Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

1987. május 7. Kelet-Magyarország 3 Hallgatók a vezetésben Bevált a tanárképzés nyíregyházi modellje Talán nem túl nehéz el­képzelni, mennyivel keve­sebb általános iskolai tanár, tanító, óvónő dolgozna a sza­bolcsi, szatmári, beregi isko­lákban, ha huszonöt évvel ezelőtt nem kezdi meg mun­káját a nyíregyházi felsőfokú tanítóképző, a mostani ta­nárképző főiskola elődje. A negyedszázad alatt egy ki­sebb magyar város lakossá­gát kitevő pedagógusncpessé- get képzett ki és bocsátott útjára a főiskola, mégha kö­zülük nem is mindenki dol­gozik a megye iskoláiban. — Hozzávetőleg minden második hallgatónk megye­beli — magyarázza Cservé­nyük László főigazgató, aki először a számokkal, a té­nyekkel ismertetett meg. Ezekből a következők olvas­hatók ki: az 1986 87-es tan­évben a 2052 nappali hallga­tó közül 808-nak Szabolcs- Szatmár a lakhelye, 593-an Borsod-Abaúj-Zemplénből. 388-an Hajdú-Biharból, 35-en a fővárosból és 228-an az or­szág többi megyéjéből jöttek a főiskolára. Visszamennék? Több éves átlagban a hall­gatók valamivel több mint 40 százaléka szabolcsi a nap­pali tagozaton. A levelezőn ez kevesebb, körülbelül egyhar- madot tesz ki a megyében la­kók aránya. Vannak szakok — mint a tanítói, vagy az óvónői — melyek teljesen megyei ..beiskolázásúak". A főigazgató szerint — ugyanez a véleménye a megye tanácsi­oktatási vezetőinek is — a tanárképző főiskola az évek során jelentős szerepet tölt be a szabolcsi pedagógus- hiány csökkentésében. — Sajnos, azt nem tudja garantálni a főiskola, hogy a megyéből — vagy éppen an­nak peremrészeiről — jelent­kezett és felvett fiatalok az oklevél megszerzése után visszamenjenek a falujukba. Az arányokat, a keretszámo­kat megfelelőnek találjuk. Való igaz, egyes szakokon o fél ország iskolái számára képzünk általános iskolai ta­nárokat, de a főiskola mégis elsősorban a megye tanár­utánpótlását tartja egyik leg­fontosabb feladatának. — A megyében felvett hall­gatók felkészültsége nem rosszabb a más megyékből érkezőkénél, s mivel a fel­vétel az elért pontszámok alapján történik, az esély- egyenlőség alapján jutnak a főiskolára a fiatalok. Évente körülbelül 600 elsőévest ve­hetünk fel, kialakultak a szakpárok, melyeket az évek során tovább korszerűsítünk, s úgy tűnik. mindjobban szinkronban vagyunk a me­gye pedagógus-ellátottsági igényeivel .. . Újabb adatokat sorol a fő­igazgató a főiskoláról: jelen­leg több mint 3 ezer hallga­tója van 3Z intézménynek és 263 tanára. A főiskola két gyakorlóiskolájában 147 ta­nár dolgozik és 1485 diák ta­nul. A főiskola úgynevezett ..beiskolázási" területe első­sorban Szabolcs, Borsod. Haj­dú megyékre terjed ki, de néhány szakra — könyvtár, népművelés, gyors- és gép-, írás — az egész országból ér­keznek hallgatók. A képzési rendszer sajátos abban is, hogy „egy azon falak kö­zött" — általános iskolai ta­nár, tanító, óvónő és általá­nos iskolai tanári szakkal párosítva közművelődési szakemberképzés is folyik. Ezt olykor nyíregyházi mo­dellként is emlegetik. A vá­lasztható szakpárok száma jelenleg harminchat. Az egyes szakokra a jelentkezé­si arány erősen megoszlik, a 0.7-szerestől az ötszörös túl­jelentkezésig .. . — Az új szalkpárok beve­zetésénél és a felvételi keret­számok kialakításánál évek óta a megye és a közeli táj­egységek pedagógusszükség­letéből indulunk ki — foly­tatja a főigazgató. — Jó együttműködést