Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

A dal ünnepe Egy Kodály-hangverseny jubileumán Május 2-án délután a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban egy ötven évvel ezelőtti hangverseny kelt új­ra életre. Akkor Nyíregyháza vendége volt Kodály Zoltán, s a város iskolái, más ének­karai nagyszabású hangver­senyt adtak. Kodály Zoltán előadást is tartott 1937. má­jus 2-án az akkori nyíregy­házi színházban, s az ese­ményről az országos lapok is beszámoltak. Erre emlékeztek szombaton délután a Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepségen — ahol a megye párt-, állami vezetői is részt vettek — a dalosokon kívül ott voltak a kecskeméti Kodály Intézet hazánkban tanuló külföldi hallgatói is Finnországból, Kanadából és más országok­ból. A színház falán elhelyezett emléktáblánál, amely az öt­ven évvel ezelőtti Kodály- elöadásra és a hangverseny­re emlékeztet, az Egyesített Férfikar műsora után Csor­ba Győző: Kodály című ver­sét Csíkos Sándor Jászai-dí- jas színművész mondta el, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mél­tatta az ötven évvel ezelőtti eseményt, amely pezsgés el­indítója volt és máig tartó hatását az elért eredmények is tükrözik. Ezután a Kodály Társaság, a KÓTA és a nép­front képviselői megkoszo­rúzták a Kodály-emléktáblát. A színházban ezt követően ünnepi hangverseny volt Ko­dály kórusműveiből, mely ugyanúgy a 150. genfi zsol­tár előadásával kezdődött, mint 1937-ben. Kodály emlé­kezetes nyíregyházi beszédé­nek mai időszerűségét Sző- nyi Erzsébet Erkel-díjas ze­neszerző, a Magyar Kodály Társaság társelnöke méltatta. Kiemelte az akkor még fiatal zenetanár, majd zeneiskola­igazgató, Kodály-tanítvány, Vikár Sándor munkásságát, aki az ötven évvel ezelőtti Kodály-látogatás és hang­verseny egyik fő szervezője volt és számos művet ő di­rigált. A műsort Tarczali Zoltán, a KÓTA megyei titkára ve­A Kodály Társaság és a KÓ­TA képviselői koszorút he­lyeznek el az emléktáblánál. Szőnyi Erzsébet, a Kodály Társaság társelnöke méltatta a kodályi hagyaték jelentő­ségét és időszerűségét. zette. Archív felvételen meg­szólalt Kodály hangja is a műsorban, majd sorra hang­zottak el az ötven évvel ez­előtt előadott művek. A mű­sorban fellépett a nyíregyhá­zi 4. sz. általános iskola Can- temus Kórusa, és a kisvárdai Kodály Zoltán Általános Is­kola kórusa, a 4-es általános iskola Napsugár és Fiúkóru­sa, az Egyesített Megyei Fér­fikar — melyben több me­gyei kórus, köztük az evan­gélikus és görögkatolikus énekkarok tagjai is — fellép­tek. Ugyancsak nagy sikert aratott az Egyesített Női és az Egyesített Vegyeskar. Vezé­nyeltek: Petró Márta, Hege­dűs Istvánná, Ferenczi Erzsé­bet. Fehér Ottó, Géb rí Jó­zsef, Szabó Dénes Liszt-díjas és Szabó Soma iskolai tanuló. A Magyarokhoz című mű­vet az összkarral együtt a közönség is elénekelte. Ked­ves figyelmességgel minden­ki egy kottát is kapott, illet­ve a közönség megvásárol­hatta az ötven évvel ezelőtti Kodálv-hangverseny korabe­li dokumentumait tartalmazó ízléses füzetet, melyet a ren­dező szervek adtak ki ebből az alkalomból. Kiilöndíjak Jól szerepeltek a szabolcs-szat- mári fiatalok a Sárospatakon megrendezett 14. országos diák­napokon. A 17 különdíjból többet szabolcsi diákoknak ítélt a zsűri. Különdíjas kapott: Majoros Ar­túr (Kisvárda, Bessenyei Gimná­zium), Szamuely Honvéd Kollé­gium diákszinpada (Nyíregyhá­za), Mélykúti Emese (Nyíregy­házi Vasvári Gimnázium). Vadon Erzsébet (Nagykállói Korányi Gimnázium). Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola kó­rusa, Nagykállói Korányi Gim­názium táncegyüttese, Vass Ta­más (Nyírbátori Báthori Gimná­zium). Majchrovics János (Nyír­egyházi Vásárhelyi Szakközépis­kola). Közönségdíjat kapott Bárány Dezső és Téka Dezső (Vásárhelyi Szakközépiskola). Május elsején hazánkban, megyénkben II megújulás jegyében ünnepeltünk Kádár János nyilatkozata a budapesti felvonuláson Szikrázó napsütésben, szinte nyárias melegben, derű­sen ünnepelték hazánk, megyénk dolgozói május elsejét. Híven a hagyományokhoz, a munkásszolidaritás nagy ün­nepén Budapesten — mintegy negyedmillió fővárosi rész­vételével — nagyszabású felvonulást rendeztek. A Felsza­badulási téren fanfárok hangja jelezte a felvonulás kezde­tét, majd úttörők sokasága virágokkal köszöntötte a dísz­tribünön megjelenő párt- és állami vezetőket. Ott volt többek között Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke. Ugyancsak részt vet­tek a fővárosi központi ünnepségen a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, a kormány több tagja. Ünnepeltek az ország váro­saiban, településein is, több helyütt új létesítményt avat­tak és sokfelé külföldi részt­vevők is jelen voltak a ma­jálison. Ä szocialista orszá­gokban a doLgozók nagy de­monstrációi a nemzetközi biztonság és a gyorsabb ha­ladást szolgáló megújulás mellett foglaltak állást. A fejlett tőkés és a fejlődő or­szágok májusi felvonulásain és ünnepségein is a béke es a munka biztonsága mellett álltak ki a dolgozók százmil­liói. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak. (A nyilatkozat la­punk 4. oldalán olvasható.) ★ Igazi májusi hangulatban, sok-sok virággal, majálisok­kal, találkozókkal ünnepelte megyénk lakossága a mun­kásosztály nemzetközi ünne­pét. Zászlódíszbe öltözött a megye, sok helyen az utcák, terek fáin is színes pántliká­kat lengetett a májusi fuval­lat. Sok tíz ezer szabolcsi, szatmári, beregi vett részt, szórakozott a megye külön­böző városaiban, községeiben tartott majálisokon. A zenés ébresztőt követően a megye- székhelyről három irányba rajzottak ki a szabadba az ünneplők. A közeli Sóstó volt az egyik színhely, ahol már reg­gel 9 órakor elkezdődött a kozmetikai, fodrászbemutató, a hajómodell. csónakfelvonu­lás, majd az amatőr együt­tesek műsora, míg a fiatalok „30 éves KISZ” címmel me­gyei történelmi vetélkedőn mérték össze ismereteiket. Május elsején megnyílt a melegvizes strand, melyet több ezren kerestek fel, csak­úgy, mint a tóstrandot, ahol a bátrabbak a hideg vízzel is megismerkedtek. Hangos volt a vállalati üdülők kör­nyéke is, sok helyen illato­zott a kondérokban a bab­gulyás .. . Több tíz ezer nyíregyházi és környékbeli majálisozott a megyeszékhely közelében lévő Kabaláson, ahol ezúttal vehették birtokukba a kere- kezők a napokban elkészült beton kerékpárutat. Mézes- kalácsosok, a játékárusok éppúgy sátrat vertek a dom­bok között, mint a díszma­dár-kereskedők, de a Skála Cirkusz is hívogatta a ven­dégeket, a sátor bejáratánál egy póniló és egy barnamed­ve „fogadta” az érdeklődő­ket. Zenélt itt az Ifjúsági fú­vószenekar, fellépett a Don­gó Együttes, a Szabolcs-Vo- lán táncegyüttes, a KPVDSZ Művelődési Házának formá- ciós tánccsoportja, az Igrice gyermektánccsoport, a dzsesszbalett csoport, a 21. sz. általános iskola bábcso­portja, a városmajori citera- zertekar, volt divatbemutató, diszkó, sétakocsikázás. Étel­ital is volt bőségesen, még ha hosszú sorok is álltak a sát­rak előtt... A Nagykállóhoz tartozó Harangod volt a harmadik színhely, ahol szintén ezrek szórakoztak a hangulatos to mellett, az erdőben. A sza­badtéri színpadon a Nagy­kállói 2. sz. Általános Iskola tornász ugrócsoportja tartott bemutatót, fellépett a műve­lődési központ színjátszócso­portja, volt hangszeres be­mutató, kirakodó vásár, vi­dám sportvetélkedő, tábor­tűz, este video a tánccsűr­ben. Meglestük az egyik üst körül főzőcskézö társaságot is, a vízmű nagykállói dolgo­zóinak főtt a babgulyás Csor­dás Andrásné vezetésével. Sokan a víz örömeinek hó­doltak, csónakáztak, mások inkább az erdő szépségeiben gyönyörködtek. S még volt .egy közeli hely­szín, a Nyíregyháza melletti lovaspálya, ahol a főiskolai tangazdaság rendezésében lo­vas majálist tartottak. A hat­ezer forintos fődíjat Linkecs István tangazdasági dolgozó nyerte, a malacot Kiss Mi­hály székelyi lakos vihette haza, s nyolcán félórás, vá­ros feletti repülőutat nyer­tek. de csak hárman éltek a lehetőséggel és tettek sétát az ünneplő város fölött. A zenét stílusosan a Lókötő együttes szolgáltatta a lovas majáli­son. Keresve sem találtak vol­na alkalmasabb helyszínt majálisukra a nyírlugosiak, nyírmihálydiak, mint a iu- gosi állami gazdaság köz­pontját, Cserhágót. A két község között félúton talál­ható csinos kis település ideális vendéglátónak bizo­nyult: árnyas fák, szépen gondozott park, s étellel, ital­lal bőségesen ellátott sátrak várták az ünneplőket. Noha az ünnepi műsor csak délelőtt tíz órakor vette kezdetét, a frissebbek már reggel útra keltek. Személy- gépkocsival, autóbusszal, ke­rékpárral jöttek majálisozni, de sokan választották az apostolok lovát is. a félórás séta a kellemes időben jó ízű beszélgetésre teremtett lehe­tőséget. A Himnusz és az ün­(Folytatás a 4. oldalon) Sokan munkával ünnepelték május elsejét megyénk­ben: a jó időt kihasználva dolgoztak a földeken. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben az 1100 hektár kukoricavetés vége felé járnak. Képünkön: Horváth László' és Marcsek Gyula kukoricát vet. (Já­vor László felv.) 4» Májusfa, strandnyitás, illatozó bográcsgulyás, bátor lóugratás: ízelítő mindez megyénk majálisairól. XLIV. évfolyam, 103. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. május 4., hétfő I er írlUUU&MJUBKa‘ «SESB? ■HSBEfge®» ", •' ' .‘-.-é", . .ik-y.v .;.v .'SK-

Next

/
Thumbnails
Contents