Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. május 7. A FŰTÉSI IDÉNY MÁR BEFEJEZŐDÖTT, de a csempe- gyártás szezonja változatlan. Tőkés és szocialista exportra egyaránt készítenek kályhacsempéket a Kommunális Szol­gáltató Vállalat nyíregyházi kerámiaüzemében. A keres­letnek megfelelően egyszerre több mintát három-négy szín­ben gyártanak. Képünkön: Gyüre Istvánné összeállítja a kollekciót. (Farkas Zoltán felvétele) Bentlakásos ' tanfolyam Tanuljunk németül A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete az előző évekhez ha­sonlóan segítséget kíván nyújtani az idegen nyelvek tanulásához. A nyáron júni­us 22. és július 3. között is­mét megszervezik Nyíregy­házán a bentlakásos, kéthe­tes német nyelvű intenzív tanfolyamot, amely egész na­pos elfoglaltság keretében, német anyanyelvű tanárok irányításával segíti a néme­tül már haladó szinten tudó részvevők beszédkészségé­nek fejlesztését. A nem nyír­egyházi jelentkezőknek szál­lásról is gondoskodnak a szervezők. A jelentkezéseket személyesen, vagy levélben a TIT nyíregyházi városi szer­vezeténél várják május 30- ig­Megyei családiház-katalógus Hz ajánlat: szebb lakás Lesz nyírségi, szabolcsi, szatmári, rétközi, tiszaháti, er­dőháti típusú családi ház, vagy nem? Nagyjából ez volt a kérdés, amikor tavaly a megyei tanács az ÉTÉ megyei csoportjával pályázatot hirdetett családi házak terveire, mert azt szerették volna elérni, hogy a száznál is több tervet tartalmazó országos katalógusban ne csak egy tarpai ház terve szerepeljen. Az első válasz tulajdon­képpen úgy hangozhatott' volna, hogy nem lesz, mert alig-alig érkezett pályamű, s azok között sem találtak olyat, amelyik első ránézésre ajánlható lett volna. Bár mindegyikben több olyan vonás volt, amit érdemes lett volna másoknak is ajánlani. Ezek a vonások azonban ke­veredtek olyan ma divatos elemekkel, amelyeket célsze­rű volna hamar elfelejteni. Tulajdonképpen ezért kellett meghosszabbítani a pályázat határidejét és felkérni az el­ső meghirdetésre pályázó tervezőket is, hogy módosít­a tetőteres erkélyek, vagy zárt erkélyek minden válto­zata az egyszerű, tiszta vilá­gos homlokzati architektúrák réme lehet, akkor talán több lesz a hagyományainkat őrző és erre a tájra jobban illő ház. TV-JUBILEUM Szellemképes emlékek A mikor az ember azt hitte, hogy a nála lévő tranzisztoros rádió a csúcs, a korosztály­beli fiúk és lányok irigysé­gének célpontja, a tizen­éves státus szimbóluma, ak­kor jött csak az igazi csúcs: a televízió. Az ötvenes évtized utol­só három évéről van szó: s aki ez időtájt Pesttől nem messze lakott — köztük jó­magam is — láthatta az el­ső magyar tv-műsort, azt a nevézetes május elsejeit. Hogy is volt ez annak­idején? Utcahossznyi ven­dégsereg gyülekezett a házban, ahol már volt ké­szülék. Később a kultúr- házakban nagytermeket töltöttek meg az új techni­kai csoda varázsára kíván­csiak. Üj szavakat tanul­tunk: szellemképes, mákos a képernyő. Aztán az első készülék birtoklása vált a korszerűség, a státus vagy épp a kultúra iránti új fo­gékonyság jelképévé. A következő élményt 1958 április végén — élhet­ték meg a nyíregyháziak: az Állami Áruház (ma Centrum) kirakatában meg­jelent a Tavasz (így nagy betűvel, mert ez volt az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható ma­gyar tv-készülék.) Aztán jött a Duna, Tisza, Munká­csi és a többi. Emlékeznek? Az akkori tévézés nagy kérdése az antennamegoldás volt. Nem az adóé, azzal mi, nézők nem sokat törődtünk, bár például a tokaji adó „tör­ténelméből'' épp egy jeles nyíregyházi nevet kell fel-' idéznünk: Bíró László, a Gelka akkori vezetője so­kat tett környékünk jó vé­teli minőségéért. A legszemélyesebb élmé­nyem engem is ehhez az időszakhoz köt: barátaim, az újfehértói könyvtáros­patikus házaspár 1961-ben vette meg első készülékét, a Tavaszt. Otthon bekap­csolták, kiderült, hogy se kép, se hang, csak sister­gés. A hadseregből hozott friss tudásommal meghall­gattam a kolléga panaszát, két szál lécből, pár méter vezetékből T alakú anten­nát fabrikáltam, s az én Csendes János barátomnál este már néztük is a műsort. Ki tudta ekkortájt, mi is történik a kamera másik oldalán, miféle furcsa mű­hely az, ahol a kamerama- nok, vágók, rendezők, be­mondó, riporterek sürgö­lődnek? H arminc éve volt ez a kezdet, s amikor vagy tíz esztendeje először belepillanthattam a „készülékbe", belenézhet­tem a kamerába a másik oldalról is, rájöttem, mi­csoda egyszerű, s mégis rettentő bonyolult ez az egész. Szilágyi Szabolcs sanalc terveiken, s még több olyan elemet építsenek be, ami sokkal inkább szabolcsi, vagy szatmári, nyírségi, vagy rétközi, erdőháti vagy tisza­háti, mert így lehet bátran ajánlani minden magánterve­zőnek, s így lehet azt remél­ni, hogy néhány év múlva új­ból több olyan házzal talál­kozhatunk falvainkban és városainkban, amelyek visz- szaidézik a szabolcsi, a szat­mári falvak, a különböző táj­egységek hangulatát. Vázlatok a prospektusból építész, hogy ezzel a kis — hatféle családi ház tervét tartalmazó — katalógussal ízlést szeretnének formálni, jó volna, ha a tervezők be­folyásolnák megbízóikat, for­málnák az építtetők elképze­léseit is, hogy minél több sa­játos itteni jegyeket és ha­gyományokat őrző ház épül­jön Szabolcs-Szatmárban. A megyei katalógus házai­nak terveit Albert János, Gibáné Guthi Judit, Hege- düsné Tóth Katalin, Kulcsár Attila, Kulcsár Attiláné, Te- lepóczki Miklós és Veress Menyhértné készítették. (b. j.) Anyanyelvi verseny „Édes .anyanyelvűnk" cím­mel hirdetett anyanyelvi ver­senyt a középiskolák és s szakmunkásképző iskolák ta­nulói számára a Sátoraljaúj­helyi Városi Tanács és a Mű­velődési Minisztérium. A Szabolcs-Szatmár megyei gimnáziumok és szakközép- iskolák tanulói részére a me­gyei döntőt május 7-én ren­dezik meg a Zrínyi Ilona gimnáziumban. A szakmun­kásképző iskolák tanulói ré­szére a megyei döntő május 11-én lesz, melyet a 107. sz. ipari szakmunkásképző inté­zetben rendeznek meg. (m. 1.) A kis megyei katalógus el­készült és remélhető, hogy közülük néhány bekerül majd az országos tervkataló­gusba is, a cél azonban már most is elérhető vele, hi­szen minden megyénkben dolgozó magántervező meg­kapta azt.-_Nem titkolta a megyei fő­Nem valamiféle öncél ez, és nem is csak az egyes házak megjelenési formája miatt született ötlet, hanem a kör­nyezetalakítás egyik eszköze. Az utóbbi 15—20 évben 60—80 ezer lakás épült fel Szabolcs-Szatmár megyében, s ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy a települések ar­culatát, hangulatát az ezek­ben az években divatos há­zak határozzák meg. Ennek ellenére a ma már erősen kifogásolható sátortetős fa­lusi épületekhez még mindig jobban igazodik az utcára merőleges nyeregtetős, eset­leg kontyolt épület, mint mondjuk egy „modernnek” nevezett lapostetö. És ha a tervezők elfogadtatják meg­bízóikkal, hogy a kiemelt föld­szinti padlók idegenek hagyo­mányainktól, hogy az utcai fronton megjelenő garázsok, A tárgyalóteremből Idegen autóval — a betonkerítésig Idegen autóval kocsikázott szeptember 24-én Ádám At­tila gumigyári hegesztő, va­lamint Makula Gyula és La­katos Kálmán, mindketten segédmunkások a dohányfer­mentálóban. Az autó a Víz utcán, az előtt a ház előtt parkolt, amelyben Ádám Attila és Makula Gyula kártyázni vol­tak. A hajnali órákban ki­mentek egyet szellőzni, mi­kor észrevették a fehér szí­nű Ladát. Ajtaja nyitva volt, benne aludt Lakatos Kálmán. A két férfi beült hozzá, beszélgetni kezdtek, majd Ádám Attila — aki két nappal korábban szabadult a börtönből — azt javasolta, hogy menjenek egyet kocsi- kázni. Természetesen egyi­küknek sem volt jogosítvá­nya és mindhárman fogyasz­tottak előzőleg alkoholt. Ádám Attila összekötötte a gyújtáskapcsoló vezeté­keit, betolták az autót és el­indultak a Debreceni úti fe­lüljáró felé. Először Ádám vezetett, de minduntalan le­fulladtak. Aztán Makula Gyula ült a volán mögé — akinek el kellett magyaráz­ni, hol van a fék, a kup­lung és a gázpedál —, és visszafelé vette az irányt. A Kéz utca környékén ittassá­ga és gyakorlatlansága mi­att elvesztette a gépkocsi fö­lött az uralmát. Hogy el ne gázoljon egy gyalogost, fél­rerántotta a kormányt és egy betonkerítésben kötöttek ki. Személyi sérülés nem történt, az autóban azonban 37 400, a kerítésben 4100 fo­rint kár keletkezett, melyet részben a biztosító,, részben Ádám Attila térített meg. Az elkövetőket a nyíregy­házi bíróság jármű önké­nyes elvétele vétségében mint társtetteseket vonta fe­lelősségre, valamint Makula Gyulát — mivel a cselek­mény elkövetésekor alkohol hatása alatt állt — ittas jár­művezetés vétsége miatt is. Ádám Attila 10 hónapi, La­katos Kálmán 8 hónapi sza­badságvesztés — büntetést kapott. Makula Gyulát fő­büntetésül 1 év és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték, valamint 2 évre eltiltották a járművezetéstől. Az ítéletet a megyei bíróság helyben­hagyta. B. A. Pillanat E gyik nyíregyházi pos­tahivatalunkban tör­tént. Idősebb nénike ment oda az ablakhoz és ki­csit szégyenkezve, restelked­ve mondta az ott dolgozó hölgynek: — Fél órával ezelőtt fel­adtam itt egy csomagot. Ak­kor úgy értettem, hogy ön azt mondta, hogy nyolc fo­rintot kell fizetnem. Annyi­ba kerül. Otthon megnéztem a szelvényt, hát látom, nem 8, hanem 18 forintba került. Ne haragudjon már, vissza­hoztam a 10 forintot. — Igaz, hogy 18 forintba került, de a csomagon már volt egy 10 forintos bélyeg, így azt is beszámoltam. Jól tetszett fizetni, nincs semmi probléma. — Tényleg, a bélyeget tel­jesen elfelejtettem. Hiába, no, öregszik, az ember. Akkor hát feleslegesen jöttem visz- sza. — Nem, már nem tetszett feleslegesen visszajönni — mondta kedvesen a postás­hölgy, s hozzátette: Köszö­nöm! (magyar) HfRlinK egészség és életvitel A Magyar Hírlap április 22-i számában interjú jelent meg az egészségmegőrző programról. Az interjúban Gyúró Imre megyei tanácselnök-helyettes a követ­kezőket mondta: ......... növeljük a mentőkocsik számát és termé­szetesen javívjuk a mentőkkel való együttműködést. Jelenleg megyénkben csak egyetlen Mer­cedes rohammentő szolgál. A mentők mellett szürőbuszokat kívánunk beállítani, amelyek majd végigjárják a megye eldu­gott településeit, és az úgyneve­zett rizikófaktorok szempontjá­ból egészségügyi térképet készí­tenek a veszélyeztetett korúak- ról. A közeljövőben — tízmilliós nagyságrendű beruházással — rádiótelefonnal látjuk el minden körzeti orvosunkat, hogy a me­gye egészségügyi ellátásában résztvevők éjjel-nappal kapcso­latot tudjanak teremteni egy­mással. A családokat egészség- ügyi kiskönyvvel kívánjuk ellát­ni és az orvosok feladata lesz. hogy ebben számot adjanak” a családok egészségi állapotáról, a gondozásról és az ellátásról.” ALLASKILAtASOK ÉRETTSÉGIVEL A Magyar Nemzet április ^-i számában Dési János „Akinek nem jut íróasztal... ” című cik­kében írja: „Az elhelyezkedni nem, illetve nehezen tudók nagy többsége gimnáziumban érettsé­gizett.” A cikk írója megkereste Kalucza Lajost, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium igaz­gatóhelyettesét, aki elmondta, hogy . sok közepes eredmé­nyű gyereket kellett felven­nünk. Elsősorban rájuk gondol­va tanítunk a többi iskolánál na­gyobb számban gyakorlati fakul­tatív tantárgyakat. Egészségügyi adminisztrátori, vagy nevelési alapismereteket szerezhetnek, könyvtárkezelést, államigazga­tási ismereteket tanulhatnak. Aki ezeket választja és leteszi a zá­róvizsgát, képesítést kap. Az a tapasztalatunk, hogy csoporton­ként ketten-hárman tudnak e ké­pesítés felhasználásával elhelyez­kedni . . . Szerintem a gimnáziu­moknak az lenne a feladata el­sősorban, hogy továbbtanulásra készítsen elő. És ez tapasztala­taim szerint csak úgy lehetsé­ges, ha jó rendűnél gyengébbek nem jönnek ide. Egy elégséges, közepes érettségi sem sokat ér. Akik nem akarnak, vagy nem tudnak egyetemre, főiskolára menni, azoknak szakközépisko­lába, szakmunkásképző intézetbe kellene jelentkezniük . . . Tizen­hat éves korig mindenki tankö­teles, de nem hiszem, hogy sze­rencsés, amikor a megörzöhely a gimnázium.” EGY VEZÉRIGAZGATÓ, AKI NEM PANASZKODIK A Népszabadság április 23-i számában a Nyírség Konzerv­ipari Vállalatnál működő számí­tógépközpontról közöl riportot. A számítóközpontban 12-en dol­goznak. A rendszer bevezetésé­vel nem csökkent az adminiszt­rációs létszám, ez nem is volt cél — mondja Rudi Béla vezér- igazgató —, de összehasonlítha­tatlanul megnőtt az információ mennyisége, minősége és gyor­sasága. Most a rendszer tovább­fejlesztése van napirenden. Sor­ra kiépülnek az irányítási rend­szer alrendszerei. Az informá­ciós rendszer fejlesztésén túl, leg­főbb nyersanyagaink, az alma és a paradicsom termelését auto­matizált soron számítógép ve­zényli, és megoldás alatt van a zöldborsó- és zöldséggyártás folyamatirányítása is egy Dio­genes márkanevű, a kaliforniai Rosemount cégtől származó fo­lyamatirányító számítógéppel.” Távolabbi cél ,,a már működő alrendszerek kiegészítésével és integrálásával a tervezéstől a mérlegkészítésig egységes szá- mítógére alapozott vállalatirá­nyítási rendszer”. Szabadstrand (Farkas Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents