Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. május 7. A FŰTÉSI IDÉNY MÁR BEFEJEZŐDÖTT, de a csempe- gyártás szezonja változatlan. Tőkés és szocialista exportra egyaránt készítenek kályhacsempéket a Kommunális Szolgáltató Vállalat nyíregyházi kerámiaüzemében. A keresletnek megfelelően egyszerre több mintát három-négy színben gyártanak. Képünkön: Gyüre Istvánné összeállítja a kollekciót. (Farkas Zoltán felvétele) Bentlakásos ' tanfolyam Tanuljunk németül A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete az előző évekhez hasonlóan segítséget kíván nyújtani az idegen nyelvek tanulásához. A nyáron június 22. és július 3. között ismét megszervezik Nyíregyházán a bentlakásos, kéthetes német nyelvű intenzív tanfolyamot, amely egész napos elfoglaltság keretében, német anyanyelvű tanárok irányításával segíti a németül már haladó szinten tudó részvevők beszédkészségének fejlesztését. A nem nyíregyházi jelentkezőknek szállásról is gondoskodnak a szervezők. A jelentkezéseket személyesen, vagy levélben a TIT nyíregyházi városi szervezeténél várják május 30- igMegyei családiház-katalógus Hz ajánlat: szebb lakás Lesz nyírségi, szabolcsi, szatmári, rétközi, tiszaháti, erdőháti típusú családi ház, vagy nem? Nagyjából ez volt a kérdés, amikor tavaly a megyei tanács az ÉTÉ megyei csoportjával pályázatot hirdetett családi házak terveire, mert azt szerették volna elérni, hogy a száznál is több tervet tartalmazó országos katalógusban ne csak egy tarpai ház terve szerepeljen. Az első válasz tulajdonképpen úgy hangozhatott' volna, hogy nem lesz, mert alig-alig érkezett pályamű, s azok között sem találtak olyat, amelyik első ránézésre ajánlható lett volna. Bár mindegyikben több olyan vonás volt, amit érdemes lett volna másoknak is ajánlani. Ezek a vonások azonban keveredtek olyan ma divatos elemekkel, amelyeket célszerű volna hamar elfelejteni. Tulajdonképpen ezért kellett meghosszabbítani a pályázat határidejét és felkérni az első meghirdetésre pályázó tervezőket is, hogy módosíta tetőteres erkélyek, vagy zárt erkélyek minden változata az egyszerű, tiszta világos homlokzati architektúrák réme lehet, akkor talán több lesz a hagyományainkat őrző és erre a tájra jobban illő ház. TV-JUBILEUM Szellemképes emlékek A mikor az ember azt hitte, hogy a nála lévő tranzisztoros rádió a csúcs, a korosztálybeli fiúk és lányok irigységének célpontja, a tizenéves státus szimbóluma, akkor jött csak az igazi csúcs: a televízió. Az ötvenes évtized utolsó három évéről van szó: s aki ez időtájt Pesttől nem messze lakott — köztük jómagam is — láthatta az első magyar tv-műsort, azt a nevézetes május elsejeit. Hogy is volt ez annakidején? Utcahossznyi vendégsereg gyülekezett a házban, ahol már volt készülék. Később a kultúr- házakban nagytermeket töltöttek meg az új technikai csoda varázsára kíváncsiak. Üj szavakat tanultunk: szellemképes, mákos a képernyő. Aztán az első készülék birtoklása vált a korszerűség, a státus vagy épp a kultúra iránti új fogékonyság jelképévé. A következő élményt 1958 április végén — élhették meg a nyíregyháziak: az Állami Áruház (ma Centrum) kirakatában megjelent a Tavasz (így nagy betűvel, mert ez volt az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható magyar tv-készülék.) Aztán jött a Duna, Tisza, Munkácsi és a többi. Emlékeznek? Az akkori tévézés nagy kérdése az antennamegoldás volt. Nem az adóé, azzal mi, nézők nem sokat törődtünk, bár például a tokaji adó „történelméből'' épp egy jeles nyíregyházi nevet kell fel-' idéznünk: Bíró László, a Gelka akkori vezetője sokat tett környékünk jó vételi minőségéért. A legszemélyesebb élményem engem is ehhez az időszakhoz köt: barátaim, az újfehértói könyvtárospatikus házaspár 1961-ben vette meg első készülékét, a Tavaszt. Otthon bekapcsolták, kiderült, hogy se kép, se hang, csak sistergés. A hadseregből hozott friss tudásommal meghallgattam a kolléga panaszát, két szál lécből, pár méter vezetékből T alakú antennát fabrikáltam, s az én Csendes János barátomnál este már néztük is a műsort. Ki tudta ekkortájt, mi is történik a kamera másik oldalán, miféle furcsa műhely az, ahol a kamerama- nok, vágók, rendezők, bemondó, riporterek sürgölődnek? H arminc éve volt ez a kezdet, s amikor vagy tíz esztendeje először belepillanthattam a „készülékbe", belenézhettem a kamerába a másik oldalról is, rájöttem, micsoda egyszerű, s mégis rettentő bonyolult ez az egész. Szilágyi Szabolcs sanalc terveiken, s még több olyan elemet építsenek be, ami sokkal inkább szabolcsi, vagy szatmári, nyírségi, vagy rétközi, erdőháti vagy tiszaháti, mert így lehet bátran ajánlani minden magántervezőnek, s így lehet azt remélni, hogy néhány év múlva újból több olyan házzal találkozhatunk falvainkban és városainkban, amelyek visz- szaidézik a szabolcsi, a szatmári falvak, a különböző tájegységek hangulatát. Vázlatok a prospektusból építész, hogy ezzel a kis — hatféle családi ház tervét tartalmazó — katalógussal ízlést szeretnének formálni, jó volna, ha a tervezők befolyásolnák megbízóikat, formálnák az építtetők elképzeléseit is, hogy minél több sajátos itteni jegyeket és hagyományokat őrző ház épüljön Szabolcs-Szatmárban. A megyei katalógus házainak terveit Albert János, Gibáné Guthi Judit, Hege- düsné Tóth Katalin, Kulcsár Attila, Kulcsár Attiláné, Te- lepóczki Miklós és Veress Menyhértné készítették. (b. j.) Anyanyelvi verseny „Édes .anyanyelvűnk" címmel hirdetett anyanyelvi versenyt a középiskolák és s szakmunkásképző iskolák tanulói számára a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács és a Művelődési Minisztérium. A Szabolcs-Szatmár megyei gimnáziumok és szakközép- iskolák tanulói részére a megyei döntőt május 7-én rendezik meg a Zrínyi Ilona gimnáziumban. A szakmunkásképző iskolák tanulói részére a megyei döntő május 11-én lesz, melyet a 107. sz. ipari szakmunkásképző intézetben rendeznek meg. (m. 1.) A kis megyei katalógus elkészült és remélhető, hogy közülük néhány bekerül majd az országos tervkatalógusba is, a cél azonban már most is elérhető vele, hiszen minden megyénkben dolgozó magántervező megkapta azt.-_Nem titkolta a megyei főNem valamiféle öncél ez, és nem is csak az egyes házak megjelenési formája miatt született ötlet, hanem a környezetalakítás egyik eszköze. Az utóbbi 15—20 évben 60—80 ezer lakás épült fel Szabolcs-Szatmár megyében, s ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a települések arculatát, hangulatát az ezekben az években divatos házak határozzák meg. Ennek ellenére a ma már erősen kifogásolható sátortetős falusi épületekhez még mindig jobban igazodik az utcára merőleges nyeregtetős, esetleg kontyolt épület, mint mondjuk egy „modernnek” nevezett lapostetö. És ha a tervezők elfogadtatják megbízóikkal, hogy a kiemelt földszinti padlók idegenek hagyományainktól, hogy az utcai fronton megjelenő garázsok, A tárgyalóteremből Idegen autóval — a betonkerítésig Idegen autóval kocsikázott szeptember 24-én Ádám Attila gumigyári hegesztő, valamint Makula Gyula és Lakatos Kálmán, mindketten segédmunkások a dohányfermentálóban. Az autó a Víz utcán, az előtt a ház előtt parkolt, amelyben Ádám Attila és Makula Gyula kártyázni voltak. A hajnali órákban kimentek egyet szellőzni, mikor észrevették a fehér színű Ladát. Ajtaja nyitva volt, benne aludt Lakatos Kálmán. A két férfi beült hozzá, beszélgetni kezdtek, majd Ádám Attila — aki két nappal korábban szabadult a börtönből — azt javasolta, hogy menjenek egyet kocsi- kázni. Természetesen egyiküknek sem volt jogosítványa és mindhárman fogyasztottak előzőleg alkoholt. Ádám Attila összekötötte a gyújtáskapcsoló vezetékeit, betolták az autót és elindultak a Debreceni úti felüljáró felé. Először Ádám vezetett, de minduntalan lefulladtak. Aztán Makula Gyula ült a volán mögé — akinek el kellett magyarázni, hol van a fék, a kuplung és a gázpedál —, és visszafelé vette az irányt. A Kéz utca környékén ittassága és gyakorlatlansága miatt elvesztette a gépkocsi fölött az uralmát. Hogy el ne gázoljon egy gyalogost, félrerántotta a kormányt és egy betonkerítésben kötöttek ki. Személyi sérülés nem történt, az autóban azonban 37 400, a kerítésben 4100 forint kár keletkezett, melyet részben a biztosító,, részben Ádám Attila térített meg. Az elkövetőket a nyíregyházi bíróság jármű önkényes elvétele vétségében mint társtetteseket vonta felelősségre, valamint Makula Gyulát — mivel a cselekmény elkövetésekor alkohol hatása alatt állt — ittas járművezetés vétsége miatt is. Ádám Attila 10 hónapi, Lakatos Kálmán 8 hónapi szabadságvesztés — büntetést kapott. Makula Gyulát főbüntetésül 1 év és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték, valamint 2 évre eltiltották a járművezetéstől. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta. B. A. Pillanat E gyik nyíregyházi postahivatalunkban történt. Idősebb nénike ment oda az ablakhoz és kicsit szégyenkezve, restelkedve mondta az ott dolgozó hölgynek: — Fél órával ezelőtt feladtam itt egy csomagot. Akkor úgy értettem, hogy ön azt mondta, hogy nyolc forintot kell fizetnem. Annyiba kerül. Otthon megnéztem a szelvényt, hát látom, nem 8, hanem 18 forintba került. Ne haragudjon már, visszahoztam a 10 forintot. — Igaz, hogy 18 forintba került, de a csomagon már volt egy 10 forintos bélyeg, így azt is beszámoltam. Jól tetszett fizetni, nincs semmi probléma. — Tényleg, a bélyeget teljesen elfelejtettem. Hiába, no, öregszik, az ember. Akkor hát feleslegesen jöttem visz- sza. — Nem, már nem tetszett feleslegesen visszajönni — mondta kedvesen a postáshölgy, s hozzátette: Köszönöm! (magyar) HfRlinK egészség és életvitel A Magyar Hírlap április 22-i számában interjú jelent meg az egészségmegőrző programról. Az interjúban Gyúró Imre megyei tanácselnök-helyettes a következőket mondta: ......... növeljük a mentőkocsik számát és természetesen javívjuk a mentőkkel való együttműködést. Jelenleg megyénkben csak egyetlen Mercedes rohammentő szolgál. A mentők mellett szürőbuszokat kívánunk beállítani, amelyek majd végigjárják a megye eldugott településeit, és az úgynevezett rizikófaktorok szempontjából egészségügyi térképet készítenek a veszélyeztetett korúak- ról. A közeljövőben — tízmilliós nagyságrendű beruházással — rádiótelefonnal látjuk el minden körzeti orvosunkat, hogy a megye egészségügyi ellátásában résztvevők éjjel-nappal kapcsolatot tudjanak teremteni egymással. A családokat egészség- ügyi kiskönyvvel kívánjuk ellátni és az orvosok feladata lesz. hogy ebben számot adjanak” a családok egészségi állapotáról, a gondozásról és az ellátásról.” ALLASKILAtASOK ÉRETTSÉGIVEL A Magyar Nemzet április ^-i számában Dési János „Akinek nem jut íróasztal... ” című cikkében írja: „Az elhelyezkedni nem, illetve nehezen tudók nagy többsége gimnáziumban érettségizett.” A cikk írója megkereste Kalucza Lajost, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettesét, aki elmondta, hogy . sok közepes eredményű gyereket kellett felvennünk. Elsősorban rájuk gondolva tanítunk a többi iskolánál nagyobb számban gyakorlati fakultatív tantárgyakat. Egészségügyi adminisztrátori, vagy nevelési alapismereteket szerezhetnek, könyvtárkezelést, államigazgatási ismereteket tanulhatnak. Aki ezeket választja és leteszi a záróvizsgát, képesítést kap. Az a tapasztalatunk, hogy csoportonként ketten-hárman tudnak e képesítés felhasználásával elhelyezkedni . . . Szerintem a gimnáziumoknak az lenne a feladata elsősorban, hogy továbbtanulásra készítsen elő. És ez tapasztalataim szerint csak úgy lehetséges, ha jó rendűnél gyengébbek nem jönnek ide. Egy elégséges, közepes érettségi sem sokat ér. Akik nem akarnak, vagy nem tudnak egyetemre, főiskolára menni, azoknak szakközépiskolába, szakmunkásképző intézetbe kellene jelentkezniük . . . Tizenhat éves korig mindenki tanköteles, de nem hiszem, hogy szerencsés, amikor a megörzöhely a gimnázium.” EGY VEZÉRIGAZGATÓ, AKI NEM PANASZKODIK A Népszabadság április 23-i számában a Nyírség Konzervipari Vállalatnál működő számítógépközpontról közöl riportot. A számítóközpontban 12-en dolgoznak. A rendszer bevezetésével nem csökkent az adminisztrációs létszám, ez nem is volt cél — mondja Rudi Béla vezér- igazgató —, de összehasonlíthatatlanul megnőtt az információ mennyisége, minősége és gyorsasága. Most a rendszer továbbfejlesztése van napirenden. Sorra kiépülnek az irányítási rendszer alrendszerei. Az információs rendszer fejlesztésén túl, legfőbb nyersanyagaink, az alma és a paradicsom termelését automatizált soron számítógép vezényli, és megoldás alatt van a zöldborsó- és zöldséggyártás folyamatirányítása is egy Diogenes márkanevű, a kaliforniai Rosemount cégtől származó folyamatirányító számítógéppel.” Távolabbi cél ,,a már működő alrendszerek kiegészítésével és integrálásával a tervezéstől a mérlegkészítésig egységes szá- mítógére alapozott vállalatirányítási rendszer”. Szabadstrand (Farkas Zoltán felvétele)
