Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. június 1. „Anyukat álmodtam maiamnak.., Állami gondozottakkal — a gyermeknapon A beszélgetés nehezen indul. Készültek az otthonban is a gyermeknapra. A pedagógusaik szüleik helyett is, érdekes programokat szerveztek. A legtöbben már rájöttek, milyenek is valójában a szüleik. Tudják ezt az eszükkel, de a szívük hinni szeretné, hogy az ő szüleik mások, szépek és jók, csak valami megmagyarázhatatlan tragédia miatt hozták őket ide az otthonba ... — öten vagyunk testvérek, mindannyian másmás intézetben élünk. Apu börtönbe került, anyu, úgy tudom, mással él. Ott nekünk nincs helyünk — Mező Ildi végtelenül szomorú arcán látszik, ő szé- gyelli, hogy így alakult a család sorsa. — Anyu volt itt kétszer már, meglátogatni, de arról szó sem esett, hogy hazavinne. Most, hogy hamarosan befejezem az iskolát, a vásáros- naményi varrodában szeretnék elhelyezkedni, hogy közelebb legyek anyukámhoz... László Vera megkapóan szép lány, fiús arca cimfotó lehetne valamelyik divatlapban. De a sorsa? Putnoki, bár ott csak öntudatlan hónapjait töltötte. Óvodásként Balkányban, később Cégény- dányádon, Debrecenben, a nyíregyházi gyermekvédő intézetben, majd itt a gyermekotthonban érezhette magát otthon. — Én még fényképről sem ismerem a szüléimét. Fogalmam sincs, merre járnak, mit csinálnak, milyenek. Bár anyám szokott írni — három év alatt két levelet — tette hozzá Tóth Barnabásné otthonvezető. nyolcadikos és a Vöröskereszt segítségével Szakolyban, a szociális foglalkoztatóban talál munkát és újabb otthont. Mursa István ismeri a családját, bár, a lánytestvére Kisújszálláson szintén állami intézetben nevelkedik. Gyálon élő szüleinél ntár vakációzott, de a sorozatos veszekedések miatt jobban érezte magát az állami otthon melegében. Jaskó Attila féléves korától intézetben él. — Egyszer eljött ide az anyukám és hozott egy tábla csokit, de apuról nem szólt. Ügy tudom, anyu virágokkal foglalkozik. Dudics Csaba 9 éve lakik az intézetben és egyszer megpróbálta az intézményes otthont a családra felcserélni, öt hónapig bírta a szülőknél Pesten, utána ő kérezkedett vissza: jobb neki itt... „Szeretnék egy rendes anyát" fekete, bár én még levelet sem kaptam tőlük, nemhogy eljöttek volna! — sóhajt Or- gován Irén, aki az állami gondozás mellett még maradandó testi hibával is kénytelen megküzdeni. Most Mennének ők haza, de nem olyan otthonra vágynak. Hát milyenre? — Járatnám a gyermekemet óvodába rendesen, olyan férjem lenne, aki nem viszi el a pénzt és nem iszik és nem adnám a gyermekeimet intézetbe — ide hatójuk nevét írhatnám, mert mindegyikük ezt állította. — Jó itt nekünk, mert mindenünk megvan, de otthon szabadok lennénk. És én nagyon szeretnék egyszer vidám lenini — ez Mező Ildikó vágya. Meg még az — amire öten bólintanak könnyeiknek megálljt parancsolva: szeretnének egy rendes anyukát... Tóth Kornélia- Szerencse, hogy nem voltak otthon... Összedőlt egy ház Visszajött az intézetbe — Akkor láttam először igazi apukát, amikor a barátnőmet meglátogatta az apja. Biztosan az enyém is magas, barna hajú, inkább MÁTÓL A POSTÄN Utalvány levelezőlap A Magyar Posta június elsejétől utalvány levelezőlap néven új szolgáltatást vezet be. Budapesten 15, vidéken pedig 124 városi postahivatalban árusítanak a szolgáltatás keretében 100. 500 és 1000 forintos címletű levelezőlapokat. Ezek, mint pénzt helyettesítő eszközök, bármely postahivatalban készpénzre válthatók, vagy postai küldeményként feladhatók. A címlet szerinti ellenértéket a címzettnek a postai kézbesítő vagy bármely postahivatal készpénzben kifizeti. Az utalvány levelőlap hasonló alakú, mint a postautalvány, s ugyancsak három részből áll: a feladóvevény a feladónál marad, az úgynevezett szelvényt a cimzett kapja, a harmadik rész pedig a postáé. Az utalványokat — értékükön felül — egységesen 10 forintért lehet megvásárolni, ez a díj a postai kezeléssel összefüggő valamennyi költséget magában foglalja, így tehát feladáskor vagy beváltáskor külön díjat fizetni nem kell. Az esetleges külön szolgáltatásokat — mint például expressz, tértivevény — természetesen meg kell fizetni. Az elrontott vagy tévesen megcímzett levelezőlapot a posta kicseréli. (MTI) Nem mindennapi esemény borzolta fel a kedélyeket május 27-én délután Nyíregyházán. összedőlt a Katona u. 11. szám alatti ház. Szerencsére senki sem tartózkodott benne. — A házon kívülről semmi sem látszott — mondja özvegy László Józsefné, Katona utca 8. szám alatti lakos. Kívül vagy öt éve tatarozták. Az eseten az egész utca csodálkozik. Nagyon rendes öreg bácsi lakott benne. Megyek a másik szomszédhoz, Csernyik Lászlónéhoz. — A ház főbérlője, a 87 esztendős Szalai Sanyi bácsi ebéd után le szokott pihenni — közli. Most, nagy szerencséjére, a szerencsétlenség idején éppen a városban volt. A Katona utca 9. szám alatt Hepp Ferencné személyében szemtanúra bukkanok. — Itt voltam — emlékezik. A kertben a vejemmel a 11. számú ház közelében lévő palántákat nézegettük. A ve- jem azt mondta, meg kellene őket locsolni. Egyszer csak a ház utca felőli sarka két helyen megrepedt, és már zuhant is. Hatalmas puffanás hallatszott, majd akkora porfelhő támadt, hogy nem láttam az udvart. Megdermedtem. A vejem riasztotta a szomszédokat, majd a romok közé ment megnézni, Sanyi bácsi nem került-e alá. A ház udvar felőli része épen maradt. Én megnéztem, hogy a konyhaajtón rajta van-e a lakat. Szerencsére ott volt, ami azt jelezte; Sanyi bácsi elment hazulról. Amikor hazajött, vigasztaltuk. Egy másik szomszédnál aludt. A Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztályán Nagy Károly építési csoportvezetőt kerestem fel. — A történteket Szalai Sándortól tudtuk meg. Elmondta, 30—40 éve lakik a házban. A régi, elavult, alap nélküli épületen kívülről nem látszott rendellenesség, de belül már tátongtak repedések. Ö nem szólt senkinek, élt benne nyugodtan. — Mi lesz ezután? — kérdezem. — Szalai Sándort ideiglenesen szociális otthonban helyezzük el, szeptembertől pedig Nyíregyházán, az öregek otthonában fog lakni. A ház Miskolcon élő tulajdonosát köteleztük az épen maradt helyiségek elbontására. Cselényi György Legyen meghittebb, kedvesebb Tornyos a foghíjon Aki Nyíregyházán él, ismer csaknem minden utcát, házat, minden foghíjat. A város épp olyan neki, mint a saját fogsora, érzi, hogy itt-ott sürgősen pótolni kellene. Az üres telkek láttán gyakran felmerül a kérdés: mikor építik be a foghíjakat? A Felszabadulás útja és a Nyírfa Áruház közti területen áll majd az Állami Biztosító kupolás épülete, szemben a kiskörúti sávházzal — mondta Veres. István, Nyíregyháza város fiatal főépítésze. — Bár a tervvel még gondok vannak, előreláthatóan 1988 végére már fölépül a több bejáratú, kis tornyokkal díszített székház ... Az Iskola utca és a Fel- szabadulás utca sarkán lévő foghíj beépítésének lehetőségeit még fontolgatják. Az elgondolás szerint íves sarkú, nem túl magas épület kerül majd ide. Alsó részében üzletek, felső három szintjén lakások lesznek. A megyei művelődési központtal szemben, a Dózsa György utca, Véső utca, Szabadság tér által határolt részre U-alakú, háromszintes épületegyüttest terveztek. Itt kap helyet a Hungária Biztosító és a Pénzintézeti Központ. Ezt a magas homlokzatú épületet — nem titkoltan —, tájékozódási pontnak is szánják az építészek. A Nyíregyházára vonattal érkezők azonban nem a belváros foghíjait látják meg először, hanem a Petőfi utca, Széchenyi utca sarkán lévőt. Az ide elképzelt magas tetős épület a nemrég tatarozott, erkélyes házhoz fog simulni, formájában is hasonulva hozzá. A konzervgyárral szemközt talán már az évtized végén emeletes, földszinti üzlethelyiségekkel teli épületek fognak magasodni. Ä szabadkézi rajzra nem négyszögletes, Az Állami Biztosító új székhazának rajza. sivár házakat álmodott a tervező, hanem íves, csúcsos, kerek részletmegoldásokat — és ez a fajta építészeti elképzelés csaknem minden újonnan felépített lakótömbre, intézményre jellemző lesz. A városi építészetben egyre nagyobb tért hódítanak a természetes építőanyagok. A házakat újra vakolják, a sivár .betonépületek színt és melegséget kapnak. Üjra feltűnnek a rég elfeledett magastetők, kistornyok, ovális ablakok. Kedvesebb, meghittebb lesz a város ezekkel az új épületekkel — mondta Veres István. A tervek nagyon szépek, és ha a jövőben megvalósulnak, a várost még szebbé teszik. Ám még foghíjak rontják a mai városképet... Tóth M. Ildikó június 1-től Gyorsabb közlekedés a főutakon A módosított KRESZ-sza- bályok 1987. június 1-től autóúton az eddigi 80 kilométer helyett 100, autópályán 100 helyett 120 kilométeres sebességet engedélyeznek a személygépkocsiknak. További változás, hogy a motorkerékpár-vezetőknek is engedélyezett a személygépkocsikéval azonos legnagyobb megengedett sebesség lakott területen kívül. Az országúton változatlanul 80 kilométer maradt a sebesség. A sebességhatárok visszaállításának nem az volt a célja, hogy mindenkit és minden körülmények között nagyobb sebesség kifejtésére ösztönözzön. Szeretnénk, ha a gépjármű- vezetők nem felednék: autópályán és autóúton bizonyos manővereket az általánosan megnövekedett sebesség körülményei között még nagyobb körültekintéssel kell végrehajtani. (Előzés, be- és kiválás, követési távolság tartása stb.) Gondolni kell arra is, hogy nem minden itt közlekedő jármű vezetője szándékozik vagy képes a megengedett legnagyobb sebesség lehetőségét igénybe venni, és ezért a biztonság érdekében nagyobb „együttműködésre” van szükség. A gépjárművezető a körülmények mérlegelése alapján maga dönt, de ennek a döntésnek következményei vannak vagy lehetnek. Fülöp János rendőr alezredes, az MKBT titkára Ítélet született Daskó András ügyében. Mint arról lapunk pénteki számában már beszámoltunk, bíróság elé került a nyíregyházi kettős gyilkos, aki február 7-én élettársának, Péterfi Mik- lósnénak oltotta ki az életét, majd másnap Péterfiné édesanyját, Gyekis Erzsébetet ölte meg. A lezajlott tárgyalásokon a bíróság tizenkilenc tanút hallgatott meg. A vádlott és a tanúk vallomása alapján a tényállás tisztázódott, így a május 29-i tárgyaláson sor kerülhetett a perbeszédekre. Az ügyész a tényállás ismertetése után indítványozta a bíróságnak, hogy Daskó cselekményét minősítsék több emberen, részben különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett bűntettnek. A különös kegyetlenséget azzal indokolta, hogy a vádlott Gyekis Erzsébeten igen nagy számú sérülést okozott, mielőtt megfojtotta, így az idős asszonynak átlagot meghaladó fájdalmat kellett halála előtt elszenvednie. Az „aljas indokból” minősítést arra alapozta, hogy Daskó a második emberölést azért követte el, mert attól félt, hogy Gyekis Erzsébet keresni fogja majd a lányát — vagyis A tárgyalóteremből Életfogytig börtön, kettős gyilkosságért célja más bűncselekmény leplezése volt. Jelenleg hatályos törvényeink alapján emberölés miatt határozott ideig, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés, vagy halál szabható ki. Az ügyész életfogytig tartó szabadság- vesztést javasolt. A védelem Daskó töredelmes, feltáró jellegű beismerő vallomására alapozott. Hangsúlyozta, hogy Daskó előző házasságában tisztességes férjnek, családapának bizonyult. Nem fogadta el az ügyész minősítését, mely szerint a második bűnesetek-» ményt' a vádlott aljas indokból követte el. Szerinte Gyekis Erzsébetet a férfi pánikban ölte meg, mert megijedt, mikor az asszony segítségért kezdett kiabálni. Kérte, hogy a bíróság a cselekményt csak több emberen elkövetett emberölésnek minősítse, mert a különös kegyetlenség egyértelműen nem állapítható meg. Határozott idejű büntetés kiszabását kérte, arra tekintettel, hogy van remény a vádlott alkoholizmusából való kilábalásra, a normális életvitel visz- szaállítására. Megyei bíróságunk Daskó Andrást több emberen, részben különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt, mint visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte és elrendelte a vádlott kényszergyógyítását. Daskó András és védője a jogi minősítés megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett. B. A. Fafaragó pincér Aki már járt Dombrádon a Tisza parti Vigadó csárdában vagy a nagyközség kisvendéglőjében, találkozhatott egy vékony, fekete hajú pincérrel. Sok dicsérő bejegyzés van a vásárlók könyvében róla. Nem tétlenkedik, ha nem kell felszolgálni, ha kevés a vendég: előveszi a kését, egy darab fát és farag. Sokan megcsodálták, hogy milyen ügyesen kezeli a kést, a fát. — Minden nyáron a Tisza- parti vendéglátóhelyre kaptam felszolgálói beosztást mint pincér. Itt nyaralt 1981- ben Tóth Feri bácsi, aki népi fafaragó, kisvárdai lakos. Tőle tanultam meg a fafaragás elemi fogásait, a fa ismeretét és szeretetét. Kezdetben tányérokat, botot, képkeretet, cukortartót faragtam otthoni díszeknek. Majd megpróbálkoztam a szobrászattal is. Női aktokat, Széchenyi mellszobrát és most egy japán szerzetest faragok — mondta Szvák Imre, a fafaragó pincér. Nős, két gyermek apja. Most várják a harmadikat. A legutóbbi termelési tanácskozáson megkapta a „Legudvariasabb, a legkulturáltabb felszolgáló” elmet a vele járó pénzjutalommal. Meg is érdemli. Szabó Endre Milyen az anyukád, apukád? Ugye, minden gyerek le tudja írni a szüleit, még a tulajdonságairól is pontos képet fest. De mit mondjon az, aki életében még soha nem találkozott egyik szülőjével sem? Azok, akik az állam gondoskodását élvezik színié születésüktől fogva, s akikben csak szép álomként él valamilyen szülőkép. A nyíregyházi Szarvas utcai kisegítő iskola és nevelőotthon 260 iskolás körül igyekszik otthont teremteni. Mező Ildikót, László Verát, Orgován Irént» Mursa Istvánt, Jaskó Attilát és Dudics Csabát kérdeztük: milyennek képzelik el a szüleiket?
