Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. május 9. O Fent: Pozsony óvárosában a Mihály-kapu, lent: a Vörös Rák Gyógyszertár, ma múzeum. Minden sarkon zöldség-gyümölcsárus. A Pivovár u Fleku söröző az egyik legrégibb prágai sörö- Pozsonyi pillanatkép az egyik zö. ötszáz éve főzik itt a sűrű, barna nedűt. utcai söröző teraszáról. A Szlovák Nemzeti Színház épülete. A gépsonkát látni és enni kell. Gyümölcsízű zselé és magyar termékek úton-útfélen kap­hatók Szlovákiában. A Vencel-szobor, mögötte a Nemzeti Múzeum patinás épülete. Császár Csaba képriportja / yága ozsonj Prága nagyon szép város, sokan állítják, és nemcsak Európa, de a világ egyik legszebb városa is. Hangulat, látvány, múlt és jelen szoros egybefonódásával fejlődő, de modernségével cseppet sem tolakodó. Lakói ud­variasak, ám kimértek. Szokatlan tisztaságával, eleganciá­jával, tornyaival méltán kapta az Arany Prága becéző ne­vet. De mondják a Városok Királynőjének is. Goethe sze­rint: „a világ kőkoronájának drágaköve”. Pozsony Szlovákia fővárosa, az ősi magyar koronázási város. Hangulata, látványa az évszázadokon át együtt élő három nép közös múltjából építkezik. Ez érezhető műem­lékein, az óváros utcáin, a boltokban kapható árucikkek sokféleségén. No és a világhírű cseh és szlovák sörözők, a műemlékek gondos, szinte már féltő óvása, a vendéglá­tóhelyek kulturált eleganciája... Prágát és Pozsonyt elhagyva igazat adok a mondásnak: ..egy várost azért könnyű elhagyni, mert mindig ott él bennünk a remény, hogy egyszer még visszatérhetünk”. turísíaszemmel

Next

/
Thumbnails
Contents