Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. május 5. Hitelez az OTP Tanácsok adóssága Iskola, vízmű épül, telket alakítanak a kölcsönből Vásárosnaményban a vá­rosatyák osztottak, szoroz­tak, mígnem rájöttek: hiába a szép elképzelés, ha nincs elég pénz a megvalósításhoz. Márpedig az önálló szak­munkásképző iskola meg­építése az egész beregi tér­ség gondja is. Hogy indul­hasson az építkezés, hitelhez folyamodtak. Az Országos Takarékpénztártól vették fel a hiányzó 30 millió forintot. Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utcai családi házas övezet 270 telkének kialakí­tásához, a kisajátításhoz szintén nem volt elég pén;. A tanács 95 millióval adóso­dott el, a leendő tulajdono­sok fizetik meg ezt az össze­get — levonva a telkenként járó 30 ezer forintos céltá­mogatást — így már megér­te az új lakónegyed kialakí­tása. Két példa arra, hogy a nagyobb pénzügyi önállóság­gal miként élnek a tanácsok. A megyében ugyanis a 115 községi, nagyközségi, városi tanács bevételének fele az állami támogatásból, harma­da a vállalatok, szövetkeze­tek befizetéseiből, a mara­dék a lakossági adókból te­vődik össze. A két utóbbi nagysága viszont attól is függ, milyen az adott terüle­ten a gazdálkodás színvona­la, az adófizetési morál. Ezek alapján tervezhetik meg egy-egy év költségveté­sének összeállításánál a ki­adásokat. Hogy összességében a ta­nácsok jól gazdálkodnak, azt legjobban Kokas Attiláné, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága tanácsi osztályvezetője tudja, hiszen az OTP-nél, mint a tanácsok bankjánál futnak össze a pénzforgalmi adatok. Tőle tudhatjuk meg, hogy több­féle hitel nyújtásával támo­gatják a települések kiemelt fejlesztési céljait. Ezek kö­zül az egyik a vízellátás megoldása. Tavaly 134 mil­lió forint hitelt adtak a víz­műtársulatoknak, az idén 150—160 milliós igénnyel je­lentkeztek. Ezzel mintegy megelőlegezik a tanácsoknak azt a pénzt, ami a lakossági befizetésekből folyik be a társulati díj tíz éven át való fizetése után. A már említett vásárosna- ményi példa mellett a ti- szalöki általános iskola épí­tése hozható fel. Itt két évre 15 millió hitelt vettek fel, csakhogy mielőbb megépít­sék az iskolát. A telkek ki­alakításánál Nyíregyházán hitelt vettek fel a Kállói út melletti családi házas övezet MÚZEUM ÉS ÉTTEREM — A HAJON. Húsvétkor megnyílt Bu­dapest egyik látványossága, a Kossuth gőzhajó. Az 1913-ban épített, tavaly felújított luxus gőzös — a Top Coop Idegenfor­galmi és Vendéglátóipari Kis­szövetkezet kezelésében — mú­zeumnak és étteremnek beren­dezve áll a látogatók rendelke­zésére. A patinás hajó a város egyik közkedvelt dunai partsza­kaszán, a Széchenyi rakparton, a Lánchíd pesti hídfőjénél hor­gonyoz. 110 telkéhez is. Nyírbátorban folyamatban van a hitelszer­ződés megkötése, Vaja és Mátészalka is jelentkezett hasonló igénnyel. Szociálpo­litikai célokat is szolgál, hogy lakástámogatási hitel adható a rászorultaknak. A tanács ezt kamatmentesen adja, miközben ő kamatot fi­zet érte az OTP-nek. Tavaly, tavalyelőtt 40 millió forint jutott a megyében erre a cél­ra, az idén 70 millióval tá­mogatják az építkezőket. Az idén — kísérleti jelleg­gel — újfajta gazdálkodás kezdődött a megyében. Egyes költségvetési intézmé­nyek önálló beruházási jog­kört kaptak. Így a megyei kórház három éven keresztül maga szabja meg, hogy mire fordítja a rendelkezésre álló pénzt. Ezt éppúgy, mint a más irányú felhasználást az OTP ellenőrzi, hiszen a ren­deltetésszerű felhasználással biztosítható, hogy a pénzből a legfontosabb célok valósul­janak meg. L. B. Kétszáz koncert Művelődéstörténeti kuriózumok Nyíregyházán Nevezetes esemény szín­helye volt május 4-én, hétfőn este a nyíregyházi evangéli­kus templom: a kétszázadik koncertre gyűltek össze az orgonamuzsika kedvelői. Rit­kaságnak számít hazánkban az ilyen templomi nyilvános koncertsorozat, a nyíregyhá­zihoz hasonló jellegűt csak Sopronban és a pesti Deák téri evangélikus templomok­ban indítottak. Gáncs Aladár, a templom akkori orgonistája 1969-ben kezdte meg a hangversenyek rendezését. Az egyházi intéz­mény „nyitottabbá tételét” eleinte csak kis érdeklődés kísérte, 30—40-en ha elmen­MÁTYÁS KI­RÁLY arany­bullája. Érté­kes lelettel, Má­tyás király arany­bullájával gazda­godott a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum. A Tisza ala­csony vízállása­kor László Antal segédmunkás ta­lálta meg Mátyás úgynevezett kis- pecsétjét, amely jelentős okirato­kon szerepelt, és akkor használta a király, amikor a bárói tanács meg­kerülésével akart intézkedni. (MTI fotó) Sokhasznú iskolaszövetkezet Hodászi boltkóstolgató Bátran ki lehetne írni a szép új Hodászi Általános Is­kola szövetkezeti boltjának a bejárata fölé az ismert latin mondást: „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.” A Mátészalka és Vidéke Áfésznek Hodászon négy üz­lete van. Ebből kettő az is­kolában található. Ebben a két boltban az árubeszerzés­től kezdve, a fillérre pontos elszámolásig minden az álta­lános iskolások dolga. Megle­het, több iskolában műkö­dik hasonló módon büfé vagy házibolt. De a hodászi az or­szágban azon négy közé tar­tozik, amelyek tavaly a „leg­jobb iskolaszövetkezeti cso­port” elnevezésű nagydíjat megkapták. Milliomos iskolások Az iskola boltjában a nagy­szünetben Veres Erika, és Illés Marika ragyogó arccal fogad, megjött a Cola, ma nagy forgalmuk lesz. Mind­ketten nyolcadikosok, és el­árulják, hogy úgy megked­velték a „böltozást”, hogy kereskedelmi szakközépis­kolába jelentkeztek. Hama­rosan előikerül Papp Nóra — aki szintén nyolcadikos — és már nem is hat meglepe­tésnek, hogy szintén keres­kedőnek készül. Elmondja, hogy a szövetkezetüknek mintegy hetven tagja van, akik rendszeresen részt vesz­nek a munkában. A tavalyi forgalmuk 1,2 millió forint volt. Ez bizony nem kis ösz- szeg. A boltban egyébként példás rend és tisztaság van,, s az élelmiszerek és kisebb ruházati cikkek mellett a legfrissebb kiadású könyvek is megvásárolhatók. A pedagógia szolgálatában Pércsy Bertalan igazgató­tól legelőszöris azt kérde­zem, hogy vajon az iskola- boltban töltött idő nem megy-e a tanulás rovására. — Épp ellenkezőleg — mondja. — Az iskola 431 ta­nulójának 45 százaléka ci­gány. Ezért különösen fon­tos, hogy a gyerekek rendet, fegyelmet tanuljanak, és az sem megvetendő, hogy az áfész a bevétel 7 százalé­kát az iskolának visszaadja. Ez tavaly 84 ezer forint volt. A pénzt sok hasznos dologra lehet felhasználni, de természetesen a gyermekek­nek juttatják vissza valami­lyen formában. Az idén a nyári vakációban két kül­földi utat is szerveznek az NDK-ba, illetve Csehszlová­kiába. Sok olyan hodászi gyerek is eljuthat így kül­földre, aki a megyén kívül sem járt eddig. Megtudom, hogy talán ezért is olyan vonzó az iskolaszövetkezeti mozgalom, de csak az vehet részt ebben a munkában, aki megdolgozik érte. Hasznos együttműködés Lakatos Lajos tanár, isko­laszövetkezeti tanácselnök úgy fogalmaz, hogy a gye­rekek között valóságos közel­harc foly'K, hogy ki legyen tag. A 1 altban látottakat és hallottakat is kiegészíti. Sok mindenre vállalkoznak a ho­dászi gyerekek. Az iskolának van egy mezőgazdasági ér­téktermelő társasága. (600 négyszögölnyi területet mű­velnék meg és tekintélyes mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt termelnek és ér­tékesítenek.) A szövetkezet ifjú tagjai szervezik a folya­matos hulladékgyűjtést is, ami szintén hoz pénzt. Az is­kola udvarán lévő másik boltban pedig iskolatejet és péksüteményt árulnak a gyerekek. Az iskola takarék­szövetkezetnék is tagja. Bacskó Sándor, pedagógiai szaktanácsadó elmondja, hogy nagyon hasznos az együttműködés a mátészal­kai áfésszel. A szálkáink több iskolával is kötöttek hasonló szerződést. Hasznos, hangsúlyozza, de nem csu­pán az anyagi előny miatt. Bár ez sem mellékes. Az is­kolaszövetkezeti mozgalom takarékosságra, önállóságra, kötelességtudásra nevel, egy­szóval az életre készíti fel a gyereket. Jó ügyet szolgál a hodászi iskolaszövetkezet. Az oktatás mellett az iskoláknak a ne­velésnek, a társadalomba va­ló beilleszkedésnek minden lehetőségét meg kell ragad­ni. Az iskolaszövetkezet a je­len esetben a pályára való felkészítésben is szerepet ját­szik, hiszen mint elmondták, az intézményből az utóbbi években negyven gyerek ment kereskedelmi pályára. Bizonyára az áfésznek sem közömbös, hogy felkészül­tebb, szakmáját jobban sze­rető kereskedőket kap majd, akik éppen ebben az iskolá­ban szerették meg ezt a munkát. Bodnár István tek egy-egy koncertre. Köz­rejátszott ebben talán az is, hogy a templom hideg volt, mert később, ahogy a fűtést beszerelték, fokozatosan emelkedett a hallgatóság száma, gyakran előfordult, hogy 1000—1500 főnyi közön­ség jött el. Egy évtizedig működött itt a koncertsorozatot elindító kántor, de távozásával nem szülét meg a rendezvények sorozata, sőt, színesedett, mert a helyébe lépő Nagyvá- ti Pál vendégművészek sere­gét hívta meg 1979 óta. A ha­vonkénti rendszerességgel ismétlődő zenei esteken az- orgonamuzsika legjelesebb képviselői is megfordultak. Játszott ezen a hangszeren Peskó György, Kistétényi Melinda, Trajtler Gábor, Ka­rasszon Dezső, aki a nyíregy­házi mintára Debrecenben kezdeményezte hasonló prog­ramok szervezését. Bemutatót tartott itt egy f inn és két NSZK-beli orgo­nista, egy finn ifjúsági zene­kar, egy nyugatnémet ének­és pozánkar, több hegedűmű­vész, oboista közreműködése gazdagította új színekkel a zenei palettát, fellépett itt a Lutheránia Bach: Máté pas­siójával. Több koncerten ját­szott itt nyíregyházi orgona­művészünk Gyülvészi János, aki nemrégiben tett vizsgát a filharmóniánál. Rendszeres vendég a debreceni Kántus. Az egyház és a város kap­csolatának szép példája, hogy nem egy alkalommal felkér­ték már a város vezetői az egyházat, hadd rendezzék meg a megyeszékhely életé­ben különösen fontos hang­versenyeket a templomban, így például a karácsonyi koncertek hangulata ihletet- tebb és sokkal nagyobb lét­számú közönség számára hoz­záférhető. A művelődési ház rendezvényeként egy nyugat­német énekkar is a templom­ban szerepelt. Külön értéke a templomi hangversenysorozatnak a ze­neirodalom orgonaremekei­nek bemutatásán túl a zenei ismeretterjesztés: A további tervekhez tartozik, hogy a közeli jövőben átépítik és korszerű­sítik az orgonát. Az eddigi 2 helyett 3 manuálos lesz, 7 új sípsorával összesen 37 regisz­terben szólal meg, jelenlegi pneumatikus szerkezetét elektronikus vezérlés váltja fel. Ezen a 200. koncerten kü­lönös ünnepi hangulat ural­kodott, és nem csupán a ju­bileum miatt. Hanem azért is, mert a programok „atyja” ült a hangszerek királynője elé: Gáncs Aladár keze nyo­mán zendült meg az orgona. Egyebek közt Pachelbel, Frescobaldi, Brahms és Bach műveinek előadásával emlé­kezetes élményt hagyva a hallgatóság körében. (be) A tárgyalóteremből Szüleit is meglopta Számkombinációs lakattal zárta le, majd a Búza téri vas-műszaki bolt előtt hagy­ta vadonat új, Velence tí­pusú női kerékpárját H. Klá­ra. Az eset november 30-án, a déli órákban történt Nyír­egyházán. Az új kerékpár szemet szúrt az arra járó Csanaki Árpád nagycserkesz! lakos­nak. Nem tudott neki ellen­állni, fogta és lakatostól el­tolta a Vasvári Pál utca irá­nyába. Egy elhagyott helyen téglával próbálta meg a la­katot leverni. Nem vette ész­re, hogy háta mögött jó ide­je rendőrök figyelik mester­kedését, akik felfigyeltek a furcsa szerszámra. A kerék­pár végül is rövid időn be­lül visszakerült tulajdonosá­hoz. Csanaki mégis belejött a lopásba. Január 12-én arra vetemedett, hogy távollévő szülei lakásából elemeit egy karikagyűrűt és egy arany­láncot — értékük Körülbelül 6000 forint. Az ékszereket egy ismerőse közreműködé­sével a piacon 600 forintért kótyavetyélte el. A bíróság Csanaki Árpá­dot lopás vétsége és deviza- gazdálkodás megsértésének vétsége miatt 7200 forint pénzbüntetésre ítélte, vala­mint kötelezte arra, hogy fi­zesse meg az okozott 6000 fo­rint kárt. Az aranytárgyak értékesítésében közreműkö­dő ismerősét, D. Mihályt 2000 forint pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. (m. f.) Válasz egy levélre Összkomfort ingyen? Tisztelt Asszonyom! ön azzal a kéréssel ke­resett meg, segítsek el­járni ügyében az ingat­lankezelő és szolgáltató vállalat igazgatójánál, s ha lehet eszközöljem ki, hogy a vállalat ne mond­ja fel lakásbérleti jogvi­szonyát lakbérhátraléka miatt. Ügyében megkerestem Tóth Jánost, a vállalat igazgatóját, s a következő­ket tudtam meg: ön és családja egy háromszoba- összkomfortos lakást bé­rel, amely után két éve (!) tartozik különböző össze­gű lakbérrel. Ezek meg­fizetésére több ízben fel­szólították. Nem mond­hatja, hogy nem voltaik türelmesek, mert 1985 óta legalább öt alkalommal kérték, fizesse ki a lak­bérhátralékát. S miután megsokallták a mulasztá­sát, csak akkor, pontosan 1986 áprilisában kénysze­rültek a lakásbérleti jog­viszony felmondására. így, s ezek után került sor a bírósági tárgyalás­ra, ahol ön elismerte tar­tozását és a hátralék ren­dezésére kötelezte magát. Sajnos - nem állta szavát. Azóta sem fizet. Névlege­sen az IKSZV-nek tarto­zik, valójában a város­nak, valamennyiünknek. Ha egyedi lenne az esete, nem tártam volna nyilvá­nosság elé. Csupán a jó szándék vezet, hogy ne fedjem fel kilétét, hiszen nem olyan egyedüli lakó, aki biztos anyagi háttér­rel, jó beosztásban dolgo­zik. És igazán nem ke­rülne különösebb megter­helésébe a hanyagsága miatt felgyülemlett adós­ság törlesztése és végle­ges rendezése. Tisztelt P-né! ön a Nyíregyházi Ingatlanke­zelő és Szolgáltató Válla­lat adósa. Régen azt mondták: adóss fizess! Különben kilakoltatták a bérlőt. Lehet, hogy az ön esetében is kénytelenek lesznek ehhez a végső megoldáshoz folyamodni. A vállalat a lakbérek­ből gazdálkodik. Ezekből tatarozza az állami köz­épületeket és lakásokat, festeti a lépcsőházakat, igyekszik otthonossá vará­zsolni az olykor éppen a lakók által elhanyagolt környezetet, S ha kevés a pénze, akkor kevéske jut a megyeszékhely állami la­kásainak, épületeinek a felújítására is. S ha oly­kor megszólják a várost azért, mert egyik-másik középülete elhanyagolt, kopott, azért ilyen, mert nem jut rá pénz vagy nem elegendő. Éppen az adósok miatt. Az IKSZV igazgatója elmondta: Nyíregyházán jelenleg a lakbéradósok száma közelíti az ezerhat- százat (!). A lakbérhátra­lék pedig 2 millió 700 ezer forint. Ezt az összeget a város állami lakásainak állagmegóvására fordít­hatnánk, ha mindenki ele­get tenne kötelességének és fegyelmezett állampol­gárhoz illően fizetné a lakbért. Ezerhatszáz lakbéradós­sal nem állhat oda per­lekedni a vállalat a bíró­ság elé. Erre sem ideje, sem energiája nincs. És nem lesz a jövőben sem. Valamit mégis tenni kell, cselekedni az adósságok, a lakbérek behajtása ér­dekében. Ezt követeli a város érdeke. Mi lehet a megoldás? Csák egy: az adósoknak fizetniük kell! Amennyiben ezt elmu­lasztják, a törvény szigo­rával lepnek fel ellenük. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents