Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. május 19. Sok volt a bírság Nyárfa szennyvízből? Ebből aztán elég! — fogalmazódott meg a Nyírség Konzervipari Vállalat illetékeseiben. A tyukodi gyáruk szennyvízkibocsátása nyomán évente jelentős összegű bírságot és egyéb kártérítést fizettek. A tyukodi gyárban csúcs- időszakban naponta több mint 3 ezer köbméter szennyvíz keletkezik. Ez jelenleg csak részben tisztítottan jut a vízfolyásokba, szennyezve a környezetet — de már nem sokáig. A konzervgyár a tyukodi üzeme szennyvízgondjának megoldására felkérte a Mélyépítési Tervező Vállalatot, mely adott feladatot a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemnek is. A terv elkészült, a kivitelezését a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság megkezdte. A szennyvízrekonstrukció során a tyukodi konzervüzem területén új szennyvízelvezető csatornarendszert építenek. Azon a szennyvíz a tisztítóba jut, s miután a benne lévő szennyező anyagok nagy részétől megszabadult, a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet 20 hektáros, alagcsövezett, megfelelő árokrendszerrel ellátott, illetve nyárfával beültetett területére kerül. Itt a szennyvíz részben elpárolog, részben pedig a nyárfák növekedését segíti elő, melyek így sokkal hamarabb lesznek vágásérettek, mint a természetes körülmények között fejlődők. A fölös víz meg az alagcsöveken át már szinte teljesen megtisztulva folyik az élő vízfolyásba, a Szilonta patakba. Szikora Gusztáv, a konzervgyár létesítményfelelőse elmondta: előnyös, hogy a gyár és a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet együttműködik. Ugyanis, ha a tsz a húszhektárnyi területét nem bocsátotta volna a szennyvíz-ártalmatlanítás céljára, akkor azt a konzervgyár sokkal költségesebb módon oldhatta volna meg. A beruházás már a múlt évben megkezdődött, a teljes befejezés a-jövő évben várható, összértéke mintegy 40 millió forint. Egyúttal a tyukodi konzervgyár vízellátását is korszerűsítik: építenek egy 400 és egy 200 köbméteres víztornyot. Cselényi György tZ való „Életre való útravalót” kínál az a vetélkedő, melyet a Vöröskereszt megyei vezetősége szervez. Elsősorban fiatal házasok, jegyespárok részvételére számítanak, de bárki, aki párosán jelentkezik, részese lehet ennek a hasznos játéknak. Szó lesz itt a családtervezésről, a gyermekápolásról, a versenyzőknek számot kell adniok háztartási ismerétekről, a helyes életmódról vallott nézeteikről. Sok érdekesség, játékos elem, hasznos tudnivaló sűrűsödik ebbe a vetélkedőbe, melynek egy célja van: felkészíteni a fiatalokat arra, hogy szép, harmonikus, jól funkcionáló családokat alakítsanak ki, a maguk örömére, a köz hasznára. Nem megvetendők a nyeremények sem. Van közte üdülőjegy, kiváló SZOT-üdülőbe, a Hungária Biztosító ötezer forintos jutalma, sok háztartási gép, hasznos, a családban nélkülözhetetlen eszköz. Az eddigi jelentkezések azt mutatják: nagy érdeklődés előzi meg a vetélkedőt, melyre még lehet jelentkezni, mégpedig május 30-ig, a Magyar Vöröskereszt megyei vezetőségénél. Nyíregyházán, a Benczúr tér 3. alatt. Már csak két variáció Döntés előtt a Domusról Talán egyetlen megyeszékhely az országban Nyíregyháza, ahol nincs a lakberendezési tárgyaik kereskedelmét kulturált körülmények között biztosító nagyáruház. Do- musnak hívják ezeket a nagyáruházakat másutt mindenütt, és hogy ne kelljen rostéiIkednie Szabolcs székhelyének sem, néhány évvel ezelőtt Kőlaposon egy almatárolót rendezett be a gazda, a nyíregyházi tangazdaság az Iparcikk Kiskeresikedelmi Vállalattal és a Domus Áruházzal. A goindoíkat azonban nem sikerült megoldani, mert bár a bútorok bemutatására nagyobb lehetőség nyílt, a vevők mégsem tolonganak úgy. mint másutt, mert messze van a várostól. A kőlaposi raktáráruház csak amolyan közbülső megoldás volt. Arra gondolták a város és a kereskedelem vezetői, hogy addig működtetik, ameddig fel nem épül az igazi Domus Áruház. Meg is bízták vele a NYlRTERV kollektíváját: dolgozzon ki javaslatokat, amelyekben ne csak az szerepeljen, hogyan nézzen ki kívülről és belülről ez a nagyáruház, hanem az is. hogy hol legyen. Kompozíció. (E. E. felv.) Az egyik variáció a Jókai tér. ahol szanálni sem kellene és a közművek is ott vannak. A városnak e központi helye azonban mégse volna ideális hely a Domus- nak, mert ha megépülne a három szinten összesen 4500—5000 négyzetméter alapterületű áruház, nem. maradna hely parkolónak. Egy másik variáció szerint a Dózsa György ' út—Vay Adám körút sarka lenne a Domus helye. Előnye, hogy a Jókai téren kialakítható parkolók segítenének a gépkocsik kiszolgálásában, sőt innen a kőlaposi — majdan raktárrá alakítandó — bolt is könnyen megközelíthető, arról nem is beszélve, hogy a város egyik legforgalmasabb pontján maradna. Asztalra került az a lehetőség is, hogy az áruházat a Hunyadi út—Vay Ádám körút sarkára helyezik el. Előnye, hogy alig kell szanálni, a bővítés könnyen lehetséges, innen is előnyösen megközelíthető a kőlaposi raktár, közel lesz a szabadidőközpont, a bujtosi városliget, könnyen rá lehet hajtani a nagy kör - útra. Az sem utolsó szempont azonban, hogy a mély fekvésű terület beépítését intézményekkel lehel gazdaságosan megoldani. Van persze hátránya is, hiszen a mély fekvés magas talajvízszintet jelent, az sem szerencsés, hogy északról és nyugatról lakóterület övezi, a betervezett új utakon még nincs burkolat és a közmüveik is csak részben állnak rendelkezésre. Jó lehetőség kínálkozott a tervezők előtt a Szamuely tér beépítésével, hiszen ez a terület gépjárművel, busszal, vonattal könnyen elérhető, árut akár vasúton, akár közúton lehet ide hozni, nem okozna gondot, ha majd bővíteni kellene az áruházat. Hátránya pedig mindössze annyi, hogy messze van a városközponttól. A végrehajtó bizottság két lehetőséget is szimpatikusnak talált. Az egyik a Dózsa György út—Vay Ádám körút sarka, tehát az úttörőházzal szembeni terület, ám ez körülbelül 30 millió forintba kerülne és ennyi pénzt nem könnyű összeszedni. Ezért foglaltak úgy állást, hogy ha a bolt gazdáinak tanácsi segítséggel sikerül ezt az, összeget előteremteni, akikor a.Domus Áruház a Hunyadi út—Vay Ádám körút sarkára, vagyis o művelődési központtal szemben lévő területre épül fel. Ez körülbelül a feléből megoldható és végeredményben a Domus Áruház így is a város központjában lenne. A döntés napokon bélül várható, mert a beruházást minél hamarább. eL szeretnék kezdeni. B. J. | „Amit raktak délig, leomlott estére" j Talpfa az ablak fölött Már el is felejtették, hogy mikor tűzték ki a pántlikás kendőt, mikor tették fel a nyeregre az üveg pálinkát, hiszen a tető is rajta volt a házon, amikor egy éjszaka nagy robajjal összeomlott. Az eset Mátészalkán történt, nem is olyan régen, szerencsére senki nem sérült meg. Nyíregyházán szerencsére nem dőlt össze az a kétszintes ház, amelynek úgy építették meg a falát, hogy ha a tető rákerül, az is összedől. Ezt időben észrevették. Remélhető, hogy egyre több olyan eset lesz ezután, amit időben észrevesznek, mert január 1-től — amióta megalakult a megyei tanácson az építésfelügyeleti csoport — egyre több épülő házhoz jutnak el, s mielőtt baj lenne, kiderülnek a súlyosabb hibák. Kalákában dolgomnak Néhány éve még a katolikus parókia kertje volt De- mecserben a mostani Hunyadi köz. Azóta sok ház épült itt. de volt még egy üres hely, ahová Bacsó János és felesége építi lakását. Mondja: kalákában dolgoznak, amikor ráérnek, jönnek a munkatársak. A tető még sokára kerül fel, hiszen a tetőtér sem készült el, de az alap szilárdan tartja majd, mert — mint az építésfelügyeleti csoport tagjának, Bartos Tibornak kis műszere, a „Schmidt-kala- pács*' mutatja — nem spórolták ki belőle a cementet. A falak jó munkáról árulkodnak, a garázs ránézésre elég szűknek látszik, de a Süttő típusú terv ezt ajánlja. Höhíd után penész — Mikor lesz még nekünk kocsink! — mondja a fiatalember. s közben figyelmesen hallgatja, amint Jacsó János — szintén az építésfelügyeleti csoport tagja — és Bartos Tibor elmagyarázzák, hogy a hátsó ablak „hőhidas”, ha nem szigetelik kellően az ablak felett a monolit áthidalót, akkor, ha télen 15—20 fok hideg lesz, a szobában ned- vesedni kezd az ablak és penészes lesz a fal. Kéken az Ady Endre út 29. szám alá — ahová szintén Jakab Ferencné, a demecse- ri tanács műszaki csoportvezetője kalauzol bennünket — Ricz József és felesége házát Tóth István kőművesmester építi. A házaspár is tesz- vesz a szakemberek körül, hogy minél hamarabb készen legyenek. Tavaly augusztusban kellett elbontani belvizes házukat, és ha a mester nem segít, a telet egy fólia alatt, vagy ki tudja, hol kellett volna kihúzniuk. — „Rávertünk'', mert három kisgyerek van — mondja a mester, aztán panaszkodik. hogy egész ősszel nem \RÁí>ott anyagot:. A ,bizonyíték A tárgyalóteremből Elhagyta a más pénzét Folytatólagosan, Üzletszerűen jelentős értékre elkövetett sikkasztás büntette, hanyag kezeLés vétsége és devizagazdálkodás megsértésének vétsége miatt került bíróság elé Zsíros István nyíregyházi lakos. Zsíros István 1985 márciusáig felszolgálóként dolgozott. Munkáját pontatlanul,, végezte, magatartása ellen kifogás merült fel. Emiatt üzletvezetői figyelmeztetésben, fegyelmi büntetésben, valamint alapbércsökkentésben részesült. Március 29-töl augusztus végéig a Nagykálló es Vidéke AFÉSZ-nél állt munka- viszonyban, mint egyszemélyes boltvezető. Ugyanis kivette szerződéses üzemeltetésre a császárszállási víztároló melletti negyedosztályú 23-as büfét. A szerződés úgy szólt, hogy Zsíros az árubeszerzést az áfészen keresztül fogja lebonyolítani. az áru ellenértékét pedig a blokk keltezésétől számított öt -napon belül kell megfizetnie. A beszerzéssel nem is volt gond. a fizetéssel azonban annál inkább. A büfé nyereségesen működött, mégsem fizetett meg Zsíros az áfésznek 187 718 forint értékű árut. Ebből a pénzösszegből 146 718 forinttal sajátjaként rendelkezett — a pénzt kölcsöntartozásainak megfizetésére hasznáLta. de jelentős összeget költött magára és családjára is. Zsíros István, mint a társadalmi vagyon kezelője, felelősséggel tartozott a társadalmi vagyon megőrzéséért. 1985. május 28-án a bolt bevételéből származó 41 ezer forinttal Debrecenbe utazott, de mert erősen ittas volt. a pénzt valahol elvesztette. Ezáltal az áfésznek 41 ezer forint vagyoni hátrányt okozott. A devizagazdálkodás megsértésének vétségét 1985. októberében követte el. A Hatzel téri piacon egy ismeretlen külföldi állampolgártól vett egy arany pecsétgyűrűt hatezer forintért — amit később szintén elhagyott. A nyíregyházi bíróság Zsíros Istvánt a fenti bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta. B. A. mindjárt az ablak fölött fekszik: a betonáthidalót vasúti talpfa helyettesíti. mert olyan cserepet kapott rá, amelyik a télen alaposan beázott. így telt el egy munkanapja a megyei tanács építésfelügyeleti csoportja két dolgozójának. a helyi tanács műszaki csoportvezetőjének, és A Gönc típusú házban nem találtak műszaki hibát, a cserép ázik be. ..csak** Jön majd a szú Az csak szépséghibának tűnik, hogy a nyeregtető helyett sátortető épült, hogy a kémények függőleges hézagait nem töltötték ki habarcscsal, az viszont már nem. \hogy a fafödém alsó és felső deszkázata háncsolatlan széldeszkából készült, amibe igencsak hamar beköltözik majd a szú. És megteheti ezt nyugodtan a tetőszerkezettel is. mert a gomba elleni védelmet elmulasztották. Pihenőnek tűnik a harmadik állomás. Újvári Sándo- rék Lenin u. 44. sz. alatt épülő Gönc típusú háza. Itt sem az alappal, sem a falakkal. sem az ajtókkal és ablakokkal nem volt baj, a tervtől sem tértek el (igaz. Jakabné a műszaki ellenőr), jó színvonalúnak ítélhették a munkát az ellenőrök, csak a tulajdonost eszi a méreg, körülbelül két-két órája egy- egy építtetőnek vagy kivitelezőnek — de valószínű, hogy valamennyiüknek (különösen az építtetőknek) megérte. Most nem azért keresték a hibát, hogy büntessenek érte (bár egyáltalán nem kizárt, hogy a kéki házat építő kőműves- és ácsmester fizet), hanem, hogy még időben szóljanak, ha valami nem jó. Mert félkészen kevesebb költséggel javítható bármi. De nem haszontalan ez a kivitelezőknek sem. Lehet: ilyen ellenőrzésből tudják meg, hogy eddig valamit sorozatban rosszul csináltak, és lehet, hogy az ilyen ellenőrzések után tudják meg: ezután egyetlen építtetőt sem lehet rosszabb anyaggal vagy hanyagabb munkával becsapni. Mert nekik az csak egy munka. megbízójuknak azonbamegy élet munkájának eredménye. Balogh József Minden hanthoz őrt? Nyíregyházi temetőgondok A köztudatban a'halottakkal kapcsolatos kérdések sokszor tabutémák. Talán így is van ez rendjén — eltávozott szeretteink pihenjenek békéhen, őrizze őket emlékünk, gondoljunk rájuk kegyelettel. Mégis, minden, ami bensőséges érzéseinket megzavarja, csak az élők dolga lehet. Mert ahogyan a halottakkal szemben viseltetünk, az jellemzi élők közötti viszonyainkat is. Akkor is, ha nem beszélünk róla ... Ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben a minap, mikor egy töpörödött nénike könnyek között elpanaszolta fájdalmát: — Tegnap virágot vittem megboldogult uram sírjára — szepegte. — Letettem, és elmentem vagy ötven méterrel egy másik sírhoz. Hát, mire visszaértem, nem találtam egyetlen szegfűt sem ... Táborszki László, a temető gondnoka: — Valóban megdöbbentőek ezek az esetek — sóhajt, ahogy elmesélem neki szerkesztőségi látogatóm történetét. — Nem ez volt az első és nem is az utolsó viráglopás. Bizonyos embereknek könnyű pénzszerzési lehetőség ez ... Itt kiveszik a vázából, a kapu előtt meg eladják olcsóbban, mint amennyiért a tisztességes virágárusoknál megkapható. — A temető közterület, mindenkinek joga van bejönni — kapom meg a választ. — Nem tudunk minden hanthoz őrt állítani, így nem is tartozunk felelősséggel az ismeretlen személyek okozta károkért. A megoldás az lenne, ha mindenki tiszteletben tartaná a más halottjait is, nem csupán az övét. A járműközlekedés is sok vita forrása. Elvileg csupán súlyosan mozgássérült vagy járóképtelen hozzátartozót szállító, valamint munkavégzés céljából mehetnek be a járművek. Csakhogy ezt a szabályt többen vagy kijátsszák, vagy egyszerűen nem veszik figyelembe. Az említett problémák ellenére a temetkezési vállalat országosan elismert színvonalon végzi munkáját. A gyász méltósága tisztességes munkát követel tőlük. — Az az igazság — mondja búcsúzóul Táborszki László, — nem ártana, ha jobban állnánk létszám és pénz dolgában. Elkelne még vagy 10 —15 dolgozó, s még néhány millió forint. De .. . Ha a hiányzó munkások és a hiányzó pénz rendelkezésre állna, akkor sem tudnák megakadályozni azokat a felháborító jelenségeket, melyekről szó volt, s melyeket jó érzésű emberek oly sokszor felpanaszolnak. Ezek ellen csak részben lehet adminisztratív eszközökkel küzdeni, a valódi sikerhez olyan közhangulatra lenne szükség, melynek nyomása alatt nem akadna, aki így vagy úgy meg merné sérteni mások kegyeleti érzéseit. Czine Gáspár
