Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. május 13. FEHÉRGYARMATON Gyarmati busszal külföldre? Szállítás konténerben Fehérgyarmat és a körzet félszáznyi települése közle­kedési, szállítási feladatainak meg­oldásában igen nagy szerep hárul a Volánra, hiszen az Erdöháton mindössze 7 tele­pülést érint a vas­útvonal. A teher­szállításban a Vo­lán fehérgyarmati telepe 15 nagy te­herbírású, billenő- platós Skoda te­herautóval vesz részt, zömmel, ezekkel juttatják el az építkezni vá­gyóknak a sódert, salakot, a téglát, a gerendát, illetve a vállalatoknak a különböző anyago­kat. Az elmúlt na­pok esőzése ugyan akadályozta a tér­ségben folyó me­liorációs munkákban való közreműködést, mivel a föld- utakon megközelíthetetlenné váltak a munkahelyek, ám a gépek akkor sem álltak, át­csoportosítással a tartalék vállalásokat teljesítették. Megszokta, s igényli a la­kosság a tehertaxik munká­ját is. A bútorbolt és a mű­szaki bolt elől indulva ön­elszámoló rendszerben — juttatják el rendeltetési he­lyére a lakosság vásárolta tárgyakat. Ezek a 3 tonnás, Naponta hél—nyolcezer utast szállítanak a gyarmati buszok. kötegelt vagy konténeres anyagok szállítása, így szinte emberi kéz érintése nélkül jut el a megrendelőhöz az anyag. A térségben 27 autó­busz dolgozik, naponta az utazók 7—8 ezres tömegét szállítja. A több mint kéttu­catnyi járműből álló autó- buszpark tekintélyesnek mondható, ám gondok még így is vannak. Ugyanis egy a Tiszahátról induló busz mire Zsarolyánba, vagy Mándra ér, már zsúfolásig megtelt, kü­Az utóbbi időszakban vi­szont enyhült a zsúfoltság. Közrejátszik ebben a viteldij emelkedése, de még inkább az, hogy mind több gazdál­kodó egység vásárol saját autóbuszt, s ezzel szállítja dolgozóit. Egyre nagyobb az igény a belföldi túrák iránt, de sokan mennének Európa más országaiba is. A fehér- gyarmatiak joggal remélik, hogy a közeljövőben ezekre a kirándulásokra már hely­beli autóbuszokkal utazhat­nak majd. (----------;-----------------------\ Ötvenezer szelvény hetente Totó-lottó iroda a városban Hetente 50 000 darab totó­lottó szelvénnyel üldözik a szerencsét a gyarmatiak, váltakozó sikerrel. A kí­sérletezőik száma egyre nő, őik a helyi posta, s bi­zományosok jóvoltából szerezhetik be az „ehetit”. Most régi igényit elégít ki az OTP. Vezérigazgatói hozzájárulással az anyagi feltételei is megteremtőd­ték a városban egy totó­lottó iroda kialakításának. A városi tanács egy, a központban felszabaduló helyiséget bocsát az OTP rendelkezésére. Megtör­tént a műszaki becslés, s a tervezés. Az egykori könyvesbolt, majd később tejbolt felújítása a mű­száki, biztonsági berende­zések felszerelése, a bú­torzat elhelyezése után várhatóan a nyár dereká­tól áll majd a szerencse­játékosok rendelkezésére az új iroda. A sportvezetőik joggal várják, hogy miként más városokban, úgy itt is egy kicsit a sportrajongók ta­lálkozási helye is lesz az üzlet az új, végleges bolt megépültéig. Ugyanis a Móricz Zslgmond és Pe­tőfi utca sarkán épülő emeletes házak földszinti üzletsorába betársult az OTP is, s szó van róla, hogy idővel itt talál majd állandó otthonra a totózó. I ______/ mérőórával felszerelt jármű­vek legalább olyan kereset­tek, mint az önrakodós Sko­dák. Népszerű szolgáltatás a lönösen így van ez a piaci napokon. Újdonság: új autó­buszt állítottak nemrég mun­kába a hermánszegi járaton. Iz alkohol ellen — az alkoholisták érdekében Elbocsátották a visszaesőket Egy éve kezdte meg mű­ködését Gyarmaton a területi alkoholizmus elleni bizottság, s az eltelt időszakban továb­bi öt ipari üzemben és öt szövetkezetben alakult ha­sonló célú társaság. A ren­dészeti szervek bevonásával rendszeresen ellenőrzik a munkaidő alatti alkoholfo­gyasztást, s élénk propagan­dát fejtenek ki az alkoholiz­mus visszaszorításáért Az elmúlt hónapokban több üzem dolgozóját vonták fe­gyelmi felelősségre az ital miatt, s a visszaesők eseté­ben elbocsátásra is sor ke­rült. Sajnos, a munkahelyen kívül mértéktelenül italozó­kat nem képes megfékezni a szigor, de a kollektíva, az adott üzem vezető garnitúrá­ja segíthetne ebben. További gond, hogy sem a vezetők, sem a dolgozók nem segítik elő megfelelően az elvonóke­zelésen átesett munkatársak rehabilitációját. A vonzáskörzet tanácsai közül négy helyen alakult alkoholizmus elleni bizottság. Több zug italmérő felderíté­sében, a mértéket nem isme­rő alkoholisták elvonókeze­lésében értek el szép ered­ményt. Szomorú tény vi­szont, hogy évről évre nö­vekszik a rendszeresen italo­zó nők száma, melynek az esetek nagy többségében a család látja kárát. A területi bizottság az elmúlt időszak­ban hét alkalommal szerve­zett az egészséges életmóddal ■kapcsolatos vetélkedőt az is­kolákban, melyeken több mint félezren vettek részt. Pályázatot is hirdettek, 200 pályamű érkezett hozzájuk. A legjobb dolgozatokból a művelődési központban a „Diákcentrum” alkalmával rendeztek kiállítást. Az áfész vezetőségének segítségével 12 vendéglátóipari egységben szerveztek szeszmentes napot, a gyarmati művelődési köz­ponttal közös üzemelésben pedig alkoholt nem árusító egységet nyitnak a közeljövő­ben. A bizottság tagjai legutób­bi, április végi ülésükön érté­kelték az eddig végzett mun­kát, s jóváhagyták a felada­tokat is. Többek között java­solják az alkohol forgalmazá­sának korlátozását, a zug italmérések felszámolását, s a vezetők fokozott példamuta­tását. Az oldalt összeállította: Balogh Géza A város hat óvodájából az Idén is várják a szakosított tantervű osztályokba a gyermekeket a gyarmati általános iskolák. Az új első­sök a testnevelés illetve az ének-zene tagozat között választhatnak. A felmérések, kiválasztások megtörténtek, — képünk is ekkor ké­szült — a szülök rövidesen értesítést kapnak, hogy a ma még óvodás gyermekük szeptembertől hol tanulhat majd. (Molnár Ká­roly felvétele) Tfi/v a szennyvíz tisztítására Növekszik a talajvízszint A folyékony települési hul­ladék és a városi szennyvíz együttes kezelésének megol­dására készített tervet a vá­rosi tanács nemrég. A város és a környező tele­pülések vízművei az 1970-es árvizet követően készültek el, a szennyvízcsatornázás azonban elmaradt, illetőleg a városban is minimális, mind­össze 12,7 kilométer, azaz a vízvezetékrendszernek csak a negyede. Telken belüli, úgy­nevezett egyedi szennyvízel­helyezés történik csaknem kétezer portán. Szakszerűtlen tárolásuk miatt ezek részben a helyszínen növelik a talaj­víz mennyiségét, de az ürí­tőhelyre szállítva sem válto­zik a helyzet. Az agyagos al­talaj miatt az ürítőkazetták­ban a folyékony hulladék nem szikkad ki, az elpárolgás pedig minimális. A gondot növeli, hogy a vízművek megépülésével — a vízügyi igazgatóság felméré­se szerint — az eltelt másfél évtizedben a talajvízszint másfél méterrel növekedett a városban. Az átlagosan 1—3 méteren mozog, de az alacso­nyabb területéken a csapadé­kos időszakban a terepszint közelében van. A megoldást a közel 6 mil­lió forintba kerülő új, folyé­kony hulladékot kezelő telep megépítése jelenti. A helyiek társadalmi munkában is se­gítik a beruházás mielőbbi befejezését, amellyel hosszú időre megoldódhat e már- már nyomasztó gond. Gyarmati befőtt keletre, nyugatra Fiigétíl a babérlevélig Az imént még szakadt az eső. Most azonban csak a szél fúj, újra benépesült a Zöldért gyarmati hűtőházá­nak és feldolgozóüzemének udvara. Az ipari vágányon hatalmas vagonok állnak, targoncák sürgölődnek körülöttük. Papírdobozokba csomagolt, literes üvegekben eltett sava­nyúságot rakodnak. Hamarosan lezárják a kocsikat, s irány Kelet-Németország. Mindennapos kép ez itt, hiszen a gyarmati konzerv­üzem termelésének döntő ■többségét külföldön értékesí­tik. A múlt esztendőben negyvenhatmillió forintnak megfelelő értéket állítottak elő az üzem dolgozói, s az itt készült savaryniság, il­letve gyümölcsbefőtt; kilenc­ven százaléka szocialista, il­letve tőkés országokban ta­lált vevőre. Kész­terméket A gyarmati telepen három esztendeje kezdődött el a konzervipari tevékenység, aszalóüzemükben a nyári hó­napokban került erre sor. Ám akikor még csak félkész ter­mékeket állítottak elő, s azt átszállították Mátészalkára, ott fejezték be a munkát. — Az igények szerencsére állandóan nőttek, úgy dön­tött hát a vállalat vezetése, hogy késztermékekkel áll­junk elő mi is — említi Koncz Ferenc, a telep vezető­je. A gyarmatiak portékái igen hamar kedveltek lettek a piacon, megszületett tehát az újabb döntés: fejleszteni kell a konzervüzemet. Az idén mintegy harmincmillió fo­rintos beruházásra kerül sor, egy újabb üzemcsarnokban egy új gyártóvonalat állíta­nak munkába, mellyel a ter­melés megduplázódhat, száz­millió forintos termelésre lesznek majd így képesek. A bővítéssel nemcsak a mennyi­ség nő, de bővül a válasz­ték is, a már meglévő ter­mékskálához csatlakozik majd például a paprikából készült savanyúság, illetve a Balaton-saláta is. A konzervipari tevékeny­ség azonban szezonhoz kötő­dik, júniustól októberig tart. Mivel foglalkoznak viszont az emberek a téli, a tavasai hó­napokban? A nagy hűtőtáro­lóban kapjuk meg erre a vá­laszt. Hófehérbe öltözött asz- szonyok cukrot és sót csoma­golnak. ellenében. Egyébként évente hatezer tonnányi almát ve­szünk át a környező termelő­szövetkezetektől, áfészektől, bűn lenne kihasználatlanul hagyni az újabb termésig a meglévő tárolási lehetősége­inket. Amit eddig láttunk-hallot- tunk, valószínűleg csak a szakember olvasókat érdekel­hette, ám a Szilágyi Gyula birodalma, az értékesítési raktár tevékenyege már szá­mot tarthat a szélesebb ér­deklődésre is. Ha másért nem, hát azért, mert innen látják el friss zöldséggel, gyü­mölccsel a környék üzleteit, intézményeinek konyháit. — Kis híján százötven egy­séggel állunk kapcsolatban, működési körünk Beregsu- ránytól egészen Kispaládig terjed — mondja a raktárve­zetője, s végigvezeti az ide­gent a száraz, hűvös raktá­rakban. Az imént azt írtuk, zöld­séggel és gyümölccsel látják el innen a boltokat, kony­hákat. Ez azonban csak rész­ben fedi a valóságot, mert sokkal szélesebb skálán ját­szanak itt. A fügétől a babér­levélig, az üdítőitaltól a pa­lackozott borokig, mindent kínálnak. Évente tizenötmil­lió forintnak megfelelő por­tékát értékesítenek, de ter­mészetesen termeltetnek, fel­vásárolnak is. Kiváló címmel — A déligyümölcsökön, valamint a hagymán és a petrezselymen kívül szinte minden mást a megyén belül szerzünk be — egészíti ki az iméntieket Szilágyi Gyula. — Főleg a nyíri részeken gaz­dálkodó termelőkkel sikerült gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítanunk, a legnagyobb sajnálatunkra itt Szatmárban visszaesett a zöldségtermesz­tési kedv. A nyírségi példa pedig azt igazolja, érdemes ezzel foglalkozni, ráadásul a vállalat a közreműködőknek elért nyereségéből tisztes há­nyadot visszajuttat, amiért tulajdonképpen az ujjúkat sem kell mozdítani. Sót és cukrot — A tavasz első hónapjára általában elfogy az almánk, felszabadul a raktározási ka­pacitásunk — folytatja Koncz Ferenc. — Az alma helyén sót és cukrot tárolunk zsá­kokban, amit kisebb csoma­gokba szerelünk át, termé­szetesen megfelelő fizetség A gyarmatiak a múlt év­ben csaknem tizenhatmilliós nyereséget értek el, melyből több szövetkezetnek száz­ezertől hatszázezer forintig terjedő összeg ütötte a mar­kát. Az idén legalább ha­sonló szintet akarnak elérni, mellyel reményük lehet a nemrég megkapott kiváló cím mellett az újabb elisme­résre. Az NDK-ba szállítják a savanyúságot

Next

/
Thumbnails
Contents