdanvolt kastélyban hozták létre a kodályi gondolat megvalósításaként Békés- Tarhoson a zeneiskolát. Erre az intézményre emlékezve 11. alkalommal rendezik meg a zenei napokat, amelyeket ösz- szekötöttek a karvezető továbbképző tanfolyammal és mesterikurzussal. A június 20-án kezdődő programban több hangverseny szerepel, Verdi Requie- mét adják elő 21-én, majd 26-án és 27-én Orff Carmina Burana című műve csendül fel, ugyanakkor a tarhosi kórusversenyt tartják, melynek résztvevői között található a Nyíregyházi Vegyes Kar Fehér Ottó vezetésével. Július 2-án Jevgenyij Nyeszterenko opera- és dalestjén tapsolhat a közönség, a zárást július 7—8-án, a mesterkurzus karnagyi versenyével (tartják. Csecsemőgondozók Tiszr^osvőriból A Nyíregyházi XI. Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái alkotótelep záró kiállításának anyagából Sebestyén Sándor Teknős emlék és Krzysztof Nitch (lengyel) Kulcs sorozatából egy alkotás. (Elek Emil felvétele) Kömörői dalosok Irodalmi presszó A vendég: Ratkó József Az eltelt évtizedben mindig a legjobbak között szerepelt a kömörői népdalkör. Végh Attila, a helyi iskola vezetője irányításával generációk nőttek „bele” a felnőtt csoportba. Az ország szinte minden jelentősebb népzenei rendezvényén szerepeltek már. Június 7-én például a szentendrei múzeumfaluban is felléptek: Túr-menti fonó című összeállításukkal. Szerepeltek Ungváron, Munkácson és többször a határmenti találkozókon. Nyírijeiteken ismét kiválóak lettek. Most iaz alkotmány napi ünnepi műsorra készülnék. A penyigei közös tanács, illetve a Zöld Mező Tenme- lőszövetkezet eddig is jó „pártfogónak” bizonyult; s a jövőben is igényt tart a népdalkor e segítségre, támogatásra. Ratkó József költővel találkozhatnak az irodalom barátai június 21-én vasárnap Nyíregyházán, az Irodalmi presszóban. A Nyírthotel Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvállalat és a megyei írócsoport közös rendezvényén a József Attila-díjas költő „Kő alól” című verseskötetéről és az új drámájáról beszélget majd . a házigazda, Katona Béla irodalomtörténész. Közreműködik Csikós Sándor, Jászai-díjas színművész. Az irodalmi matiné ezúttal is a Korona bárhelyiségében lesz, és 10 órakor kezdődik. Az országos csecsemőgondozási versenyen a tiszavas- vári Pethe Ferenc Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói — Dobos Mária, Gazsi Tünde, Hamerszki Judit, Kokas Enikő és hitkei Krisztina — ötödik helyezést érték él. A lányok hatodikos koruk óta tagjai a vöröskeresztes szakkörnek. Ebben az évben úgy gondolták, hogy jelentkeznek a csecsemőgondozó szakikörbe is, hiszen a gyerekeket mindannyian szeretik, és itt szerzett tudásukat jól tudják majd hasznosítani gyakorló édesanyaként. A szakkör kezdetben kellemes babázásnak ígérkezett, 23 lány jelentkezett rá, eleinte Mankóczi Mária, később Bokor Sarolta védőnő irányításával tanulták a szakszerű csecsemőgondozást. Két kau- csukibafoát fürösztöttek, pe- lenkázíak, öltöztettek és közben szakkönyvekből sajátították el az elméleti ismereteket. Mindebből házi versenyen vizsgáztak, amelyről a legügyesebbnek bizonyult öt lány továbbjutott a területi fordulóra. Innen bekerültek a megyei versenyre, amit — nagy meglepetésükre — szintén megnyertek. Egyre több időt töltöttek az iskola orvosi szobájában és Saci néni már nemcsak szakkönyveket, hanem saját főiskolai jegyzeteit is elolvastatta, hogy minél tájékozottabbak legyenek. A tavaszi szünetüket mindannyian feláldozták. Elmentek a csecsemőgondozási tanácsadásra, ellesni, hogy ott mit is csinálnak a kisbabákkal. Bejártak a bölcsődébe, ahol foglalkozásokon vettek részt és a konyhán bébiételkészítésben segédkeztek. És a kaucsukbabák helyett végre igazi, élő kisgyereken „gyakorolhattak”: a fiatal védőnő albérletében ugyanis a háziak örömmel fogadták kilenc hónapos kisfiúk mellé az öt „dadát”. Andriska eleinte furcsállotta maga körül a nagy sürgés-forgást, de később már az volt a baj, ha nem foglalkoztak mind az öten ővele. Az országos fordulóra Csillebércen került sor, huszonegy csapat részvételével. Tudásukkal nem is vallottak szégyent, sok kismama tiszteletére vált volna ennyi ismeretanyag! Jól feleltek a főzelékekből, gyümölcslevek - ből, a lázcsillapításból, a bőrbetegségekből, védőoltásokból, súlymérésből, fürdetésből és a szakszerű peienká- zásból. Nem kaucsukbabán, de nem is élő kisgyereken kellett bemutatni a gyakorlati feladatokat, hanem egy olyan többezer forintos, „majdnem” igazi babán, amelytől szemük-szájuk elEgyetlen vízszennyezés volt Csapadékos május — alacsony víz Aki kíváncsi, milyen volt a május, annak csak ennyit: rendkívül csapadékos. Csupán emlékeztetőnek néhány adat. A Nyírségben a lehullott csapadék 82 milliméter volt, szemben a sokévi átlaggal, aimi 54 millimétert tett ki. Felső-Szabolcsban 16 milliméterrel, a Kelet-Nyíren 17-tel, az Ecsedi-láp környékén 13-mal, Beregben 10-zel, a Tisza—Szamos közben 14- gyel volt több a milliméterek száma, mint sok év átlagában. Több helyen az év első öt hónapjában lehullott csapadék összmennyisége elérte a 300 millimétert, de a legszárazabb vidéken is meghaladta a 250-et. A hőmérsékletet tekintve lassan, de biztosan közelítjük a sokéves átlagot. Ez 15,8 Celsius-fok, amivé! szemben májushan 14,5-et mértek a nyíregyházi megfigyelőpontokon. Vélhető, hogy a mezőgazdaság számára kedvező információ, hogy a talajvíztartó réteg telítettsége 5,5—15,4 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot, ami azt jelenti: sokat visszapótolt a hó és az eső a hiányból. Érdekesen alakult a folyók vízállása is az év ötödik havában. Tiszabecsnél a Tisza változatlanul mínusz 100 alatt volt, ami igein alacsony vízállásra enged következtetni. Záhonynál se érte el az átlagokat, itt is nulla alatt maradt. A Szamos, a Túr és a Kraszna vízállása is alacsony volt, megközelítően az átlagok körül alakult. Ehhez jó tudni, hogy májusban a vízgyűjtő területen havat már sehonnan nem jelentettek, így a folyóknak innen váratlan vízutánpótlása nem érkezhet. A vizek minősége áprilishoz képest lényegesen nem változott. Májusban egy. rendkívüli szennyeződés történt, mégpedig Nyíregyháza belterületén. A tangazdaság járművéről 2 darab 200 literes, gyomirtó szert tartalmazó hordó leesett, a vegyszer kifolyt, egy része, körülbelül 100 liter a csapadékcsatornába, onnan pedig az Érpatakba folyt. A fenti adatokat a Felső-TLsza-vidiéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi és vízminőségvédelmi szolgálata bocsátotta rendelkezésünkre. Bokor Sarolta védőnő a fürdetést magyarázza a csapat tagjainak állt: a feje hátrabicsaklott, ha rosszul tartották, olyan súlya volt, mint egy újszülöttnek és kezét-lábát köny- nyen lehetett hajlítani. Nagyon örültek az ötödik helyezésnek, a jutalmaknak, de legfőbb álmuk egy ilyen baba lett. A lányok lelkesen mesélték élményeiket. Abban mindannyian megegyeztek, hogy a gimnáziumban folytatni fogják a csecsemőgondozást és mindannyian egészségügyi pályára jelentkeznek majd. B. A. Andriska, a „gyakorlógyerek” Kiállítás A Mátészalkán élő Tarr János grafikus képeiből rendeznek kiállítást Mátészalkán, az ÁFÉSZ klubtermében. A magyar táj szépségét, liraiságát, gazdag hangulati hatását megörökítő festő tárlatát június 22-én, 9 órakor nyitják meg. Szentendre; A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjából: Rendezvények: a szabadtéri színpadon június 19-én, pénteken este a Sztárcsiná- lók című rockoperát mutatja be a Rock Színház, a főbb szerepeket Csuha Lajos, Mikó István, Nagy Anikó és Vikidéi Gyula alakítja. Június 21-én, vasárnap a művelődési ház hangversenytermében lesz a III. kerületi Honvéd utcai művelődési ház balettnövendékeinek záróvizsgája, ete 6-tőL Tanácsadás: a pszichológus hétfőn és szerdán várja a tanácsokat kérőket öttől hétig. Zene: pénteken, szombaton a nosztalgia-, vasárnap az ifjúsági diszkóban szól a zene. Sláger a Felső Tisza-vidék Gazdag programmal várja a látogatókat az idegenforgalmi szezon kezdetén a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amelynek egyik legnépszerűbb része a Felső-Tisza-vidék népi építészetét bemutató gyűjtemény. Az erdőháti falvak egykor tipikus képe tárul a néző elé az egyutcás, úgynevezett orsós faluközpontban. Rendszeressé vált az utóbbi időben, hogy e porták között feleleveníti a régi falusi hétköznapokat, ízelítőt adva az egykori falusi emberek életéből, szokásaiból. A Kispaládról átköltöztetett telken Gáspár Gyuláné Vera néni süti a kenyeret, lángost már hetedik éve, más portákon a vajköpülés, a kosárfonás, csuhéfeldolgozás, gyékényjá- ték-készítés, gyöngyfűzés módszereivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Napközis táborok részére szerveznek múzeumi foglalkozásokat, amelyen a gyerekek rajzban dolgozzák fel az erdőháti tájegység népi építészetét és lakáskultúráját. Messzi földre viszik el a szabolcs-szatmári vidék hírét és emlékeit a látogatók. Újabban, kedves ajándékként, vagy emlékeztetőnek különféle kiadványokat lehet megvásárolni a skanzenben. A kiállítási katalógusok, vezetők, a Tájak—korok— múzeumok kiskönyvtár kötetei mellett poszterek, diasorozatok, képeslapok örökítik meg ezeket az épületeket, építményeket. Gyermekeknek készült a papírhajtoga- tós, kivágós játék a mándoki református templomról és a botpaládi lakóházról és udvarról, magyar, német és angol nyelven. Ugyancsak három nyelvű tájékoztató készült arról, hogyan őröltek a vámosoroszi szárazmalomban. A kismesterségeket bemutató kiadványok között a kenyérsütésről, a mézeskalács- és kuglófkészítésről jelent meg egy-egy füzet, receptekkel. Jelenleg tatarozás miatt egy épület nem tekinthető meg belülről, az úszkál lakóház, de a többi várja a nagy- közönséget. Csoportok részére előzetes bejelentés alapján tartanak tárlatvezetést, és minden hónapban kétszer, a második és a negyedik vasárnap délelőtt 11-kor az egyéni látogatóknak is, amikor szakember vezeti körbe az érdeklődőket a skanzen területén. Egy baba—öt dada M [kIöIrXéIp]
