Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. június 13. Nagy érdeklődés mellett zajlott le nemrég Csen- gerben az első motoros ügyességi verseny és ta­lálkozó, amelyet a Szamos Ifjúsági Klub és a helyi KISZ rendezett. A csen- geri motoros fiatalokon kívül Mátészalkáról is né­pes „küldöttség” vett részt a találkozón. Az akadály- verseny mellett a motorok szépségét is díjazták. A rendező szervek a jövő­ben további ilyen jellegű találkozókat is terveznek. (Fábián Béla felvétele) Néhol nem is rendelnek Reggeli délben Ha kistelepülésekről beszé­lünk, általában azokat a fal­vakat, tanyákat értjük alat­ta, ahol a lakosság száma nem több 1500-nál. Szabolcs- Szatmárban 121 ilyen kiste­lepülés van, közülük 81-ben még az ezret se éri el az ott élők száma. Ha kevesen is élnek egy- egy heJyen, összesen megkö­zelítik a 100 ezret, nem mindegy tehát, hogyan gon­doskodnak róluk. Ez a „nem mindegy” az oka, hogy a megyei tanács vb kereske­delmi osztálya rendszeresen ellenőrzi ellátásukat, s az utóbbi időben már a fo­gyasztók megyei tanácsa is napirenden tartja a velük való törődést. 100—200 lakos Egy friss felmérés szerint 225 élelmiszerüzlet és vegyes­bolt feladata, hogy a 121 településen élők alapellátását megoldja. Nem kis feladat ez, hiszen egy lakosra 24 négyzetcenti bolt jut, amire még gyerekcipőben sem könnyű ráállni. Mivel azon­ban az emberek nem egy­szerre járnak vásárolni, így elviselhető a bolthálózat nagysága. Sőt, az utóbbi években már a külalakja is, mert az elmúlt három év alatt 171 kisbolt korszerűsí­tését végezték el. Ebből a számból azonban az is lát­szik, hogy van még tenniva­ló és ha a Belkereskedelmi Javult, mégsem jó a kistelepü­lések ellátása Itt a mozi, hol a mozi!? A kulturális eseményekben nyáron nem éppen bővelkedő megyeszékhely kellemes oázi­sát jelentetnék a szabadtéri színpad filmvetítései: a Kert mozi. A festői környezet, a szépen gondozott park, a kellemes nyári estéken még vonzóbbá tette a mozilátoga­tást. Az idén viszont hiába ke­restük a moziplakátokon a szabadtéri filmvetítések prog­ramját, nem találjuk. A ma­gyarázat látszólag egyszerű: nincs filmvetítés. Eddig logi­kus. A további magyarázat viszont annál kevésbé. A mo­ziüzemi vállalat illetékesétől megtudtuk, a szabadtéri szín 7 pad gazdájától, a megyei mű­velődési központtól korábban azt a tájékoztatást' kapták, hogy az idén a vetítések megszervezését — feltehető­en a kedvezőbb nyereség re­ményében — maga a központ vállalja. Ám a művelődési központ szorzott-osztott, utá­najárt, és valószínűleg rájött arra, hogy mivel a vetítése­ket - mindenképpen csak a moziüzem segítségével tudják megszervezni, a vállalkozás nem lesz gazdaságos, ezért — úgy tűnik — elálltak a tervüktől. Most aztán nem vetít sem a moziüzem, sem a művelődési központ. Két szék között így a földre pottyant a néző, egyelőre elmaradnak a vetí­tések. Reméljük nem sokáig, hisz a további egyeztetések nemigen ütközhetnek aka­dályba, annál is inkább, mi­vel a moziüzemi vállalat köz­pontja és a művelődési köz­pont egymáshoz alig pár mé­terre van . . . (B. I.) Minisztérium megfelelő tá­mogatást adna, az ötéves terv végére esetleg minden kisbolt megújulhatna. Nem véletlen a feltételes mód, hi­szen az a tapasztalat, hogy azokon a településeken — Zsíros-banya, Sárgaháza, Ma­gosliget, Nagy fenékpuszta —, ahol 100—200 ember lakik, a szövetkezetek nem fordíta­nak figyelmet a bolt korsze­rűsítésére, technikai szín­vonalának növelésére. Ugyancsak általános meg- állapítás volt, hogy a tanyai települések alapvető élelmi­szer-ellátása szakaszos. He­tente egyszer-kétszer érkezik a tej és kenyér és ezek mel­lett csak fűszeráruk kapha­tók. Az ugyancsak alapvető napi cikknek számító ház­tartási, műanyag árukat, pa- pír-írószerféléket, üvegeket, műanyagokat, evőeszközöket, mezőgazdasági szereket, al­só- és felsőruházati cikkeket, csak az 1000—1500 lelket számláló települések boltjai­ban árusítanak. Tej tízkor Árusítanak, de mikor? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tej és tejtermékek, a kenyér és pékáruk a telepü­lések 50—60 százalékában délelőtt 10 és 12 között ér­keznek meg. (Szamoskérre például még délelőtt 11-kor sem érkezett meg sem a tej. sem a kenyér, bár a sütő­üzem 15 kilométerre, a tej­üzem 30 kilométerre van.) A késői szállítás is baj termé­szetesen, de legalább ekko­ra, hogy az áfész központjá­ban a vezetők elfogadható­nak tartják őzt az állapotot. Igaz. a megyei tanács és a tejipari vállalat együttműkö­dési megállapodása nem rög­zíti, hogy a bolt nyitására, de legkésőbb a nyitást követő egy órán belül ott kellene lenni a tejnek. Nemcsak kenyéren és tejen él az ember, néha hús is kell. Illetve kellene, de a kis bol­tokban nincs olyan hűtőka­pacitás, amely lehetővé tenné az ilyen termékek árusítá­sát. Szárazárut nem kapnak, a szövetkezetek pedig azt mondják, hogy ezeken a he­lyeken a lakosság húsból, töltelékáruból, baromfiból önellátó. Ez természetesen nem egészen igaz. Mert lehet, hogy a baromfit felnevelik az udvaron, de szalámifélét, meg kenőmájast nemigen szoktak csinálni nyáron pa­rasztházaknál. Ami a valamivel nagyobb településeket illeti, a tőke- húsellátást úgy-ahogy meg­oldják a szövetkezetek, bár az árubeszerzést a boltok ha­táskörébe adták, és ez nem biztos, hogy mindig jó dolog. Olyan falvak is vannak, mint például Cégénydányád, Gyu­laháza, Csaroda, Tiszaadony. ahol nincs elég hűtőkapaci­tás a hetente egyszer érkező hús tárolására. Baromfiból legtöbb helyről az olcsó ap­rólékokat hiányolták, de hát ez régi és minden bizonnyal megoldhatatlan gond. Hol a vállalkozó szellem? A kistelepülések ellátásáról szerzett tapasztalatok után a szakemberek olyan következ­tetéseket vontak le, hogy a szövetkezetek jelentős részé­nek irányító-ellenőrző mun­kája nem hatékony, nem se­gíti kellően a kistelepülések lakosságának ellátását. Leg­alább ilyen fontos megállapí­tás, hogy a boltvezetők egy részének vállalkozó szelleme, pontosabban annak hiánya, igénytelensége hátráltatja a megyei vezetés által kidol­gozott koncepciók és együtt­működési megállapodások végrehajtását. Tehát nem mindig azért gyatra az ellá­tás, mert a szállítók nem vagy késve jönnek, hanem sokszor azért is. mert a bol­tosok nem rendelnek, s mu­lasztásukat azzal leplezik el: mári megint nem hoztak. Balogh József Vakáció előtt — gyermekbalesetekről __J _____________________________ Vigyázzunk rájuk! Szabolcs-Szatmár megye közútjain 1986-ban 166 köz­lekedési baleset történt gyer­mekekkel. A baleseteknek több mint 35 százaléka a nyá­ri szünidőben következett be! Sajnálatos tény, hogy 7 bal­eset halállal végződött. A balesetek csökkentése érde­kében szükség van az érin­tett nevelők, szülők és vala­mennyi közlekedésben részt vevő összefogására. A családok, szülők elfog­laltsága egyre nagyobb mér­tékben nő, a második gazda­ságban való részvételük álta­lában a gyermekükkel töltött idő csökkenését eredményezi. Gyakori, hogy alapvető köz­lekedési ismereteket sem nyújtanak a gyermekeknek, vagy személyiségükből, élet­módjukból adódóan helytelen magatartási mintákat sugall­nak. „Tanítsa meg rá az iskola!" — hangzik gyakran, nem gon­dolva arra, hogy a közleke­dési szakreferens (tanító — vagy tanár) egyórás közleke­dési-nevelési munkája válik semmivé abban a percben, mikor autóban ülve az apa dühösen szidja gyermeke előtt a jelzőlámpákat, vagy máskor az anya tilosban rán­gatja át gyermekét az úttes­ten. Ezek előrebocsátásával szeretném a figyelmet felhív­ni a nyári örömök mellett le­selkedő veszélyekre. A gyermekek közlekedés- biztonságát a nyári vakáció alatt több tényező befolyásol­ja: naponta több időt tölte­nek a szabadban, közlekedé­si útvonaluk megváltozik. A játszás, szórakozás, a kamasz­társak jelenléte fokozza a virtuskodó viselkedést, és csökken a felnőttek felügye­lete. E pár figyelemfelhívó gon­dolatot a szülőknek, nagyszü­lőknek szántam, hogy készít­sék fel gyermekeiket és ön­magukat is arra, hogy a vár­va várt vakáció ne tragédiá­val múljon el. Fülöp János rendőr alezredes,- az MKBT titkára A gyep hátán is... Vidám juniális a stadionban Lapunk sportoldalán figyel­hettünk fel a múlt héten egy hirdetésre: ..A gyep hátán is megélünk" címmel vidám, látványos juniálist rendeznek Nyíregyházán, a városi sta­dionban. A június 28-i prog­ram plakátjain márkás ne­vek olvashatók (reményked­jünk, hogy csak néhányuk- nak jön közbe valami .. .), és a siker garanciája lehet az is, hogy a műsort Kalmár Ti­bor, a Vidám Színpad főren­dezője jegyzi. Telefonon érdeklődtünk tő­le, mit kínál a nézőknek a két hét múlva sorra kerülő juniális. — A két és félórás vidám műsor számait a korábbi évek SZÜR-jainak legsike­rültebb jelenetei közül válo­gattuk — válaszolta Kalmár Tibor, aki már tucatszor ren­dezett színész—újságíró ran­gadót, illetve az ehhez fűzött látványos, szórakoztató att­rakciót. — Négy városban, Debrecenben, Nyíregyházán, Özdon es Miskolcon mutatjuk be A gyep hátán is megélünk című összeállítást. A fellépők névsora való­ban impozáns: Kovács Kati, Zalatnay, Zorán énekel. Ha- csek és Sajó (Kibédi Ervin, Berényi Ottó), Kern András, Verebes István, illetékes elv­társ, vagyis Koltai Róbert, Szuhay Balázs, Markos György, Körmendi János, Al­bert Flórián, Tamási Eszter, Antal Imre ... Amanda Lear, alias Harsányi Gábor énekel, Medveczky Ilona tánctudását csillogtatja majd. Mikó Ist­ván és Esztergályos Cecília a kutya—macska barátságból ad ízelítőt, Nancy és Raisza (Psota Irén és Schubert Éva) pedig nemcsak pulóvert, de világbékét is köt a stadion­ban. Sárkányrepülők, karatékák, body-builderek és manökenek bemutatója, a Modern Hun­gária, a Varga Miklós Band és az Edda versengése, kö­zönség—színész vetélkedők. Védett krumpli? A megye egyik legszebb vízpartja talán a tiszadobi „Falusi holtág” — széles, csöndes víz, pihenőknek; ki­rándulóknak, horgászoknak ideális hely. Azok is jól érez­hetik magukat, akik csak sé- tára-nézelödésre indulnak, hi­szen a falu fürdőhelyével ellenben fekvő parton az er­dőbe futó út mentén ott a tábla: „Természetvédelmi te­rület”. Aztán meglepődik az ide ér­kező. Az említett táblától pár méterre a vízpart és az erdő­szél között: krumpliföldecske. Letelepszik a kiruccanó a víz partján — autóját az út kö­zelében leállítva, .mert nem szándékszik semmit rongálni. Ahhoz, hogy a csábítóan bó­logató öreg fűz árnyékába jusson, ösvényen kell men­nie, s az ösvény két krumpli­sor közt vezet — jói látni, hogy számtalan láb taposta már a földet. Aztán felbukkan egy mo­gorva tekintetű férfiú, bóklá­szik egy kicsit a krumpliföl-* dön, láthatóan a gazda sze­mével nézegeti. Az idegen pe­dig azon töpreng, hogy vajh' hogyan kerül ide a természet- védelmi területre ez a meg­művelt parcella?! Kis idő múltán valamiért odamegy az autójához, s visszafelé jövet dörgedelmes káromkodás ál­lítja meg: durva hangon for­med rá a krumpli gazdája, hogy mit keres ö a sorok közt. . . Megszeppenve mond­ja a kiránduló: ő egy szál klumplilevélre rá nem lépett, de hát itt az ösvény, amin mindenki jár, ezt jói látni:.. A válasz — ha lehet — még gorombább szitkok árja. A különös burgonyaföld gazdá­ja egy bottal a kezében ont­ja az átkokat, majd sarkon fordul, s elindul — a fák közt álló autó felé. Az Ide­gen megnyugodva leül, de egy perc múlva újra szüksé­ge van valami ott feledett dologra a kocsijából, hát visszamegy. S elképedve lát­ja: autóján éktelen karcolá­sok. Jól látni: egy bottal ej­tették, s tették tönkre a cso­magtér fedelét. . . Sajátos vendégfogadás a csalogató tiszadobt vízparton, annyi szent. Azon töri a fe­jét a pórul járt kiránduló: egy természetvédelmi terüle­ten ezek szerint a burgonya a legféltettebb kincs? Mert ha igen, tanácsos lenne esetleg aknazárat telepíteni köré, ne­tán légi megfigyelést is al­kalmazni, s a renitenskedő- ket deresre húzni. Bár talán az is megoldás lenne, ha az illetékesek el­gondolkodnának azon: jól van ez igy? (tarnavölgyi) Pillanatinterjú Rablás bűntette és több­rendbeli lopás vétsége miatt vonta felelősségre a bíróság Kahut András Nyíregyháza. Család utcai lakost. A fiatal férfi többször volt már bün­tetve lopás, rablás, jármű önkényes elvétele, ittas jár­művezetés miatt. A börtönből november 15-én, feltételes kedvezménnyel szabadult. Még két hét sem telt el. Kahut már újabb bűncselek­ményt követett el. Az Örö­kösföldön sétálgatott egy dél­előtt, mikor észrevetfCegy le­záratlan motorkerékpárt. Ha­za akarta tolni, de útközben rendőrök igazoltatták, s a lo­pott járművet azonnal le is foglalták. Kahut András december elején munkába állt az al~ matárolóhan. Egy hét múlva már Ittasan ment a munka­helyére, ezért a munkavezető hazaküldte. Az öltözőben A tárgyalóteremből Az irgalmas bűnöző eszébe jutott, hogy kipróbál­ja a nála lévő két lakatkul­csot. Sikerült is négy öltöző- szekrényt kinyitnia, melyek­ből pénzt, dzsekiket, szerszá­mokat tulajdonított el. Ez­után bolti lopással próbálko­zott, egy nagy csomag Omnia kávét akart a kabátja alatt kicsempészni, de az eladók rajtakapták. Az állomáson sörözött ja­nuár 16-án estefelé. Itt talál­kozott H. Miklós kótaji la­kossal, akivel szóba elegye­dett. Elindultak együtt a Pe­tőfi tér felé, hogy megismer­kedésük örömére igyanak va­egy­lamit. A téren Kahut szer csak minden ok nélkül rátámadt H. Miklósra, és ököllel leütötte. Levette róla a kabátját, lehúzta a csizmá­ját és ráadta a saját rossz cipőjét — hogy meg ne fáz­zon. A kabátot később meg­próbálta értékesíteni. Kahut Andrást a nyíregy­házi bíróság az általa elkö­vetett bűncselekmények mi­att halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt négy­évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. B. A. Szíriái vendégek járják a megyét. Dr. Ahmad Ajoukau és dr. Ghassan Almabulsi. a szír mezőgazdasági miniszté­rium mezőgazdasági kutató központjának szakemberei három hónapra érkeztek Magyarországra. Ez idő alatt tanulmányozzák a kertkultú­rát, kiemelten a gyümölcs- termesztést. Szabolcs-Szat- márban a télialma-termesz- tésről tájékozódnak. Jártak már az újfehértói kutatóközpontban, Vaján, el­látogatnak Mátészalkára -a Szatmárkerthez, majd a nyíregyházi állami tangazda­ság gyümölcsöseit, csemete­kertjét tekintik meg. A Ghas­san AlmabulsivaiL készült pil- lanatinterjúban az eddigi tapasztalatokról esett szó: — Mi a véleményük az új- fehértói kutatóközpontban lá­tottakról és hallottakról? — Üjfehértón két napot töltöttünk el és az az érzé­sünk, hogy amit láttunk és hallottunk, hazai munkánk­ban nagy hasznunkra lesz. Nagyon tetszett, hogy a ku­tatás és a termesztés együtt fejlődik. Jónak tartjuk, hogy a hatalmas termőterület kö­zepén ott van egy kísérleti központ korszerűen felsze­relve, rengeteg új aimafaj­A szír vendégek fával. Hallottuk, hogy a ku­tatók nemcsak erkölcsileg ér­dekeltek abban, hogy ered­ményeik minél előbb a gya­korlati gyümölcstermesztés­ben is hasznot hajtsanak. — Mi az, ami megkülön­böztetetten érdekli önöket? — Minden. Itt-tartózkodá- sunk ideje alatt szeretnénk a téli alma szaporítóanyagának előállításától, a termesztésen keresztül az értékesítésig mindent megismerni. Szíriá­ban a mezőgazdaságban meg­hirdettük az almatermesztési programot. Ehhez tanulmá­nyozásra jó modell a ma­gyarországi télialma-termesz- tés. Ütünk nem titkolt célja, hogy a programunk megvaló­sításában számítunk a ma­gyar szakemberek termesz­téstechnológiai tapasztalatá­ra. , Az interjú további részé­ben a szíriai szakemberek megemlítették: eddig nagyon jók a benyomásaik nemcsak a szakmai programokkal ikapcsofatban, de .a vendéglá­tást illetően is. A nyírségi táj változatossága, szépsége kedvükre való. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents