Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

1987. június 2. Kelet-Magyarország 3 Új módszerekkel Beszélgetés egy nyíregyházi látogatás alkalmából A napokban népes pártmunkás-delegáció ismer­kedett a nyíregyházi gumigyár munkájával. Vala­mennyien a főváros VIII. kerületéből érkeztek, ahol a Taurus központja is található. A látogatás oká­ról, hasznáról kérdeztük Gál Jánost, a kerületi párt- bizottság első titkárát. — Látogatásunk célja a koordinációs munka tanul­mányozása volt. Közismert ugyanis, hogy a nagyválla­latok központjának pártbi­zottságai ilyen joggal — és tegyem hozzá kötelességgel — rendelkeznek, feladatuk, hogy nagyvállalati egészben ' gondolkodjanak, s a vidéki gyáregységek illetékes párt- szerveivel ilyen alapon tartsák a kapcsolatot. Ke­rületünkben 18 pártbizott­ság működik, kétharmaduk­nak van koordinációs fel­adata, szinte az ország minden megyéjében érde­keltek vagyunk. Megnéztük, hogy mit lehetne jobban, másképpen tenni a párt­munkában. — Választásunk azért esett a Taurusra és a nyír­egyházi gyárra,. mert itt megy leggördülékenyebben ez a tevékenység. Az okát a nagyságrendekben is ta­lálhatjuk. A Taurus Gumi­ipari Vállalat szinte egy teljes iparágat fog át, a nyíregyházi gyár pedig mé­retei, a teljesített export alapján meghatározó a vál­lalat életében. — Milyen tapasztalatokat szereztek? — A közös törekvés a magasabb célok érdekében jellemzi például a nagyvál­lalati és gyári pártbizott­ság együttműködését. Az emberi tényezők adottak, úgy tapasztaltuk, hogy Nyíregyházán mind a gaz­dasági, mind a pártvezetők azt nézik, mi viszi előre az ügyet. A nagyvállalat ré­széről megvan az ajánló készség, a gyárban tapasz­talni a fogadókészséget. Jólesett, hogy ezt megerő­sítették a városi és megyei pártbizottságok részéről is. Az sem _ közömbös, hogy pártbizottsagi titkáraink­nak megmutattunk egy olyan, úgynevezett „zöld­mezős” beruházást, amely a legnagyobb hatékonysággal működik. Mindez alapot ad arra, hogy a Taurus világ­banki hitellel megvalósuló beruházásában nyíregyhá­zi fejlesztésre is gondoljon. — Mennyire jellemző, hogy a koordináló pártbi­zottságok vállalati egészben gondolkodnak? — Ha istenigazából be­szélünk a nagyvállalati ön­állóságról és belső érde­keltségről. akkor ezt meg lehet oldani. Vagyis ehhez a munkához megfelelő ér­dekeltséget kell teremteni, amikor a vidéki egységnek is van lehetősége az önálló cselekvésre. Sajnos, kerüle­ten belül is tudnék nega­tiv példát említeni, ahol ta­lán még egy ajtócserébe is beleszólnak a központból. Pedig a jó együttműködés csakis a megfelelő koordi­nációval, a másik tisztelet­ben tartásával képzelhető el. A másik oldalon viszont le kell győzni azt a félszl. amely egyes gyárakban az elszakadási törekvésekben mutatkozik meg. így járt kerületünkben a Minőségi Cipőgyár, amelytől levált a teljesen modern szigetvári egység, s teremtett nehéz helyzetet. A nyírbátori gyár önállóvá válása ezután kö­vetkezett be. — Mennyire lehet a párt­munka eszközeivel támogat­ni egy-egy vállalat jó gaz­dasági elképzeléseit? Ho­gyan valósul ez meg a Tau­rus esetében? — Az előbb említett vi­lágbanki hitellel a Taurus egy újabb ugrásra készül. Ennek az alapját viszont azzal a hosszú távú straté­giával teremtették meg, amely évek óta jellemző a vállalatra. Kutatásfejlesz­tésben akkor is az élvonal­ban voltak, amikor a világ­piacon pangás volt. S ép­pen náluk kézzel foghatóan tapasztalható a tétel: nem jó dolog a jótól elvenni, a gyengébbnek odaadni a pénzt, mert ellenkező eset­ben a kedvező világpiaci körülmények között jobban ki tudott volna ugorni a vállalat. Ilyenkor nekünk is az a feladatunk, hogy tá­mogassuk a jó elképzelése­ket, felhívjuk a figyelmet a fejlődést gátló tényezők­re. Lányi Botond A TRIUMPH CÉG MEGRENDELÉSÉRE havonta 3 ezer fürdőköpenyt készítenek a bak- talórántházi Vertikál Ipari Szövetkezet ruhaipari üzemében. Szállítás előtt gondosan minő­sítik a terméket. (Elek Emil felvétele) Mit kínál a Vasvári? Szakma, otthon, útravaló Közeleg a tanév vége, s ilyenkor érthetően nemcsak a diákok kapnak osztályza­tokat, — minősítést az el­végzett munkáról — hanem az iskola nevelőtestülete is elkészíti saját mérlegét. Mit hozott a tanév? Milyen cé­lokat tűztek ki a következő évekre? Így van ez a tisza- vasvári Vasvári Pál Ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet háza- táján is. Milyen egyedi jegyeket fe­dezhetünk fel az iskola arcu­latán? — kérdeztük első­ként Várkonyi István igaz­gatót. 600 diák — Az alapvető nevelési, oktatási kérdésekben termé­szetesen a mi iskolánk is ha­sonló a többi szakmunkás- képzőhöz, de a képzés jelle­gében. az idei tanévben be­vezetett középiskolai okta­tásban és más területeken azért jócskán vanhak nálunk a többi iskolától eltérő sa­játosságok is. — Az iskola 26 osztályában 600 diák tanul, amely az ősz­szel induló építkezések nyo­mán, amikor elkészül az új épületünk, várhatóan 700— J 3 ó előre leszóltak a vállalathoz, hogy ekkor és ekkor országosan nagy ember látogatja meg őket, olyar kategóriájú, akinek tiszteletére már terep­rendezni szokták a belvárosokat, akinek az aszfalt is zöld füvet hajt. — Nem minden lehet az. ami, de minden az legyen, aminek nyilván van tartva — jelentette ki az igazgató az azonnalra ösz- szehívott vezetőségi ülésen.— Vagyis — példálózott a főnök — az ég kék, a tej fe­hér, a korom fekete. Ha mégsem, tessék vételezni festéket! A legfontosabb a robot voilt. Hiszen a megtisztelő látogatás azért érte a vállala­tot, hogy a gyakorlatban is bizonyítható legyen: igenis van eredményes műszaki fej­lődés, van automatizálás, még ha lassú léptekkel haladunk is előre. Csakhogy a robot érzéketlen volt a tri­bünről elhangzó beszédekre. A japánok sajnos nem úgy készítették a gépet, hogy az minden sajátosságunkat figyelembe tu­dott volna venni. Még a műszaki sajátos­ságainkat sem. Mert hiába mozgatta sze­rencsétlen precízen, program szerint há­rom dimenzióban a karját, mégis kiejtette, vagy rossz helyre tette a megmunkálásra váró anyagot. Persze mindenki tudta: erről nem a ro­bot tehet. A háttéripar a hibás, amelyik képtelen olyan pontos méretekben gyártani a munkadarabokat, hogy azok az okos gép műszaki tűréshatárán belül essenek. — Engem, ha a víz alá nyomnak is, fel­jövök, de nem azért, mert tapló vagyok — bizonygatta rátermettségét az igazgató. — Most azonban nem hagyom, hogy akár átmenetileg is víz alá kerüljek emiatt a robot miatt. — Megcsináljuk — mondta kényszere­detten a mérnök, aki öt kollégájával együtt azt a feladatot kapta: ha törik, ha szakad, hozzák a gépjét olyan állapotba, hogy a lá­togatás ideje alatt problémamentesen mű­ködjék. ' Szegény mérnök nem tudta, mit vállal. Két hétig kínlódott a csopiortjával. Kivá­logatták a legmegfelelőbb méreteket, ötvö­zeteket, mégsem lehettek biztosak a siker­ben. E ljött a várva várt nap. A kamerá­val követett nagy ember és a kísé­rete abszolút laikus volt. Azt azon­ban látták: a gépkar biztosan forgatja a munkadarabot, „mint kanász a botját' — ahogy azt a nagy ember népiesen meg­jegyezte. — Gratulálok — mondta másnap az igazgató a mérnöknek. — Kiválóan fog­ta a robot az anyagot. Hogy csináltátok? — Hozzáhegesztettük. Sztancs János 750-es tanulói létszámra gya­rapodik, megszűnik a mosta­ni két műszakos tanítás. Ki­nőttük ugyanis a jelenlegi épületet, az ÉSZAKTERV ál­tal készített tervek alapján mintegy 80—100 millió forin­tos beruházással új négy tan­termes iskola, százszemélyes kollégium és az Alkaloidával közösen korszerű sportcsar­nok épül. De mi a jelenlegi helyzet? Hány szakmát tanulhatnak itt a fiatalok? Szabó István műszaki igazgatóhelyettes so­rolja az oktatott szakmákat: mezőgazdasági gépszerelő — ez a legnépesebb gárda, ami­ből a fél ország számára ké­peznek szakembereket. — A szakma jó műszaki felkészültséget, következte­tőképességet és a hibák el­hárításához leleményességet is kíván. A szerelőmunkán kívül a tanulók hegesztő, ko­vács, járművillamossági és lakatos szakmai gyakorlaton is részt vesznek. A szakma sokoldalúsága a biztosíték arra, hogy a végzősök a me­zőgazdasági üzemeken kívül ipari munkahelyen is el tud­janak helyezkedni. A har­madéves tanulóknak lehető­ségük van önköltséges ala­pon az erőgépvezetöi jogosít­vány megszerzésére is ... Nagy jövő előtt A további szakmák: anyag­mozgató-gépszerelő, amely­ről az iskola vezetői megje­gyezték: nagy jövő előtt álló szakma, bár az üzemek, vál­lalatok még nincsenek kellő­en tisztában ezzel, holott a megyében is számos vállalat dolgozik több száz elektro­mos és dízeltargoncával, kü­lönböző rendeltetésű daruk­kal, markolókkal és rakodód gépekkel, melyek eredményes kihasználását olykor éppen a szakemberhiány nehezíti. Képeznek géplakatos, köz­pontifűtés- és csőhálózat- szerelőt — ez utóbbit a Le- ninvárosban a Gyár és Gép­szerelő Vállalat, valamint a CSŐSZER Vállalat tanműhe­lyeiben, üzemeiben. Van he­gesztő, esztergályos, villany- szerelő, nőiruha-készítő (női szabó) és vegyianyag-gyártó képzés is. — Közismert, hogy Tisza- vasváriban jelentős vegyipa­ri bázis fejlődött ki: az Al­kaloida Vegyészeti Gyár — folytatja Várkonyi István igazgató. — A gyárat 1968- tól kezdődően jelentősen bő­vítették. Napjainkban is ál­landó fejlesztés alatt áll. Az iskolánk a korábbi években sok jól képzett szakmunkást képzett az Alkaloidának, ami a mostani tanévben is tart, de jelentős számú tanulót képzünk a Biogalnak, sőt a Chinoinnak is. Milyen általános műveltsé­get szereznek a szakma el­sajátítása mellett a holnap szakmunkásai? Farkas Gábor általános igazgatóhelyettes elsőként azt említi: nagyjából olyan felkészültségű fiatalok jelentkeznek ide is, mint a többi szakmunkásképzőbe. Az első hónapok a felzárkóz­tatással telnek el, de még így is fájdalmasan magas a le­morzsolódás, a kimaradások aránya, de az első fél év bu­kási százalékával — amely úgy 25 — az év végi 15 szá­zalék — már-már elégedet­tek. Mindez sok munkát, kü­lön egyéni korrekciókat kí­ván a nevelőktől, akik építe­nek az iskolai órákon kívüli kötetlen ismeretszerzés min­den formájára. — Éppen most. alakítunk ki egy pinceklubot, jól fel­szerelt könyvtár áll a tanu­lóink rendelkezésére és azt sem hallgatom el, hogy há­rom színház — a nyíregyhá- házi, a debreceni, a miskolci — előadásait látogatjuk rendszeresen, saját busszal. Mintegy 120 tanulónknak van a három színházba éves bér­lete. Az esztétikus tanter­mekre, műhelytermekre is gondot fordítunk, mert való igaz, hogy a környezet is ne­vel. Erre és más tennivalók­ra belső iskolai pályázatokat írtunk ki - • ­36 gazdaként Sok mindenről szó esett rr.ég a 115. számú tiszavasvá- ri Vasvári Pál Ipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézetben, amely az egy­kori Dessewffy-kastélyban van, amelynek megóvása csakúgy mint a védett park fenntartása nem kis pénzébe kerül az iskolának. De a gon­doskodásra, a jó gazda szere­pére jellemző, hogy nemcsak az épület életkorának meg­hosszabbításán dolgoznak, a pályázatok között kapott he­lyet a kastély történetének feldolgozása is. S milyen újdonságot ho­zott még a most záruló tan­év? Mint az iskola neve is jelzi. elkezdődött a mezőgaz­dasági gépszerelő szakmában 1986. szeptember 1-től a szak­munkásképzés mellett a szakközépiskolai képzés is. — Ide viszont alapvető fel­tétel a jó általános iskolai előképzettség — hangoztat­ták az iskola vezetői — ezért a közepestől jobb tanulmá­nyi eredményt elérők jelent­kezését várjuk... Páll Géza Műszaki hónap, jabileum Mérnökök a fejlesztésért Fontos, hogy a kisebb vá­rosokban élő mérnökök is mind aktívabb műszaki fej­lesztő munkát végezhessenek — hangsúlyozták az MTESZ megyei vb legutóbbi ülésén, melyet Kisvárdán tartottak. A vb azon feltételek megte­remtését, javítását célzó fel­adatúkat, javaslatokat vitat­ta meg, amelyek minde­nekelőtt Kisvárdán, Máté­szalkán és Nyírbátorban elő­mozdíthatják e tevékenysé­get. Az idén a XXIII. Megyei Műszaki és Közgazdasági Hó­napot tartják. A szeptember­ben kezdődő eseménysorozat ez évben az MSZMP KB december 28-i határozatának végrehajtásából adódó ten­nivalókra, vagyis a műszaki fejlesztés meggyorsításának megyei feladataira összpon­tosítja a figyelmet. Emellett a műszaki és közgazdasági hónapot megnyitó előadás alkalmával kíván a szervezet megemlékezni a megalakulás 25. évfordulójáról. Az MTESZ megyei szervezete ugyanis 1962. július 4-én alakult meg, és azóta fejt ki mind széle­sebb körű társadalmi tevé­kenységet, mindenekelőtt a megye és az itt működő ter­melőüzemek műszaki fejlesz­tése érdekében. Műhely alakul Vers és próza Az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza várja mind­azok jelentkezését, akik szí­vesen mondanak közönség előtt is verset, prózát; sze­repelni szoktak iskolai, üze­mi, munkahelyi ünnepsége­ken, rendezvényeken; szeret­nék bővíteni vers- és próza- repertoárjukat új, sikeresen előadható művekkel; szíve­sen hallgatják a szép verse­ket, prózai műveket és vé­leményt is mondanak az elő­adó teljesítményéről; s mindezt szívesen teszik olyan baráti körben, ahol hasonló érdeklődésű és tehetségű tár­saikkal közösen, egymást se­gítve tehetik. Ellesett párbeszédek Egy, a házastársnak el­kötelezett nagymama megkérdezte a menyasz- szony unokáját: — És mond édesem, stopolni tudsz? — Hogyne mamikám, stoppal jöttem. — Fantasztikus — lel­kendezik egy asszonyka az állatidomár mutatványa közben. — Ez? — legyint a má­sik. — Mit tehet öt orosz­lán? Látnád az én Feri­met, amikor éppen mo­sogat! Barátnők egymást közt: — Az a pénzes ürge úgy beléd esett, hogy puhára főzheted. — Sajnos, nem. Pilla­natnyilag ö főzöcskézik: és kóstolgat engem . .. — önnek nem ide szól a jegye. Pótdíjat fizet — szólt zordan a jegyvizsgá­ló. — Ez elsőosztályú ko­csi. — Elhallgatott és el­pirult, mert közben kö­rülnézett a bokáig szeme­tes, koszos vagonban. Bartha Gábor Robot

Next

/
Thumbnails
Contents