Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

HM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. június 13. Q

Álljunk meg egy szóra: jövőnk a tét! (Kertész Sándor rajza)

JÖVŐNK A TÉT

REFORM-FÓR

A cím bizony magyartalanra sikeredett, aligha adnának érte nyelvőr-kitüntetést.

Mégis ennél maradtunk, mikor számba vettük a lehetőségeket, mert ez a két szó jól kifejezi, hogy — az utca nyelvén — : „helyzetben van

l ’ ff

az tjjusag .

Nem is akármilyenben: „reform-fórban'', élvezi a jobbra törekvő, megújító előnyét — alakíthatja saját életét, közvetlen és tá- gabb környezetét.

E lehetőség létrejöttét szolgálta ez év januárban lindult „Jövőnk a tét!” KISZ-es politikai akció, melynek nyomán a fiatalok ezrei fogalmazták meg országszerte gondjaikat, javaslataikat. Ezek alapján készült el a közelmúltban /az a javaslattervezet, melyet újbóli megvitatás és esetleges változtatások után •,a KISZ Központi Bizottsága az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács elé terjeszt. Írásunknak különös aktualitása, hogy éppen e sorok megjelenésének napján ül össze a véglegesítés céljából a KISZ KB.

Látható, hogy „valami megmozdult” — mint ahogy lazt sok fiataltól lehet hallani mostanság. Ám az ak- Icló keltette gondolatihullámok tovább gyűrűznek...

Záporozó érvek és ellenérvek

Ezt bizonyította az a kedden Nyíregyházán rendezett találkozó, melyen a megye majd harminc KISZ- vezetője azért jött össze, 'hogy immár a javaslat ismeretében cseréljenek véleményt, mondják el az általa képviselt fiatalok észrevételeit. Nem volt hiány hozzászólásokban, szinte záporoztak az érvek, ellenérvek. íme egy montázs a ■lényegesebb felvetésekből:

— Nékem nagyon tetszik ez a tervezet, de mi rá a biztosíték, hogyha a- pánl- KB és a kormány elé terjesztik őket, akkor megvalósulnák? A szegedi ideológiai tanácskozás anyagának is örültem, mégsem látszik, hogy történt volna azóta valami.

— Ha szűkítjük a kört, ugyanígy nincs biztosíték arra sem, hogy a műszaki fejlesztés prioritásához fűzött remények valósággá válnak. Lehet, csiak az a része fog „bejönni”, hogy más dolgokat elhanyagolunk, a műszaki fejlesztésből meg nem lesz- semmi. Hiszen eddig is vettünk már fel erre a célra kölcsönöket ...

— Ezeknek alighanem személyes garanciái lehetnek. Benne is van a javaslatban, hogy olyan vezetők- ré van szükség, akik személyükkel is kötődnék a megújulás programjához.

— Ám, akikor a felelősséget is jobban kell hangsúlyozni. A pártnak és a KISZ-nek erősebb számon- kérő szerepet kell betölteni.

— Nem lehet túl szorosra fogni az ellenőrzést, mert egy reformfolyamatban nagy a hibák előfordulásának lehetősége.

— Ha már a felelősségnél tartunk! A gazdasági és társadalmi megújulást nem lehet véghez vinni személyi változtatások nélkül.

— És azok megbüntetése nélkül, akik hibákat követték el. Tanuljunk a keleti példán!

— Helytelen lenne a múltra figyelve felelősöket keresni, mert csak elvonná a figyelmünket a jövőről. Attól, hogy ikszet, vagy ip- szilont felelősségre vonják, ettől még nem változik meg az a mechanizmus, amely lehetőséget adott a ihibá zásra.

— Visszatérve a tervezethez! Mi. a záhonyi MÁV KISZ-esei úgy gondoljuk, szükség lenne egy „tájékoztatáspolitika” fejezetre, amely javasolná egy gyors, hiteles és pontos tájékoztatási rendszer kiépítését. Ez kellene ahhoz, hogy nyomon tudjuk követni a döntések meghozásának folyamatát. Mire gondolok? Jó lett volna többet tudni például a kormány és a szak- szervezet vitájáról a bérfoe- fagyasztás idején, vagy arcról, hogyan vélekedik a szakszervezet a készülő nyugdíjreformról.

— Jó, hogy szóba került a nyugdíjreform. A fiatalok többsége, legalábbis itt a megyében, nem helyesli. Nem csak azért, mert a statisztikák tanúsága szerint bevezetése esetén a magyar férfiak alig-alig élvezhetnék a nyugdíjat — közismert, hogy sok a korai halálozás —, dé azért sem, mert a megyében újabb foglalkoztatási gondokat szülne.

— A foglalkoztatási gondok sora csak egy típusú probléma, amivel Szalbalcs- Szatmárnak szembe kell néznie. Ezenkívül még számtalan speciális nehézség van, hiszen hátrányos helyzetű terület vagyunk. Ezt is bele kellett volna venni a tervezetbe — mármint, hogy az elmaradott térségeket hatékonyan fejleszteni kell, csökkenteni azokat az esélykülönbségeket, amelyek a fővárosban, vagy városokban, és az elmaradott térségek falvaiban élő emberek között vannak. \

— A helyi problémákat leginkább helyi szinten kell kezelni, így a helyi önállóság megerősítésére is szükség lenné.

— Ki ne hagyjuk a lakásgondokat ! Beszélik, hogy az építőanyagok áráról le fogják verihii az állami támogatást. Nos. az így felszabaduló pénzt az első lakás építő fiatalok segítésére kellene fordítani.

— Az is hasznos lenne, ha az OTP nem csupán a falusi lakásépítést támogatná, hanem a falvakban elhagyott házak megvásárlását is!

— Eddiig már sok olyan dologról volt szó, ami hiányzik a tervezetből. Már vannak olyasmik, amik szerepelnek benne, de nem ártana újra átgondolná. Itt van mondjuk az: „A tanulóévék alatti gyermekvállalás feltételeinek javítása érdekében javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói is részesüljenek a gyed-iben.” Ha belegondolunk, a felsőoktatási intézményeknek az a célja, hogy tanítsanak, a hallgatóknak meg az, hogy tanuljanak, nem pedig az, hogy gyereket neveljenek. A hallgatók általában nem is tudnak olyan feltételéket teremteni egy gyereknek, amilyenre annak szüksége lenne.

— Ez így igaz, csakhogy ha már a gyerek mégis megszületik, igazságtalan tőle megvonni a támogatóst.

— Vagy itt van, egy másik felvetés, hogy lekellene vennii a gyermekcikkekről a támogatást, és az így nyert összeget a valós igények alapján kellene elosztani. Egy efféle rendszer a sokgyermekes családokat juttatná előnyhöz.

— Ezt is meg «lehet oldani, mégpedig úgy, hogy’ a háromgyermekes családokat tekintjük ideálisnak, és csak addig ad juk a támogatóst.

— Esetleg ■ tovább is, de mérsékeltebben.

Jól fogadták az akciót, de sok a kérdőjel

A tanácskozás után Takács Istvánnal a KISZ nyíregyházi bizottságának első titkárával ültünk le beszélgetni az ott elhangzottakról» és az akció nyíregyházi fogadtatásáról.

— Az igazság az, hogy nem így indítottuk el ezt az egészet — csóválta a fejét, és igyekezett logikusan elmagyarázni az akció lényegét. — Az eredeti elképzelések szerint azt szerettük volna, ha a párt novemberi határozata után a KISZ az adott fórumokon politizáljon, ismerje meg saját intézményének, üzemének vagy gyárának terveit, elképzeléseit, és keresse azokat a kapcsolódási pontokat, áhol aktívan részt ltud vállalni a munkából. Mondjanak véleményt a helyi dolgokról, tegyenek ijavaslatot. Mindezek mellett szóljanak fontos, az egész országot értintő politikai, gazdasági dolgokról.

A meghirdetés után, amikor elkezdtünk érdeklődni, kiderült, hogy jól fogadták az akciót, de ugyanakkor sok volt az értetlenkedés is. Számomra a legkellemetlenebb az volt, hogy a legtöbben nem a helyi problémákat, és azok megoldási lehetőségelit kutatták, hanem nagy országos gondokról kezdtek el vitatkozni. A felhívásnak arra a részére összpontosították figyelmüket, ahol a KISZ a legkevesebbet tudja tenni.

A nyíregyházi tapasztalatok azt bizonyították, ahol ijól dolgozik, a KISZ, (Taurus, Konzervgyár, Volán, SZÁÉV), ott a politizálásnak ezt a formáját is jól oldották meg. Persze azzal is tisztába kell lenni, hogy nem egyformák a vállalatok sem. Az éveken keresztül jól dolgozó helyeken sökkal nehezebb megtalálni a további javítási lehetőségeket. A gyengébb teljesítményt nyújtó gyárakban, üzemékben sok esebben a KISZ sem tartozik az élvonalba.

Az akció sajnos azt is bizonyította, hogy sok helyen nincs elég ereje a KISZ- nek, a KISZ-ititkárok nem ■elég felkészülteik ezekhez a feladatokhoz. Nem tárgyalóképesek. Márpedig utasítások alapján nem lehet politizálásra ösztönözni a fiatalokat. .

Ügy érzem a fiatalok talán most érkeztek el oda, hogy kezdik megérteni a lényeget, mire ösztönöz a „Jövőnk a tét!” akció.

„Van mivel foglalkoznia ia KISZ-nek, miért kell még ezt is felvállalnia.”

Ilyen, és ehhez hasonló vélemények nagyon sok helyen elhangzottak a viták során és sokan úgy érezték, a KISZ olyan dolgokba üti az orrát, amihez alig van 'köze.

Ismerjék meg a maguk és az ország gondjait

i

— Éppen ennek az ellenkezőjéről kell meggyőzni KISZ-tógjainkat — mondta Pólyák László, a Csepel Művek nyírbátori üzemének KISZ-titkára.

— Annak ellenére, hogy az akció nevében már benne van a lényeg: „Jövőnk a tét!”, sokan nem hiszik el az ország valóságos gazdasági helyzetét. Az ilyen üzemekben, gyáregységekben mint a mienk is, ahoil viszonylag jók a kereseti lehetőségek, nem érzik any- nyira a fiatalok az ország gondjait. Ezért'kell megismertetni velük a programokat, foglalkozzanak vele. Nem látványos dolgokat kell mutatni. „Hozni kell” a tervet, és ezek mellett ésszerű anyaggazdálkodással, vagy hulladékhasznosítással, munkaszervezéssel segíteni a gyáregység tevékenységét.

A 813 fős létszámunkból 330 a 30 éven aluli, akik között sok üzemvezetői, művezetőt is találunk. Magunknál csináljuk a jövőt, nekünk kell mozdulni. Ezt az akciót nem szabad kipipálni. Folyamat kell hogy legyen, amii magával ragadja az embert. Bírálni kevés.

A KISZ akkor lehet igazán partner, ha a bírálatai melllett leteszi a saját javaslatait is.

Ennyit a tanácskozásról! Bár a felidézetteken kívül sok egyéb gondolat is elhangzott, ennyiből is kitűnik, hogy „jó földbe (is) hullott az elveszett mag” — laz aktív, politizáló fiatalok körében komoly, felelősség- teljes beszélgetéseket, sőt Vitákat gerjesztett a tervezet.

Az „is” azonban csak 'azért van zárójelben, ment nem a közmondásba való, egyébként — sajnos — ott a helye. Ahogy azt a jelenlévő Nagy Mihály, a KISZ KB munkatársa, a „Jövőnk a tét!” akcióbizottság vezetője mondta: „Bár szép eredményeink vannak, a fiatalok egybizede áll mögöttünk. A többiek nem tanultak meg politizálni, vagy túl kiábrándultak már.”

Ám a programnak csak iákkor lesz súlya, ha cse- * llefcvő erő áll mögötte. Ez 'annyit jelent: Ha az ifjúság szélesebb rétege nem aktivizálódik,, önnön maga tartósával akadályozza meg jövője jobbra fordulását.

Program a„szőkébb“ hazára

Az akció során megyénkben felvetődő gondoláitok Is hozzájárultak annak idején a javaslat kidolgozásához, s most a véglegesítésnél is ott lesznek a KISZ ■KB előtt. Ez azonban nem minden. A KISZ megyei bizottságának tervei szerint elkészül majd egy szűkebb hazánkra vonatkozó kibontakozási program is, mely a következő főbb elképzelések valóra váltásához ad segítséget:

— Alakuljon ki a tájékoztatási politika új rendszere a megyén belül is, a döntések nyilvánosság mellett, kellő információk birtokában szülessenek meg.

— Minden vonatkozásban csökkenjen a megye Nyír- egyháza-centrikussága.

— A tanácsok — még községi szinten is— szolgáljanak információval me- gyeszerte az elhelyezkedési lehetőségekről.

— Javuljanak az ingázás infrastrukturális feltételei, teremtődjenek meg a kényelmes utazás, az olcsó étkezés és az éjszakai szállás lehetőségei.

— Mi hamarabb kezdődjenek el a közmunkák, s azok szolgáljanak ideiglenes megoldásként, mint megélhetési forrás.

— A csak érettségizettek elhelyezkedési gondjait enyhítendő a középiskolákba vezessenek be fakultatív képzéseket (képezzék például számítógép kezelésére a diákokat).

— Alakuljon ki megyén belül is a szakmaváltás intézményrendszere.

— A szociális segélyeket a munkahelyi kollektívák javaslata alapján adják.

— Rendeződjenek a nem szaboles-szatmári székhelyű vállalatok és az itt működő gyáregységek viszonyai. Kapjanak nagyabb lehetőséget műszaki fejlesztésre és béremelésre a megyénkben termelő egységek.

— A megyében hozott határozatok is legyenek következetesek egymáshoz viszonyítva és a végrehajtásban.

— Fejlődjenek erőteljesebben a termelőszövetkezetek melléküzemágai, hogy csökkenjen az ingázók száma.

— Az iparban, a termelésben is mind több fiatal kerüljön vezető beosztásba Szabolcs-Saatmárban, hiszen az (innovatív készség hiánya a kedvezőtlen helyzetű területeken halmozott hátránnyal jár.

— Tisztuljon meg a közélet. csökkenjen a bürokrá■ cia, a társadalmi értékrend- szer tükrözzön valós teljesítményeket.

— Szűnjenek meg az alaptalanul szerzett kiugró jövedelmek, nőjön a termelésre hatást gyakorló ember anyagi elismerése.

★

A „Jövőnk a tét!” politikai akciót az MSZMP KB 1986. novemberi határozatához kötődve .indította a KISZ. A párt döntéseinek eredményeképpen folyamatban van a gazdasági-társadalmi kibontakozás cselekvési programjának kialakítása. E folyamatban a kormányhoz és a párt Központi Bizottságához eljuttatott javaslatokkal a fiatalság is aktívan részt vesz. Ezzel az akció le is zárható, ám szellemének, gondolatiságának fenntartása és kiteljesítése további feladatokat ad. A nagy horderejű gazdasági-társadalmi változások közepette a KISZ- nek is megújulni, korszerűsödni kell, • cselekvésre buzdítani az ifjúságot.

Czine Gáspár, Kertész Sándor