alakítottunk ki a megyei tanácsok műve­lődési osztályaival, az utóbbi időben pedig a regionális ta­náccsal is, amely testület a következő években még na­gyobb szerepet játszik majd az együttműködésben. Ébresszen kedvet Lehet-e a jelenleginél több szabolcsi, szatmári, beregi fiatalt felvenni a főiskolára, hogy tovább csökkenjen a peremrészek iskoláiban a nevelóhiány? — kérdeztük. A válasz egyértelmű: sem­milyen megkötés, mestersé­gesen kialakított százalékos arány nem gátolja ezt. Egye­dül a jelentkezők sikeres fel­vételi vizsgája dönti el, hogy több megyebeli fiatal tanul­jon a tanárképző főiskolán. De újra felvetődik — az ör­dögi körre emlékeztető — kérdés; a jelenleginél több szabolcsi pályakezdő peda­gógus akkor megy a nevelő- hiánnyal küszködő iskolákba, ha ott korszerű lakáskörül­mények, megfelelő fizetés és egyéb, számukra igen fontos feltételek várják. Sajnos, oly­kor még ezért sem, inkább vállalják a mostohább, de városközeli, vagy nagyobb községbeli állást, mint a tá­voli, rossz közlekedéssel meg­áldott kis települések isko­láit . . . E valós helyzet ismereté­ben is a megye főiskolájának tartja magát a Bessenyei ta­nárképző, s mindent igyek­szik megtenni azért, hogy a középiskolák diákjaiban ked­vet ébresszen a nevelői hi­vatás iránt. Ennek igen sok­színű eszközét „vetik" be a cél érdekében. Az idei tanév újdonságai­ról a főigazgató elmondta: az oktatási törvény szellemében hozzáláttak az új rendszerű vezető testületek kialakításá­hoz, a belső működési sza­bályzat bevezetéséhez. Üj do- lpg, hogy érdemileg növek­szik a főiskolai oktatók és hallgatók részvétele a főis­kola vezető testületéiben. Ezután a főiskola legfonto­sabb kérdéseiben nem egy­maga a főigazgató, hanem a főiskolai tanács dönt majd, melyben a hallgatók is kép­viseltetik magukat. Mégpedig nem a korábbi KISZ-jogon, hanem a hallgatói jogon. Ugyanígy a különböző tan­széki bizottságokban is ott lesznek a hallgatók képvise­lői. Kapcsolat a gyakorlattal — A gyakorlati élettel va­ló szoros kapcsolatunkat .jel­zi, hogy mind több ipari és más gazdálkodó szervvel va­gyunk kapcsolatban. Bár el­sődleges feladatunk a peda­gógusképzés, egyes tanszé­keink — a kémia, biológia, a számítástechnika, az oktatás­technika — különböző vizs­gálatokat, elemzéseket is vál­lal a megyében. így az Al­kaloidának végzünk kémiai elemzéseket, főként számítás- technikai szabad kapacitá­sunkat igyekszünk a gazda­sági fejlesztés szolgálatába ál­lítani. Ezek a szerződéses munkák ugyan szerények, de 81-től 86-ig 5 millió forin­tos árbevételt, 2,4 millió fo­rintos nyereséget is hoztak a főiskolának, ami nem mellé­kes, mai takarékosságra intő világunkban ... Páll Géza Hol romlik el? Januártól nem túlóráznak az Alföld Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat kis- várdai kirendeltségének könyvelői. Számítógép, négy adatrögzítő segíti a 900 millió fo­rint értékű árut forgalmazó részleg gazdálkodását. (Elek Emil felvétele) Kenyérellátás jó színvonalon A kenyérellátás helyzetét vizsgálták a közelmúlt­ban Nyírbátorban a Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai. Az öt helyszínen zajló tapasztalatszerzés során a leg­fontosabb annak kiderítése volt, milyen a környék ke­nyérellátása, a sütőipari termékek minősége, okoz-e gondot a szállítás? Arra is választ kerestek, miféle in­tézkedések szükségesek az ellátás színvonalának javí­tásához. nyomódik, alaposan veszít minőségéből, mire a- fogyasz­tóhoz kerül. Ki vállalja a kockázatot? A vizsgálódás két kenyér­gyár. valamint három áfész munkáját vette nagyító alá. Penészes falak A tapasztalatok szerint a kenyérgyárak képesek meg­termelni a szükséges mennyi­séget. Vannak azonban elté­rések. Amíg a nyírbátori üzem termékeinek minősége és választéka mostanra lé­nyegesen bővült, addig a bai- kányiban csak kétkilós ke­nyeret sütnek. A vizsgálat tanúsága sze­rint a nyírbátori kenyérgyár alaposan rászorul a korszerű­sítésre. Épületének tetőszer­kezete rendszeresen beázik, ezáltal a falak és a mennye­zet szinte állandóan pené­szes. Az 1973-ban épült üzem berendezési tárgyai a süte­ményrészleg kivételével szin­te teljesen kicserélődtek. Azonban az utóbbihoz szük­séges gépi berendezések, fel­szerelések is oly mértékben elhasználódtak, hogy cseré­jük időszerűvé vált. A bal- kányi üzemben a sütőipari termékek előállításához, tá­rolásához szükséges feltéte­lek csak részben adottak. Korszerűtlen, elavult a gé­pek állapota. Jó kenyér csak jó lisztből süthető, igen fon- 'tos tehát az alapanyag egyen­letes minősége, folyamatos ellenőrzése. A járulékos anyagok — egyebek között a margarin, gyümölcsíz, mazso­la — beszerzése időnként ne­hézkes, így a termelésben fennakadást okoz. „Korszerűek" Nyírbátorból Legkevesebb gond a vá­lasztékkal van. A nyírbátori üzemben rendszeresen 27 fé­le terméket — 160—170 má­zsa kenyeret, közel 60 ezer péksüteményt gyártanak. Eb­ben az üzemben csak kenyér­ből hétféle áll a vásárlók rendelkezésére. Rendszeresen kísérleteznek új termékek­kel is. Legutóbb a Graham- és a szójás kenyérnek örül­hettek a vevők. Bár Balkány- ban kizárólag kétkilós kenye­ret sütnek, a Nagykállóból szállított valamennyi sütő­ipari terméket lakóhelyükön szerezhetik be az itt élők. A kenyérgyárak becsület­tel, igen jó minőséggel dol­goznak — állapították meg a népi ellenőrök, mégis gyak­ran megesik, hogy nincs, vagy rossz minőségű a bol­tokban kapható kenyér és péksütemény. Mint a szakér­tők kiderítették, ennek leg­többször a szállítás az oka. Hogy miért romlik a kenyér minősége a gyártól a fo­gyasztóig tartó úton? Mint kiderült, az okok között első­ként a tárolóeszközök hiánya említhető. A nagy mennyi­ségben leszállított kenyér A legtöbb problémával az apróbb falvak, a kistelepülé­sek. a tanyák küszködnek. Ezeken a helyeken bizony nem ritkán megesik, hogy késve, vagy egyáltalán nem érkezik meg a boltba a friss kenyér. Mint kiderült, a meg­rendelő boltosok és a szállí­tók egyaránt felelősek. Az is megesik, hogy egyes helye­ken a nyitástól a zárásig nem tart el a kenyér. Ezért — hangoztatják az ellenőrök, többnyire az eladók és a szabályozók hibáztathatok. Nincs ugyanis megfelelő ér­dekeltség annak elérésére, hogy a boltvezetők vállalják a néhány megmaradt kenyér árának megfizetését. Kovács Éva műszer- és híradás* TECHNIKAI ipari újításokat mutatnak be öt héten át azon a vándorkiállításon, amely szerdán indult útjára Buda­pestről. A mozgóbemutató valamennyi megyeszékhelyet felkeresi, összesen tíz nagy iparvállalat és számos kis­szövetkezet mutatja be új fejlesztésű gyártmányait, is­merteti ötleteit az autóbusz- nyi minikiállításon, amelyet az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet közösen rendezett. Válaszol a vezérigazgató Bank a vállalkozóknak Hogy egy bank komolyan vegye önmaga reklámozását — valljuk be — Magyaror­szágon meglehetősen szokat­lan