Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

MA Á K-H Nyírbátorban (2. oldal) Meddig pusztíthat az aszály? . (3. oldal) A megyei kórház új épülete Nyíregyházán. (Elek Emil felvétele) Értékelemzők szakmai tanácskozása JivedelNezíkkti, olcsibban temelni Ertékelemzési szakmai na­pot tartott tegnap Nyíregyhá­zán a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Sza- bolcs-Szatmár megyei Szer­vezete, a Pénzügyminiszté­rium, és a Magyar Érték- elmezők Klubja. A közös rendezvény célja — mint azt a megnyitó be­szédben Török István, a KSH SZÜV megyei számító- központjának igazgatója, az SZVT megyei szervezetének titkára megfogalmazta, na­gyobb ütemet adni tájegysé­günkön a még nem éppen pezsgő értékelemzési mun­kának. Gazdaságunk a fejlődés olyan szakaszába érkezett — mondta az első előadásban Szemján Tibor, a nyíregyhá­zi városi pártbizottság titká­ra, az SZVT megyei elnökhe­lyettese —, amelyben elen­gedhetetlen hatékonyabban és olcsóbban, jövedelmezőb­ben termelni. Korszerűbb módszerekre szükséges áttér­ni, és erre nagyszerű alka­lom az értékelemzés. Sok he­lyen bizonyitota már, hogy segítségével gazdaságosan lehet új termékeket bevezet­ni, a termékszerkezetet an­nak javára megváltoztatni, anyagot és energiát megtaka­rítani, a termelő kapacitáso­kat jobban kihasználni. Az értékelemzés beépülhet a vállalati taktikába, az új beruházások megtervezésé­be. Cél-e, vagy eszköz? Mód­szer, amely a népgazdaság minden területén alkalmaz­ható, sőt éppen nyíregyházi példák bizonyítják, hogy még a várospolitika alakítá­sában is szerepet kaphat. El­terjedésében gátolja a róla szóló információk hiánya, egy ésszerűtlenül hárító em­beri magatartás, és a káros „majd én megcsinálom” szemlélet, amely kizárja az értő szakemberek bevonását. Mit hozott eddig az ér­tékelemzés a népgazdaság­nak? — tette fel a kérdést előadásában Varga Attila, a Pénzügyminisztérium főelő­adója. 1974 óta országos prog­ram az elterjesztése, azóta számos pályázat született a témában, amelyek közül nem egy egészen friss keletű. Kö­zülük legfontosabbak az energiatakarékosságot és a ráfordításokkal való spóro­lást megcélzók. Az első pá­lyázatban a Nyíregyházi Konzervgyár is részt vett, mégpedig dicséretes ered­ménnyel. A megtakarítások országosan százmilliókban mérhetők. Az értékelemzés népgaz­dasági eredményeiről Vass Kálmán, az Országos Tervhi­vatal főtanácsosa szólt. Egyik fontos eredményként említette, hogy megszűnt a költség és árváltozás mecha­nikus összekötése, és így az értékelemzés általi megta­karítást a változatlan ár kö­vetkeztében megtarthatják a vállalatok. Elutazott hazánkból az etióp külügyminiszter H békehónap nyitánya Ünnepség Kisvárdán és Nyíregyházán a győzelem napja alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Berhanu Bajih etióp külügyminisztert. Berhanu Bajih a nap fo­lyamán ellátogatott a duna- varsányi Petőfi Tsz-be. Dél­után a Külügyminisztérium vendégházában találkozott a sajtó képviselővel is. Berhanu Bajih, a szocialis­ta Etiópia külügyminisztere — aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást ha­zánkban — programja befe­jeztével kedden este eluta­zott Budapestről. A világtörténelem kima­gasló jelentőségű sorsfordu­lóját: a győzelem napját ün­nepeljük május kilencedikén. Már hagyomány, hogy az év­forduló alkalmából békehó­napot rendeznek megyénk­ben, melynek nyitó ünnep­ségét május nyolcadikén tart­ják Kisvárdán. Az esemény­re népes küldöttség érkezik a Szovjetunióból. Délután 4 órakor kezdődik a program koszorúzással, a felszabadűlási emlékműnél. Innen a művelődési központ­ba vonulnak át a résztvevők. A politikai nagygyűlésen Ri- bánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, az Országos Béketanács alelnöke mond A FELSŐ-TISZAI ERDÖ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZ­DASÁG ismét megkapta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete el­nöksége Dicsérő oklevelét. Az egymilliárdos termelésű, három és fél ezer embert foglalkoztató vállalat Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár megye 65 ezer hektárnyi ál­lami erdeivel gazdálkodik. Sokat tett az erdők minősé­gi állapotának javításáért, a nemesített fajták elterjeszté­séért. A technika fokozottabb térhódítása mellett gondosab­ban gazdálkodtak a faanyag­gal. A munkát könnyítette a javítóbázisok korszerűsíté­se, a szociális ellátás bővíté­se. A FEFAG az utóbbi két ünnepi beszédet. A békehó­nap megyei megnyitójára 8—10 tagú politikai delegá­ciót várnak a Kárpátontúli területről. Az ünnepi kulturális mű­sorban fellép a Nagybocskói Falepárló Vegyikombinát Fe- nyőcske ének- és táncegyüt­tese, valamint a Nyírség táncegyüttes. A jeles évforduló alkal­mából szerte a megyében számos településen tartanak ünnepi programokat a győ­zelem napja tiszteletére. Szép hagyomány a béke és barátság napjának megren­dezése Nyíregyházán, a 4-es iskolában. Az idén május hetedikén lesz az ünnepség, melyre a megyeszékhely va­évben mind az előző idő­szakhoz, mind a tervhez ké­pest 10—15 százalékkal emel­te termelését és nyereségét. Az utóbbinál rekordot, közel 80 milliót értek el. Az ered­ményekhez hozzájárult, hogy az egyes erdészetek, feldolgo­zó üzemek nagyfokú önálló­ságot élveznek, jellemző a takarékos gazdálkodás. A tű­zifaellátásban jelentős szere­pük van, a bányászat ha­zai keményfiaigényének har­madát adják. Jól kezdték ezt az évet a kemény tél kiesései ellenére. A tervezett mutatóknál job­bakat értek el, május 8-ra befejeződik a tavaszi erdősí­tés 1124 hektáron. A Dicsérő oklevelet Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitká­ra adta át Osztrogonácz Já­nos vezérigazgatónak. A fő­lamennyi iskolájából várnak gyermekeket. Így több mint ezer iskolás vesz részt a nap eseményein. Délelőtt 9 órakor virágokat helyeznek el a pajtások a felszabadulási emlékműnél. Az ünnepélyes megemlékezés után — melyen békeüzenetet fogalmaznak meg a kisdiá­kok — csoportos foglalkozá­sokat tartanak. A közös dal­tanulás és az ebéd után, dél­után fél 2-kor indul útnak a békemenet a szabadtéri színpadig. Itt Albert Antalné, az Országos Béketanács tag­ja mond köszöntőt. A prog­ram békekoncerttel ér véget, melyben többek közt a Can- temus kórus és a Dongó együttes lép közönség elé. titkár kiemelte, hogy az ága­zat sikeres esztendőt zárt, ennek a jegyében elismerés­re méltó a Dicsérő oklevél. A siker titka a rugalmas munka, amit itt tapasztaltak. A megyei vezetés nevében Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára gratu­lált a kollektíva képviselői­nek. Elmondta, hogy nálunk sajátos helyzet alakult ki, a mező- és erdőgazdálkodás­ban kiemelkedő eredmények születtek. Ezeket szükséges tartóssá tenni. Nem szabad, hogy a megelégedettség ural­kodjon el, hanem újabb kö­vetelményeket kell támaszta­ni, erősíteni a nagyvállalati gazdálkodást. Az ünnepségen — amelyen részt vett Tóth Géza, az SZMT vezető titkára is — kitüntetéseket adtak át. Ki­váló munkáért miniszteri ki­tüntetést kapott Berki Miklós tiszalöki targoncavezető, For­(Folytatás a 4. oldalon) Az értékelemzés vállalati bevezetéséről tartott előadást Gáspár Péter Pál, a Marx Károly Közgazdasági Egye­tem tudományos főmunka­társa. Hasznos lenne, ha ösz­tönzött önkéntességet lehetne létrehozni — mondta —, bár a két fogalom alig fér meg együtt. Ahhoz, hogy meg­kapjuk az értékelemzéstől amit várunk, nagyobb meg­alapozottságra, fegyelemre (Folytatás a 4. oldalon) Osztályülések az Akadémián Kedden az MTA székházá­ban folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi közgyűlését megelőző osztályülések sorozata. Az agrártudományok osz­tályának ülését az Akadémia dísztermében Tamássy Ist­ván akadémikus nyitotta meg. Ezt követően Horn Pé­ter akadémikus tartott vita­indító előadást az állatte­nyésztési kutatások szerepé­ről a mezőgazdasági terme­lésben. Elmondotta: jelenleg a mezőgazdasági termékek termelési értékének fele az állattenyésztésből származik, s az állati termékek az ösz- szes mezőgazdasági export 60 százalékát teszik ki. A kiváló tulajdonságú ál­latok tenyésztésének elősegí­tése érdekében a magyar szakemberek nemzetközileg is elismert kutatásokat foly­tatnak. Különösen jó ered­ményeket értek el a szarvas- marha, a sertés és a barom­fi nemesítésében. Horn Péter hangsúlyozta, hogy az állattenyésztési ku­tatásoknak az elkövetkezen­dő években ismét jelentős feladatokat kell megoldani, s ehhez a jelenleginél na­gyobb anyagi támogatásra lenne szükség. A világpiacon és belföldön egyaránt bő­vebb áruválasztékot igényel­nek, s ehhez ki kell alakíta­ni a megfelelő termelési technológiákat. Olyan új sertés-, juh- és pecsenye- csirke-fajokat szükséges ki­tenyészteni, amelyek kevés zsírpárnát és több húsrészt tartalmaznak. Túl a minkacsicsoi L assan utolérik magu­kat munkavégzés­ben a mezőgazdasá­gi üzemek. A tavasziak ve­téséből ami még hátra van, már nem sok, a kukorica egyharmada, némi napra­forgó és végképp kipusztult őszi kalászosok területének újrahasznosítása a feladat. Túl a munkacsúcson, az el­múlt hetek nagy erőfeszí­téseit értékelve a szakem­berek véleménye az, hogy ember és gép jól vizsgá­zott. Nyújtott műszakok­ban, sőt éjszakai munkával is jó magágyat készítettek, szakszerűen vetettek. Ez látszik a határban is. A borsó egy része már kikelt, sorol a cukorrépa, de a legkorábban ültetett burgonya is mutatja leve­leit. Most már kiadós eső kellene. Minél több eső esik, annál jobb, hiszen az elmúlt hetek sok napsüté­se és a böjti szelek a talaj- nedvességből sokat elvett. Szomjaznak a gyümölcsfák is. Az almáskertekben fonnyadó levelek, bimbók jelzik a csapadékigényt. Egyébként a téli almát ed­dig háromszor-négyszer permetezték. Növényegész­ségügyi probléma nincs, a növényvédőszer-ellátásban hiányt nem jeleztek az üzemek. Amire ügyelni kell az, hogy a nyolc-tíz éve nagy károkat okozó hólya­gos levélmoly ismét feljö­vőben van és ellenük in­tenzívebben kell védekez­ni. Gondolni kell az esők utáni hatékony permetezé­sekre is, a párás, nedves idő melegágya a gombafer­tőzésnek. A májusi melegebb na­pokban a zöldségtermelők munkája is lendületesebb. A korai káposzta, karalábé, palántáinak nagy részét már kiültették és jól fejlő­dik a fólia alatt a paprika- és paradicsompalánta. A napokon belül kezdődő na­gyobb arányú palántázás­hoz szintén bőséges esőzés­re lenne szükség. Ezt igénylik a dohánykertészek is. A dohánytermesztési kedv változatlan, de ugyan­ez mondható az uborkával és más konzervgyári zöld­ségekkel kapcsolatban is. Á tavasz késett, de a természetben ez már kevésbé ta­pasztalható. A növény­zet behozta lemaradását és az emberek is min­dent megtettek azért, hogy a természettel az összhan­got megteremtsék. Ez a megszokottól most több energiát, nagyobb költsége­ket igényelt, viszont adott a remény, hogy a megfeszí­tett munka viszonzása a jó termés lesz. Seres Ernő Kitüntetett munkahelyek A múlt évi eredményes munkáért járó kitüntetések át­adása az élelmiszer-gazdaságban májusban történik. Teg­nap ilyen ünnepségekre került sor Nyíregyházán és Tisza- vasváriban. IXLIV. évfolyam, 105. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. május 6., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents