Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. május 6.- ■■.■■■■■■■■■■■■■■■■■BBa'BaMaBaaaaaaaBaaBBBaBaaaaaaaaaBa«aEaa«aBBBaaaaBBa«affaaaaaaaBaa«aaaaaBaaaBaaaaaaaaa 1 .................................................. aaaaaa!a2a = 22222;2aaaaaaB6aaaBaaaBaBBaBBBaaBBaaBsaBBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaBaBaaaBaaaaaaaaaaaaa SBBBBBBBBBBBaaoaBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBaBBBBaBBBBBBBBBBBBBBaBBaaaBBBBBBBaBB !!55S5a!5!a5i!BÍii!iÍB;”55iBBBBBBBBBBBaBBBBBBBB .......... H 1 ■■ 1 BR Bm JlrH WIR ^Pjfe JÄ sBr"í^» AH 9R I ............ ■J^rnP^^*^SaMllB^^H^^^^^^^^^BBBaiiáaBaBBBBBBBaBÉBBaBaaB»it-irTT-----------................................................................................................. aaaaaaaaaaai = BBB._a_aaaBBaaaBaaBaai|.■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ IMJ ■■■■'■■■a”"aaa”a"aaa»^ Járda, játszótér, kemping Jeleskedni parkosításban Meakérdezlíik az West A társadalmi munkában megteremtett értékeknek a szokottnál is nagyobb a becsülete. Azt tudjuk igazán megbecsülni, amiért jómagunk is megdolgoztunk. A város az ez évre szóló 13 millió forintos társadalmi munlkaterve a gyarapodást szolgálja. Olyan feladatok fogalmazódnak meg benne, amelyeknek megvalósítása valamennyi városlakó örömére szolgál majd. A járdaépítés mindig sikeres akciónak bizonyul. Ebben az évben több mint kétezer méterrel nő a járdafelület. Ezúttal a Krúdy Gyula, Mester, Fáy András, Baj- csy-Zsilinszky, Zalka Máté, Árpád utca egy része, a Seregély, valamint a Sarkantyú utca Iákéi építenek járdát házaik előtt, összesen 1 millió 350 ezer forint értékben. Másik kiemelt feladat az Erzsébet utca és Homokkert utca között létesítendő játszótér építése is, amelybőil a város üzemei, vállalatai is kiveszik részüket. Városlakók összefogásával épült annak idején a fürdő, fejlesztése is ily módon valósul meg. Az új medence építésében a tanács súlyos milliókkal, a lakosság társadalmi munkával vesz részt. Elsősorban a földmunkában, a parkosításban jeleskednek, de a közeli kemping létesítése sem valósul meg nélkülük. A társadalmi munka értéke itt a legnagyobb, összesen másfél millió forint. A vendéglátó kombinát környezetére alaposan ráfér a szépítés. A terület parkosítása, fásítása sokat javíthat a városközpont arculatán. Évről évre visszatérő feladat a város parkjainak, tereinek szépítése, fák és bokrok telepítése. Sajnos az eredmény nem mindig áll arányban a befektetett munkával. A letört fák, ellopott virágok pótlása nem kevés pénzébe kerül a városnak. Idén például közel egymilliót fordítanak erre a célra. A városi sporttelep, a szociális és egészségügyi létesítmények környékén az intézmények, vállalatok segítségével egymillió kétszázezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. Tovább folytatódnak a korábban meghirdetett akciók is. Az „Egy üzem, egy iskola” 900 ezer forint, a Tiszta, virágos Nyírbátorért elnevezésű akcióban 850 ezer forint értéket teremtenek a városlakók. A várossá válás közelgő tizenötödik évfordulóján különös hangsúlyt kap Az én városom elnevezésű akció, amelynek sikeréhez a HNF, a KISZ és a városi szakszervezeti bizottság is felajánlotta együttműködését. Miért változik a városban a víz minősége, mi indokolja a gyakori fertőtlenítést? Válaszol: Choma Csaba, a SZAVICSAV üzemmérnökség igazgatója. 1986 decemberétől a SZAVICSAV által üzemeltetett vízműtelepről tisztított, szabványos minőségű ivóvíz kerül az 51 (kilométeres városi ellátóháilózatba. Az 1967-ben kezdődött városi vízművesítéssel fokozatosan épült ki a hálózat és a vízműtelep, amely a város és a lakosság anyagi lehetőségeinek megfelelően tovább épül jelenleg is. A tisztítótelep beüzemeléséig — közel 10 évig — a lakossági és közületi ellátás nyers vízzel történt, melynek vas- és mangántartalma magasabb volt ugyan, de egészségre ártalmatlan. A panasz oka elsősorban a 10 év alatt megszokott íztől eltérő jelenlegi vízszolgáltatás, továbbá a nyers vízből lerakodott vasszemcsék időszakos leválása a esőfalról a belső hálózatokon. 1986-tól kérjük, hogy a vízmérőórán túli vezetékek tisztításáról, mosatásáról, a boylerek tisztításáról gondoskodjanak a fogyasztók. Az ellátással kapcsolatos hibák kijavítására éjjel-nappal ügyeletet tartanak. A kérdés második felére válaszolva azt kell tudni, hogy a hálózat falán lerakodott vasszemcsék utánpótlás hiányában leválnak. A lerakódás intenzív eltávolítására a SZAVICSAV által üzemeltetett hálózaton 1987-ben háromszor végeztek teljes mosatást az éjszakai minimális fogyasztáskor, a továbbiakban szakaszosan, folyamatosan tisztítják a hálózatot. Van-e már közterület-felügyelője a városnak? Válaszol dr. Tóth László, a hatósági osztály vezetője. Köztisztasági feügyelő álláshelyét meghirdettük, érdeklődő több is akadt, a közeljövőben betöltjük az álláshelyet. Mi a célja a közelmúltban a zeneiskola és a művelődési központ építésére kiírt tervpályázatnak? Válaszol Kulcsáriié Halász Márta osztályvezető-helyettes: A tervpályázat elsődleges célja a tervezett létesítmények telepítésével és építészeti megfogalmazásával a történelmi-kulturális környezetet, építészeti és műemléki hagyományokat érzékenyen kezelő tervkoncepciók beszerzése volt, amelyek egyidejűleg a városközpont részletes rendezési tervének felülvizsgálatához is megfelelő-alapot nyújtanak. A terv- pályázati kiírást összesen 75- en vették át. A pályázók az előírt határidőig 18 pályaművet nyújtottak be. A pályázat eredményeit, az összefoglaló értékelést a rendezési tervek felülvizsgálatával a tervezők figyelembe veszik. A díjnyertes pályázatok (5 db) bemutatására a város általános és részletes rendezési tervének ismertetésekor kerül sor. Előzetes a zenei napokról Fesztiválzenekar és Fischer Iván Mi lesz az ötletládában? Akció az évferdelára Várostörténoti emlékülést terveznek A város nevezetessége, Kirchmayer Károly szobrászművész alkotása, amely Kodály Zoltánt ábrázolja ... Bár a nyár még odébb van, a zenei napok programja már jó ideje készen áll. Szervezői ezúttal is, mint korábban annyiszor — igazi csemegét kínálnak a komolyzene kedvelőinek. Az első koncertre a szokásosnál későbbi időpontban, augusztus 20-án kerül sor. Ezen a napon Beethoven D-dúr hegedű- versenye és Csajkovszkij V. szimfóniája a Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor és Kovács Dénes közreműködésével, valamint Joó Árpád vezényletével hangzik el. Két nappal később, 22-én a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével lép közönség elé, 29-én pedig Bach H-moll miséjét hallhatja az érdeklődő közönség. A vidéki műemlék templomokban megrendezett hangversenyeknek mindig átütő sikerük van. Idén Csarodán, Vaján, Máriapócson, Nagy- kállóban és Nyirmihálydi- ban lépnek fel a Nemzetközi Zenei Tábor ifjú muzsikusai és művésztanárai. A nyírbátori zenei napok kiegészítő rendezvényei mindig méltó kísérői a zenei programoknak. Ez évben sem lesz másképp. Augusztus 9-én Józsa János kiállítása nyílik a múzeumban, ugyanitt Kovács Dénes hegedűművész és Szenthelyi Judit közreműködésével idén először Múzeumi Zenélő Órák elnevezésű programot is útjára indítanak. Bizonyára sok érdeklődőt vonz augusztus 18-án az a virág- kötészeti verseny, amelyet az Országos Virágkötészeti Egyesülés közreműködésével rendeznek. 19-én és 20-án virágkiállítás várja a látogatókat. Környezetünk: védelmében Konténermosó, lomtalanítás A városi tanács kiemelt feladatként kezeli a környezet óvását, a tiszta, rendezett városkép kialakítását. E cél érdekében olyan tervezetet dolgoztak ki, amelynek segítségével megvalósíthatók a kitűzött célok. A szervezők e munkában számítanak a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a munkahelyi kollektívák együttműködésére is. A feladatok között kiemelt helyen szerepel az új szeméttelep átadása. A hulladék elhelyezése eddig is komoly gondot okozott a városban: az új szeméttelep átadásával lényegesen javul majd a helyzet. Elkészül a konténermosó, javulnak a szociális körülmények, a terület részleges körülkerítése után nemcsak a tárolás körülményei válnak korszerűvé, a dolgozók is kulturáltabb körülmények között végezhetik munkájukat. A város tisztaságát szolgálja, hogy a Kossuth, a Károlyi és a Zrínyi Ilona utcában összesen hússzal nő a szemétgyűjtők száma. A lomtalanítási akciót a városlakók igényeihez igazítva szervezik. Tizenötödik születésnapjához érkezik jövőre a város. Bár az ünneplés ideje még odébb van, a megemlékezésre már most készülődnek az illetékesek. Jánvári Tibortól, a városi tanács elnökétől az ünnepi program terveiről érdeklődtem. Az én városom — A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban Az én városom elnevezésű mozgalom meghirdetéséről határozott. Szeretnénk méltó módon megünnepelni városunk 15. születésnapját. Ezért is szolgálna örömünkre, ha a rendezvények, programok kialakításához maguk a városlakók is hozzájárulnálak. Olyan programot szeretnénk, amelyet minden itt élő magáénak érez, szívesen és örömmel vesz részt benne. — Hogyan sikerül elérni ezt? — A tanács előterében ötletládát helyezünk el, amelybe mindenki bedobhatja a javaslatait, elképzeléseit tartalmazó cédulát. Figyelembe vesszük a különböző fórumokon. vagy személyesen közölt javaslatokat is. Az ötletek ismeretében igyekszünk majd kialakítani a programokat, remélve, hogy mind többen vesznek majd részt azokon. Mentik az értékeket — A város emlékeinek megmentését is tervezzük. Azt szeretnénk, ha minél több emlék, fénykép, tárgy kerülne elő. amelyekből az évfordulón kiállítást rendeznénk, ahol közkinccsé tehetnénk az eddig magántulajdonban lévő, esetleg pincében, padláson rejtőző tárgyakat, emlékeket. A legapróbb darabnak is örülni fogunk, újságnak, képnek, akár egy csészének is. A társadalmi és tömegszervezetek közreműködésével ünnepi tanácsülésre, valamint várostörténeti emlékülésre is sor kerül. Beszámolnak munkájukról a honismereti mozgalom aktivistái. a település üzemei, vállalatai pedig termékbemutatóval járulnak hozzá a sikerhez. A város vezetői meghívják azokat a híres embereket, akik Nyírbátorból származtak el, s ma is aktívan tevékenykednek. Az értékmentés és újat teremtés együttes szándéka jellemzi a nyírbátori törekvéseket. A város vezetői már megfogalmazták elképzeléseiket. Most a település lakóin a sor. Ünnepek és hétköznapok sem létezhetnek ugyanis aktív részvételük nélkül. Hagyományok Az lenne az igazi ünnep, ha valamennyi itt élő értené a szervezők szándékát. Megszépülnének a lakóházak, az utcák, megmaradnának a parkokban a kiültetett virágok, s nem csak új házak nőnének ki a földből, hanem a hagyományok is megmaradnának. így lehetne teljes oz ünnep, így lenne értelme valamennyi jóindulatú törekvésnek . . . A Görögtemető utcán épült új lakóházak egy részét már elfoglalták a lakók... A telepi körülmények felszámolására nagy gondot, és sok-sok milliót fordít a tanács. Vállára vette a varas gondjait „Dr. Dani Miklós nyugdíjas vb-titkárnak, a Pro Űrbe kitüntetés tulajdonosának, színvonalas és töretlen energiával végzett hosszú, közéleti tevékenységéért a tanács városépítő és fejlesztő munkájának eredményes támogatásáért, a tanács testületéiben és bizottságaiban jelenleg is kifejtett lelkiismeretes és hatékony munkásságáért.” Eddig az indoklás, amely a város új díszpolgárának, dr. Dani Miklósnak munkásságát jellemzi. Harmincnyolc éve annak, hogy fiatal főjegyzőként a városba érkezett. A tanácsok megalakulása óta vesz részt annak munkájában, s immár 35 éve annak, hogy tanácstagként az itt élők ügyes-bajos dolgait intézi. Ezek után talán nem is csoda, ha neve összeforrt a város fejlődésével, örömei az ő örömei, gondjai az ö gondjai is. S hogy mire emlékszik ma legszívesebben? Nem nehéz emlékezésre bírni. Minden dátumot, minden eseményt naprakészen sorol. — Az iskolaépítés, a szülőotthon kialakítása már akkor is sok embert megmozdított. Jöttek az egyéni gazdák, ki gyalog, ki fogattal, de nem kellett sokat agitálni 1952- ben sem, amikor az első bölcsőde megépítéséhez egy emberként állt össze a város népe. Utóbbi sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kezdeti időben még agitálni kellett az asszonyokat, később meg kevésnek bizonyult a hely. Az ötvenes évek közepétől a villanyhálózat kiépítése adott jócskán feladatot, de Dani Miklós itt is az összefogásnak tulajdonítja a sikert, öt évig az akkori Vastömeg- cikkipari Vállalat igazgatójaként ismerkedett a termelés gondjaival. Ezek az évek a munkássá válás idejét is jelentették. Bizony nem volt könnyű akkoriban havi fixhez, biztos kenyérhez jutni. így aztán nem csoda, ha a meghirdetett 90 tagú pesti átképző tanfolyamra sokan jelentkeztek. A fél évtizedes kitérő után újra a tanács következett, ezúttal már vb-titkárként vette vállára a város gondjait, amelyeket 1974 márciusáig, nyugdíjaztatásáig viselt. Sokat fejlődött a település ezen évek alatt. Immár az üzemek, vállalatok is bekapcsolódtak a városépítésbe, így születtek új iskolák, óvodák, vadonatúj intézmények a településen. A nyugdíj adta pihenést nem sokáig élvezhette. A nyírbátori cipőgyár jogtanácsosaként ma is mindennap dolgozik. Intézi mások ügyesbajos dolgait, szervez és elrendez, mikor mire van szükség. Van dolga bőven. Számtalan társadalmi funkciója közül elég néhányat megemlíteni. Tagja a vízműtársulat intézőbizottságának, tanácstag, az SZMT jogsegélyszolgálati bizottságának elnöke, de hozzá fordulnak a mozgássérültek helyi csoportjának tagjai is, ha bármi elintéznivalójuk akad. Mint mondja, legközelebb a jogsegélyszolgálati munka áll a szívéhez, de nem tud nemet mondani egyetlen bajában hozzá fordulónak sem. Szabadideje még hetvenévesen is alig akad. Kedvenc időtöltése a kertészkedés, illetve csak lenne, mert bizony gyakran megesik, hogy a kertjének gyönyörű rózsáit csak késve tudja megpermetezni ... Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA
