Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. május 30. Megnyílt az ünnepi könyvhét Lukács Ödön, Nyíregyháza első történetírója emléktábláját is felavatták a könyvheti rendezvények sorában. kát is, akik ugyancsak kivet­ték részüket abból, hogy a könyvesboltok, a könyvsátrak pultjai megteljenek, hiszen kultúrpolitikánk hagyomá­nyai közé tartozik, hogy sze­retnénk, ha itthon is minél többen megismernék a kül­földi irodalom értékeit. A könyvhét, a magyar könyv ünnepe mindazoknak emlékezetes, akik — bárhol éljenek is — tagjai az anya­nyelvi közösségnek, mind­azoknak az ünnepe, akiknek drága a magyar nyelvű mű­velődés ügye. Bízunk benne, hogy el is juthatnak hozzá­juk azok az értékes alkotá­sok, amelyeket könyvkiadá­sunk megjelentet. Engedjék meg, hogy az anyanyelvi mű­velődés ügyének szolgálata terén játszott szerepük okán külön, megkülönböztetett módon is köszöntsem a kül­földön, elsősorban a baráti országokiban megjelenő ma­gyar nyelvű könyvek szerző­it, szerkesztőit és kiadóit. So­kan közülük itt vannak mai ünnepünkön is. Sajnáljuk, hogy nem lehetnek köztünk mindannyian. A Magyarországon élő nemzetiségiek és a határain­kon túl élő magyarok dolgá­ban pártunk és kormányunk jól ismert álláspontot képvi­sel. Ebből egyértelműen kö­vetkezik, hogy szilárdan hisz- szük: a baráti országokban kiadott magyar nyelvű köte­tek szolgálatot teljesítenek. Szolgálják a magyar nemze­tiség anyanyelvi műveltségé­nek gyarapítását és abban is segítenek, hogy ha más nyel­vet is beszélünk, mint a szomszéd testvéri népek, érezzük, tudjuk: közösek a gondjaink, aggodalmaink, az örömeink. — Az, hogy az ünnepi könyvhetet itt nyitjuk meg Szabolcs-Szatmárban, szű- kebb hazámban, nekem kü­lön is öröm. Örülök, mert a sokfelé csak az ingázókról, az elvándorlásról emlegetett me­gye könyvterjesztésd adatai bizonyítják, hogy itt különö­sen nagy és növekvő a kul­túra, a jó könyv iránti igény. Megyénkben is gazdagodott a szellemi értékek becsülete. Erre itt Bessenyei György, Krúdy Gyula, Móricz Zsig- mond, Váci Mihály szülőhe­lyén, Szabolcs-Szatmárban külön is büszkék lehetünk. Az ünnepi könyvhét al­kalmából az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szönetét és elismerését fejez­te ki a könyvszakma vala­mennyi tisztességgel helytál­ló dolgozójának. Köszönetét mondott azoknak a szabolcs- szatmáriaknak, nyíregyházi­aknak, akik segítettek abban, hogy méltó körülmények kö­zött tartsuk meg az ünne­pet. — Kívánom, hogy az új könyvek minél több ember­nek szerezzenek örömet, ma­radandó élményeket. Kívá­nom: szolgálja ez a könyvhét is a párt, az írók, az olvasók, egészében a magyarság szel­lemi egymásra találását, gaz­dagodását — mondta vége­zetül Berecz János. Az ünnepi megnyitó műso­rában közreműködött Csíkos Sándor Jászai-díjas színmű­vész, a Nyíregyházi vegyes kar és több zenekar. Ekkor adták át „A szép magyar könyv 1986" díjait is. A Ma­gyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülése 19 könyvet talált méltónak er­re a címre. Különdíjat 41 könyv kapott. A könyvvásá­ron írók dedikálták művei­ket. A műsort követően lep­lezték le a református temp­lomban Lukács Ödönnek, az első nyíregyházi monográfia szerzőjének emléktábláját. (Könyve hasonmás kiadása egyébként megvásárolható.) Ugyanakikor az MN helyőr­ségi klubjában az ünnepi könyvhét néphadseregi ren­dezvénysorozatát nyitották meg. Este „Gyönyörű birtok” címmel a megyei könyvtár­ban zenés irodalmi estet ren­deztek, amelyen az ünnepi könyvhétre megjelent mű­vekből színészek adtak ízelí­tőt. ★ A könyvhét alkalmával több jelentős író találkozik az olvasókkal. Megyénk vendé­ge a következő napokban — többek között — Cseres Ti­bor, Czine Mihály, Dobos László, Képes Géza, Kun Sza­bó Ferenc, Kurucz Gyula, Páskándy Géza. Az ünnepi könyvhéten megyeszerte lesz könyvvásár, író-olvasó talál­kozó. Áz Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) vasás. Mélységesen érdekel­tek vagyunk tehát abban, hogy a bőséges kulturális vá­lasztékból az igazi értékek jussanak el mindenkihez. Tudom, hogy az áremelkedés nem kerülte el a könyveket sem, de programunk része, hogy minden nehézség elle­nére a magyar és.a világiro­dalom klasszikusait, a mai magyar szerzők műveit, a gyermekkönyveket, az isme­retterjesztő köí eteket még viszonylag olcsón lehessen megvenni. Szembe kell néznünk azzal is — emelte ki —, hogy az el­múlt években emelkedett a kommersznek tekinthető ki­adványok száma, és nőtt a példányszámuk is. Az igé­nyek jobb kielégítése he­lyes törekvése könyvkiadá­sunknak. Bármiféle kereslet­nek azonban nem teremthe­tünk kínálatot. Kérem önö­ket, gondoljanak arra is, hogy az ember nem mindig kikap­csolódni, hanem gyakorta éppen bekapcsolódni akar. Izgatják mindennapjának gondjai, országos ’terhek, át- érzi más emberek, más né­pek szorongását és szellemi kapaszkodót keres. Higgyék el, talál is a könyvek között, ha ott kutat. Még olyant is, amely egyaránt tartalmas és szórakoztató. — Köszöntőm tehát a könyvhetet, amikor megkü­lönböztetett figyelemmel te­kintünk a mai magyar iroda­lom értékeire és azokra az alkotókra, akik műveikkel hozzájárulnak népünk gaz­dagodásához, szellemi emel­kedéséhez, bár sokféleképpen szólnak. Azok az írók, mű­vészek, akik a humánum egyetemes eszméit közvetítik, nyitott ajtókat találnak ná­lunk. Tudjuk azt is, hogy a mai magylar irodalom már csak hagyományait követve is a közösségi-közéleti elhi­vatottság mellett szintúgy le­teszi az obulus't. Ez a hagyo­mány eleven értékek forrása, hiszen minden irodalom az idők terméke. Látnunk kell azért, hogy a mi időnkben is akad zíavar, félreértelmezés. Senkinek sem használ, ha az irodalmat összekeverik az irodalmi közélettel. Fontos, hogy az írók tisztán lássák helyzetüket, az irodalom helyzetét a társadalom bo­nyolult rendszerében. Hely­zetük sajátos és természetes, mert az írók, mint különösen érzékeny emberek, szenve­délyesen reagálnak társadal­munk gondjaira. A feddés joga az ő sajátjuk is, de a szenvedélyességnek többféle tartalma lehet. Az írószövet­ség legutóbbi közgyűlésének nagy tanulsága, hogy az igaz­ság némely forgácsából, sé­relméből, elfogultságból ke­vert elegy még kifinomult fogalmazással sem fogyaszt­ható. E tanulsággal együtt vall­juk: a politikának szüksége van a visszajelzésekre több felől, így az irodalomtól is. A felelés hangú, építő szán­dékú, a szocializmus jövőjé­ért folytatott eszmecserékhez, még oly szenvedélyes hangú vitákhoz is partnerek va­gyunk. Azt hiszem, ezt elég­gé híven bizonyította a feb­ruárban tartott szegedi el­méleti tanácskozás. Az ott történtekből is látszik, hogy készék vagyunk tanulni, hi­szen ez a politikai vezetés sohasem tartotta magát té­vedhetetlennek. Senkitől sem várjuk, hogy hazudjon, sőit elvárjuk, hogy ne tegye, mert tönkreteszi a művészi érté­keket. Befogadjuk az igényes szót, a dolgozó emberekhez szólót és azoknak szurkolunk, akik úgy alkotnak, hogy köz­ben velünk örülnek és ve­lünk gyötrődnek a valóság füzében. Az ünnepi szónok külön köszöntötte azokat, .akik a könyveket elkészítették, el­juttatták az olvasókhoz: a kiadás, a nyomda, a terjesz­tés áldozatos munkát végző szakembereit. Mint mondta: olyan hivatás' szolgálói ők, amelynek hatása csak az al­kotókéhoz hasonlítható. S köszöntötte azokat a fordíitó­Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjeszté­sét, módosította az egészség­ügyről szóló 1972. évi II. törvényt. Az új jogi szabályozásban kifejezésre jut, hogy áz ^egészség megőrzése nemcsak állami, hanem össztársadal­mi feladatot is jelent. A tör­vénymódosítás rendezi az orvostudomány fejlődése ér­dekében emberen is végezhe­tő orvosbiológiai kutatások esetén az állampolgárokat érintő garanciákat, a kutatás jogi és etikai feltételeit. A törvényerejű rendelet a to­vábbiakban szabályozza a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és ké­szítmények forgalomba hoza­talának kérdéseit; tartalmaz­za a halottból gyógyító cél­lal kivett szerv, szövet fel- használásával összefüggő ren­delkezéseket. A tvr. a korábbinál egyér­telműbben tiltja az állami egészségügyi szolgálat kereté­ben nyújtott ellátásáért és szolgáltatásért anyagi vagy más előny kérését, illetve azt, hogy az ellátást milyen felté­telhez kössék. Ezen túlmenő­en az előny elfogadását a büntető jogszabályokban meghatározott esetekben meg is tiltja. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testiitetének üléséről 1987. május 28—29-én Berlinben ülést tar­tott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagál­lamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének ve­zetésével, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság küldöttsége Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a ve­zetésével, a Lengyel Népköztársaság küldött­sége Wojciech Jaruzclskinek, a LEMP KB első titkárának, az államtanács elnökének ve­zetésével, a Magyar Népköztársaság küldött­sége Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárá­nak vezetésével, a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége Erich Ifoneckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács el­nökének vezetésével, a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceausescu- nak, az RKP főtitkárának, köztársasági el­nöknek a vezetésével, a Szovjetunió küldött­sége Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB fő­titkárának vezetésével. (Az alábbiakban részleteket közlünk az ülésről kiadott közleményből.) 1. Az ülés résztvevői részletesen áttekin­tették az európai és a világhelyzetet. Ügy vélik: a világesemények alakulása, a nem­zetközi kapcsolatokban bekövetkezett válto­zások, az államok növekvő egymásrautaltsá­ga, a tudományos-műszaki fejlődés, eddig még nem ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása új gondolkodásmódot követel meg. Le kell mondani a „nukleáris elretten­tés” koncepciójáról, amely szerint az álla­mok biztonságát a nukleáris fegyver szava­tolja. A nukleáris háborúnak nem lehet győz­tese. Ismételten hangsúlyozták: alapvető fon­tosságú a háború megakadályozása. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kije­lentik, hogy katonai doktrínájuk védelmi jel­legű. 2. Az emberiséget fenyegető nukleáris ka­tasztrófa elhárítása érdekében az ülés részt­vevői Szerint ma a nukleáris leszerelés te­rén a következő gyakorlati lépések lehetsé­gesek: — Haladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában lévő összes amerikai és szov­jet középhatótávolságú rakéta felszámolásá­ról. Ennek aláírását követően Csehszlovákia és az NDK területéről, egyeztetve ezen or­szágok kormányaival, kivonják azokat a szovjet rakétákat, amelyeket az amerikai kö­zéphatótávolságú rakéták nyugat-európai el­helyezésére adott válaszintézkedésként tele­pítettek. — Az Európában lévő szovjet és amerikai hadműveleti-harcászati rakétákat egyidejű­leg kell felszámolni és tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunió keleti részén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról. — A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének beszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell ér­ni a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják, hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyaláso­kat megállapodások elérése céljából ebben a kérdésben. 3. Az ülésen részt vevő államok állást fog­lalnak a vegyi fegyverek mielőbbi felszámo­lása mellett. Megerősítik: készek már ez év­ben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglevő készleteinek megsemmisítéséről és az előállításukat szol­gáló ipari bázis felszámolásáról szóló nem­zetközi konvenció kidolgozását. 4. Megvitatták annak a programnak a meg­valósítási módjait, amelyet a Varsói Szerző­dés tagállamai 1986 júniusában terjesztettek elő az európai fegyveres erőknek és hagyo­mányos fegyverzetnek a kilencvenes évek elejéig történő, 25 százalékos csökkentéséről. Ilyen csökkentésekre a harcászati nukleáris eszközökével egyidejűleg és azokkal szoros összefüggésben kerülne sor. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: készek maximális önmérsékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fejlesztésében, a köl­csönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és 1—2 éves időtartamra moratóriumot hirdet­ni a katonai kiadások növelésére. Felhívják a NATO-országokat, hogy ugyanígy járja­nak el. 5. A Varsói Szerződés .tagállamai nagy je­lentőséget tulajdonítanak a katonai szemben­állás csökkentésére és Európa egyes térsé­gei biztonságának erősítésére irányuló lépé­seknek, nukleáris és vegyifegyvermentes öve­zetek létrehozásának a Balkánon, a konti­nens középső és északi részén. Az NDK és Csehszlovákia azon javaslata, hogy létesítsenek atomfegyvermentes folyo­sót a Varsói Szerződés és a NATO érintke­zési vonala mentén 300 kilométeres (mind­két oldalon 150 km) szélességben, előirá­nyozza, hogy onnan kölcsönösen vonják ki az összes nukleáris fegyvert — a nukleáris lőszert (beleértve az atomakndkat), a hadmű­veleti-harcászati és harcászati rakétákat, az atomtüzérséget, a csapásmérő harcászati lé­gierő nukleáris eszközöket hordozó repülő­gépeit, valamint a nukleáris töltetekkel fel­szerelt légvédelmi komplexumokat. 6. A leszerelési intézkedések megvalósítás sát a tartalmuknak megfelelő, a helyszíni el­lenőrzést is magában foglaló, hatékony el­lenőrzési rendszer szavatolná. Ezért a Var­sói Szerződés tagállamai állást foglaltak a fegyverzetcsökkentés valamennyi szakaszát átfogó, a legszigorúbb ellenőrzési intézkedé­sekből álló rendszer kidolgozása mellett. 7. Áttekintették a bécsi utótalálkozó me­netét és megállapították, hogy a találkozó a kölcsönösen elfogadható megállapodások ki­dolgozásának felelősségteljes szakaszába lé­pett. 8. A Varsói Szerződés tagállamai készek valamennyi állammal közösen keresni a köl­csönösen előnyös ^gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés további fejleszté­sének útjait. A Varsói Szerződés tagállamai humanitá­rius területen síkraszállnak a széles körű együttműködésért. 9. Az ülésen képviselt államok megerősí­tik azt az elhatározásukat, hogy a nemzet­közi béke és biztonság átfogó, a katonai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius te­rületre egyaránt kiterjedő rendszerének lét­rehozására fognak törekedni. 10. A Varsói Szerződés tagállamainak ve­zetői véleményt cseréltek a meglevő feszült­séggócokról és konfliktusokról, megerősítet­ték eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájá­rulnak azok igazságos, politikai, tárgyalások útján történő rendezéséhez. 11. Az ülésen mélyreható véleménycserét folytattak a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. Ked­vezően értékelték a külügyminiszteri bi­zottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt idő­ben végzett munkát és meghatározták to­vábbi feladataikat. A Politikai Tanácskozó Testület meghall­gatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői főparancsnokának jelen­tését a parancsnokság által végzett gyakor­lati munkáról és határozatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együtt­működés légkörében zajlott le. Minden meg­vitatott kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. ★ A Magyar Népköztársaság küldöttsége Ká­dár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésével pénteken este hazaérkezett Berlinből. Lapzárta • Lapzárta Kádár János köszöneté Őszinte köszönetemet fe­jezem ki a párt-, állami és társadalmi szervezetek­nek, a gyárak, a vállala­tok, a termelőszövetkeze­tek, a kulturális, az okta­tási és más intézmények dolgozóinak, mindazok­nak, akik 75. születésna­pom alkalmából kollektív vagy egyéni jókívánsága­ikkal, figyelmességük más megnyilvánulásaival meg­tiszteltek. Ezúton köszönöm meg a születésnapom alkalmá­ból külföldről, pártoktól, állami és társadalmi szer­vezetektől és magánszemé­lyektől kapott üdvözlete­ket, jókívánságokat. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára George Shultz amerikai külügyminiszter kijelentette: a NATO tagjai várhatóan jú­nius elejére készítik el vála­szukat a Szovjetunió leszere­lési javaslataira. A miniszter nem részletezte a várható vá­lasz lényegét, de Reagan el­nök egy nappal korábbi ki­jelentéseihez hasonlóan po­zitívan értékelte a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közökről folyó genfi tárgya­lások alakulását. Brit diplomata alrablása Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter pénteken le­szögezte: London nem haj­landó alkudozásba bocsát­kozni a Teheránban csütörtö­kön délután elrabolt brit diplomata szabadon bocsátá­sáért. Szovjet-Észtország térségé­ben egy egymotoros sportre­pülőgép csütörtökön megsér­tette a Szovjetunió légterét. A gépet nyugatnémet állam­polgár vezette. A sportrepü­lőit nem akadályozták meg a Szovjetunió felett történt' re­pülésében, s az Moszkvában szállt le. Dezertálás Az USA-ba dezertált a kubai légierő egyik vezérőr­nagya. A magas rangú tiszt egy kétmotoros repülőgépen magával vitte családját is. Az amerikai hadügyminisz­térium, a CIA és az FBI ki­törő örömmel vették az áru­lást és értékes információkat remélnek Kuba védelmi ké­pességeiről. NATO — leszerelés Határsértés

Next

/
Thumbnails
Contents