Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. június 17. ■ 2~""_"_"""""_"””"”_.„»B....»....»».»aaaniaiinnnzaazaBBaiBaaBaaaaBBzzaa4aBaaaoBasBasoBaaavaaaaaaaeueaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa--­AÜ^ NYÍRBÁTORBAN aaaaaaaaaaai ■fljJliUai*^2ZI|||||||^^B|||^0^^^^^^rraaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaa l^^^^^...aiísss::s:::::::s::::::::::üs::s::s*::sss::::::::s::::>aa ............................................................... ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaiaaaaaaaaiaaaaaaa Város az asztalon Építés — tilalmak nélkül... Az, hogy milyen a vá­ros, az itt élők naponta ta­pasztalják. Észlelik hiá­nyosságait, élvezik előnyeit. Hogy a jövőben milyen lesz? Nos, a kérdésre ezek­ben a napokban készül a válasz. Jelenleg ugyanis a város általános rendezési tervének felülvizsgálata fo­lyik. Az előkészítő munka után az úgynevezett tervezési ter­vet készítik a szakemberek, akik papírra vetik, milyen is l'esz valójában Nyírbátor az ezredfordulóra: milyen létesítmények, intézmények szolgálják majd az itt élő­ket, fogadják a hozzánk ér­kezőket. Szabó Sándort, a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet vezető terve­zőjét arra kértem, mondja el, miért vált szükségessé a jelenlegi tervmódosítás. PmI|u .r r Foldonjaro tervek — A most átdolgozásra ke­rülő terv még az előző évti­zed küszöbén, közvetlenül a várossá válás után készült. Az akkori, a jelenleginél lé­nyegesen jobb gazdasági helyzetben a város vezetői intenzív városfejlesztésben gondolkodtak. Ügynevezett rekonstrukciós építési ter­vet készítettek, amely a ré­gi házak lebontását, új vá­ros építését tűzte céljául, s kevésbé ösztönzött az érté­kek megóvására. — Azt hiszem, ennek má­ra befellegzett. — így igaz. A megválto­zott körülmények, az építé­szetben és a jogszabályokban végbement változások a ter­vek módosítását sürgették. Az új terv ezért a rekonst­rukcióval szemben egy törté­neti, értékeket megőrző vá­rosszerkezetet szorgalmaz, ezen belül a város léptéké­hez, pénztárcájához mért reá­lisabb fejlesztést fogalmaz meg. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Azt, hogy megmarad a város történelmi magja, s az előző tervben elrendelt épí­tési tilalmak java része fel­oldódik. Korábban kb. 340 telek állt építési tilalom alatt, ezekből jó, ha száz indokolt a jelenlegi körülmények kö­zött. — Hol szabadulnak fel a telkek? — A Damjanich, a Vár, a Madách utca mentén, vala­mint a 471-es út tervezett nyomvonala mellett, tehát a Görög-temető és a Gyulaji utcán. Épségben marad a város központja, és az állo­más továbbra is megmarad a település szerves részének. A terv továbbra is számol a műemléki sétány megvalósí­tásával, de ez csak az ezred­fordulóra, két szakaszban épül majd meg. Az iparterü­letet a várostól délkeletre, Nyírvasvári irányában je­löltük meg, figyelembe véve a környezet- és természetvé­delmi szempontokat is. Új­donságnak számít, hogy a korábbiakkal ellentétben a városhoz szorosan kapcsoló­dó környező településekkel is számoltunk, így Nyírvasvári, Nyírgyulaj, Nyírcsászári és Nyírderzs rendezési prog­ramja is szerepel a tervek­ben. Telkek családi házaknak — A városban a családi házak építése a legkedvel­tebb forrna. Számoltak-e önök azzal, hogy ehhez meg­felelő telkek álljanak ren­delkezésre? — Természetesen. A terv jelentős területeket javasol erre a célra. A Rózsa Fe­renc, Császári, Debreceni ut­cák környékén, valamint ezen utcák által határolt üres tömbbelsőkben alakí­tunk ki telkeket a családi házat építők számára. — Mi lesz a Báthori biszt­ró előtti területtel? A város­lakókat érdekelné, épül-e oda valami a közeljövőben, vagy megmarad továbbra is üresen? — Lezárult az a pályázat, amelyet a művelődési köz­pont és a zeneiskola építé­sére adtak ki. Eldőlt tehát az is, hogy az ön által emlí­tett területet szállodaépítés­re kell fenntartani. A műve­lődési központ épül majd meg, a műemléki sétány nyu­gati ágán, a kollégium köze­lében. Gondoltok a közlekedőkre is... Űj város, új közlekedés. Egyházi Ferenc közlekedés­tervező e témában dolgozott a terveken. — A város közlekedési rendjére már eddig is sokan panaszkodtak. Szűk és kevés az úthálózat, sok a kri­tikus közlekedési csomópont. Javít-e majd ezen a terv? — Valóban nagyon kevés a burkolt út a városban, így azok túlságosan is zsúfol­tak — mondja a közlekedés­tervező. — A terv szorgal­mazza ezek felgyorsított épí­tését is, amely természetesen összhangban áll az országos közúthálózat-fejlesztési ke­ret tervével is. Olyan utakat szeretnénk, amelyek a város- központ tehermentesítését szolgálják. Azt gondolom, a Sóhordó és a Vágóhíd utca kiépítésével jelentősen csök­kenhet majd a városközpont útjainak leterheltsége. A város leendő arculata már kirajzolódik a papíro­kon. Ezúttal már a készü­lődés stádiumában megis­merhették azt a városlakók, akik észrevételeikkel, meg­jegyzéseikkel segítették olyanná formálni, amilyen­nek majd mindannyian lát­ni szeretnénk. A REFORMÁTUS MŰEMLÉK TEMPLOMB AN Megkérdeztük az illetékest— A tanács sok pénzt, a vá­roslakók sok társadalmi munkát áldoztak azért, hogy a városnak korszerű strand­ja legyen. Az új medence át­adása mégis késik, már a harmadik határidőt módosí­tották az építők. Miért? Choma Csaba, a SZAVI- CSAV nyírbátori üzemmér­nökségének vezetője szerint: a termálmedence szerkezete és kiszolgáló gépészeti kivi­telezése 1986-ban elkészült. A kb. 2 hetes kivitelezést igénylő burkoláshoz szüksé­ges ragasztóanyag tőkés im- portú alapanyagot tartalmaz, és a gyártó ennek hiányá­ban nem tudja biztosítani a ragasztóanyagot. Vállala­tunk a vízösszetétel birtoká­ban megbízást adott hazai alapanyagból a medencebur­koláshoz használható ragasz­tóanyag előállítására, de en­nek eredménye jelenleg két­séges. A termálmedence be­NyugalBnuik érdekében Kőarandközbiztonság a városban és környékén Bár a város közbiztonságát sú­lyosan zavaró, a lakosság nyu­galmát nagymértékben felboly­gató bűncselekmény az elmúlt évben nem történt, a közbizton­ság illetékesei mégsem lehetnek elégedettek. Amint ugyanis egy közelmúltban végzett vizsgálat eredményei tanúsítják, emelked­nek az állampolgári fegyelem lazulását jelző káros jelenségek, magyarán: a bűnözés továbbra sem csökken, sokkal inkább nő. Amíg például 1982-ben 594, ad­dig 1986-ban már 970 bűncselek­ményről tudósít a krónika. A legtöbb bűnesetet tavaly észlel­ték a város rendőrei. Sajnálatos, hogy a bűncselek­mények nagyobb részét ismét­lődően követik el a tettesek, akik közül legtöbben a társadal­mi, illetve személyi tulajdon el­len vétenek. Jelentős részt kép­viselnek a személyek ellen irá­nyuló. illetve a közlekedés sza­bályait. megsértő bűnesetek is. Sajnos, az emberölésről, illetve annak kísérletéről évről évre szó esik a nyírbátori rendőrség ak­táiban. Folyamatosan emelkedik a szándékos testi sértések szá­ma is. Sajnálatos tény, hogy a szigorodó intézkedések sem képesek csökkenteni a közleke­dési baleseteket, ezen belül is az ittasan elkövetett szabálysér­tések számát. Nem mutat jobb képet a család és ifjúság elleni bűnesetek alakulása sem. Utób­biak között főképp a tartásdíj fizetésének elmulasztása szere­pel vezető helyen. Az alkohol szinte állandó sze­replője a bűnügyi jegyzőköny­veknek. Főleg az erőszakos, ga­rázda bűncselekményeknél ta­pasztalható az ittasság, amely főképp a közterületeken, ven­déglátóhelyek környékén, az es­ti és éjszakai órákban „erősíti” a nehéz fiúkat. A bűncselekmények okai kö­zött első helyre a nem minde­nütt kielégítő vagyonvédelmet teszik a rendőrök. Lazul az ál­lampolgári fegyelem is, és min­den törekvés ellenére terjed az italozó, munkakerülő életmód. A bűnözés adatait vizsgálva Nyírbátor a fertőzöttebb terüle­tek közé tartozik. Száznyolc vá­ros rangsorában a 32. helyet fog­lalja el. A növekvő közlekedési balese­tek megakadályozása nem tar­tozik a könnyű feladatok közé. Amíg ugyanis az autók, moto­rok száma rohamosan emelke­dik, az úthálózat mennyisége, minősége alig változik. A bal­esetek megelőzése ennek ellené­re kiemelt feladat. Az elmúlt év­ben 675 alkoholszondás ellenőr­zést tartottak a rendőrök. Nehezíti a dolgot, hogy az utóbbi időben nem csak a bűn­esetek száma növekedett, meg­változott azok jellege is. Fejlet­tebbek, kifinomultabbak lettek a bűnözők módszerei. Épp ezért fontos az ellenük fellépők foko­zottabb figyelme, tájékozottsá­ga is. E cél érdekében a rendőr­ségen igyekeztek megteremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Jó kapcsolatot alakítottak ki a párt-, állami és társadalmi szer­vezetekkel, gyárakkal, üzemek­kel. Tervszerűen, tudatosan együttműködnek a munkásőr­séggel és a határőrséggel is. Pro Űrbe az őrnagynak I tétlenség nem kenyere — Harminc éve kerültem Nyírbátorba, s mondhatom, életem legszebb három év­tizede volt — mondja Gaál Mihály nyugalmazott rendőr őrnagy, amikor a kezdetek­ről kérdezem. Tizenöt éve van nyugdíjban, de azóta sem tölti munka nélkül nap­jait. Ha lehet, többet dolgo­zik, mint valaha. Tizenkét helyen végez társadalmi munkát. Az MHSZ, a NEB, az ÁFÉSZ, a tanács számít­hat munkájára évek óta. El­foglaltságai között a legtöbb időt igénylő a kedvenc. A helyi körzeti labdarúgó-szö­vetség elnökeként jócskán akad dolga. Nemcsak a szom­batok és vasárnapok, bizony A város ellátásából oroszlánrész jut a helyi áfész-nek. Tavaly de­cemberében átadott új húsboltjában, a Zrínyi Hona utcában ezút­tal a húsfélék széles választékát kínálja. A pultokon ínycsiklando­zó termékek sora várja a vevőket. Legkedveltebbek a speciális ízesítésű termékek, a sváb szalonna, a kolbász, disznósajt, s a sokféle füstölt áru. gyakran még a hétköznapok is foglaltak. Az ellenőrzés, szervezés nem könnyű fel­adat. Ma sem pihen tehát, a tétlenség soha nem volt rá jellemző. — Komlódtótfalun szület­tem, s mint a korosztályom- beliek általában, én is korán kezdtem a munkát. Két hold juttatott földön gazdálkod­tam, s bevallom, nem nekem jutott eszembe, hogy rendőr legyek. A nagybátyám be­szélt rá, úgy lettem rendőr 28 éves koromban. Ebben az időben kezdődött meg számára a folyamatos tanulás is. 1948-ban már tiszti beosztást kapott Fehér- gyarmaton, 1951-ben pedig Mátészalkán alhadnagyként rendőr kapitány. Kis kitérő következett, két évet töltött a csengeri tanács kereske­delmi osztályán. — 1957-ben kerültem Nyír­bátorba, ahonnan 15 évi szol­gálat után, őrnagyként men­tem nyugdíjba — mondja, s arcán látszik, ma is szívesen gondol az eltelt másfél évti­zedre. Ma is szívesen emlékszik vissza munkájára, amelynek minőségéről fióknyi kitünte­tés, oklevél tanúskodik. Kö­zülük a Kádár János aláírá­sával jegyzett ,Munkás-Pa­raszt Hatalomért" kitüntetés­re a legbüszkébb. Ma talán négy fiára a leg­büszkébb. Közülük kettő őr­nagy, egy igazgató, egy pedig agrármérnökként végzett, de pályamódosítás után jelen­leg a helyi cipőgyárban dol­gozik. — Négy gyermeket taníttat­tunk egyetlen fizetésből — mondja emlékezve, majd fe­leségére pillantva hozzáte­szi: — nem volt nehéz, mert volt, aki beossza. A felesé­gem mindig mellettem állt — mondja meghatottam — Ha néha megrogytam, elfá­radtam, ő mindig segített talpraállni. így alkottak ők ketten egyet, mert mint kiderül, a feleség négy év könyvelős- ködés után vállalta a család­anya szerepét, főzött, takarí­tott, ellátta és várta nap mint nap a családot. — Ilyen háttér mellett nem volt nehéz sok feladatot vállalnom — mondja Gaál Mihály. — Azt kérdi, mi a fiatal­ság titka — ismétli meg ne­vetve a kérdésemet, amikor arról faggatom, hogy lehet az, hogy hetvenévesen is ilyen friss, tettrekész. — Keli a jó kedély és én mindig szerettem vidám em­berek között lenni, mert jó­magam is az vagyok. Bárhol dolgoztam, mindig szervez­tem társas programokat, ahol a munkatársak és családta­gok egyaránt jól érezhették magukat. Gaál Mihály ez év tava­szán kapta meg a Pro Űrbe kitüntetést. Az indoklás sze­rint közéleti aktivitásáért, széles körű és önzetlen tár­sadalmi tevékenységéért, a helyi sportmozgalomban végzett eredményes és lel­kes munkájáért. üzemelése a ragasztóanyag megérkezése után lehetsé­ges. Sajnálatos. de indokolt, hogy szinte valamennyi vá­ros oldalban foglalkoznunk kell a szemétszállítással. Ez­úttal az Almáskert utca la­kéi panaszkodtak, mert ut­cáinkban akadozik a szemét- szállítás. A választ Madai Istvántól, a helyi költségve­tési üzem köztisztasági veze­tőjétől kaptak. — Nyírbátor városban két kukás szemétszállító jármű­vel szállítjuk a lakossági szemetet, melyek műszaki állapota nagyon rossz. Az el­múlt héten valóban akado­zott a szemétszállítás az egyik jármű útvonalán, ugyanis június 8-án (hétfőn) ez a járat gépjárműve meg­hibásodott, javítását az el. múlt héten nem tudták el­végezni. így a szemétszállítást egy járművel két műszakban végezték. Előfordult, hogy egyes utcákról, például az Almáskert útról nem szállí­tottuk el a lakossági szeme­tet. A második műszakban csak a főbb utcákról tudták elvégezni a szemétszállítást. A mai naptól a szemétszállí­tás a megszokott rend szerint történik. szemétlerakóhellyé változik a K KÉSZ-park — teszi szóvá egyik városlakó, akit az okok is érdekelnek. Választ Kulcsúmé Halász Márta osztályvezető-helyet­tes adott. A tanács a közeljövőben tervezi a terület rendezését, s azután remélhetőleg ez a gond is megoldódik. A sze­me telök ellen a tanácsnál jóval többet tehetnének a környék lakói, akik figyel­meztetnék, esetleg fel is je­lentenék a szeme telüket. A SZÁÉV műszaki igazga­tóhelyettesének, Tóth Lajos­nak címeztük a következő kérdést. Egyik anyuka amiatt pa­naszkodott, hogy a Fáy úti szép, áj óvodában komoly környezeti ártalomnak van­nak kitéve a gyerekek. Mint mondta, a SZAEV sódertele­pe szennyezi a levegőt, s az átfolyó kövek a gyermekek testi épségét is veszélyezte­tik. A SZÁÉV illetékese kész­séggel elismerte a kifogást, s arról tájékoztatott bennün­ket, hogy egy, másfél hóna­pon belül meg is szüntetik a sóderüzemet. Az oldalt készítette: kovács Éva

Next

/
Thumbnails
Contents