Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. május 4. Hamarosan elkészül az óriáscsúszda a sóstói melegstrandon, a fürdöző gyermekek nagy- nagy örömére. Egy nyelven beszélnek Jövőre: Puskin-központ a Nyírségben Nyíregyházi találkozás: V. 3. Koprov docenssel Több tízezerre tehető az orosz nyelvtanárok száma a világon. Szakmai munkájuk színvonalának emelését tűzte célul a moszkvai központú Puskin Intézet, amely ma már a világon 9 fővárosban hozott létre kihelyezett tagozatot. Budapesten 1976-ban — az elsők közt — alakult meg a ta­gozat, s az elmúlt napokban orosz hetet rendeztek a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, és a ren­dezvénysorozat kiemelkedő programjának számítottak azok az előadások, amelyeket a Puskin Intézet budapesti tago­zatának két docense tartott. Viktor Jurjevics Koprovval, a filológiai tudományok kandidátusával beszélgettünk az in­tézet és a főiskola együttműködéséről. — A budapesti tagozat a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában, annak mint­• JüfF: ÖRKÉNY ISTVÁN TÓTÉK Japán művészek vendégszereplése Fel« húshoz egész köret Színházi csemege Rendkívüli vállalkozásra szánta el magát egy japán színtársulat: japán nyelvű előadásokat mutat be Ma­gyarországon. A Bungeiza Gedikan nevű csoportot Koi­zumi Hirosi, a művészeti ve­zető alapította 40 esztendő­vel ezelőtt, Tojama városá­ban. A világháborúban földig rombolt településen olyan foglalkozások képviselői je­lentkeztek a társulatba, ame­lyekhez képzeletünkben rit­kán társul a művészet: en­nek a társulatnak a tagjai üzletemberek, cégtulajdono­sok, van köztük néhány tisztviselő. Hazai fogalmaink szerint „félprofik”; főállásuk mellett vállalnak fellépést. Kezdetben csupán a hagyo­mányos japán színjátékok bemutatását tűzték ki célul, amelyek a hagyományos ja­pán színjáték- és mozgás- kultúrában gyökereztek. Ké­sőbb megbarátkoztak az írott művészettel is, és egyre gyakrabban tűztek műsoruk­ra európai drámákat is. Ját­szották például Csehov Le­ánykérését — ezt 40 eszten­deje egyfolytában műsoron tartják —, a Három nővért. Repertoárjukból úgy tűnik, vonzódnak a groteszkhez is, Ionesco-t, Örkény Istvánt is műsorukra tűznek. Hazánkban a világsikerű Tóték című tragikomédiával érkeznek, amelyet éppen 20 évvel ezelőtt mutatott be a Thália Színház Kazimir Ká­roly rendezésében, az őrna­gyot Latinovits Zoltán ját­szotta. Ezt az előadást ven­dégként Pinczés István ren­dezte, premierje 1985-ben volt a japán Tomaja-ban, és ezzel vendégszerepeitek ta­valy a tokiói magyar napok rendezvényein. Ezekben a napokban négy előadást tart a japán cso­port. Május 4-én Debrecen­ben, 5-én Hajdúböszörmény­ben, 6-án este hétkor pedig Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési házban mutatják be produkciójukat. Ritka színházi csemegét kínál a művészet barátainak — talán érdemes addig elő­venni Örkény kötetét, és át­tanulmányozni, melyik jele­netben miről is fogunk hal­lani! (be) Zóna kisfröccsel Utcán át, bolti áron Április 13-án a húsfélék árát átlagosan 18 százalék­kal, az égetett szeszes italo­két és a sörökét 10—10 szá­zalékkal emelték. Alapvető kérdés lett ezek után: hogyan sikerül a megye vendéglátá­sának ebben a helyzetben megtalálni azt a helyes ma­gatartást, amely a fogyasz­tók érdekeit is figyelembe veszi, ugyanakkor a gazdál­kodás érdekei sem szenved­nek csorbát. Ételek. Közismert