Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
Földieper Hosszabb nyitvatartás megyénk boltjaiban Szeptember 1-től megváltozik a boltok nyitvatartási ideje — tudtuk meg Takács Józseftől, a megyei tanács keresedkekni osztályvezetőjétől. Az intézkedést több dolog is indokolja. Elsősorban az, hogy megyénkben a lakosság nyolcvan százaléka egy műszakban dolgozik, ezért szabadideje javarészt a délutáni, illetve esti órákra esik. Az időigényes vásárlásokra így napközben igen kevés a lehetőség, hiszen az iparcikküzletek már este hatkor, vagy annál korábban bezárnak. Az áruházakban általánossá vált a csütörtöki bevásárlónap, illetve a hosszabbított nyitvatartás. Április 1- től a nagyobb TÜZÉP-tele- pek szombatonként is nyitva tartanak. Igaz, egyelőre nehezíti a vásárlást, hogy a számlázás már órákkal korábban befejeződik. Sajnálatos, hogy a magánkereskedelem, a szerződéses üzletek jelenleg még igen keveset vállalnak át az átlagosnál eltérő nyitvatartás terheiből. A változtatás az illetékesek felmérései szerint elsősorban az élelmiszerboltokban indokolt. A lakosság igényeinek mind szélesebb körű ellátása érdekében ezeken a helyeken a hétfői és pénteki bevásárlási nap bevezetését tartják szükségesnek. Az iparcikkboltokban a hét- közbeni délutáni nyitvatartá-. si idő meghosszabbítása hozhatna eredményt. Az áruházakban havi egy alkalommal újabb bevásárlónap bevezetését tervezik. Sokat javítana a helyzeten, ha szombaton délután 4 óráig lennének nyitva az áruházak, hogy a hétvégi nagyobb vásárlások nyugodtabb körülmények között, akár családi programként is szerepelhessenek. Az új nyitvatartás a vásárlók érdekeit tartja szem előtt. Megvalósításához azonban több kereskedelmi dolgozó munkába állítása kellene. Gondot okoz, hogy a jelenlegi szabályzók a létszámbővítés ellen hatnak, így elsősorban belső szervezéssel oldható meg a várhatóan több feladat. A szakember véleménye szerint az lenne célszerű, hogy a műszakok egymásba csússzanak, illetve elváljanak. Belső, rugalmas munkaidő-beosztással, az éves munkaidőalap jobb kihasználásával valósítható meg a tervezett hosszabb nyitvatartás. A vasárnapi nyitvatartási központilag nem teszik kötelezővé, sokkal inkább a verseny eszközének tekintik az illetékesek. Épp ezért szívesen támogatják az erre irányuló helyi kezdeményezéseket. Az üdülőhelyeken található boltok nyitvatartását elsősorban a szezonhoz igazodva határozzák meg, s főképp a kempingek, fürdőhelyek közelében kezelik kiemelt figyelemmel. A nyitvatartási rend korszerűsítése során a kereskedelem illetékesei szeretnének minden eddig jól bevált módszert megtartani, és az újakat erre építeni. A hosz- szabbított nyitvatartással így jól járnak a vásárlók, de remélhetően nem károsodnak a kereskedők sem. (Kovács) Segítségre szerűié kisnyugdíjasok telmiség társadalmi beilleszkedési problémáit elemezte az ifjúságkutatás eredményeire támaszkodva. Napjaink legtöbbet vitatott témája a nyugdíj. Beszél róla a már nyugdíjas, és emlegeti az, aki nemsokára nyug díjba fog menni. Szabolcs-Szatmár megyében a lakosság közel húsz százaléka: 112 ezer ember nyugdíjas. Bizony, közülük csaknem 75 ezren havi 3 ezer forint alatti nyugdíjból élnek! Jövedelmüket (a lehetőségek ellenére), egészségi állapotuk miatt nem, vagy csak nagyon szerényen tudják kipótolni, így megélhetésük egyre nehezebb. Talán a legrosszabb helyzetben az özvegyi nyugdíjasok vannak, mert sokan közülük — a létminimumként megállapított — 2500 forinttól is kevesebb nyugdíjat kapnak kézhez. A községekben, falvakban élők gondján enyhít a konyhakert, a gyümölcsös, a jószágtartás, de ki segít az ágyhoz kötött, városban lakó özvegyeken? A közösség, a tanács felügyel rájuk, ha a jószándékú szomszédok, vagy a társadalmi szervezetek (pl. a Vörös- kereszt, a Népfront) aktivistái gondozásra, ellátásra ajánlják őket. Az átlagéletkor meghosz- szabbodásával nő a nyugdíjasok száma. A nyugdíj ősz- szege — a kiegészítésekkel együtt is — azonban jóformán évek óta változatlan. A nyugdíjasok támogatása így gyermekeikre hárul, csakhogy azoknak sem könnyű megélniük, kétfelé adniuk: gyermekeiknek és idős szüleiknek. Jövedelmük ezzel három részre szakad ... Megyénkben minden száz nyugdíjas közül harmincötnek 4—5 ezer forint a nyugdíja. Egy szűk réteg tagjainak emellett kiemelkedően magas, átlagban tízezer forint körüli nyugdíjat visz hónap vége felé a postás. Ök nem küzdenek olyan megélhetési problémákkal, mint a saját jogon szerzett 2500 forint átlagösszegű rokkantsági nyugdíjból élők. Tavaly, a megyében élő munkások és alkalmazottak közül 2583 ember érte el a nyugdíjkorhatárt. 1956 dolgozónak állapítottak meg rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjat. 464- en hozzátartozóként kapnak nyugdíjat, 247-en pedig baleseti járadékban vagy hozzátartozói baleseti nyugdíjban részesülnek. A nem szakember számára áttekinthetetlen a nyugdíj kiszámításának rendszere, mert sokféle jogszabály, előírás, törvény és módosítás rendelkezik a kategóriákról, feltételekről ... 1975 előtt több nyugdíj- rendszer volt érvényben — hallottuk a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon. Most egységesebb elvek alapján bírálják el a nyugdíjban részesülőket. Mindez mégsem vigasztalja a piacon sovány pénztárcát szorongató, egy- egy ruhadarabra hónapokig gyűjtő nyugdíjast. Ök joggal mondhatják el, hogy mielőbb igazságosabb nyugdíj- kategóriákra van szükség, mert az élet terheiből nem mindenki visel ugyanannyit. (tmi) A műszaki fejlesztés programiéról, annak megvalósulási nehézségeiről — „alulnézetből” — Tóth János, a nyíregyházi MEZŐGÉP fiatal fejlesztő mérnöke mondta el tapasztalatait. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés északmagyarországi képviseletének rrfunkatársa, llku István más szemszögből közelítette meg a műszaki fejlesztés kérdéskörét, hangsúlyozva az egyesülés eddigi sikeres tevékenységét. Az értelmiségi fiatalok megyei napja érdekes, izgalmas fórummal zárult, ahol a korábbi előadók kaptak kérdéseket. Jó néhány témakörben izgalmas vita, beszélgetés bontakozott ki — bizonyítva, hogy az értelmiségi fiatalok komolyan veszik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség akciójának jelmondatát: Jövőnk a tét! Tornyos a fog híjon (2. oldal) Márkás pajzsok (3. oldal) A Boldog ember lánya (5. oldal) Jövőnk a tét! Szeptembertől tervezik Akárcsak sok helyütt Szabolcs-Szatmárban, Földvári Imre fehérgyarmati portáján is szinte állandóan látható a fólia. A kertészeti szakcsoport egyik vezetője rendszeresen termel földiepret is. A fólia februárban került a földiepertövek fölé. A megkésett tavasz késleltette ugyan az érést, de május közepétől már a helyi ABC-be rendszeresen szállítanak. A gyermeknap előtt alkalmi szedők — gyerekek — is segítették a szüretet. (Molnár Károly felvétele) Értelmiségi fiatalok napja Értelmiségi fiatalok részére rendezett egésznapos programot szombaton a KISZ megyei bizottsága és a mellette műlködő Értelmiségi Fiatalok Tanácsa. Sóstón, a megyei tanács továbbképző intézetében és a KISZ-iskolán gyűltek össze azok, akiket foglalkoztat az ország és ezen belül természetesen saját rétegük sorsa is. (A szervezők gondoltak a gyermekes családokra is; amíg a szülő előadásokat hallgatott, kérdeHavi háromezren alul... zett, vitatkozott, addig a ki-, esik mesefiilméket néztek, játszottak a számítógéppel.) Megyénk gazdaságának helyzetéről Kánási Erika, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tartott ismertetőt az értelmiségi fiatalok képviselőinek. Ezután Petsch- nig Mária, a Közgazdasági Szemle felelős szerkesztője vázolta az ország gazdasági helyzetét, a nehézség okait is elemezve, s felvázolta az elképzeléseket a kilábalás módjairól is. Kéri László, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének kutatója a fiatal érGyermeknap volt az elmúlt hét végén az országban, megyénkben. A városokban, a községekben — a kellemetlen időjárás ellenére — igyekeztek .örömteli órákat szerezni az apróságoknak. Maradandó élmény volt mindenütt a kisdobosok és az úttörők avatása. Jávor László felvétele a nyíregyházi 12-es iskolában készült. XLIV. évfolyam, 127. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. június 1., hétfő!
