Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

1987. június 19. Kelet-Magyarország 3 Adóreformról — mindenkinek II. Hogyan fizetnek a vállalatok? „Felöltöztették” a lovat is Túró Rudi új ruhája Ctomagolási nagydíj után a papírgyárban I Manapság az már nem vitatéma, kell-e a kiváló por­tékának cégér. Az inkább, milyen legyen ez a cégér? Mert például a világranglistán is előkelő helyen sze­replő Rubik-kocka reklámdoboza is kelleti a terméket, pedig az igencsak kiváló. Az adóreform a vállalati adózásban az általános for­galmi adó, a lakossági adó­zásban pedig a személyi jö­vedelemadó bevezetését, meghonosítását tűzte célul. Ezúttal a vállalati adózás ter­vezett változtatásait tekint­jük át. Az általános forgalmi adó, amely kezdetben hozzáadott érték vagy többletérték-adó- ként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés kövét-' keztében félreértésekre ad­hatott alkalmat. Ennek el­oszlatására hangsúlyozzuk: az általános forgalmi adó nem szüntet meg, nem he­lyettesít minden vállalati adófajtát, azok legtöbbje — például nyereségadó — meg­marad, legfeljebb mértékük, az adókulcs módosul. Csök­ken például a nyereségadó, s várhatóan a felhalmozási adó mértéke. Lesznek termé­szetesen megszűnő adóne­mek is — bér- és kereseti adó, vagyonadó — se kettő, az adómérséklések és adó­megszűnések együttes hatá­sára népgazdasági szinten módosul az adóviselési struk­túra: az adók számottevő része a termelés szférájából átkerül a forgalom, a fel- használás és a fogyasztás te­rületére. Semleges hatású Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának esz­köze az általános forgalmi adó, amely a hatvanas-het­venes években először a Kö­zös Piac országaiban terjedt el, s azt követően másutt is. Jelenleg több tucat európai és Európán kívüli fejlett és fejlődő ország alkalmazza. Éspedig a következőképpen: A vállalatok, mint vevők, a megvásárolt termékért nemcsak annak termelői árát, hanem általános for­galmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A szám­lán is külön szerepel az ár és külön az adó). A vállalat az anyagot, a terméket feldol­gozza, s ennek során új ér­téket állít elő. A feldolgozott termék eladásakor a megnö­velt érték után számolja az általános forgalmi adót, s azt a termelői árral együtt leszámlázza, a vevő pedig ki­fizeti. Az eladó vállalat te­hát hozzájut a korábbi vá­sárláskor általa fizetett adó­hoz, s csak a feldolgozás fá­zisában létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalnak. A termelési­forgalmi láncban tehát a vállalatok, kisvállalkozók hozzájuthatnak az előző fá­zisban o vételárral együtt fi­zetett adóhoz, mígnem a folyamat eljut a végső felhasználóig a fogyasz­tóig, aki az áru teljes értéke után fizeti meg az ál­talános forgalmi adót. Az általános forgalmi adó — külföldön már bizonyított — előnye, hogy a termelési­forgalmi folyamatban nem halmozódik; ebben az össze­függésben a gazdasági tisz­tánlátást szolgálja. Az álta­lános forgalmi adó nem költ­ség- és nem ártényező; az adóelszámolás technikája visszatéríti a már kifizetett adót. Ez az adófajta több vonat­kozásban semleges hatású. Egyazon termék adója nem függ attól, hogy a feldolgo­zást kooperációban végezték, avagy a feldolgozási fáziso­kat, technológiákat egyesítő nagyvállalaton belül. A vál­lalati méreteken kívül kö­zömbös, illetve semleges a tekintetben is, hogy a gyár­tás mennyig munkaerőt, il­letve technikát vett igénybe. Egyes vélemények szerint az általános forgalmi adó kedvezményezi az exportot; ebben az esetben ugyanis teljes adóvisszatérítésre ke­rül sor. A termelő nézőpont­jából azonban szó sincs pre­ferálásról, mert belföldi ér­tékesítés esetén is hozzájut a termék árához, az adót pe­dig a vásárló' fizeti. Változó árarányok Amennyiben szembesítjük a még érvényben lévő adó­rendszer hosszú időn át bí- rált jellemzőit — a nyere­séghez viszonyított magas adószint, a feldolgozási fá­zisokban halmozódnak az adók — az általános forgal­mi adózás modellszerű leírá­sából kitűnő előnyös voná­sokkal, sajátosságokkal, nem lehet kétséges, hogy érdemes és indokolt egy olyan adó­reform megvalósítása, amely nálunk is meghonosítja az általános forgalmi adót. ■ Az adóreformhoz kapcsoló­dó árváltozások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s abban próbaszámítások vég­zésével mind több vállalat vesz részt. A termelői árak változását két körülmény be­folyásolja: egyes vállalati adók megszűnése és mérsék­lése, valamint a támogatások csökkentése. Ezek hatásaként a termelői árszínvonalnak csökkennie kell, mintegy 4—5 százalékkal. Az árarányok is módosulnak, elsősorban az energiahordozók, alapanya­gok — feldolgozóipari termé­kek viszonyában. (Az előb­bieké nagyjából változatlan marad, míg a feldolgozóipa­ri termékek árszintje 6—9 százalékkal mérséklődik.) Az általános forgalmi adó­ról ezek szerint csak szépet és jót lehet mondani; kikü­szöbölni az adóhalmozódást, segíti a valós gazdasági érté­kelést s a bevezetéshez kap­csolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csök­kenti? Nem szabad tévedni A dolog azért nem ilyen egyszerű. Ezért nem alapta­lan, ha némi fenntartással nézünk az adóreform elé. A közelmúlt évtizedekben több alkalommal — 1959-ben, 1980-ban — került sor a ter­melői árak átfogó rendezésé­re, s ezek egyike sem hozta a „papírformát”, jócskán és felfelé tértek el a tervezett, a várható, a modellszámítás szerinti árszinttől. Ezúttal a termelői árak rendezése, megállapítása során nem sza­bad „tévedni”, az árszint- csökkenésben felfelé eltérni, mert az árrendszer kétszínű­ségének, a termelői és a fo­gyasztói árszintek különbsé­gének egyik meghatározója éppen az, hogy mennyivel csökken — az 1986. évihez képest — a termelői árszint. (A másik meghatározó, hogy a mintegy 110 milliárd fo­rintnyi fogyasztáshoz kap­csolódó árkiegészítésből, tá­mogatásból mennyit sikerül leépíteni, csökkenteni.) Az általános forgalmi adó bevezetéséhez tehát két irá­nyú ármozgás kapcsolódik: a termelői árszintnek miután az adók egy része kikerül a ter­melésből csökkennie kell — míg a fogyasztói árszint — minthogy az általános forgal­mi adó ebbe a szférába cso­portosítja át az adók egy ré­szét — emelkedni fog. Az adóreformhoz kapcsolódó ár­munka jelenlegi — júniusi — fázisában az 1988. évi fo­gyasztói árszint kétszámje­gyű, 10—12 százalékos növe­kedése valószínűsíthető. Ez természetesen még változhat, s nemcsak árrendszer- és ár­mechanizmus-okokból; a fo­gyasztói árszint alakítása gazdaságpolitikai, sőt politi­kai döntéseken is múlik. Következik: III. Mennyit fizet a lakosság? G. I, — Legnagyobb slágerünk most az önrekeszes kristály- pohár-csomagoló doboz, ame­lyet az Ajkai Üveggyár meg­rendelésére fejlesztettünk ki és a kanadai Sears áruházi hálózatnak szállítanak — új­ságolja Ugyan László, a fia­tal technológus, akit a Nyír­egyházi Papírgyár igazgató­ja Sárdi Sándor „utazó nagy­követüknek” nevez. Mintaterem a gyárban Van a gyárnak egy minta­terme. Itt kiállíjuk a leg­szebb, legmutatósabb, legér­dekesebb csomagolóeszközö­ket, Zsákokat, tasakokat, do­bozokat. Ezzel ötlettel is szolgálunk a kedves vásár­lónak — magyarázza az igaz­gató, miután körbekalauzol- nak a mintateremben. — Ma­gyarországon nincs két olyan tárgy, termék, amit ugyan­abban a köntösben árusíta­nának — fűzi hozzá. Immár hatodik esztendős ez a szép mintaterem. Még nem voltak kínálati pozíció­ban, de már gondoltak rá és életrehívták! Fejleszteni, ajánlani a szebbet-jobbat kell, szükséges. Ezt vallja az igazgató. S igyekeznek is mindent megtenni az elv, a piac kívánalma, no meg sa­ját zsebük érdekében. — Igyekeztünk felkészülni a mai helyzet igényeihez. Ajánlási pozícióban van a gyárunk, s előfordul, hogy mi „hajtunk” a vevő után — állapítja meg az igazgató. Pezsgősdoboz és könyvtok Lehetetlen lenne felsorol­ni, hányféle csomaga lóesz­közt, zsákot, dobozt gyárta­nak a Nyíregyházi Papír­gyárban. Csak hullámdoboz- ból 3 ezer fajtát és méretet. Az MNB részére éremcsoma­goló köntöst, szép, több szín­nyomásút a híres Francois pezsgőnek, a Tokajinak, dí­szes dobozt a hirdetésekből is jól ismert Sárvári termál- kristálynak, olyan rafinált dobozt híres boroknak, ame­lyekben még zsákocska is van. A Corvina Kiadónak patinás könyvtokokat, a Ki­jevi zsoltároskönyv köntösét, a TVM-nek a mosóporos do­bozok színskáláját, a MOM- nak a CorPond fürdőszoba­mérleg dobozait, pompás ru­hát a. gerberáknak, a Rozma­ring Tsz-nek külföldi szállí­táshoz. Izotóp csomagolódo­bozt a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete megrendelésére stb. Már láttam az új ízesítésű Túró Rudik ízléses ruháit. A legújabb sikertermékük a szabolcsi arany, a jonatánal­ma csomagolására kifejlesz­tett fa-hulladéklemez kombi­nációjából született láda. — Közös fejlesztés ered­ménye, szovjet export. Ol­csóbb, jobban védi az árut, drága fát takarítunk meg ál­tala, praktikusabb, tisztább — állítja ki a minőségi bizo­nyítványt Sárdi Sándor. Versenyeznek a műanyag­gal, fával a csomagolásban. Felöltöztetnek itt tolitól a ce­mentig mindent. Díszdoboz­ban lovat, porcelánhegedűt a hollóházi porcelángyárnak. Gondoltak a környezetvédők­re is. Elkészült kutyák részé­re a tisztasági csomag, ben­ne kis lapáttal és zsákocs­kákkal! Kifejlesztették a pa­pír kéztörlők dobozát is! Kelleti-e magát? — Ezzel azt a stratégiái követjük, hogy a gyár sok lábon álljon — jegyzi meg az igazgató. — Hogy rugal­masan tudjunk alkalmazkod­ni a vásárlók igényeihez. Az ország legnagyobb papírala­pú csomagolóeszköz gyártói vagyunk. — Csomagolóesz­közökből évi 3 milliárd fo- ript az árbevételünk. Ebbe több mint 60 milliárd értékű magyar terméket csomagol­nak. Fele exportra megy. Ma már a csomagolás, az áruk megjelenése, köntöse, ruhája szerves része a gyár­tási rendszernek. Nem mind­egy, hogyan, milyen divatos, gusztusos, kívánatos öltözék­ben jelenik meg az áruhá­zak polcain az áru. Kelleti-e magát, vagy ré se néznek. A zakót, a nyakkendőt, a diva­tos öltözetet meg kell fizet­ni. S ezt a versenyhelyzetben kezdik mind jobban felis­merni a magyar gyárak, vál­lalatok. — Évente 2—300 mintát készítünk személyenként — válaszolják kérdésemre Zöldi Lászlóné és Czimmermann József né mintakészítők. — A különleges ízlések, minták, formák sok fejtörést okoz­nak, gondot pedig a töré­keny áruk, de még mind megoldottuk. Sok díjjal vívták ki a piac elismerését. Legfrissebb, s legbecsesebb a Hungaropack ’86-on elnyert csomagolási nagydíj, melyet a Kanadába exportált kristálypohár kol­lekciók díszdobozcsalád ki- fejlesztésével érdemeltek ki. — Felvesszük a versenyt a legrangosabb nyugati csoma­gológyártókkal is — summáz az igazgató. És ha a tartalom is kiváló, biztos a siker. Farkas Kálmán Naponta 180 ezer li­ter tejet szállítanak a begyüjtőhelyekről a nyíregyházi tejipari vállalathoz. A szállító jármüvek korszerűsí­tése során rozsda- mentes tartályokkal szerelik fel a gépko­csikat. (Elek Emil fel­vétele) Majálispark Mátészalkán Séta és cirkusz Kell egy ,hely, ahol: sétál­hat, kocoghat, ■ akinek kedve tartja, ahol fiatal' párok an- daloghatnák, idősek üldögél­hetnek, kisgyermekek játsz­hatnak és iskolások gyűjthet­nek falevelet, vadvirágot a biológiaórára. Kell egy hely a városi embernek, ahol a természet csendje veszi kö­rül. Ez az igény adta az ötle­tet Mátészalkán a parkerdő létrehozásához. Jó tíz évvel ezelőtt az er­dőfelügyelőség tervei alapján fogtak hozzá a nagy munká­hoz. Mondhatjuk, hogy egy emberként mozdult meg a szatmári város. A munkaihe­lyi kollektívák — ezek közt is elsősorban az állami gaz­daság, a TITÁSZ és a költ­ségvetési üzem — mellett a lakosság is részt vállalt a tennivalókból. Különösen a közeli Felszabadulási lakóte­lep népe segített sokat. A kilenchektáros területen 1975—76-ban ültették el a kocsányos tölgy és a nyírfa- csemetéket az állami gazda­ság dolgozói. A fák között három nagyobb tisztást ala­kítottak ki a különböző ren­dezvények megtartásához. A TITÁSZ társadalmi munká­ban vezette be a villanyt a színpadhoz, s 'épített csatla­kozásokat a kisebb elektro­mos berendezések, játékok működtetéséhez. Ugyancsak társadalmi munkában láttak hozzá a parkerdőben a sétányok ki­alakításához, melyek egy szakaszán közvilágítási lám­pákat is felszereltek. Elké­szült néhány szalonnasütő­hely és esőbeálló, négy ivó­kút, s — szintén összefogás­sal — épült egy szociális he­lyiség. Jó tíz éven át csak mun­kát, feladatot adott ez a ki­lenchektáros terület — a vá­ros tüdeje — a mátészalkai­aknak. Idén tavasszal végre eljut­hattak oda, hogy birtokba vehették, felavathatták a parkerdőt. Május 1-jét már itt köszöntötték a helybeliek — több mint ötezren. A vá­rosvédő bizottság javaslatára pedig majálisparknak ne­vezték el a pihenőközpontot. iAz ünnepélyes átadás ugyan megtörtént, de azért maradt tennivaló a későbbi­ekre is. A legsürgetőbb, hogy tovább kell bővíteni a köz­világítási hálózatot. Szükség van egy nagy teljesítményű elektromos lecsatlakozás ki­építésére a városba érkező cirkuszi műsorok megtartá­sához. Ráfér a szépítés a sé­tányokra is. Mátészalka olyan majális- parkot szeretne, amely az ez­reket csalogató majálisoktól a családi kirándulásokon át a magányos sétákig sokféle programhoz nyújtson méltó környezetet: az itt élők és az ide érkező vendégek örömé­re. (hzs) ■ gsőndes, | szokvá- I nyos dél­után volt. Az ég­bolt szürke fel­hőktől terhes — mint oly sokszor ezen a nyárelőn. Az udvar pedig a megszokott életét élte. A kis öregasz- szony csak egy pillanatra állt meg az erkélyrácsnál. Már éppen fordult volna vissza, mi­kor megszólalt a zene. Magam se tu­dom, mikor hal­lottam ilyen gyö­nyörű muzsikát. Egy fuvola és egy csodálatosan szép, tiszta női hang csendült fel távo- lian, finoman. A halk, szépséges dallam úgy ragyo­gott át a város lármás duruzsolá- sán, mint napsu­gár a szürkeségen. A zene Az én kis öreg­asszonyom meg­torpant a zene­szóra. A korlátra támaszkodott, te­nyerébe hajtotta a fejét, és valami csodálatos békes­ség sugárzott fel az arcán. Csak állt ott, tekintete a messzeségbe ré- vedt. A lélek pár pillanatra messzi­re szárnyalt az öreg testtől, az vartól, a v' tói. Talán a szü­lői házba röppent vissza, vagy a hajdan volt, első szerelem emlékei­hez? Ki tudja. Pár rövidke perc­re csak ketten voltak: a néni és a zene. Elhalt az utolsó dallam, megtört a varázs. A hirtelen jött csendben fel­eszmélt a néni. Szemében egy kis szomorúság csil­lant: ennek is vé­ge ... Aztán — mint akit rajta­kaptak — körül­pillantott, s a na­gyon idős embe­rek lassúságával eltűnt az ajtó mö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents