Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. május 12. Ipari vezetők országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) kitermelőipar és a jeldolgozó ágazatok közötti arány job­ban igazodjon adottságaink­hoz és a külpiaci követelmé­nyekhez. Ennek megfelelően a feldolgozott acélok, színes­fémek, műanyagok, fa-, tex­til- és bőrnyersanyagok elő­állítása legfeljebb csak mér­sékelt ütemben növekszik. Az elavult, gazdaságtalan tevé­kenységeket a kitermelő ipar­ban fokozatosan felszámol­ják. Az ipari versenyképes­ség reálisan biztosítható a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás, a szerszám­gépipari termelés, a közleke­dési eszközök, a híradás- és vákuumtechnikai termékek, a műszer-, a gumi- és a mű- anyagfeldolgozó-ípari, a gyógyszeripari, a háztartási vegyipari és a konfekcióipari termelés fejlesztésében. Gyorsított ütemben szük­séges a termelésben megho­nosítani az elektronikai esz­közöket és a robottechnikát is. A miniszter ezután arról szólt, hogy megkezdődött a szénbányászat és vaskohászat szerkezetátalakítási program­ja. Ennek keretében a bá- nyaiparban javul a kiterme­lés gazdaságossága, a kohá­szatban pedig a nagyobb vas­tartalmú ércek behozatalával csökkennek a termelési rá­fordítások, s több magasabb feldolgozottságú, jó minőségű gépipari termék készül majd. Szükség van az elektronikai alkatrészgyártó ipar rekonst­rukciójának beindítására is, ami szintén a feldolgozóipari termékek versenyképességét javíthatja. A tervek szerint 1990-re az alapanyaggyártó és energiatermelő ágazat rész­aránya a termelésben a je­lenlegi 37 százalékról 35-re csökken, ugyanennyivel nő a feldolgozóiparé, amelynek aránya az ezredfordulóra várhatóan a 70 százalékot éri majd el. Az ipar azzal szá­mol, hogy a tervidőszak vé­gére 6—7 százalékkal bővül­het a konvertibilis kivitel, mégpedig döntően feldolgo­zóipari termékekből. A miniszter szerint a nem­zetközi munkamegosztásba való szélesebb körű bekap­csolódásunk érdekében az ed­digieknél ahhoz sokkal job­ban igazodó ipari szerkezetet kell kialakítani. Lényeges, hogy a hosszú távú iparfej­lesztési és technológiai kor­szerűsítési program fokozot­tan épüljön a szellemi tőke hasznosítására. Ebből a szem­pontból nélkülözhetetlen a mechatronika, az integrált anyag- és adatátviteli rend­szerek elterjesztése, a gép­ipar intenzív fejlesztése, s mindehhez a legkorszerűbb acélipari szerkezeti anyagok elterjesztése is. Kapolyi László beszámoló­ját vita követte. A vitában felszólalt Havasi Ferenc, aki a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszön­tötte a tanácskozást. A KB titkára utalt arra, hogy a je­lenlegi időszakban minden területen, így az iparban is a gazdálkodás egészének kriti­kai áttekintésére van szük­ség. Ez a munka megkezdő­dött. A tavaly novemberi központi bizottsági ülés ha­tározata után sok helyütt módosították, korszerűsítet­ték a korábban kialakított fejlesztési elképzeléseket. Jobb együttműködés alakult ki a vállalatokon belüli szer­vezetek között is. A gazda­ságpolitikával kapcsolatos kérdések mindinkább a fi­gyelem középpontjában áll­nak. Egyre jobban érződik a felelősségteljes gondolkodás a tennivalók megfogalmazá­sában és kijelölésében. Az ország gazdasági hely­zetében is tapasztalható né­hány kedvező változás, így az év első négy hónapjában az ipar teljesítménye megkö­zelítette a tervben előirány­zottat, s a vállalatok rende­lésállománya kedvezőbb a korábbi éveknél. Ugyanak­kor az alapvető feszültsége­ket még nem sikerült felol­dani — mondotta Havasi Fe­renc —, hiszen azok hosszú idő alatt halmozódtak fel. Ilyen alapvető gond, hogy nem javult a külgazdasági egyensúly, s a világgazdaság­ban tapasztalható változá­sokra továbbra is lassan re­agálunk. Évek óta csökken a kerslet az általunk expor­tált cikkek iránt a konver­tibilis piacokon. A KGST-or- szágokiban is módosulóban van a piac igénye, jóval ma­gasabbak a korszerűségi és a minőségi követelmények, s ha ezeknek nem tudunk ele­get tenni, akkor mérséklődik a szocialista gazdasági integ­rációnak a magyar gazdaság­ra ható stabilizációs szerepe. Alapvető megújulásra van tehát szükség a magyar gaz­daságban, s már folyik a tár­sadalmi-gazdasági kibonta­kozási program előkészítése. E program célja megterem­teni közép távon azokat a feltételeket, amelyek révén megváltoztathatók a gazda­ságban mutatkozó és az utób­bi időben felerősödő kedve­zőtlen folyamatok. Ez a prog­ram — hangoztatta Havasi Ferenc — alapjául szolgál egy hosszabb távon is előre­mutató, átfogó tervnek. A ki­bontakozási program előké­szítése során meg kell vizs­gálni: fenntartható-e a gaz­daságpolitika valamennyi ko­rábbi prioritása. Mindenkép­pen elsőbbséget kell adni a termelési szerkezet korszerű­sítésének, összekapcsolva azt a műszaki-technikai fejlesz­téssel. Mindez feltétele az or­szág pénzügyi helyzete javí­tásának, a jövőbeni gyorsabb növekedésnek, a termelés élénkítésének, az életszínvo­nal későbbi emelésének. A gyorsítás csak ott képzelhető el, ahol számottevően nő a jövedelemtermelő képesség. Gondoskodni kell a nemzeti jövedelmet fogyasztó, rosz- szul gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek tevékenységé­nek visszaszorításáról, fel­számolásáról. A gazdaságpolitika változá­sával együtt szükséges az eszközrendszer, a gazdaság- irányítás átfogó, következetes korszerűsítése is. Ez kiterjed a tervezési rendszer fejlesz­tésére, a közgazdasági szabá­lyozórendszer változtatására, sőt a politikai intézmény- rendszer reformjára is oly módon, hogy az a leghatéko­nyabban szolgálja a fő gaz­dasági célok elérését. I Havasi Ferenc ezután azt hangsúlyozta, hogy a kibon­takozás programja megköve­teli a vállalati önállóság, az öntevékenység kibontakozta­tását. Ebben jelentős szerep vár az új vállalatirányítási intézményrendszerre, többek között a vállalati tanácsokra. Elérkezett az ideje, hogy ezeknek a vezető testületek­nek a munkáját konkrét tar­talommal is kitöltsék. A vál­lalati tanácsok tulajdonosi szervezetként tevékenykedje­nek. ösztönözzenek a haté­kony gazdálkodásra — muta­tott rá, majd végezetül arról beszélt, hogy a gazdaságpoli­tika kritikus felülvizsgálatá­val párhuzamosan megfelelő vizsgálódásra van szükség a gyárkapukon belül is. min­den egyes vállalatnál. A szovjet értelmiség és a „glasznoszty” Beszélgetés E. Fehér Pállal, a Szovjet Irodalom helyettes főszerkesztőjével A Szovjetunió az utóbbi két évben felkapott témája lett a nagy világlapok kulturális oldalainak is. A tudósí­tások és elemzők gyorsan reagálva a napi aktualitásokra is, választ keresnek arra a kérdésre: a gorbacsovi politi­ka nyitottsága, a közügyek nyilvános intézése — a „glasz­noszty” — érzékelhető-e a kultúrában és a tudományban; vagyis látható-e a szépirodalmi folyóiratokban, kötetek­ben, a mozikban, a színházakban és a kiállítótermekben? Emigrációból hazatérő írókról, sokáig félretett, s most publikált művekről, kritikus hangú filmekről, színdarabokról a szovjet la­pok is gyakran írnak. Az „új nyíltság” és a szovjet értelmiség viszonyáról be­szélgettünk E. Fehér Pállal, a Szovjet Irodalom című fo­lyóirat helyettes főszerkesz­tőjével. — Keleten és Nyugaton egyaránt meglepően gyors­nak ítélik a változásokat. Ez a hatalmas lendület ho­gyan hat a Szovjetunióban élő alkotókra, művészekre? — A hatásvizsgálatnál fontos, hogy megfelelően korszakoljuk a változáso­kat. Az új idők beköszön­tőt jogosultnak látszik az 1985-ös áprilisi plénumhoz kötni. De a folyamat — úgy gondolom — korábban kez­dődött. Jól érzékelhető ma már: 1985 tavasza előtt na­gyon sok olyan burkolt vita zajlott le a Szovjetunióban, amely egy valóságos szocia­lista demokrácia irányába mutatott. Bizonyságul elég néhány közismert adatot említeni. Szinte a plénum másnapján jelent meg Jev- genyij Jevtusenko híressé vált FUKXJ című poémája, amely lényegében a szemé1 lyi kultusszal való őszinte, kemény szembenézés. Ez biztosan már jóval 1985 ta­vasza előtt íródott, úgy mint a tavaly, kiadott Ajt- matov-regény, a Vesztőhely is. A Versenyló halála író­ja rendkívül élesen szól eb­ben a kábítószerezés prob­lémájáról és a dogmatikus látásról. (A Szovjet Iroda­lom egyébként folytatások­ban közli az írást.) Talán ■nem szentségtörés, ha azt állítom tehát, hogy ezek az írók — és sokan mások is, tudósok, művészek, gondol­kodók — tulajdonképpen előkészítették a közgondol­KOSSUTH RÁDIÓ 4.30— 7,59: Jó reggelt! — 8,20: Társalgó. — 9,44: Éneklő ifjú­ság. — 10,05: A nyíregyházi stúdióból. — 10,25: Ibert: Kis szvit. 10,43: Népdalcsokor. — 11,25: Az óriás tök. 10. (bef.) rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Klasszikusok délidében. — 13,45: Debussy-prelüdök. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi tanácsok. — 14,30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: Élő világirodalom. 2. — 15,20: Of­fenbach operettjéből. — 15,42: Népzenei műsor. I. rész. — 16,05: A Nyitóikéit postája. — 17,00: Tudóstársaságok. 8. rész. — 17,30: Beszélni nehéz ... — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,28: Esti magazin. — 19,15: Sinkovits Imre. — 20,15: Bar­tók Béláról. 3. rész. — 20,36: Örökzöld dallamok. — 21,30: Építészet és környezet. — 21,59: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Rézfúvószene. — 22,57: Világhí­rű előadóművészek. — 23,49: Romantikus kórusmuzsika. — 0,15—4,20: Zenés műsor hajna­lig­PETŐFI RÁDIÓ 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű-v. sor. — 8,05: Slágermúzeum. — 9,05: Napközben. — Közben: 10,00: Sportvilág. — 10,45: Lát­tuk, hallottuk. — 12,10: Fúvós- zene. — 12,30: Népdalkörök. — 13,05: Popzene. — 14,00: Betű­tenger az utazásról. — 15,05: Pege Aladár játszik. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,30: Ka­masz-panasz. — 18,30: Talpalá- való. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Politikai vitaműsor. — 20,30: Muzeális nótafglvételek- ből. — 21,05: Thackeray: Ne­mes Barry Lyndon úr emlék­iratai. 4. rész. — 22,00: Várko- nyi Zoltánról. — 23,20: Népda­lok. — 23,40: Operettrészletek. — 0,15—4,20: Zenés műsor haj­nalig. 3. MŰSOR 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Luganói fesztivál. 4. rész. — 9,19: Prokofjev: A tűz angyala. Opera. — 12,36: Részletek musi­calből. — 13,05: Rádiőszínház. — 13,48: Reményi János vezé­nyel. — 13,59: Haydn zenéjéből. — 14,45: Bozay Attila művei­ből. — 15,25: Zenei Tükör. — 16,00: Zenekari muzsika. — 17,00: Iskolarádió. Orosz és francia nyelv. — 17,30: Roman­tikus kamaramuzsika. — 18,30: Szerbhorvát nemzetiségi mű­sor. — 19,05: Német nemzetisé­gi műsor. — 19,35: Nicolai Ged­da énekel. — 20,00 : Filharmo­nikus zene. — Közben: kb. 20,45: Sumonyi Zoltán versei. — kb. 21,50: Lantzene. — 22,05: Operakórusok. — 22,30: Zene­közeiben. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és. 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Pálfi Balázs.) — 17,30: Hirek — Magyar sanzonok — Egészsé­günk. Dr. Üjtvelyi János elő­adása a csecsemők etetéséről — Gyár-egységben! (Horvát Pé­ter) — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika — Lapszemle — Műsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna nyugdíjasok­nak.'— 9,00: Felvételre ajánl­juk! Fizika (ált. isk. 6. oszt.) Halmazállapot-változások. — 9.25: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) „Ha a világ rigó lenne”. I. — 9,50: Delta. Tudo­mányos híradó. — 10,15: Gyen­géd érzelmek. Csehszlovák té­véfilm. — 11,25: Mozgató. Té­vétorna mozgáskorlátozottak­nak- — 11,35: Képújság. — 16,30: Hírek. — 16,35: Három nap té­véműsora. — 16,40: TTT. — 17,20: Kalendárium 1987. 18,10: Képújság. — 18,15: Út a döntő­ig ... összeállítás a szerdai KEK-döntő csapatairól. — 18,30: Reklám. — 18,40: Mini Stúdió ’87. — 18,45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. 6. rész. Ka­land a pagodában. Spanyol rajzfilmsorozat. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. 20,05: Miskolczi Miklós és Szabó György: Nyolc évszak. Tévé­filmsorozat. 8. (bef.) rész. — 21,10: Stúdió ’87. A televízió kulturális hetilapja. — 22,10: Szép magyar tánc. Felső-Tisza- vidéki pásztorbotoló. — 22,15: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,15: Képújság. — 17,20: A hajózás története. Francia film­sorozat. 6. rész. Fenyegetés a víz alól. — 18,00: Dél-alföldi magazin. A szegedi körzeti stú­dió műsora. — 19,00: Nagyon különleges ügyosztály. Ameri­kai bűnügyi filmsorozat. Bosz- szú és bűntudat — avagy Hó­fehérke és a hét törpe. — 19,25: Tévétorna. 19,30: Angol nyelv­lecke. Follow Me! — 20,00: Ba­lettgála az UNESCO tiszteleté­re. Közvetítés a Moszkvai Nagyszínházból, felvételről. Az UNESCO megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére rende­zett balettest második része. — 21,10: Híradó 2. — 21,25: Be­tűreklám. — 21,30: Kardvívó mesterek tornája. Közvetítés a Budapest Kongresszusi Köz­pontból. — 22,20: Képújság. SZLOVÁK TV 9,25: Tévéjáték. — 10,50: A Híradó sajtókonferenciája. — 11,35—12,05: Tévébörze. — 15,40: Kerékpáros békeverseny. — 17,05: Fiatalok sportja. — 17,35: Kelet-szlovákiai magazin. — 17,55: Dokumentumfilm. 18,20: Esti mese. •— 18,30—19,10: Táv­latok. Magazin. 19,30: Híradó. — 19,55: Prágai tavasz, 1987. (Koncert) — 22,00: Autósok, mo­torosok magazinja. 2. műsor: 17,10: Azt soha nem engedem meg. Tévéjáték fiata­loknak. — 18,10: Dokumentum- film. — 18,35: Orosz nyelvtan- folyam. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 19,55: Tévéjáték. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világ­híradó. — 22,15: Vihar az álarc alatt. Francia tévésorozat. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Felnőt­tek és gyerekek. Dokumentum- filmek. — 14,55: Vidám rajtok. — 15,40: Hírek. — 15,45: Moszk­va—San Francisco tévéhíd. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Üj kombájnok. — 19,00: Híradó. — 19,40: Kamerával a világ körül. 20,40: Világhíradó. — 20,55: Maugli, a barátom. Balettfilm. — 22,00: Kerékpáros békever­seny. — 22,20: A parancs: élve elfogni! Film. — 23,50: Hírek. — 23,55: Sporthírek. — 0,25: Ope­rettrészletek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: FRANKEN­STEIN MENYASSZONYA. Béke mozi de.: LADY CKAT- TERLEY SZERETŐJE. Du.: LADY CHATTERLEY SZERE­TŐJE. Móricz mozi: SZENVEDÉLY VÉGSZÓRA. kodásban azokat az esemé­nyeket, amelyeket később a hivatalos program szintjére emeltek. — Feltételezhető tehát, hogy e mostani csak a megújulás kezdeti szakasza? — Igen. Most ugyanúgy, mint a XX. kongresszus után, egy nagy igazságtétel jegyében zajlik a folyamat. Olyan gondolkodók juthat­nak szóhoz, akikről eddig még csak nem is beszélhet­tek a Szovjetunióban. — Például a regényíró Bo­risz Paszternák ... — Legtöbbször valóban Paszternákot szokták emle­getni, de — a Dr. Zsivágó ismeretében mondhatom — fontosabb művek is létez­nek. Például, hogy megje­lent Alexander Bek, az Új poszt című regénye, amely a legkritikusabb Sztálin- ábrázolások egyike. Hama­rosan napvilágot lát majd Vlagyimir Dugyincevnek az az írása, amely leleplezi a Liszenko-féle szélhámossá­got; publikálták a leningrá- di Danyiil Granyinnak A bölény című regényét is, amely a szovjet tudóssors­ról vall rendkívül érdeke­sen. Központi gondolata, hogy milyen nehezen érvé­nyesül a XX. kongresszus szelleme; rövidesen olvas­hatjuk oroszul — az Ogo- nyok már közölte néhány részletét —, s majd remé­lem, magyarul is Anatolij Ribakovnak Az arbát gyer­mekei című regényét, mely­ben a Kdrov-gyilkosság ide­jét, a személyi kultusz ter­rorjának kezdeteit ábrázolja megrendítő erővel. Ez az igazságtétel! A következő kérdés: a hogyan tovább. Az értelmiségi lét megúju­lásának sorsa azon múlik, hogy sikerül-e a fiatalokat, az eddig ismeretleneket megnyerni a közös gondol­kodásnak. Azt a közéleti és szellemi életbeli légkört kell ' megteremteni — és ez a fo­lyamat nagyon sikeresnek mutatkozik —, amely föl­hozza a ma még hiányzó fi­atalokat. Természetesen ez több éves folyamat, és az eredmény nem holnap vagy holnapután születik meg. — Említette, hogy a XX. kongresszus idején is volt „glasznoszty”. Ez a mosta­ni, gorbacsovi nyitás mégis miben más, mint a hruscso- vi volt? v — Azt hiszem, pontosab­bak vagyunk, ha nem poli­tikusok nevével jelezzük a változásokat. Akik a lenini gondolat mai érvényességét keresik, másként gondol­kodnak, mint a korábbi nemzedékek. Egy konkrét példa: a legtekintélyesebb szovjet irodalmi folyóirat­nak, a Novij Mirnek tavaly ősz óta új főszerkesztője van, Szergej Zaligin. Ö meglehetősen szokatlan mó­don, A fordulat című poli­tikai esszével nyitotta az 1987-es évfolyamot. Ebben fölidézi azokat a vitákat, jj amelyek a társadalmi és a politikai életben, valamint ? részben a szellemi életben 1 zajlottak 1985 áprilisa óta. j Különös hangsúllyal azt, j amelyben neki is rendkívül | jelentős része volt; a szibé- f riai folyók átalakításának * tervéről. Ezt az elgondolást ; mint tudjuk, az SZKP Po- j litikai Bizottsága — noha | óriási előkészítő munkák f voltak — elvetette. Ezek i után vonja le a következte- ; tést: az igazi fordulat nem az. hogy most így döntött a \ politikai bizottság, hanem, ) hogy változik a gondol ko- ’ dás. Zaligin visszatekint: / Lenin halála után a NÉP, az új gazdasági politika le- ‘ fékeződött, és ezzel egyidő- ben a több változatot fi gye- j lembe vevő politikai gon- | dolkodás is lassan olyanná ‘ váltott át, amelyben csak egyetlen eshetőség volt: vagy végrehajtjuk a párt és a kormány által kiadott fel- fc adatot, vagy ellenség va- ; gyünk. Az biztos — teszi jj hozzá Zaligin —, hogy ez ; az egysíkú, parancsot osztó | gondolkodás óriási eredmé- t nyékét hozott. Az is való­színű, hogy amennyiben ez nem történt volna meg, a II. világháborúban a szov­jet hadsereg nem győzhetett volna, de a variáció kikap­csolása gondolkodásunkból óriási károkkal is járt. Ak­kor, Emikor az országgal szemben a fenyegetettség már nem állt fenn — ön­magát gerjesztve — ez az egysíkú szemlélet olyan rendkívüli állapotokat te­remtett, amilyenekre való­jában semmi szükség sem volt. Nekünk ma már — ír­ja Zaligin — többvariációs gondolkodásra van szüksé­günk. Arra, hogy az esélyek rendkívül széles skáláját vegyük tekintetbe. És két éve tulajdonképpen ebbe az irányba történt meg a for­dulat. Szerintem ez az ók- fejtés nagyon lényeges, mert az 1985 áprilisa utáni szov­jet társadalmi és politikai élet módosulásait ma még nem gazdasági eredményei-^ ben tudjuk igazán lemérni. Nem is új nevek jelentke­zésével, mondjuk az iroda­lomban. A valóságos fordu­lat azt jelenti, hogy utat nyitottak a politikai gon­dolkodás polifóniája felé ... (farkas) SZABOLCS VOLÁN Vállalat . 4 pályázatot hirdet TEHERFORGALMI ÉS KERESKEDELMI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: — szakirányú felsőfokú végzettség, — 5 éves szakmai gyakorlat Pályázat témája: Távlati kereskedelem — üzletpolitikai elképzelések. Fizetés: gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Munkakör betöltésének ideje: 1987. július 1. A pályázatnak tartalmaznia kell: — részletes önéletrajzot — betöltendő munkakörrel kapcsolatos terveket, elgondolásokat. A pályázatot személyesen vagy írásban 1987. június 1-ig kérjük benyújtani a vállalat Személyzeti és Oktatási Osztályára, Nyíregyháza, Korányi Frigyes út 12. 1/111. szoba. (1062) f f, HALLGASSUNK CT J ■ NÉZZÜNK MEG ’ * 1987. május 12., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents