Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

1987. június 17. Kelet-Magyarország 3 Közéleti jegyzetek Szerkesztőségi beszélgetés a novemberi határozat nyomán „Köszönöm'—a falugyűlésen Önfénykép, ötlet, következetesség A nehézségekből kivezető utat kereső novemberi párthatározat nyomán született intézkedési tervek, cselekvési programok kezdeti eredményeiről, a ki­bontakozás lehetőségeiről tartottunk szerkesztőségi beszélgetést Tiszavasvári- ban, amelyen részt vett Czifra György, a tiszavasvári Vasvári Pál Tsz párt­titkára és Nagy Miklós, a szövetkezet elnöke, Morvái Miklós, a Felső-tiszai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság tiszalöki üzemigazgatója, Szabó Imre párttitkár és Pásztor István, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. Lapunkat Farkas Kálmán képviselte. Balról jobbra: Czifra György, Nagy Miklós, Szabó Imre, Morvái Miklós, Pásztor István és Farkas Kálmán. (Elek Emil felvétele) NYUGODTAN MONDHAT­JUK, az aktuális és helyi közhangulat hiteles jelzői voltak a télen, és a tavaszon tartott falugyűlések és város­körzeti tanácskozások. Képet adtak arról, mi foglalkoztat­ja az embereket, hogyan vé­lekednek a közös gondokról és tennivalókról, mennyire tartják illetékesnek magukat a különböző ügyekben. Ta­nulságos volt visszaidézni és rangsorolni az új motívumo­kat, mert ezek is segítenek eligazodni és megszabadíthat­ják a közéletben munkálko­dókat a sablonos megköze­lítésektől, a rutintól. A népfront megyei bizott­sága a legutóbbi ülésén egv másik napirendi pont — a családvédelmi tevékenység — mellett foglalkozott a fa­lugyűlések és városkörzeti ta­nácskozások tapasztalataival megyénkben. A témáról tar­talmas jelentés készült és ke­rült a testület elé, de félő, hogy nem jutott rá elegendő idő, azaz az 'igen tanulságos összegzést csupán jóváhagyta a bizottság, s nem mindenki előtt rajzolódott ki talán markánsan az a néhány új vonás, amely a napi politi­kai munkában szinte nélkü­lözhetetlen. Melyek ezek? Az egyik tanulság tulaj­donképpen formális, mégsem az, mert nagyon is összefügg az érdemi dolgokkal: ez pe­dig a jó vagy éppen rossz szervezés. A jelentés szerint a falugyűléseken és város­körzeti tanácskozásokon na­gyobb volt az érdeklődés, a megjelenés, mint az előző évben. A részvevők száma 30 és 400 között váltakozott. A jó szervezést sok helyen a mostoha időjárás sem tudta befolyásolni. S ami figyel­meztet: egyes helyeken nem jól mérték fel az érdeklődést, magvarán nem fértek el az Mint az imént említettük, e témakörrel mélyrehatóan és magas szinten foglalkozott ülésén a népfront megyei bi­zottsága. ..több országosan is figyelemre méltó javaslat hangzott el a tanácskozáson. Érthető viszont, hogy talán kevesebb idő jutott a vita alapját képező jelentés rész­letesebb, alaposabb megisme­résére. Kiderül ebből, egyebek mellett, hogy a megyében nö­vekszik az úgynevezett inak­tív — nem kereső — embe­rek száma, 116 ezer nyugdí­jas él közöttünk, s 7 ezer em­bernek nincs Szaboícs-Szat- márban rendszeres saját jö­vedelme, 75 ezer szabolcsi­nak 3 ezer forintnál alacso­nyabb a nyugdíja. Továbbá: a megye 165 400 családjából 12 szStealékában az egyik szülő — többnyire az anya — él együtt a gyermekével, igen sok a csonka család. Az is már-már megdöbbentő, hogy megyénkben az ■anyák 10, az apák 10—14 órát, a gyerme­kek legalább 8 órát vannak távol a családtól. Nőtt a ve­szélyeztetett gyermekek, fia­talok száma. Rengeteg adat van még a emberek a teremben, nem volt elegendő ülőhely, így a helyszínről kiszorulók má­sodkézből hallgatták a „bent" folyó beszédet, illetve a vitát. Az is új motívum, hogy a szokásos gondok — utak, jár­dák, csapadékelvezető csator­nák építése, közlekedés, köz- tisztaság. környezetvédelem, kereskedelmi, egészségügyi ellátás — mellett mind több helyen került a középpontba a közbiztonság helyzete és a munkavállalás. Ezeket a napi gondokat' sem lehetett meg» kerülni, mégha az esetek egy jelentős részében nem is si­került mindenki számára megnyugtató válaszokat adni. Pozitív vonása volt az ösz- szejöveteleknek, hogy a ko­rábbi évektől eltérően ezút­tal a középkorosztály, az ak­tív dolgozók érdeklődése, je­lenléte volt a jellemző, s ez arra mutat, az állampolgárok nem gondolják, hogy nélkü­lük valakik majd megold­ják a tennivalókat, részt kérnek abból és vállalják is a szellemi, akár az anyagi áldozatokat is. JÓ VOLT AZT IS HALLA­NI, hogy a köszönöm is nem egy helyen elhangzott, a nép­frontbizottságok, a helyi ta­nácsok nem mulasztották el megköszönni a lakosság éves társadalmi munkáját, ügy- buzgaimát, javaslatait. Üjbö- ban a köszönömnek sem va­gyunk bőviben. ezért ez is figyelmet érdemel. S még va­lami, a kisebb közösség, sejt — az elöljáróságok — is a „porondra" léptek, nem 1 ön­mutogatásként, hanem az elöljárók elmondták, mit vé­geztek. mihez kérik az ál­lampolgárok további együtt­működését. S itt már az egyén, az egyes ember helyt­állása is mérlegre került, ami ritka nálunk, ezért ez is megérdemel közös figyelmet. népfront felmérésében, me­lyek érthetővé teszik, miért erősödött fel oly mértékben a népfront társadalompoliti­kai, családvédelmi tevékeny­sége, miért munkálkodnak olyan kitartóan, hegy fel­tárják a megyében élő csa­ládok valós helyzetét, megis­merjék a gondokat, erősíteni igyekeznek a család tekinté­lyét és elismertségét, ahol a legnagyobb szükség van a veszélyhelyzet elhárítására, a „védőhálóra”. Az teljesen világos, hogy a népfront nem idényfeladat­nak, kampánynak tekinti e nagy horderejű munkát, nem is kívánja újabb és újabb munkabizottságok megalakí­tásával „feldúsítani" az igyekezetét, de arra minden­képpen számítanak. hogy önsegítő csoportok is létre­jönnek a megyében, miköz­ben a népfront megyei csa­ládvédelmi tanácsa — ameiy tavaly alakult — vállalja a családközpontú gondolkodás terjesztését, az érdekek kép­viseletét, megfogalmazását, s a döntéshozók elé tárja ja­vaslatait. Páll Géza — A gazdaság mely te­rületeire készültek intézke­dési tervek, cselekvési programok? Mutatkoznak-e fél év után az első eredmé­nyek? Pásztor I.: Területünkön 16 üzem mintegy 8 ezer dol­gozóval a népgazdaság csak­nem valamennyi ágát kép­viseli: jelen van a gyógy­szer-, a fa-, a könnyű-, a gép- és az élelmiszeripar. Városunkban 7 tsz és egy ál­lami gazdaság tevékenyke­dik. E sokszínűség a gazda­ságpolitikai munka sokrétű­ségét igényli. Bennünket nem ért váratlanul és felkészület­lenül a novemberi határozat. Városi bizottságunk inspi- rálására valamennyi terme­lőüzemet már korábban meg­kértünk: készítsenek reális önfényképet, olyan helyzet- elemzést, amely az intenzív gazdálkodás kibontakozásá­nak kaput nyit. Tehát, ami­kor a KB-határozat megje­lent, mi már lényegében az azzal megegyező saját hatá­rozatunk megvalósításán dol­goztunk, felnyitottuk a zsili­peket. Czifra Gy.: Igyekeztünk a sürgető követelményekhez a változtatás igényéhez igazí­tani a pártmunkát. Nem csu­pán részesei, kezdeményezői voltunk a kibontakozás fo­lyamatának. Első követel­ményként fogalmaztuk meg a fegyelem erősítését minden területen, s azoknak a veze­tőknek a támogatását, akik a rendet igényelték, s az in­tenzív kibontakozást sürget­ték. Ezt mi a pártmegbíza­tások átrendezésével, gazda­ságpolitikai megbízatásokkal is segítjük. Nagy M.: A gazdaság ön­fényképezése bizonyította: a hatékonyságban kell előre lépnünk. S bár döntő fordu­lat még nincs, kezdeti ered­mények igen. Hasonlíthatat­lanul jobb a technológiai fe­gyelem. Tapasztalható volt ez a rendkívül szeszélyes idő­járás ellenére is a .talajmun­káknál, a műtrágya-felhasz­nálásnál. A rossz, hideg őszt- telet tetéző, kilátástalansá- gunkat csak növelő késői ta­vasz csaknem elrabolta pi­ciny reményünket is. Csodá­kat művel a veszélyérzet! A példamutatás, az emberek anyagi-szellemi erejének mozgósítása. Annyira szer­vezetté sikerült tenni a fel­készülést, hogy a 20(!) napos késés ellenére is optimális időben került földbe minden mag. Komplex brigádok ala­kultak minden termelési te­vékenységre: vetésre, per­metezésre, talaj művelésre, így már bízom abban: nincs veszélyben a terv, elképzelé­seink megvalósulhatnak. Morvái M.; Felülvizsgáltuk gazdasági lehetőségeinket, tartalékainkat, a piaci hátte­ret. partnerkapcsolatainkat, s még „csavartunk", amin le­hetett. Pedig a tavalyi si­kereink sem voltak cseké­lyek, hiszen a tervezett 15,5 millióval szemben 24 milliót realizáltunk, s Kiváló Üzem- igazgatóság címet nyertünk. S mégis úgy láttuk: van még tartalék. A fegyelmet meg­szigorítottuk. Kilépés mun­kaidőben nincs! Az intézke­dési tervünkben a termékek fajlagos kitermelését javítot­tuk. Így a megtakarítás a 24—25 ezer köbméter gömb­fa feldolgozásánál 3—3,5 ezer köbméter. Fél év alatt az in­tézkedési tervünkben megfo­galmazottak megvalósulnak. Hatásukra 300 köbméterrel több lesz a késztermékek termelése, «^ a fél évre ter­vezett 45 milliós árbevétellel szemben 47 milliót várunk. A tervezett 13 milliós nyeresé­get is legalább 1 millióval túlszárnyaljuk. — Mit tettek a hatéko­nyabb gazdálkodás növelé­se érdekében? Nagy M.: Termelőszövetke­zetünk kedvezőtlen adottsá­gából eredően az alaptevé­kenységünk nyereségtartalma bizonytalan. Ezért az intéz­kedési tervben a több lábon állás politikáját írtuk elő, mellyel növelhető stabilitá­sunk. Ennek szellemében hoztuk létre 45 fővel az ik- ladi Ipari Műszergyárral koo­perációban a motortekercse­lő részleget. Benzinkutat nyi­tottunk. s új ágazatként megkezdtük tavunkon a hal­tenyésztést. Szerkezetváltást valósítottunk meg. Napra­forgó helyett a jövedelme­zőbb zöldborsót termeljük a gyárnak 200 hektáron. Ügy ítéljük meg. hosszabb távra stabilizálhatjuk és nyeresé­gessé lehetjük a gazdaságot. Szabó L: Feltártuk tarta­lékainkat, s javasolták a gazdaságvezetésnek, hogy a szabad kapacitások leköté­sével végezzen önálló piac­kutatást. így jött létre a Bor­sodi Sörgyárral megállapodás rakodólapok javítására, s már egy új típusú műanyag tuskós rakodólapot is gyár­tunk a részükre. Nem hagy­juk magára a gazdaságveze­tést. ötletekkel, kezdeménye­zésekkel segítjük, az embere­ket meg igyekszünk meg­győzni arról, hogy ha előbb­re akarunk jutni, akkor ne­künk kell magunkon segíte­nünk. Pásztor lit1 Üzemeink, vál­lalataink töbijpgége 16 száza­lékkal magasabb termelési és nyereségtervét irt elő erre az évre a novemberi határozat alapján. Ezt jórészt a gazda­ságosság növelésével, a ter- méksz^ifk^.zet javításával, új termékek gyártásával, a tartalékok jobb hasznosítá­sával bizonyosan el is érik. A fél év várható eredményei ezt igazolják. Bizonyos pezs- dülés tapasztalható, érezhető a szemléletváltozás is. Keve­sebb a kifelé és felfelé mu­togatás. javult a fegyelem, s a belső erőforrások mozgósí­tása. Ezek a kedvező ten­denciák, ám az áttöréshez még nagyobb következetes­ségre van szükség fent is. lent is. Hozzászólás Az iskolák államosításához A Kelet-Magyárország jú­nius 6-i (szombat) száma sok érdekes, értékes sorokat kö­zöl. Azokat pontosan átol­vasva: „Iskolatörténelem Tornyospálcán” sok emlé­ket, történelmi eseményeket juttat eszembe. A leírtak ha­sonlóak az én tanítói pályám történetével. Mivel már ez is lassan történelem, helyes ha megtisztul a sallangoktól, egyéni emlékektől. Engedi is hasonlóan választottak kán­tortanítónak a tiszakanyári református egyháznál. Még a javadalmam is hasonló volt. Az államosítás elég gyorsan lepett meg bennünket. Én is alig voltam két éve käpltpr és egyben igazgató is, amikor az államosítás gyorsan lezaj­lódon. A nálam lévő jegyző­könyvi másolatok alapján 1948 év június 2-án már szü­lői értekezletet kellett tarta­ni a református iskolában. Három nap múLva már fa­lugyűlést is hívattak össze, ahol kiküldött előadók mond­ták ei beszédeiket az álla­mosítás mellett. Bizonyos időnek kellett el­telni, amíg magamban min­dent elrendeztem. Mégsem érzem, hogy hibát követtem el. Hibát azok követtek el, akik megkövetelték, hogy egyik napról a másikra szü­lessünk még egyszer. Termé­szetesen az egyik embernek sikerül, a másiknak nem. Az átnevelődés, átalakítás lassú folyamat. Ezt mi pedagógu­sok tudhatjuk legjobban. Veress Sándor nyugalmazott ált. iskola ig. h. Dombrád Korszerű gépekkel, új technológiával gyártják a Szatmár almásládákat a nyírmadai Béke Termelőszövetkezet faipari üzemében. (Elek Emil felvétele) / 4 fiatalasszonyt ne­vezzük egyszerűen Erzsikének. Nem úgy hívják, de ha az igazi ne­vét most a krónikás le­vésné .. . Erzsiké postás, méghozzá négyórás postás. Mindössze egy tanyára hordja a leve­leket, hírlapot, szedi.^-'té­védíjat — bár jQSr tx tanya nem pifátce: huszonvala­hányCsalád lakik ott. A dombok között megbúvó li- -ffétes minifalu csodálatos szépségű, és — lakói vall­ják — kaptármelegségű. Aki itt született, holtáig vissza­jár, mert nemcsak szülő­föld. hanem annál sokkal több. De bármilyen tündér- világ is egy ilyen hely, az azért bizonyos, hogy a la­kói sosem tartoztak az Ol­vasó Népért mozgalom él­harcosai közé. Erzsikének most sem kell keményre fújtatnia a ke­rékpár gumiját, elbírja nyugodtan azt a pár újsá­got. amit naponta kivisz. Még szerencse, hogy a fia­talasszony nem bölcselke- dő alkat, a tényekből indul ki, számára egyedül azok a fontosak. Megvette például magá­nak és családjának a Ke­letmagyarországi Magazint. Bűnbeesés Sokat nem tudott róla. de a nagypapa imád olvasni, meg a lányok is, de ö sem tolja el maga elől a nyom­tatott betűt, ha végre vé­gez a napi munkájával. A tény pedig az, hogy vala­kinek a kezében mindig ott a Magazin. Pedig már két hete, hogy meghozta. A ki­csi még az úttörőtáborba is el akarta vinni, de a nagyapa és a nagyobbik ezt kereken megtiltotta neki. Ekkor kérték tőle a ta­nyán a Magazint. Mit te­gyen? Ö postás, ez pedig postai forgalomba nem ke­rül. Nem árusíthatja. De hát kérik’ Döntenie kellett. Ha iga­zi postás, nem viszi ki. Ha még igazibb — kiviszi. De akkor... Esetleg nem lesz többé postás! (Ez az az ok, amiért a helyszínt, s nevel elhallgatjuk.) Erzsiké lélegzett egy mé­lyet — és kivitte. Hátha a többi is jobban fogy, mert megszeretik a betűt. Aztán még ötöt kértek. Vitte. Megvette, vitte, hasz­na nem volt rajta, csak az, hogy délután ismét kerék­pároznia kellett tíz kilomé­tert. Tulajdonképpen ak­kor már nem is dolgozik, hiszen négyórás. Es még mindig nem volt elég! Még kértek hármat! Ennyit Erzsiké bűnbeesé­séről. Biztosan meggyónja majd legközelebb a papjá­nak, lévén hivő katolikus. És a pap majd feloldozza. Mi ez a bűn ahhoz a győ­zelemhez képest, ami azon a tanyán bekövetkezett? K. I. A család tekintélye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents