Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
1987. április 4. Kelet-Magyarország 3 Áz igazgató küldetése Amíg „megszólal" Szokatlan, rendhagyó eset: úgy írunk valakiről, hogy nem beszéltünk vele. Most mégis ez történt. Olvasóink meg fogják érteni, miért... Vig József, a tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium igazgatója, matematika—fizika szagos középiskolai tanár nincs jelen az igazgatói szobában. De ott van három munkatársa, dr. Litkei LásZlóné igazgatóhelyettes, Berkes József történelem—filozófia szakos tanár és Balogh Sándorné iskolatitkár. Berkes József együtt nőtt fel Vig Józseffel Tiszagyula- házán. — Jóska mindig kiváló tanuló volt. A polgári után vált el az utunk, ő a nyíregyházi tanítóképzőbe ment, ott végzett, onnan a debreceni egyetemen folytatta, ahol a matematika—fizika szakos diplomáját megszerezte. Mégis újra találkoztunk, mert ide nősült Vasváriba, a felesége is pedagógus, és mivel akkor még nem volt itt középiskola, Jóska is az általánosban kezdte a tanítást... Ezután, úgy tűnik a két „földi” útját ismét összekötötte az élet, a tanítás. Mind a ketten az általános iskolában tanítottak előzőleg, s Vig József egyik megalapozója lett a vasvári gimnáziumnak, amely az első években az általános iskolában kapott helyet. Innen nőtt ki önálló iskolává, majd megépült az új gimnázium. Ennek az igazgatója, immár tizenhetedik éve Vig József, s itt tanít a gyermekkori barát, Berkes József is. — Engem pedig a gimnáziumban tanított az igazgató úr — mondja Balogh Sándorné iskolatitkár, aki aligha gondolta az iskola padjaiban, hogy együtt fog dolgozni Vig Józseffel. — Szigorú volt, egy kicsit féltünk tőle, de szerettük, mert mindig jót akart és megértő, türelmes volt a diákokkal. Dr. Litkei ' Lászlóné úgy jellemzi a távollévő igazgatót, mint aki az iskola — sőt a fiatal város — minden gondját, baját magára vállalja. Nemcsak vezeti az iskola tantestületét, küzdött-járt a gáz bevezetéséért, majd a tél beálltakor a gázfűtés hibáinak megszüntetéséért, hanem magas óraszámban tanított is, mivel néhány tanár hiányzik az iskolából. Tanít a nappalin és az estin ... Az utóbbi időben nagyon összejött nenyugodt tantestületi légkör megvalósításához. Iskolán kívüli társadalmi megbízatásait is nagy lelkiismeretességgel végzi, évekig a helyi tanács vb-tagja volt, sokáig pedig a városi tanács társadalmi elnökhelyetteseként igyekezett a fiatal város szellemi építését egyengetni. Feleségét említik, aki igen megértő és ennek is köszönhető, hogy a férj nyugodtan dolgozhat, soha nem fogadja szemrehányással, ha későn érkezik haza. — Ne tagadjuk, két ember helyett is dolgozott) különösen az utóbbi hónapokban, években. És érte egy nagy szomorúság is, néhány napja fiatalon meghalt az öccse. Két nap múlva ő is rosszul lett, a megyei kórház intenzív osztályán van, friss infarktussal ... Ezért nem találkozhattunk személyesen most a Munka Érdemrend bronz fokozatával kitüntetett iskolaigazgatóval. S amíg róla a munkatársaival beszélgettünk, telefonon jó hír érkezett a kórházból: túl van a veszélyen, ha minden jól megy, napokon belül már mozoghat is. Kívánjuk, hogy gyógyuljon meg mielőbb, mert a munkát folytatni kell. De egy kicsit óvatosabban... P. G. a gép István József számára talán a legszebb, amikor ismét életre kei a felújított esztergagép. Harminckét esztendős. Két- szakmás munkás. Él-hal a szerszámgépekért. — Amikor az általános iskolát elvégeztem,a vállalat baktalórántházi gyáregységéhez kerültem hegesztőtanuló- nak. Akkor az tetszett a legjobban — emlékszik. Olyannyira, hogy hegesztőként A szakma ifjú mestere címet nyert, s az országos döntőbe is bekerült, amelyet akkor Hódmezővásárhelyen tartottak. Nyírmadáról busszal, kerékpárral járt dolgozni Bak- talórántházára, s a hegesztés, a pákák, a vasszikrák birodalma annyira a szívéhez nőtt, hogy Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskolán minősítő vizsgát tett. S amikor megismerkedett a lakatosmesterség fortélyaival, akkor meg ez vonzotta. Nehezen tudna választani, ha erre sor kerülne. — Szerencsémre ez nem áll fenn, mert lassan tizedik esztendeje, hogy Nyíregyházán, a Mezőgép Vállalat törzsgyárában a csúcsesztergagépek felújításával és gyártásával foglalkozom. Tetszik, nagyon szeretem, mert szinte az ember keze alatt éled újjá az a gép, amely lerobbant, agyonhajitott állapotban kerül a kezeink közé. A részegységeket kell komplett géppé szerelni úgy, hogy pontosan a helyére kerüljön a sok nagyobb, 'kisebb alkatrész, a norton- és szánszekrény, az orsóház, szóval" minden. Precízen úgy kell egymásba illeszkednie valamennyinek, mint a fogaskerekeknek, hogy aztán valóban meg is „szólaljon” a gép. S ez akkor a legszebb, az a legboldogabb pillanat, amikor elindul a gép és századmilliméter pontossággal végzi az előírt munkát, teljesíti a paramétereket — sorolja.' — örülünk, ha a megrendelő kéri — mert kérheti! —, hogy a szerelő adja át a gépet — folytatja. Tíz esztendő alatt sokat állt oda a csúcsesztergagép mellé mérőórával és mérőtüskékkel, hogy ellenőrizze saját munkáját, a gép harmonikus működését. Ezek az öröm, az alkotás sikerének percei, pillanatai. Nincs nagyobb elégtétel, mint amikor látja a megrendelő arcán az elégedettséget. Kísérletező alkat. Ha valamivel elégedetlen, addig töri a fejét, míg rá nem jön a titok nyitjára. Újításokkal egyengette az MSE kiseszter- gagép gyártásának a sikerét is. Megbecsült szakmunkás. Tagja a végszerelő vgmk-nak is. Szükség van minden fillérre, mert a vállalattól 1978- ban kapott munkáslakást fokozatosan most bútorozzák be. Munikája mellett egy szenvedélye van: horgászik. Ha szabad ideje van, Wartburgjába ül, s a Tisza-partig meg sem áll. István Józsefet kiváló munkájáért a felszabadulási évforduló alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. F. K. Hármas névjegy — órákkal ki... — Ez a gázbevezetési kálvária nagyon megviselte — folytatja az igazgatóhelyettes. — Mindig volt valami baj, hiányzott egy-egy alkatrész, aztán meg elromlott, s már a nyakunkon volt a tél. Jó néhány napig éppen a kezdeti műszaki hibák miatt nem is volt fűtés az iskolában. Aztán a bevezetés költségei is majdcsak a duplájára növekedtek, mire elkészült minden, ez is bántotta az igazgatót. Olyan ember, aki kifelé nyugodt, türelmes, ez az egyik legerősebb vonása, de belül őrlődik... Előkerül a beszélgetésnél egy minősítés is, azt írják róla: demokratikusan vezet, türelmes, megértő, jóindulatú, de határozott, magatartásával nagyban hozzájárul a Tucatnyi írás, több rádióriport, könyvrészlet örökítette már meg Nyíregyházán Leviczky László életét, munkáját. A ma is dolgozó nyugdíjas órásmester egyszerűen hozzátartozik a városhoz. — Mi újat mondhatnék? — tárta szét karjait, amikor „hivatalos beszélgetésre” kértem. Igaz, gondoltam magam is, hiszen van már vagy huszonöt éve, hogy ismerjük egymást, sokszor beszélgettünk „csak úgy”. Gyakornokkoromban többször is előfordult, hogy elszaladtam Laci bácsihoz megkérdezni ezt- azt, ha olyan régi nyíregyházi dolgokról volt szó, amilyeneket én — mint „beköltöző” — nem tudhattam. Ügy tartjuk nyilván a szerkesztőségben most is: a város élő lexikona. Minthogy családja 1867 óta lakik Nyíregyházán, sok becses emléke, értéke is van a városról. Az újabb beszélgetésre jeles alkalom késztetett: a megyeszékhely tanácsa a „Nyíregyháza Városért” kitüntetést adományozta Leviczky Lászlónak. A hivatalos irat szerint „a város érdekében végzett szolgáltató és közéleti munkája elismeréseként”. Ehhez tette hozzá a tanácselnök asszony, amikor a kitüntetést átadta: és természetesen a város sportjának fejlesztéséért is. Háromszorosan kellene tehát most bemutatnom Leviczky Lászlót, s ez csupán villanásnyi képeket tesz lehetővé. AZ ÓRÁS. Éppen ötven éve lépett be a Kossuth téri rangos órás-ékszerész üzletbe, Prékopa Lajoshoz. Negyvenhatban tett mestervizsgát, ’48-tól önálló. A szakmában kisiparosként voltak jobb évei, és voltak rosszabbak, amikor olyan gyakran kellett költöztetnie parányi műhelyét, hogy ügyfelei alig találták meg. Később már nein a politikai fuvallatok, hanem o városrendezés szelei költöztették egyik helyről a másikra, a mostani Rákóczi utcai műhelyig. Ahol most is kis összegekből tevődik össze a Műtétek — világszín vonalon A mozdonylakatos apa arra kérte a fiát: érettségizz le, aztán elmehetsz a vasúthoz vagy a postához, nyugdíjas állást is kaphatsz ... Hogy mégsem itt kötött ki dr. Mohácsi László, a megyei kórház urológiai osztályának vezető főorvosa, az már rajta múlott. A jeles érettségit megszerezte, de élete nagy álma, az építészmérnöki pálya elérhetetlen volt a debreceni diák előtt. Szülei már nem bírták a méregdrága tanítást a háború viszontagságai közepette. Mohácsi László viszont olt- hatartlan szenvedéllyel olvasott, tanult. Karnyújtásnyira volt az orvosegyetem, s a kiváló eredmény birtokában azonnal beiratkozhatott. Olyan fából faragták, hogy amihez hozzákezd, szívósan, roppant energiákat felszabadítva dolgozik önként vállalt feladatán. Nyolc esztendőt .töltött el az anatómiai intézetben, ebből orvosként hármat. Itt szerette meg egy életre a sebészetet, hiszen az anatómiai intézetben a boncolások révén tanulmányozhatta a betegség kifejlődésének végső állomását. Az ifjú orvost viszont az út izgatta, amíg a beteg ide eljutott. Átkerült a Debreceni Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikájára, ahol elsősorban az urológiai problémák izgatták. Eredményes időszak volt életében 1961—62, ekkor az NDK-ban, a berlini klinika egyik 35 ágyas urológiai osztályát vezette. Itt tanulmányozhatta először az eszközön keresztül yégzett, úgynevezett endoszkópos műtéteket, amelyeket Nyíregyházán — kijelenthetjük — világszínvonalon végez munkatársaival együtt. De ez már egy másik fejezet az urológusi és sebészi szakvizsgát tett orvos életében. 1966-ban került Szabolcs megye székhelyére; önálló feladatra vágyott a klinika viszonylag meghatározott gondolkodási sémái után. Húsz éve alakították meg a megyei kórházban az urológiát, tavaly tudományos ülésen adtak számot a nem csekély eredményekről. Az akkori, az orvosi bizományiban beszerzett műszereket ma a legkorszerűbbek közé tartozó, NSZK-beli eszközök váltatták fel. A Siemens gyártmányú, röntgennel egybeépített műtőasztal egymagában 13 millió forintnak megfelelő nyugatnémet márkába kerül. Ma már egyre nagyobb arányt képvisel a műtétek között az endoszkópos operáció. A régi műszerekből hamarosan házi múzeumot nyitnak. A legkorszerűbb eljárásokat pedig erőteljesen szorgalmazza az urológia. Régen például a vesekövet nagy műtéttel távoli thatták el, ma pedig — mivel lassan népbetegséggé vált — a bőrön át kialakított parányi csatornán, tehát közvetlenül emelik ki a vesemedencéből. Az amerikai Swenson után a világon másodikként végeztek a nyíregyházi urológián teljes uréterpótlást műtéti eljárással. Mohácsi László dolgozószobája falán három portré. Apja, akitől a céltudatos küzdelmet, dr. Eisert Árpád volt sebész főorvos, akitől a sebészet iránti rajongást és NDK- beli professzora, akitől az új eljárások igényét tanulta meg egy életre. Megkapta a Kiváló Orvos kitüntető címet, a Munka Érdemrend arany fokozatát és most a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács Alkotói Díját vette át. T. K. forgalom — hiszen öt-nyolc- száz forintért már új órát lehet venni; mennyiért érdemes akkor javítani? A szériamunkák mellett azért időről időre egyedi megbízatások is adódnak, ezek a különösen érdekesek — ami kötődhet parányi időmérőhöz, de toronyórához is. A SPORTEMBER. A Leviczky név évtizedek óta jelen van lapunk sportrovatában is. Az órához jó szem kell, ami hasznos például a lövészetben. Versenyzőként és az MHSZ sportlövő szakosztálya titkáraként sok évig szervezője, motorja volt a különleges sportág szabolcsi kiszélesítésének. Erőpróbák tucatjai, kitűnő eredmények kellettek ahhoz, hogy az ország színe előtt jelezhessék: „onnan”, Nyíregyházáról jöttünk és állunk fel a dobogóra ... A KÖZÉLET a békemozgalomhoz köti, immár három és fél évtizede. De lehet, hogy akkor kezdődött*- amikor ifjú iparosként 1951-ben megmentett egy hőmérőt. Azt, amelyik ma is a város egyik jellegzetessége a tanács árkádjai alatt. Egy, a műhelye mellett lebontott gyógyszer- tár berendezéseivel vitték volna — talán ebek harmin- cadjára. Aztán megjavította az evangélikus templom toronyóráját, és újra megszólaltatta harangjátékát — amely immár évek óta idegenforgalmi nevezetességünk. Ha teheti, szót emel a város múltját őrző emlékekért, most leginkább a bujtosi tavakért, amelyek hajdan híres sportolóknak adtak indíttatást (Balczó, Mitró), és most méltatlanul elhanyagoltak... Végül is Leviczky László az életével ad példát. Számára pedig nyugalmat, biztonságot jelent, hogy munkáját fiai folytatják. Az órás szakmát László, aki már a „kvarckor - szakban” kezdett, a sportot Zoltán, aki kitűnő lövész, a szakosztály vezető edzője. Ám a Leviczky-műhely ma is egyfajta fórum, ahová sok városszerető nyíregyházi nemcsak akkor nyit be, ha javítanivalót hoz. Az itteni beszélgetéseknek — városról, sportról — hangulata van ... M. S.