már. hogy a 18 százalékos áremel­kedés átlagot jelent, ami azt jelenti, hogy egyes nemesebb húsrészek (bélszín, sertéska­raj) ára az átlagosnál na­gyobb mértékben nőtt. Sze­rényebb mértékű volt a le­veshúsok, a sertésoldalas, a dagadó, a fej, a láb árának emelése, a baromfiár pe­dig jóval a sertés- és a mar­hahús növekedése alatt ma­radt. Ahogy Nemes András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes veze­tője mondta: a tisztességes, a mai üzleti kínálat azt kö­veteli meg, hogy az eladási arányoknak megfelelő széles differenciáltság jellemezze az ételek nyersanyag-fel­Értékelemzési szakmai nap Az értékelemzés népgazda­sági jelentőségéről, hazai eredményeiről, a vállalati be­vezetéséről tartanak előadást május 5-én délelőtt fél li­kőr Nyíregyházán a Technika Házának negyedik emeleti előadótermében. A Pénzügy­minisztérium, a Magyar Ér­tékelemzők Klubja, és a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Szabolcs- Szatmár Megyei Szervezete által rendezett eseményt elő­ször tartják megyénkben. Az ankéton korreferátumok hangzanak el a megyei alkal­mazások tapasztalatairól is. Vájárok: a Vasgyár utcán Milyen a bányarém? Hogy néz ki egy bánya­rém? Bibircsókos arcú, kan­csal, vizenyős szemű, fakéreg bőrű, kócos hajú, kifordított kezű és lábú púpos, gnóm. A kolleganőm ilyennek képzeli. — Mi egy hangot, a bánya­fa recsegését nevezzük bá­nyarémnek — mondja Bor- dács János segédvájár. — Ilyenkor omlási veszély van, a helyszínről azonnal mene­külünk. (Bordács János és Hubert György segédvájárokkal, a várpalotai bányászati akna­mélyítő vállalat szakembe­reivel Nyíregyházán, a kon­zervgyár melletti autóparko­lóban találkoztam. Ott előre gyártott elemekből csaknem 10 méter mély, körülbelül negyven köbméter űrtartal­mú szennyvízátemelő aknát építenek, melynek segítségé­vel többek között a Nyírség Konzervipari Vállalatnál ke­letkező ipari szennyvizet fogják a városi szennyvízel­vezető hálózatba juttatni.) A két segédvájár már több évet dolgozott a föld mélyé­ben, s termelt szenet. — Arról egy napig lehetne regélni — említi Bordács Ja­nos, miközben a homlokáról a simléderes sapkáját hátra­tolja. — A fővágat neonnal ki van világítva. — Én már Dudaron 540 méter mélyen is dolgoztam — közli Hubert György. — A bányákban rengeteg egér, patkány, meg néhol rossz le­vegő van. A rágcsálók nem menekülnek, szeretik az em­bert. — Nem bántjuk őket — folytatja Bordács János. — Megérzik, s előrejelzik a víz- betörési, omlási és más ve­szélyt. — A tízórait nem bántják? — Azt felfüggesztjük, úgy, hogy a patkányok sehonnan se férhessenek hozzá. — Az egerek találékonyabbak, ügyesebbek. Egy-kettő le­ereszkedik a dróton. (cselényi) használását. Bátrabban kel­lene élni a baromfihús kíná­latával és érdemes lenne végre komolyan meggondolni a kisadag ételek kínálatát, a zónaételek (fele hús, egész köret) megjelenését. És most már arra is érdemes lesz odafigyelni, hogy a diabe­tikus és kalóriaszegény éte­leket kívánók igényeit is ki­elégítsék. Nem lehet lemon­dani olyan forgalmat növelő módszerek kereséséről sem, amelyekkel a fogyasztó is jól jár, és a vendéglátó is meg­találja számítását. Mik lehetnek ezek? Meg­keresni például a lehetőséget az ellátatlan iskolás gyere­kek étkeztetésére, akár úgyis, hogy tízórait visznek nekik az iskolába, és nem kell szégyellni utcán át (bol­ti áron) történő értékesítéssel „bajlódni” vagy másfajta ér­tékesítési formák keresésére időt áldozni. Az előfizetéses étkeztetés további szervezése például még nagy lehetősé­geket kínál és ha elfelejtené a vendéglátás ebbéli tevé­kenységét fejleszteni, annyit érdemes felidézni, hogy ezt az állam még mindig 20 szá­zalékkal támogatja. Az italforgalmazás terüle­tén is változtatni kell, hiszen a sör és az égetett szeszes italok áremelése várhatóan forgalomcsökkenéssel jár. A kiesés pótlására több megol­dás is kínálkozik. Vissza kell szerezni a hordós, a csapolt sör becsületét az áraik miatt is, de a vendéglátó érdekelt­sége miatt is. Az alacsonyabb alkoholtartalmú italok érté­kesítése is elakadt valahol. Nem lenne baj, ha visszatér­nének az asztalra a kis és a nagy fröccsök, s bár többlet- munkát jelent, mert több poharat kell megmosni, meg­térül a bevételben. Jó lenne arról is hallani, hogy a vállalatok kísérletez­nek alacsonyabb alkoholtar­talmú italok készítésével, mert ez akkor is megéri, ha ma egy-egy forgalomban lé­vő ilyen termék nem tartozik a vendéglátónál szórakozó vendégek kedvencei közé. A vendéglátásban ma az árintézkedésekhez kapcsoló­dó új magatartás, új felada­tok keresése a legfontosabb napi teendő és remélhető, hogy a jövedelemkiesést nem akarják egyéb, saját hatáskö­rű árintézkedésekkel ellensú­lyozni. Balogh József egy önálló osztálya működik. Prágában, Pozsonyban, Var­sóban, Hanoiban, Kabulban, Kongó fővárosában, Brazza- ville-ban, Havannában és Ulánbátorban működik ha­sonló tagozat. A szovjet vá­rosokból és köztársaságokból érkezett pedagógusok — ál­talában tudományos fokozat­tal rendelkező kutatók — dolgoznak a kihelyezett ta­gozatokon. Mintaszerűnek ítélte meg a tanárképző főiskola és a Pus­kin Intézet együttműködését V. J. Koprov. Tanév elején egyezteti elképzelését a tan­székvezető és az intézet ve­zetése. Előadásokat tartanak a főiskolásoknak a szovjet oktatók, most például ha­vonta rendszeresen foglalko­zást vezet V. J. Koprov egy hallgatói csoportnak, össze­állítják a tudományos közle­mények, az olvasmányok és más fontos cikkek gyűjtemé­nyét, amelyet a főiskola ok­tatói és hallgatói a pedagó- guskéozésben. az orosz-nyelv­tanítás módszertanának elsa­játításában hasznosíthatnak. A múlt héten az intenzív képzésben részt vevő peda­gógusoknak. az orosz nyelvi tanszék oktatóinak és hall­gatóinak. valamint a már végzett orosz nyelvtanárok­nak jelentett módszertani se­gítséget a rendezvénysorozat. Ez egvúttat lehetőséget adott a találkozásra, a vélemény­cserére. A Puskin Intézet, éppen a budapesti tagozat sikeres mű­ködésére alapozva, az ország több városában alakítja meg módszertani részlegét. Deb­recenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen már át­adás előtt áll a csoport, ha­marosan, de legkésőbb a kö­vetkező tanévben Nyíregyhá­zán is létrejön a „Puskin- központ”. Ezek az orosznyel­vi központok a megyékben dolgozó orosz nyelvtanárok továbbképzését, szakmai, módszertani segítését tűzik célul. Emellett nyelvi esteket szerveznek, előadásokat, sze­mináriumokat tartanak egy- egy fontos, pedagógusokat érintő témáról. T. K. Az utolsó szalmaszál? Sorállás Collatiamért Segít egy nyíregyházi fiatalember Az utóbbi időben új rákel­lenes szer, a Celladam bor­zolja a kedélyeket. Hónapok­kal ezelőtt szinte naponta le­hetet róla olvasni, hallani, aztán hirtelen csend lett kö­rülötte. Mígnem lapunk ápri­lis 13-i és 14-i számában megjelent egy hirdetés, mely szerint Celladam szállítását szervezik Budapestről min­den héten szerdán, jelentkez­ni kedden lehet. A hirdetés mögött egy nyíregyházi kert­városban lakó, kötetlenebb munkaidőben dolgozQ fiatal­ember áll, aki felesége szá­mára hordja Pestről a gyógyszert. — Álmomban sem gondol­tam, hogy a hirdetésem eny- nyi embert érdekel majd. Rengetegen jelentkeztek rá. Legtöbben csak érdeklődtek, hogyan lehet hozzájutni a Celladamhoz. Végkimerülé­sig ismételgettem, mi szük­séges hozzá: kórházi záróje­lentés, a betegtől néhány milliliter vér és egy forma- nyomtatvány, amit Kovács Ádáméktól — a feltalálótól — lehet beszerezni. Ez egy nyilatkozat, melyet orvossal kell aláíratni. Lényege, hogy az aláíró büntetőjogi felelős­sége tudatában vállalja a Celladam-kúra alkalmazá­sát, az injekciók beadását. Aztán kezdődhet a sorban állás. Kovács Ádám pesti rendelője előtt általában négy-ötszáz ember várako­zik. Ingyen lehet a szerhez hozzájutni, csak a hetente ismétlődő négy-ötórás sorban állást kell kibírni. Hogy miért kell hetente menni a készítményért? Mert az injekció nincs ampullá­ban. Leplombált fecskendő­ben adják és ez csak rövid ideig használható fel. A ke­vésbé súlyos betegek kana­las készítményt kapnak, de ez sem áll el sokáig. És itt kezdődik a nyíregyházi fia­talember szerepe, aki meg­bízásból hetenként utazik ko- csijávaPa fővárosba a Cel- ladamért. — Mivel én minden héten megyek a gyógyszerért, gon­doltam, sok ember idejét és pénzét megspórolom, ha vállalom helyettük a leszállí­tást. Tizenöt adagra kaptam megbízatást, éppen csak any- nyi pénzt kérek, hogy az úti­költségem megtérüljön. Megyénkben is sokan van­nak, akik nem hisznek a Cel- ladamban. Hogy kinek lesz végül igaza, azt a jövő dönti el. Akár így, akár úgy van, nem szabad figyelmen kívül hagyni: ez a szer sok émber számára az utolsó szalmaszál, amely kapaszkodást jelent, reményt ad a továbbéléshez. Kimutatták: toxikusán nem ártalmas .. . B. A. A tárgyalóteremből Meghúzta a Erőszakos, garázda ember­nek ismerték meg Tóth Já­nos, paszabi lakost a kör­nyezetében, és a bíróságon is. Több esetben ítélték már el ilyen jellegű cselekmények miatt. Március végén egy este Tóth a buji állomáson fel­szállt a Balsa felé közlekedő személyvonatra, hogy Pa- szabra utazzon. Ezt megelő­zően jócskán felöntött a ga­ratra, ennek hatására ismét kötekedő, garázda magatar­tást tanúsított. A vonaton utazókat molesztálta, majd meg akarta húzni a vészfé­ket. Mikor figyelmeztették, hogy ilyet ne csináljon, ki­abálni kezdett az utasokkal, és csak azért is meghúzta a vészféket. A vonatvezető a díjszabás szerint 400 forint bírság megfizetésére szólítot­ta fel, de erről Tóth hallani sem akart. Inkább leszáll a vonatról — jelentette ki, de de a vonatvezető útját állta. Kapott is ezért egy pofont, amit nem hagyott annyiban. Dulakodni kezdtek, melynek eredményeként a vonatveze- • tő könnyebb sérüléseket szenvedett, és a vonat abla­ka is betört. A bíróság Tóth Jánost köz­feladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében és köny- nyú testi sértés vétségében •találta bűnösnek. Ezért, mint különös visszaesőt egy év és négy hónapi szabadságvesz­tésre ítélte és elrendelte az idülten és mértéktelenül ita­lozó vádlott kényszergyógyí­tását is. Az ítélet jogerős. m. f.

Next

/
Thumbnails
Contents