dolog. Az UNICBANK Rt nem törődik a szokásjog­gal. Vezérigazgatója, Cseres­nyés Ágnes, a napokban járt Nyíregyházán. Kérdéseinket hozzá intéztük. — Nem sok olyan gazdálko­dó lehet, aki számára ismerő­sen cseng az önök pénzintéze­tének neve. Hogy lehet ez? — Ügy, hogy az ügyfelek számára csak január 2-a óta létezünk. — Kérem, mondja el cége legjellemzőbb adatait! — Vegyes vállalati státus­ban működünk. Egymilliárd forintos alaptőkénk 45 szá­zalékát külföldiek adják. Név szerint: az IFC, ez a Világ­bank egyik leányszervezete; a DG, ez egy frankfurti köz­pontú nyugatnémet szövet­kezeti bank; valamint a GZB, ez pedig a legnagyobb osztrák szövetkezeti bank. Ezenkívül 20 százalékkal ré­szesedik induló vagyonúnk­ból a Központi Váltó és Hi­telbank, 11 százalékkal az OTP, illetve egyenként 6—6 százalékkal a TOT, OKISZ, KIOSZ és a SZÖVOSZ. Cseresnyés Agnes, az 11NIC- BANK vezérigazgatója. — Milyen üzleti stratégiát dolgoztak ki? — Ügyfeleink zömét min­denekelőtt a szövetkezeti, il­letve a privátszférából sze­retnénk toborozni. Igaz, je­lenleg — a pénzek volume­nét tekintve — több kap­csolatunk van az állami vál­lalatokkal, mint mondjuk a kisszövetkezetekkel, kisipa­rosokkal, gmk-kal. Azért van már üzleti kapcsolatunk kisvállalkozókkal is. — Az önök speciális irá­nyultságán túl, mivel tudnak kitűnni a többi pénzintézet közül? — A részesedési hálóza­tunknak köszönhetően, egye­dülállóak vagyunk a külföl­di partnerkeresésben, vagy­is az egyes magyar gazdál­kodók számára valószínűleg mindenki másnál könnyeb­ben megtaláljuk, megte­remtjük a legmegfelelőbb külföldi kapcsolatot. Legyen szó akár vegyes vállalatala­pításáról, vagy egyéb üzleti vállalkozásról. Ezenkívül bármikor bárkinek bankári szaktanácsadással szolgá­lunk. Mellesleg: teljes fel- hatalmazottságú kereskedel­mi bank vagyunk. — Minek köszönhetjük a nyíregyházi látogatást, illetve az itt tartott előadást? — Ez tulajdonképpen ré­sze egy országos körútnak. Egész egyszerűen: elébe aka­runk menni a kuncsaftok­nak. (sztancs) Cserebogár B allag a kisfiú át a parkon. Szemláto­mást jókedvében van a tízéves forma le­gényke — fütyürészik. já­tékosan lóbálja a kezében lévő cekkert. Egy liter te­jet meg egy kiló lisztet visz — bizonyára édes­anyja küldte el bevásárol­ni. Hirtelen megtorpan, te­kintetét belefúrja egy kis fa lombkoronájába. Egy cserebogarat fedezett fel a levelek közt, csakhogy túl magasan ahhoz, hogy hozzáférjen. Pedig na­gyon szeretné megkapa­rintani — előbb a fa tör­zsét rugdossa szakszerű karatemozdulatokkal, majd kavicsokat és seb­tében talált gallyakat do­bál fel. De minden hiába — o kis állatka makacsul kapaszkodik, nem akar az ölébe pottyanni. Ám újabb ötlete támad a lurkónak: megpörgeti cekkerét, mint egy pa­rittyát. aztán a kellő pil­lanatban elengedi. Jól cé­loz — az áhított cserebo­gár a lábai elé esik. A tej és a liszt pár méterrel ar­rébb landol. Nem is akár­hogy, látványosán — a tejeszacskó szétnyílik, tar­talmát alig győzi felinni a szétszóródott liszt. A „cserebogárvadász" arcán rémület fut. majd' kicsurrannak a könnyei is. Aztán egyszerre félel­metesen felnöttes düh ön­ti el, és idegesen szétta­possa kiszolgáltatott zsák­mányát. Most néz csak körül — látta-e valaki, amit csi­nált. Ahogy tekintetünk találkozik elpirul, lesütött fejjel eloldalog. Még a cekkerét is majdnem -ott­felejti . . . (czine) Hátrányban a kistelepülések

Next

/
Thumbnails
Contents